Szabad Földműves, 1987. január-június (38. évfolyam, 1-25. szám)
1987-04-11 / 14. szám
6 SZABAD FÖLDMŰVES, 1987. április 11. Élnek a kultúra adta lehetőségekkel Ä közelmúltban a Munka Érdemrenddel kitüntetett rimaszécsi (Rimavská Seč) Cj Világ Egységes Földműves-szövetkezet tagsága zárszámadó közgyűlésének végén a résztvevőket kellemes meglepetés érte. „Békés étet — a szocializmus programja“ jelszó jegyében a fiatalok nagyszabású kultúrműsorral szórakoztatták a szövetkezet tagjait és a vendégeket. Először — Gál Magdolna vezetésével — az óvodások léptek fel, akiket Fábry Miklós nyugdíjas szövetkezeti tag követett saját szerzésű, szellemes verseinek előadásával. Ezt követően az efsz tánczenekara és három szólóénekese szórakoztatta a jelenlévőket, majd a hagyományokhoz hűen a kultúrműsorban ismét szerepelt a csasztuska. a tréfásan pírálgató, ismert dallamra énekelt rigmus. A mostani „főszereplők“ a szövetkezet vezető dolgozói voltak. A nagyszerű produkciót, amely méltán elnyerte a jelenlevő szövetkezeti tagok és vendégek tetszését, a tánczenekar tagjai, Menyhárt István, Szitái Tózsef, Váradi Róbert és Burszky József, valamint Halászi Trénke, Ródifejes Katalin, Bettes Katalin, Budinsky Erzsébet és Váradi Béla adták elő. A szöveget és a zenei aláfestést Csirke József agrármérnök, az efsz alelnöke és a rimaszaécsl központ részlegvezetője, Liplák bajos agrármérnök, az efsz gépesítési főágazatvezetője és Menyhárt István agrármérnök. az 'efsz állattenyésztési főágazatvezetője szerezték. Most a programból idézünk, először a szöveg. majd a zenei részt közö've: TÖTH ISTVÄN agrármérnök, az efsz növénytermesztési főágazatvezetöje — Magyarázom folyton, hágván keli szántani, de ezen a három központon sehogy sem sikerül összehangolnom a bandát. Idén úgy szántunk, hogy az első barázda a cakói legelőn lesz, az utolsó meg a magyar határon. Csak a határköveket hagyjuk meg fSárgul már..!) „Bámul már az egész tárás ránk. Tóth Pista a mérnökökkel de jól tárt. Volt jó vetés, volt /á aratás. Csak a répa hozama volt nagy csapás. Hat falunak legszebb lánya. Bobettán a határi járja, Tóth Pista meg a Skodán. Lesz még vetés, lesz még aratás. Lesz még nálunk répahozam száz tonnás “ MENYHÁRT ISTVÁN agrármérnök, az efsz állattenyésztési főávazalvezető je — Szakadjon el a gitár hat húria, ha ezt a tebénka*egorizác’ót én be nem fejezem Ulána a znotechnikusaimat is csoportosítom, hasznosság szerint. íLakodalom van a mi utcánkban.. !f „lőttek hozzánk tehénszámlálásra, Menyhárt Ptsta nem ts gondolt másra, Ha még eayszer megfogták ezt tenni, A bikáktól is telet kell itt fejni. Nem volt baj a tejjel a múlt évben, Csak a tiszta tef volt kepéi éppen. Ha nem fognak vigyázni a nyáron, Döalött borit} ts lesz benne három. fá doktor a Drotár és a Gállk. Belenyúlnak a tehénbe völlig. De a borit}/ nem találják benne, Az eredmény egy rakás szerencse.“ ÚÍPAh JÖZSEF, az efsz építészeti részlegvezetője — Én tudom, hogy engem sokan sfrós Jóskának hívtok, de lássátok be drága gyerekeim, egyedül vagvok: Nekem senkim sincs’ A partinak ezért mind'g azt mondom, ahogy a nótában van: Szeressük egymást gyerekek. Ök ezt meg is fogadták: Ha va’aki elmegy közülük pálinkáért, akkor az egész parti neki falaz, nehogy elkapják. /Kis csónakom leng a Duna vizén .I „Sárga Skodám áll a Rima-parton, A melöst én nem szívesen hajtom, lön az elnök, bot van a kezében, S fenyeget, hogy dolgozzatok végre. Jön az elnök, bot van a kezében. S fenyeget, hogy dolgozz Ofpál végre. Dolgoznék, de nem bírja a karom. Eltörött a malteros lapátom. Az építkezés nem halad előre. Isten veled prémium örökre. All a munka, nem halad előre. Nem lesz pékség idén. csak jövöre." KOLOZSt ZOLTÁN, az efsz ellenőrzőbizottságának elnöke — Én lefújatok mindenkit, még a tolvajokat is. Specialitásom a nyitott ahrakos láda, de egvszer már megfogtam az éijeliőr kutváját is. Jobban horkolt, mint a gazdája . /Szép asszonynak kurizálok ...) „Knlm.si csak bahelázik, babetázik, babetázik. Részegekre 6 vigyáz itt, ö vigyáz itt, 6 vigyáz itt, fai, fal, fai, iái a szemem, nem tapad le sohasem, Mert az éiieliöröket én lesem. Csak a tolnai egyedül, kt előlem menekül, Csak az tudja egyedül. Kolozst megy a határba, a határba, a határba, Tehéncsorda a tilosba, a tilosba, a tilosba, Rájuk törtem egyedül, a sok tehén menekül, Kiszaladtak б к a kukoricából. Elmondom én Igazán, csupa szar lett a gatyám, Csupa szar lett a gatyám. SIMON LAJOS, az efsz melléküzemági részlegvezetője — Gyerekek, hát ti netn olvastok újságot. Én Besztercével már mindent leegyeztem. Az új gyártmányba belekalkuláltam a szódavízfogyasztásunkat. a női fehérnemű és a pelenkák mosásához használatos mosószerek árát Is. fAz a rendes iparos..!) „A Teslában a Lajos,.ö a legjobb iparos, mert az esze éles, Megmondta az elnöknek, hogy a nácik nem férnek, Kell már egy új részleg. Az Újpál a fél életét feláldozta, Mégsem készült egészen el az új Tesla, Nincsen ajtó, nincsen zár, a Lajos meg kiabál, Hogy nem megy a munka. Erre aztán a Lajos, kinek esze csavaros, kigondolt egy újat, Hogy a Teslát bővítse, és a raktárt növelje, átment a szomszédba. Megkérte a rimaszécsi kántort s papot, A sekrestyéből Teslás raktárt csináltatott. Van most már hely a nőknek, a szomszédban elférnek, nem kell maringotka." CSIRKE JÖZSEF agrármérnök, az efsz alelnöke. a rimaszécsi központ részlegvezetője — A sofőrökkel egész évben bajom volt. Az„ egyik a sorompót törte le, a másik meg a kaput. A szeretőim már ügyesebbek. Ha jön fúvatni Коlozsi. bebújnak a szerelőgödörbe és berakják magukat deszkával. Tanulékony gyerekek, hisz én vagyok a mesterük. fjulcsa, hogyha kimegy a piac4 ra...) „fáska ha bemegy a tehénólba, Beleköt ó a legelső gondozóba, Szuszi fiam. te már megint nem aljaztál, mérnök, minden szalmát felgyújtottál. Jóska ha nem főn be a munkába, Lajos veszi a vezérlést a markába. Lót fut Lajos, vezényel az irodából, Jóska, még elnök lesz a Liptákből" PERJÉSI JÖZSEF, az efsz főkertésze — Idén jobban ellenőriztetem a brigádistákat. Mindenkit figyeltetek, hogy legalább annyit szedjenek, amennyit hazavisznek. IÁrokparton a kanász...) „Ül a Józsi a bódéban, várnak a kuncsaftok, Adjon nekik Kolozsiné három kiló kaprot, Nem adhatok józsi fiam, az elnök nem tudta, szajré helyett vidd el ókei az új tsz-klubba. Hef élet kertészélet, ez aztán az élet, Felem felelt fabódéban futnak el az évek, Hej élet kertészélet, ez aztán az élet, Fejem felett fabódéban futnak el az évek. Avtába a sok asszony elüldögél sorban, Lábuk között sárgarépa van a nagy szatyorba, Megy a munka, a műhelyben dolgozgatnak szépen, Cavar Pista az ózgulyást kavargatja éppen. Hej élet élet kertészélet, ez aztán az élet, Fejem felett fabódéban futnak el az évek. Hej élet élet kertészélet, ez aztán az élet. Hozzák a sok áldomást, vidám itt az élet." jUHÄSZ ISTVÄN agrármérnök, az efsz elnöke Néhány villanás a hétfői gyűlésről: Tóth Pista!? — Neked meddig lesz még a cukorrépa a csasztuskában? Ti még öntözni is csak papíron tudtok? Menyhárt! — Te nem tudsz számolni? A rendöröknek kell megszámolni a teheneidet? Reisz! — Milyen botrányt csináltál az elnöki kupán? Két csapat levonult! A bokszoló meg kórházba került, mert kiütötték! Üjpál! — Magát miért dicsérjem meg? A cementért vagy a harmaci disznóólért? Megértem, hogy nem számított a nagy télre, de a vakolat akkor hullott le, amikor már felengedett! Csirke! — Nézz a szemembe! Alelnök létedre a csízi borozóba térítetted el az autóbuszt? Vegyétek Jegyzőkönyvbe: Az italozást megtiltom, minden piást behívatok! No gyere be Bukovinský! (Tsz-elnök ha felül a lovára...'), Elnök elvtárs ha bejön a munkába, Emeleten ott várja a tagsága, Senkii ö el nem odáz, mindenkinek magyaráz, a lányokkal háromszor Is kezel ráz, Elmondom én százszor minden gyűlésen, hogy én csak a józan embert szeretem, Vezetők ti tudjátok, mégis mind megisszátok,, jövőre én minden piást kivágok. Nekifogtunk harmadszor a pékségnek, sós perecet csinálunk a jónépnek, Lesz ott kuglóf, vakaró, túróslepény csuda jó, ha nem fogy el, majd megeszi a disznó. Elkészül már a laboratórium, A Puskónál megnyílik a múzeum. Van már festőnk, szobrászunk, versenyzőnk és lovászunk. Van egy Csirkénk, Szarvasunk és Juhászunk. Elnök elvtárs megfogadjuk magának, Egész évben tót végezzük munkánkat, Ha a jóra hallgatunk, csak előre haladunk, elnökünkhöz mindig hűek maradunk. Elnök elvtárs azt kívánjuk magának, jó elnöke • maradjon a tagságnak, Érezzük, hogy melenget, szívéből a szeretet, Kívánunk még hosszú boldog éveket.“ ♦♦♦ A rendkívül nagy népszerűségnek örvendő csasztuskát követően a jelenlevőket az efsz népi zenekara szórakoztatta Balogh Rudolf vezető prímással az élen, s bemutatkozott több idősebb és fiatalabb énekes is. (blm) Balogh György neve és az érsekújvári (Nové Zámky) amatőr képzőművészeti mozgalom az utóbbi másjél évtized alatt elválaszthatatlanul öszspenötl, a kölcsönös egymásrautaltság jegyében fejlődött, s bontakozott ki járási szintű mozgalommá. A sajátságos és pótolhatatlan küldetést betöltő, művészeti igényeket teljesítő mozgalom éltetője a fáradhatatlan „Gyúrja bácsi“. Az 6 ügyszeretete táplálja ma is szinte a megszállottak, a magukban elhivatottságot érzők hitével a nemzetiségi kulturális életünkben is meghatározó szerepet betöltő Képzőművészetei Kedvelők Klubját. Elkötelezett hivatástudattal — Másfél évtizede, 1971-ben vetődött fel a gondolat — emlékezik a kezdetekre Balogh György —, hogy tömöríteni kellene városunkban a képzőművészet barátait nemzetiségre való tekintet nélkül, Internacionalista szellemben. A gondolat a Csemadok akkori vezetőségében megértésre talált, s a következő évben több lelkes vezetőségi tag hathatós segítségével pedig megalakult a Képzőművészetet Kedvelők Klubja, népszerű nevén a KKK. Célul tűztük magunk elé, hogy pallérozni fogtuk polgártársaink képzőművészeti szépérzékét, giccsellenes küzdelmet hirdetve, elősegítjük a lakáskultúra kellő szintre való emelését, valamint gyakorlati téren is felkaroljuk a fiatal, önmagukban tehetséget érző amatőr képzőművészeket, s igényeiknek megfelelően kiállításokat, képzőművészeti alkotótáborokat, tanfolyamokat és tanulmányi kirándulásokat szervezünk ... Elmondhatjuk: a kitűzött célt —> következetes szervezőmunkával — elérték. A klub legjelentősebb rendezvényei közé tartozik a zebegényi alkotótelepen való rendszeres részvétel. Itt a klub tagjai neves képzőművészek előadásait, gyakorlati bemutatóit figyelemmel követve, megismerkedhetnek a képzőművészet különböző ágazataival. Ennek eredményeként évről évre több tehetség bontakozik ki, amit a legékesebben a helyi és a tárást kiállítások színvonala bizonyít. A klub tagjai 1975-hen szerepeltek először a Szobi Nemzetiségi Napokon: a meghívás, illetve a részvétel meggyőzően példázza a két szomszédos ország jó viszonyát, a művészet internacionalista jellegét. Ezt kővetően a klub legtehetségesebb tagjai évente részt vesznek a Szőnyi István Szabadegyetem kéthetes tanfolyamain. 1976-tól a járás községeiben vándorkiállítások szervezésére is sor kerül, hogy a falvak lakossgát is megismertessék a képzőművészet irányzataival. A klub úttörő jellegét Sidó Zoltán, a Csemadok KB elnöke is méltatta, hangoztatva: a Balogh György által uezeiett kör. és az általa szervezett kiállítás sorozat hivatásos intézmények munkáiéval vetekedik, példája nyomán gyarapodnak országszerte a hasonló jellegű, mozgalommá terebélyesedő kultúrtevékenység formák ... A klubon belül megindított tanfolyamba fizikai és szellemi dolgozók egyaránt bekapcsolódnak, hiszen lehetőségük nyílik széoérzékuk, valamint elméleti és gyakorlati ismereteik fe/lesztésére, egyúttal szabadidejük hasznos eltöltésére. — Az eltelt Időszak alatt a klub szervezésében neves és ismert képzőművészek mutatkoztak be — emlékezik a klubvezető, egy vas* kos krónikát lapozgatva. — Gyönyörködhettünk Ernest Zmeták, Luzsicza Lajos, Thain János, Diidor István, Janiga József, Knpócs Tibor, Szilva József, Kocsis Ernő képeiben, ugyanakkor a kör tagjainak alkotásai is rendszeresen a nyilvánosság elé kerültek s kerülnek. A klub 14 éves fennállása alatt 85 alkalommal szerveztem tárlatot. Az őrzött vendégkönyvek tanúsága alapján állíthatom, meglepően sokan tekintették meg munkáinkat — az eddigi kiállításoknak 125 ezer látogatója volt.., S ha már a számoknál tartunk, szeretném megemlíteni azt is: az eltelt időszak alatt 185 újvári és környékbeli fiatal kapcsolódott be rövidebb-hosszabb Ideig a klub munkájába. Nem mondja, nem említi, hogy bár számos kiállítást, tárlatot szervezett másoknak — 6 maga a hát• térben maradt. Az 6 munkáinak, alkotásainak bemutatása — elmaradt. Nem volt, aki megszervezze, nem volt, akinek figyelme az 6 munkáira is kiterjedt volna, nem akadt ember, akt szóljon: Gyurka bácsi, a te munkáidra is kiváncsiak lennénk ...1 Szerénysége visszatartotta, hogy önmagát protezsdlja... Balogh György a közelmúltban töltötte be 60. életévét. Ez alkalomból — népnevelő munkája eb ismeréséül — oklevéllel, emlékéremmel tüntették ki. Az életjubileum lett volna méltó alkalom arra. hogy első önálló kiállítására sor kerüljön. Tervezték, már az előkészületek is megtörténtek —* megromlott egészségi állapota a* zonban ezt a régóta várt eseményt is meghiúsította. Remélhetően hamarosan sor kerül a némán sajgó seb orvoslására ... ■— pénzes —< Ahol az eredmények beszélnek Baka (Baka) nem tartozik a Dunaszerdahelyi (Dunaiská Streda) járás legnagyobb falvai közé. Ennek ellenére pezsgő a falu sportélete. Nem is csoda, hisz a községnek olyan neveltjei vannak a sport terén, mint Tóth Béla birkózó, aki az lS60-as olimpián 5. helyezést ért el. Bakának ma is van birkózó szakosztálya, mégis a legnagyobb népszerűségnek a labdarúgás örvend. Az 1933-ban alakult Bakai S. K. védnöke ma a helyi efsz. Innen kapta a csapat mai elnevezését Is: „Družstevník Baka“. Az eddig elért eredményekről , és a csaffct terveiről Csiba Alfréd vezetőedzőt faggatom. • Előbb arra kérem, néhány mondatban szóljon arröl, hogyan lett a futbal szerelmese. — labdarúgó pályafutásom a 60-as évek elején kezdődött. 1963-ban kezdtem focizni szülőfalum, Gaböíkovo csapatában. Ezután Bratislavába kerültem, mivel az Inter Ifjúsági csapatának vezetői is felfigyeltek rám. Onnan 1968-től a DAC első csapatába kerültem, amely annak idején területi bajnokságot játszott. Ott futbaloztam 1973-ig. Később visszakerültem Gabííkovóra ahová aktív pályafutásom legszebb emlékei fűznek. Ugyanis 1976-ban járást bajnokságot nyertünk, majd az ezt követő évben elnyertük a területi kupát, amikor a döntőben legyőztük Léva (Levice) legjobb tizenegyét. Majd 1978 ban rövid ideig újra a DAC-hoz kerültem, mely akkor már divíziót játszott. Innen kerültem 1979-ben a bakai labdarúgó csapathoz, ahol 1985-ig aktívan futbaloztam, két éve pedig edzőként dolgozom tovább a csapatnál. # Lássuk hát, milyen eredményekkel büszkélkedhet e két év során! — Hogy egy kissé korábbra is viszszamenjünk, csapatunk 1984-ben megnyerte a járási bajnokságot, és a selejtezőben Bodakkal (Bodíky) mérte össze az erejét — sikeresen. így a következő idényben a kerületi bajnokság csoportjában rajtolhattunk. Még ugyanabban a szezonban csoportelsők lettünk, és felkerültünk a területi bajnokság csoportjába. Itt az 1985-ös tavaszi idény végén 8. helyezést értünk el, a múlt év őszén pedig a 9. pozíciót biztosítottuk magunknak. Említést érdemel az a tény is, hogy a 80-as években csapatunk három ízben nyerte el a hagyományos, nyaranta megrendezésre kerülő Járási Felszabadulási Kupát. ф Kik vállalták a legnagyobb részt a labdarúgó szakosztály életének fellendítésében? — Elsősorban Csöllei Titusz mérnök, és Kovács Gyula mérnök nevét említeném, akik egyben sportegyesületünk elnöki, illetve titkári tisztét töltik be. Nem szabad megfeledkezni Kováts András csapatvezető példás hozzáállásáról sem. Ok hárman íőleg a szervezőmunkából veszik ki részüket. Labdarúgó szakosztályunk patronálja, mint a bevezetőben is volt róla szó, a helyi efsz. Tőlük anyagi támogatást kapunk. • Eddig <фак sikerekről esett szó. Érték kudarcok is a bakai labdarúgást? — Nincs olyan csapat, amelyet néha ne érnének kisebb-nagyobb kudarcok. Én talán az 1980/81-es évadot említeném, amikor járási bajnokságot nyertünk, és a selejtezőben tizenegyes-rúgásokkal maradtunk le a felsőbb osztályba kerüléstől. • Milyen kerettel rendelkezik a csapat, és kiket tart közülük a legjobbnak? — Pillanatnyilag 18 fős keret áll rendelkzésünkre, közülük választóm k! a legjobb tizenegyet. Hogy kiket tartok a legjobbnak? Feltétlenül ezek ■ • Л • közé tartozik lukács Vendel. Bors József, Görcs László, Sipos Vilmos, Lelkes Tibor és Gróf Sándor. # Hogyan gondoskodnak az utánpótlásról? — A faluban összesen öt csapat van. A legfiatalabb az alapiskola 1—5. osztályos tanulóiból tevődik össze, Sárkány Imre edző Irányításával dolgoznak. Az iskolacsapat az Idősebb tanulók csapata: őket Onódy Attila irányítja. Ezenkívül van egy Ifjúsági és egy „B“ csapatunk. Mindkettő edzője Csöllei Titusz mérnök. Az ötödik csapat pedig az általam irányított „A“ csapat. # ön mint edző, hol lát hiányosságokat a csapatban? — Csapatunk legfájóbb pontja a gőllövés. Gyengébb eredményeink is abból származnak, hogy a jó Indításoknak nincs kellő befejezése. A bajt abban látom, hogy nincs mindig kellő lelkesedés és fegyelem a pályán. Igyekszünk a közeljövőben változtatni ezen a beidegződésen, hiszen egy jó kollektíváról van szó, melyből a csaoatszellem sem hiányzik. # Terveik a közeljövőt illetően? — Tavasszal szeretnénk az első hat között végezni. Aztán majd meglátjuk. Nincs értelme előre nagy ígéretekbe bocsátkozni, majd az eredmények beszélnek helvettünk. Csiba Alfréd azon edzők közé tartozik. akikről a környéken a focirajongók elismeréssel beszélnek. Talán szándékosan hallgatta el. hogy szükség esetén még néha ma Is pályára lép. Gyorsaságát és technikáját dicséri az a tény is, hogy az őszt idény egyik zárómérkőzésén is pályára lépett, és első labdaérintéséből már a mérkőzés 2. percében gólt rúgott. Később azt Is megtudtam róla, hogy a 36 éves edző eddigi pályafutása alatt 470 bajnoki gólt lőtt.‘A' község szurkolótábora elégedett a csapat játékával és bízik abban, hogy „Frédi" elképzelései valóra válnak. Csala Sándor A bakai „A“ csapat. Az álló sor jobb szélén Csiba Alfréd edző. (Rícz László felvétele]
