Szabad Földműves, 1987. január-június (38. évfolyam, 1-25. szám)

1987-04-18 / 15. szám

SZABAD FÖLDMŰVES 1387. április 18. 4 A SZÖVETSÉGI MUNKÁRÓL KRITIKUSAN Bratisiavfiban március huszonhato­dikén tartotta meg 9. plenáris ülését a Szövetkezeti Földművesek Szövet­ségének Szlovákiai Bizottsága. A meg­jelenteket Mikuláš Šidík, az SZFSZ SZB titkára üdvözölte, s ő vezette a tanácskozást. Az ülésen többek kö­zött megjelent Pavel Jonáš, az SZFSZ Központi Bizottságának elnöke is. A főbeszámolöt Cyril Moravöík ag­rármérnök, az SZFSZ Szlovákiai Bi­zottságának elnöke terjesztette elő. A bevezetőben hangsúlyozta, hogy a 9. ülés fő küldetései kritikus hang­nemben szélni az SZFSZ-szervek és -szervezetek bozzáiárulásárél a me­zőgazdasági termelés igényes felada­tainak teljesítéséhez a 8. ötéves terv­időszak első esztondejénk vonatkozá­sában. Az első napirendi pontban MoravfSík elvtárs előterjesztette az SZFSZ Szlovákiai Bizottsága Elnök­ségének a 8. plenáris ülést fl986. december 8—9.) követő időszak fel­adatainak tel jesftéséről szóiö jelen­tést. Az Elnökség a szóban forgó idő­pont óta háromszor tariott ülést (1986. december P-án. 1387. január 6-án és február 17-én}. A továbbiakban az SZFSZ Szlová­kiai Bizottságának elnöke aláhúzta, hogv a társadalom gazdasági-szociá­lis fejlesztéséből ielen'ős részt keli vállalnia a Szövetkezeti Földművesek Szövetségének is. Ehhől kifolvő'ag nem csupán az SZFSZ Szlovákiai Bizottságára háru’nak jelentős fel­adatok. hanem az egves egvséges földmfíves-szövetkezetekbnn tevékeny­kedő alapszervezetekre is. fis ezt kellőképpen tudatosítania szükséges valamennyi szövetkezeit elnöknek, il­letve a vezetőség többi tagiénak, va­lamint a szövetségi munkával meg­bízott dolgnzőknak. Sajnos, az efsz-ek múlt évi gazdálkodási viszonyait tag­laló zárszámadó közgyűlések többsé­ge a hagvománvok közepette zajlott. Nem kerültek szóba a konkrét, min­dennapos problémák, hanem egv számtenger birodalmába „jutottak el" az egvbegvőltek És sok helyütt égy­szólván egv szó sem esett a szö­vetségi munkát Illető kérdésekről ta­pasztalatokról, problémákról. Sőt, több szövetkezetben nem mutattak rá a mezőgazdasági—élelmiszer-ipari komplexum fel’esztésének fontossá­gára a nemzeti jövedelem növelésé­nek vonatkozásában. Az elkövetkező időszakban mindenképpen szükséges a szóban forgó fogyatékosságok ki­küszöbölése. az általános fejlesztés meggyorsításának érdekében. Különö­sen gvengék voltak a zárszámadó közgyűlések a Vráblel és az Olovarvl Efsz-ben. Lehet, hogy több mezőgaz­dasági üzemben nem tudatosftlák kellőképpen azt, hogy a csupán szám­rengeteget felölelő zárszámadó köz­gyűlések mily negatívan befolyásol­ják a szövetkezeti tagság viszonyulá­sát többek között a szövetségi mun­kához Is. Mint ahogyan azt Moravöík elvtárs is kiemelte, a problémákhoz való ilynemű hozzáállás semmikép­pen sem terelheti |ő átra a gazdálko­dás szekerét, sőt mi több. a szövetsé­gi munkában a sző szoros érteimében fékezőként hat. A tevékenységet nem elemezhetjük úgy, hogy mellőzzük a kritikus hangvltelt. Ugyanis ha Ilyeténképpen cselekszünk, csakis ön­magunkat csapluk be! Vagyis hogy az egész mezőgazdasági—élelmlszer­­-ipari komplexumot — s ebből kifo­lyólag az egész népgazdaságot. A tavalyi évet boncolgatva elsősor­ban a növénytermesztés körüli gon­dokról szükséges szólni. A tervek legalábbis ebben az ágazatban „bíz­tak". De közbeszólt az Időjárás — no meg nem egy esetben az embereknek a feladatokhoz valő könnyelmű sok esetben passzív hozzáállása Pedig valóban nagyon bíztak a növényter­mesztési ágazatban. Az 1985-ös évhez viszonyítva 10 százalékos növekedést . terveztek az Illetékesek. Sajnos, a mutatót nem sikerült elérni. S (Íven téren elsősorban a Nyugat szlovákiai kerület mezőgazdasági üzemei ..sze­repeltek“ várakozáson alul. Ha szlo­vákiai viszonylatban elemezzük a helyzet alakulását. meg|egyzendő. hogy a gabonaféléknél 231 ezer ton­na mínusz elkönyveléséről kell szá­mot adni. burgonyából úgyszintén ló­val (106 ezer tonnával! kevesebb termett a tervezettnél, s a cukorrépa sem hozta a tervezett mennyiséget (503 ezer tonnával kevesebbet). Már több esetben szóltunk az azonos (vagy hasonló) feltételek közepette gazdálkodó mezőgazdasági egységek különböző eredményeiről. Például ta­valy a Galántai (Galanta) járás me­zőgazdasági özemet messze elmarad­tak a gabnnaprngram feladatainak teljesítésétől Csakhogy a Vágsel'vei (Šaľa) Egységes Földműves szövetke­zetben átlagosan 6,7 tonna gabonát takarítottak be hektáronként. Igen, van, ahol lehet... Persze, a Nyugat­­-szlovákial kerületre való általánosí­tás nem annyira egyértelmű a gyen­ge hozamokat illetően. Hiszen több szövetkezetben héttonnás átlagos hektárhnzamokat könyvellek el gabo­nafélékből. Például a Felbári (Horný Bar), az Atsőpéteri (Dolný Peter), a Kolárovói és a Nemesócsai (Zemian­ska Oiöa) Efsz-ben. S hat tonna ga­bonát takarítottak be hektáronként például a légi (Lehnice), a padányi (Padáü), a királyi (Král) és a rima­­szécsi (Rimavská Seč) szövetkezet­ben. A Vágsellyel Efsz-t a kiváló ku­lüii koricatermesztők vonatkozásában is szükséges megemlíteni: a 34 ezer hektárnyi kukoricatermelő területen hat tonna termést takarítottak be egy hektár átlagában. Ezen adatok­ból is kiviláglik, hogy nem minden lemaradás-kiesés írható az időjárás rovására... Viszonylag sikeresnek bizonyult az 1986-os esztendőben az állattenyész­tés. Szlovákiai összefüggésben a te­­lienenkénti fejési átlag fneghaladta a 3 ezer 599 litert. A tejtermelés ter­vét a mezőgazdasági üzemek 2,9 szá­zalékkal túlteljesítették. A tej minő­ségével azonban már problémák vol­tak. Az összes kifejt tejnek ugyanis csupán a 75,2 százaléka nyert beso­rolást az első osztályba. A legjobb eredményeket e téren a Közép-szlo­vákiai kerületben érték el, ahol a tej 79,6 százalékát könyvelhették el I. osztályúként. A 70 százalékos besoro­lást nem érte el például a Galántai, a Humennéi és a Michalovce! járás. A tojéstermelés tervét 1,6 százalék­kal teljesítették túl Szlovákia mező­­gazdasági üzemel. Nem mondható el ugyanez a sertésprogram teljesítésé­ről. E téren 1986-ban a lemaradás csaknem 6 ezer tonna volt. A főbeszámoló előterjesztője ki­emelte, annak ellenére, hogy az ál­lattenyésztési részleg eredményei a tavalyi év folyamán kedvezőbbek vol­tak a növénytermesztésiénél, szükség van a bíráló, a fogyatékosságokra rámutató hangnemre. A gazdasági eredmények részlete­zése után sor került a nem kevésbé fontos tényezők elemzésére ts. Pél­dául szóba kerültek a szövetkezeti dolgozók munkakezdeinényezésének különböző formál. Többek között el­hangzott, hogy az ily irányú tevé­kenység kifejtésekor végképp nem elegendő a papíron történő kimuta­tás. Valóban nélkülözhetetlen a dol­gozók tennlaEarásá, a jobbra, a töké­letesebbre való törekvés. Hiszen az egyes mezőgazdasági üzemek gazda­ságosságának fellendítéséhez vajmi keveset járulnak hozzá a kimutatá­sok, a példásan vezetett brigádnap­lók stb. Sajnos, több szövetkezetben éppen most, az egyre igényesebb kö­vetelmények időszakában „aktuális“ a könyvelés a nemlétező, vagy leg­alábbis aktuális tevékenységet nem kifejtő szocialista brigádokról, komp­lex ésszerűsítő brigádokról, újító- és feltalálómozgalomról... A munkakczdcménvezés különböző formáiba az állandó munkaviszony­ban lévő szövetkezeti dolgozók 75 százaléka kapcsoíédik be. A szocia­lista brigádok száma 5 ezer 978, s ezek 86 ezer 295 tagot tömöríte­nék Szlovákia valamennyi egységes földműves-szövetkezetében működnek szocialista brigádok. A főbeszámoló részletesen kitért a komplex ésszerűsítő brigádok szere­pére, illetve az azok körüli hiányos­ságokra ts. Mert — sajnos — első­sorban fogyatékosságokról kellett be­számolni. Elgondolkodtató adat: Szlo­váké 4? efsz-ében — főképpen az firsefeújvári (Nové Zámky), a Tren­­íítni. a Dolný Knbín-i és a Svidníki járásban — egvetlen komplex éssze­rűsítő brigád se feit ki tevékenysé­get. S hasonló a helyzet az újítási javaslatokkal is. A tava'vi évben 72 szövetkezetben nem nyújtottak be újítási javaslatot! Vonatkozik ez min­denekelőtt a Stará Euboviia-1 és a Trenfííni lárásra. Aktívabb tevékeny­séget fejtettek ki e téren például a Prešovl és a Žiar nad Hronom-f lárá­­sok. Ezen járások valamennyi szövet­kezetében komplex ésszerűsítő brigád is működik. A dolgozókról való szociális gon­doskodás részletezése is napirenden szerepelt. Mindenekelőtt lavítani szükséges az üzem! étkeztetés szín­vonalán, valamint nagyobb jelentősé­get tu'aldonítani a szövetkezeti óvo­dáknak. Ami a dolgozók szakma’-no- I'tikai továbbképzését illeti, elsősor­ban arra kell törekedni, hogy az >s­­meretavarapítás különböző termál valóban telies mértékben hnzzóiáriii­­janak a szakemberképzéshez. Szlová­kia 37 egvséges földműves-szövetke­zetében a mnnkásbensztásúak szak­­képzettségi aránya nem haladja meg az 50 százalékot. Hogyan is lehetne össszegezni az ülésen elhangzottakat? Talán1 nem felesleges ismételten hangsúlyozni, hogy a mezőgazdasági termelésre há­ruló Igénves feladatok megoldásából oroszlánrészt kell vállalnia a Szö­vetkezeti Földművesek Szövetségének A járási bizottságoknak velammt az SZFSZ-alapszervezeteknek ebből kifo­lyólag tudatosítaniuk szükséges: vég­re új utakon kell járni, a kimutatá­­sos módszert pedig mindenképpen felszámolni. És ha ez így lesz a szö­vetségi munka hatékonyabbá válik, aminek az egész népgazdaság hasz­nát látja. Mert, ügy gondolom, nem szükséges különösképpen boncolgat­ni, hogy milyen összefüggésben van egymással a szövetségi munka és maga a mezőgazdasági termelés. Per­sze. a viszonyítás mindenképpen ér­vényes fordítva is. SUSLA BÉLA ■ X ЩШтЩй Щтш: Késik a tavasziak vetése... (Kalita Gábor felvétele) A gyorsítás követelménveive összhanglian A nyolcadik ötéves tervidőszak má­sodik éve feladatainak teljesítése kulcsfontosságú a mezőgazdasági ter­melésben is. Arról van szó hogy az összes erőforrást, és a dolgozók mon­­kakezdeményezését az elmúlt évek­ben okozott lemaradások kiküszöbö­lésére összpontosítsuk, s egyűttal tel­jesítsük az idei évre előiránvzott fel­adatokat. Hogv miképpen készül'ek fel erre az Ekecsi (Okoö) Efsz-ben, arról beszélgettünk Öllé Imrével, a szövetkezet elnökével. — Szövetkezetünk vezetősége a zárszámadó közgyűlésen és az egyes termelési részlegeken megtartott munkaértekezleteken aprólékosan e­­lemezte az elmúlt 'év eredményeit. Elmondhatom, hogy a viszontagságos időjárás ellenére jól zártuk az 1988-ös évet. A jelenlegi követelményekkel összhangban nem azokkal a dolgok­kal szükséges részletesen foglalkozni, amelyeket lényegében lói csináltunk, hanem arról keli beszélni, ahol hiá­nyosságaink vannak. Abból a vezér­elvből indulunk ki, hogy problé­máinkat nekünk kell megoldani, min­denkinek a maga posztján kell bizo­nyítani. Nem támaszkodhatunk arra, hogy az átalakítás minden problémát megold. Ennek megfelelően szövetke­zetünkben jelentős figyelmet tulajdo­nítunk a vezető dolgozók eszakma! íelkészültségének. E célból kiszélesít­jük az egyes termelési ágazatok ön­állóságát, felelősségét és jogkörét. Sokoldalúan támogatjuk munkakezde­­ményezésüket az egyes feladatok megoldásában, növeljük a dolgozó­kollektívák és egyének érdekeltségét. Az eredmények mögött dolgozóink túlnyomó többségének becsületes munkáia áll, de akadnak olyanok is, akiknek munkafegyelmével és mun­kájuk minőségével problémák van­nak. Az egyes ágazatvezetök és rész­legvezetők feladata, hogv bátrabban és következetesebben alkalmazzák a differenciáit bérezés nyújtotta lehe­tőségeket. # Milyen Intézkedéseket tesznek a növénytermesztés hatékonyságának növelése érdekében? — 1986-ban ezen ágazat termelési és pénzügyi bevétele egyaránt meg­haladta a tervezett mutatókat. Ennek ellenére átértékeltük a terményszer­­kfizetet a növénytermesztésben, fel­tártuk a hiányosságok okait és intéz­kedéseket foganatosítottunk eltávolí­tásukra. Mindenekelőtt a gabonater­mesztésben vannak lemaradásaink, hiszen búzából a tervezett 5 ezer 40 tonna helyett 4 ezer 233, árpából pe­dig 1680 tonna helvett 1400 tonnát termeltünk, összességében gabonafé­lékből 1087 tonnával termeltünk ke­vesebbet a tervezettnél. Ezzel szem­ben rekordtermést értünk el kukori­cából: 8,01 tonnát takarítottunk be egy hektárról, s a tervezett 5 ezer 850 tonnával szemben 7 ezer 632 ton­na volt az össztermés. Ez hozzájárult ahhoz, hogy a szemesek termelési tervét 7,4 százalékkal túlteljesítettük. Már az elmúlt évben bevált a szövet­kezet gazdasági vezetésének az a döntése, hogy 130 hektárról 220 hek­tárra növeljük a napraforgó termesz tési területét. Alátámasztja ezt az a tény, hogy napraforgóból a tervezett 616 tonnával szemben 732 tonnát ta­karítottunk be. Ebben az évben úlabb 50 hektárral növeljük a napraforgó termesztési területét — a cukorrépa­­-termesztés rováséra. Meggyőződé­sünk, hogy a kukorica és a napra­forgó — melyeket szövetkezetünkben rendszer keretében termesztünk — nagyban elősegíti a termelés tntenzi­­fikálásának elmélyítését a Inövényter­­mesztésben. A cukorrépa-termesztés komplex elemzése után úgy döntöt­tünk, hogy ahhoz szövetkezetünkben nincsenek biztosítva a szükséges fel­tételek, hiszen hiányzik a korszerű agrotechnika, valamint a nagy termő­­képességű és a |6 minőséget biztosító vetőmag. Ezért csökkentjük annak termesztési területét. A takarmány­alap biztosítása érdekében ebben az évben elsősorban a lucerna és az évelő takarmányok termesztésében kell mennyiségi és minőségi javulást elérnünk. • Hogyan kívánják növelni a ter­melékenységet és a gazdaságosságot az állattenyésztésben? — Az elmúlt évben ebben az ága­zatban több probléma halmozódott fel. A hiányos takarmányalap — min­denekelőtt a fehérjehlány — követ­keztében a tehénállomány kondíció­ja megromlott, ami kedvezőtlenül be­folyásolta a tejtermelés mennyiségi és minőségi alakulását. Az évi fejési átlag 3 ezer 960 literes volt, ami mé'yponiot jelent az utóbbi évek vi­szonylatában. Az alapos elemzés .el­végzése után az ágažatvezetés erre az évre megtette az intézkedéseket az előrelépés érdekében. Mindenek­előtt nagyobb figyelmet fordítanak az üszők nevelésére, pontos jegyzéket vezetnek a tehenekről, egyedenként végzik el azok értékelését és gon­doskodnak arról, hogy a legnagyobb termelőképességű tehenek maradja­nak a termelésben. Az említetteken kívül differenciált takarmányozást al­kalmaznak az ellés előtti állatoknál, és növekvő f igyelmet fordítanak a laktációra való felkészítésre. A sertéstenyésztés terén Is komoly problémákat kell megoldani. A hiá­nyosságok egyrészt objektív, másrészt szubjektív jellegűek. A malacelvá­lasztásban elmaradtunk a tervünktől, és nem teljesítettük a tervezett súly­­gyarapodást sem. A fajtanemesítő ál­lomás nem biztosította számunkra az anyasertések utánpótlását F-1-es te­­nyészsüldökkel. Problémák voltak az anyasertések kondíciójával is. Ezen a téren a zootechnikai szolgálatot terheli a fe’elősség, mert nem fordí­tott kellő figyelmet az anyasertések differenciált takarmányozására. En­nek megfelelően ebben az évben in­tézkedéseket hoztunk a szaporítóte­nyészet folyamatos feltöitésére. az anyasertések intenzív takarmánvozá­­sára. Az elhullás csökkentese érde­kében pedig megszigorítjuk az éjsza­kai és nappali szolgálatot és követ­kezetesen betartjuk az állatorvosi utasításokat. Az egész ; ágazatban szükségét látjuk a munkafegyelem javításának, beleértve a technikuso­kat is. A közös vagyon iránti közönyt és a hanyag munkavégzést senkinek sem lehet elnézni. Tudatában va­gyunk annak is, hogy ebben az ága­zatban a munkahelyi körülmények nem megfelelőek, ezért az elkövetke­ző időszakban több ilyen jellegű be­ruházást, ille'tvfe rekonstrukciót vég­zünk el, hqgy vonzóbbá tegyük a fia­talok számára Is ezt a munkát 'ibben az évben növelni kívánjuk a bruttó termelést, mindeneke'őtt a munkater­melékenység fokozásával. Feladataink igényesek, hiszen tejből, 4 millió 350 ezer litert, marhahúsból 4 ezer 469 tonnát, sertéshúsból pedig !5 ezer 581 tonnát kell kitermelni a termelé­kenységi mutatók és a gazda ágosság elmélyítésének figyelembevételével. (fe Miben látja a termelés gyorsítá­sából eredő feladatok folyamatos tel­jesítésének garanciáját a szövetkezet­ben? — A Jelenlegi időszakban legfonto­sabb feladatunknak a szövetkezeti demokrácia elmélyítését, a dolgozók­kal valő rendszeres tájékoztatás és véleménycsere kiszé’esítését tekint­jük. Ha az emberek érzik, hogy véle­ményüket figyelembe veszik, nagyobb felelősséget éreznek munkájukkal szemben is. Ha fgényeiket ki akarjuk elégíteni, akkor mindenkinek teljesí­tenie kell a feladatait. Valamennyi szakaszon előtérbe helyezzük azt, hogy a jé vezető és a jó doigozó pél­dája legyen a vonzó. Már eddig is so­kat tettünk a dolgozók munkahelyi körülményeinek javítása érdekében. Csupán a lényegesebbeket említem: társított pénzeszközökkel járultunk hozzá az 50 férőhelyes bölcsőde fel­építéséhez, ahol 26 szövetkezeti dol­gozó gyermekét helyeztük el. A dol­gozók munkahelyi körülményeinek javítására az elmúlt évben több mint hárommillió koronát költöttünk. A szövetkezetünkben dolgozó 17 szocia­lista brigád komoly potenciális erő­forrást jelent, hiszen közülük 16 már a büszke cím viselője. Nagyra érté­keljük azt az aktivitást, melyet dol­gozóink a noszf. 70. évfordulója je­gyében feladataik maradéktalan tel­jesítésére, a minőségi mutatók javítá­sára, a tudomány és a termelés szo­rosabb összekapcsolására, valamint az újító- és feltalálómozgalom kiszé­lesítése érdekében tesznek. Tudatá­ban vagyunk annak, hogy a gyorsítás megvalósítása ma minden »területen magasabb szintű, igényesebb munkát követel, a vezetőktől éi szövetkeze­tünk minden dolgozóiától egyaránt. Ogy véljük, hogy szövetkezetünkben elegendő forrás ős erő áll rendelke­zésünkre ahhoz, hogy eleget tegyünk a növekvő társadalmi elvárásoknak. A beszélgetést köszöni: Svinger István

Next

/
Thumbnails
Contents