Szabad Földműves, 1987. január-június (38. évfolyam, 1-25. szám)
1987-04-18 / 15. szám
I ч*^ Mindent a vásárlóért Fazekas Rozália üzletvezető szaktanáccsal is ellátja a vásárlókat (A szerző felvétele) ' Ä minap Érsekújváron (Nové Zámky) a zöldség- és gyiimrilcsáruház kertészeti cikkeket .forgalmazó holtjában én is sorba álltam hogy zöldségmagot vásároljak. Mivel |61 figyeltem. az ötperces várakozási Idő alatt sok mindent megtudtam: Mit ts keresnek az emberek, miből van elég, mi nincs, s egy két jó szaktanácscsal is gazdagodtam. Így kellő Információkkal „felvértezve“ beszélgethettem el Fazekas Rozália üzletvezetővel" akt mindenes az üzletben, nagyon elfoglalt. — Ez a vásárlődömplng tula)donképpen már december közepén elkezdődött, mivel a fűtött Qvegházak, fóliák alatt a palántanevelés, esetleg a palántázás már januárban elkezdődik. Emellett a tapasztaltabb kistermelők jól tudják, hogy a kereseťebb ültetőanyagokhoz csak akkor lehet gond nélkül hozzájutni. % Említést tett a magokról. Van belőlük elég? — Hát — jóval több is elfogyna, mint amennyit kapunk. A Zelenina vállalat — amely üzletünknek az árut szállítja — a hiányzó magokat rendszerint más, hasonló minőségűekkel pótolja. Féldául a K-509-es jelzésű Kecskeméti paradicsom helyett a CL-19-et szállítja. Hasonlóan van ez a Kápia paprikafélékkel Is. Egy-egy fajtával akkor barátkoznak meg igazán a vevők, ha korábban ez már jó terméseredményt adott. Az alapvető mezőgazdasági cikkekből az üzletben nem volt hiány. Zöldségfélékből szinte válogatni lehetett, s láthattam Itt olyan zöldségraugokat Is, melvek termesztése nálunk még nem terjedt el. A kis csomiigolásban árusított vegyszerek fontosabbjai ts ott voltak a polcokon. 0 Mi nincs? — kérdeztem Fazekas Rozáliát. — Pillanatnyilag nincs dughagyma és fólia, amit nagyon sokan keresnek. Hasonló a helyzet a Fundazollal. Sajnos, a felsorolt cikkekből minden árusítóhelyen hiány van. 0 Az üzletben nem látok virágmngot. Talán nincs iránta kereslet? — Kereslet az bizony van. Ezt az illetékeseknek már nem egyszer jeleztem, ám e téren mind a mai napig nem történt változás. Ebben persze van egy kis „skatulya-politika“ is, nem értik, mi szükség van arra, bogy a Zelenina nemzeti vállalat virágniagot árusítson? Ez a nézet helytelen, hiszen az lenne az igazi,, ha a kertészkedő egy helyen . kapna meg minden olyan cikket, amely a kedvteléséhez szükséges. 0 Sorbanállás közben tapasztaltam, hogy az emberek — ha történetesen szaktanácsra van szükségük — nem restellnek az elárusítónönél érdeklődni. Az ün válaszai viszont tapasztalt kertészt sejtetnek. — Én nagyon szívesen válaszolok a vevők kérdéseire. Míg kimérem a magot, vagy becsomagolom az árut, olyan alapinformációkat közlök a vásárlóval, melyek garantálják egy-egy zöldségféle sikeres termesztését. Például , elmondom, hogy ezt és ezt a paprikapalántát kettesével kell kiültetni, s mivel és mikor kell permetezni. Ilyenkor úgy éreztem, hogy már segítettem. Otthon fóliázunk, úgyhogy a kertészkedést a gyakorlatban ts ismerem. Éreztetni kell az embe* rekkel, hogy az eladó azt szeretné, ha az általuk vásárolt áru örömet, gazdag termést hozna nekik. Szívem szerint ts azt kívánom, hogy az a kiskertész, akit történetesen a ml üzletünk lát el árucikkel, sikereket érjen el. Persze a jó „boltos“ azt is tudja, hogy az elégedett vevő a következő alkalommal Is itt vásárol . 0 Milyen forgalmat bunyolít le az üzlet? — A tervezett havi forgalom 200 ezer korona. A téli és a kora tavaszi hónapokban elérem a 280 ezer koronát is. Ebben persze nagyon sok munka rejlik. A vevő sokszor három-négy tétel áruért is csak néhány koronát fizet", a kiszolgálás Viszont időigényesebb, mert nem csomagolt Vagy elkészített árucikket adok a vásárlő kezébe, s amint említettem, egyedül vagyok. 0 Itt a városban a KSZSZ hatáskörében még egy hasonló üzlet miiködik. Van tehát egy komoly „konkurens“. — Mi nem konkurálunk, hanem kiegészítjük egymást. Ha az egyik boltban valamit nem kap meg a vevő, van tehát még egy lehetősége, ugyanis más-más cégek látnok el minket áruival, s ez a vevő számára bizonyos előnyt jelent. KALITA GAöüR mi Járási Ipari Üzem. Az automatikus liűszabályozóval ellátott berendezésben körülbelül SO—150 baromfi-, illetve fácán-, für]- stb. tojás keltethető egyszerre. Az üzem и berendezésnek két típusát gyártja. Az OOB-a 039-es harminchat, az ÓBB—099 típus hatvankét centiméter átmérőjű. Kép és szöveg: — kalifa-* A termelők rendszerint szívesen fogadják azokat a gépeket, berendezéseket, melyek jó szolgálatot tesznek a háztájiban. Két olyan eszközt mutatunk be. amelyek méltán tarthatnak számot az érdeklődésre. Az AGROSAN 50-es jelzésű rotációs kapa — a Prostéjovi Agrozet terméke — egyszerű szerkezetével. jó motorteljesítményével érdemelte ki a sikert Asztali kellelőgép gyártásával hívta fel magára a figyelmet a Pribra-Hasznos „segítőtársak11 # 1 A Szlovákiai Állattenyésztők Szövetsége nagymegyeri (Calovoj szervezete, a Dunaszerdahelyi (Dun. Streda) járás legeredményesebben tevékenykedő alapszervezetei közé tartozik. Az idén lesz 35 éve, hogy létrejött. Nagy Sándorral, a szervezet elnökével és Pálffy Györggyel, a szervezet titkákrával a jelenről beszélgettünk. — Hány tagja van a szervezetnek? A KÖZ JAVARA Nagy Sándor: — Létszámunk most 120 fő. Szervezetünkben a gyerekektől a nyugdíjasokig minden korosztály megtalálható. — Milyen állatokat tenyésztenek a nagymegyeri állattartók? I Pálffy György: — Alapszervezetünkben több szakcsoport tevékenykedik. A legnépesebb csoport a nyulászoké. Őket követik a galambászok és a baromfitartók. A fiatalok közül néhányan madarak tartásának is hódolnak. — Említette, hogy a szervezetben a nyúltenyésztés dominál. Milyen fajtákat tartanak? Pálffy György: — Honos nálunk az újzélandi fehér, a kaliforniai, a nagy ezüst, a német óriás tarka nyúl és néhány más fajta. 1 — Van-e elegendő nyúltáp? Nagy Sándor: — Van. Néha még sok ts. Ez úgy értendő, hogy a táp szállítása rosszul van időzítve. Most is decemberben kaptuk meg, mikor viszonylag holtszezon van. Kicsi a raktárunk, és bizony ez gondot okoz. Különben is a nyúl igénytelen állat. Tenyésztőink közül a gyerekek és a nyugdíjasok nem is igen veszik igénybe a tápot. Kaszáinak, konyhai maradékokkal, egyéb olcsóbb takarmánnyal helyettesítik az eléggé drága tápot. — Eredmények? Pálffy György: — Tavaly a nyitrai (Nitra) Branko vállalatnál 4608 nyulat értékesítettünk, ami élősúlyban 13,5 tonnát jelent. A tenyésztőknek a nyulak után 266 ezer 3U9 koronát osztottunk szét. — A nyúltenyésztők közül kik a legeredményesebbek? Pálffy György: — Tóth Lajos és Méry Vilmos. Az előbbi 203, az utóbbi 185 nyulat értékesített. A táp árának emelkedéséből és a nyulak felvásárlási árának csökkenéséből adódó kedvezőtlen hatás nálunk is megmutatkozott. Tavaly 850 darabbal kevesebbet adtunk el, mint az előző években. A közelmúltban bekövetkezett kedvezőbb árrendezés a tenyésztői kedvet bizonyára Ismét fellendíti. — Mint említette, a szervezetben fiatalok (gyerekek) is tevékenykednek. Nagy Sándor: — Igen, hiszen szervezetünk célja, hogy az állattartást a gyerekekkel is megkedveltessük, ezért az alapiskolában is toboroztunk tagokat. Többen szüleik és nagyszülelk nyomdokaiba léptek, s márts szép eredményekkel büszkélkedhetnek. Pajor Károly és Kelemen Tamás tavaly 40—40 darab nyulat értékesített. A gyerekekkel Blahut István tapasztalt tagtársunk foglalkozik. — Kérem, hogy néhány szóval mutatkozzanak be az olvasóknak. Nagy Sándor: — A Csilizköz Efsz kulcsod! (Klúőovec) részlegének zootechnikusa vagyok. Nagymegyeren kertes családi házban élek. Az átlatszeretetet sztéléimtől örököltem, Nyulat, csirkét —tyúkot tartunk. Pálffy György: — A Nagymegyeri Egységes Föklműves-szövetkezetben dolgozom. Szenvedélyem az állattartás. Törzskönyvezett tenyészállatokat nevelek, és értékesítek. — Mik a további terveik? Nagy Sándor: — Sikeresen szeretnénk megoldani a ránk háruló feladatokat, mindenekelőtt maradéktalanul biztosítani akarjuk tagjaink számára a fajtatiszta törzsállományt és a tápot. A szervezet 35 éves fennállása alkalmából állatkiállttást szeretnénk rendezni. További előadások szervezésével pedig növelni szándékozunk az állattartók szakmai felkészültségét. A vezetőséggel karöltve úgy akarjuk irányítani a szervezetet, hogy munkánk még eredményesebb legven. Marton Iván A gyerekek kedvencei a hullámos papagájok (A szerző felvétele) Egzotikusmadár — tenyésztők A madárvilág nagyon kiizei áll az emberhez. Az egyik madárfaj pompás színével, a másik gyönyörű énekével szerez örömet. Ezért -a nagyvárosok kőrengetegébe szorult ember, de a vidéken élő is, szükségesnek érzi, hogy kapcsolatban maradjon a természettel. Az utóbbi évtizedekben hazánkban is fellendült az egzotikus madarak tartása és tenyésztése. Külföldről egyre több és több madárfaj került hozzánk, főleg Csehországba. Tenyésztésük nagyon elterjedt Szlovákiában is. A fajok többségét ma már a hazai tenyésztők is szaporítják, csak az igényesebb és értékesebb egzotikus madárfajokat hozzuk még be külföldről. A Rimaszombati (Rím. Sobota) járás tenyésztői körében a jelen évtized hozta a fellendülést. Voltak, akik már régebbtől tartottak madarakat, főleg kanárikat. A .nyolcvanas évek elején már elég suk maöárkedvelő volt ahhoz, hogy megalakulhasson az egzotikus madarak tenyésztőinek szervezete. A kezdet nehéznek bizonyult. Madarakban nem volt nagy választék. Főleg a kanári és a hullámos papagáj tenyésztésével foglalkoztak. A tehetősebbek ugyan már vásároltak nimfapapagájt vagy rozellát is. A szervezet F o rg o n Aladár, H u s z t i Zoltán és Pelle Ottó kezdeményezésére 1982. január 1-én alakult Az első évben húsz tagja volt. A tagság főleg társulata Csehországból — eléggé magas áron vásárolta a madarakat. Már az első évben sikerült kiállítást rendezniük. Az erre szükséges kalitkákat a lelkes tagok társadalmi munkában készítették el. Ebből a kezdeményezésből származott a szervezet első bevétele is. A kiállítást azóta évente, rendszeresen megrendezik. A rendezvényen az utóbbi években rendszeresen részt vesznek magyarországi vendégek is, akik legszebb madaraikat hozzák el kiállítani. Látogatásaikat a rimaszombatiak viszonozzák. jó kapcsolatuk van a bajai, a kaposvári ás a pécsi tenyésztőkkel. Ennek sok hasznos tapasztalatot köszönhetnek. A tavalyi kiállítás időpontja egybe esett a Gömöri vásárral. Ez jelentősen megnövelte a látogatók számát, akik közel 400 madárban gyönyörködhetlek. A kanárik és a különböző pintyek mellett olyau értékesebb egzotikus madarakat is láthattak itt. mint a vürösszárnyó papagáj, a sárgabóbitás kakadu, kék-sárga ara, kubai amazon, kékbomlokú kubai stb. A szervezet tagsága jelenleg 34 főből áll. A tagok között fiatalok is vannak. A Szlovákiai Állattenyésztők Szövetségének járási bizottsága tervbe vette egy állandó szaküzlet megnyitását, ahol az érdeklődők több féle tenyésztéshez szükséges. speciális dolgot is megvásárolhatnak. Pelle Oltó
