Szabad Földműves, 1987. január-június (38. évfolyam, 1-25. szám)
1987-04-11 / 14. szám
I 1987. április 11. SZABAD FÖLDMŰVES 5 m í. főzsef-nap. Minél Jobban távolodunk Bratlslavátől, a Komáromi (Komárno) Járás Irányába, annál gyérebbek a hófoltok a földeken. Majd hirtelen Isméi fehérbe öltözött természet képre figyelünk fel. De ezúttal nem okoz bosszúságot a nyúlfarknyinak bizony nem nevezhető tél megszokott Ismertetőjele: a hő. Mert Naszvad (Nesvadyj határában a fóliarengeteg nyújt olyan látványt, mint amilyet az Idén felettébb megszoktunk: bársonyos hőtakaró széles e vidéken ... 2. Sokan vallják: bármely táját keressük fel hazánknak, az (melyihez (lmef) és a naszvadihoz hasonló fóliatengert sehol sem találunk.. Igaz, nem vallhatom, hogy az ország túl sok részében megfordultam. De annyi bizonyos, hogy egy községben-faluban se láttam annyi háztáji fóliát, mint a Komáromi járás említett két falujában. No és a naszvadihoz hasonló szövetkezeti kertészet sem akad számos faluban ezen országban. 3. Érkezésünket követően rögvest láttuk-észleltük: valahogy nincs minden rendben a kertészkedök háza táján. Hogy miért? Mert türelmetlenkednek. Hiszen más esztendők ezen Időszakában Naszvadon már nagyban végezték a palánták kíültetését. vlgabban — és főképpen az éltető napsugarak kíséretében — húzták a fóliákat. Meg a bélelt kabátok is az öltöző fogasain lógtak ám... És hogyan vélekedik a kései rajtról, a kényszervárakozásról Kezes Lajos, a kertészeti csoport vezetője? — őszintén megvallva, Jómagam is eléggé izgulok. Most ne tessék azt gondolni, hogy netán unatkozunk. Nem, arról végképp nincs szó. Olyasmit ml — de azt hiszem, más kertészet dolgozói is így vannak ezzel — nem ismerünk. Csak akkor fogom fel igazából a dolog lényegét, ha elballagok például a koraikarftol-palánták mellett. Akkor tudatosítom teljes mértékben, hogy hiszen ezek már „megértek a kiültetésre. De hát hova ültessünk? Hiszen csak tegnap olvadt el errefelé az utolsó hó, így nem nagyon tudunk mozdulni. в Milyen a kertészet területeloszlása? — Hatvanhárom hektárnyi területen tervezünk konzervgyári paprikát, 27 hektáron karfiolt — 10 hektár korai, 15 hektár nyári és 2 hektár ószl —, 15 hektáron káposztát, 2 hektáron (fóliasátrak alatt) hajtatott paprikát, 1 hektáron pedig speciális növényeket. # Idézzük fel néhány gondolat erejéig a tavalyi esztendő gazdálkodási mutatóit. — Van egy nagyon egyértelmű meghatározásom az 1988-os évre vonatkozólag: katasztrofális. Ami sikerült, az a mintegy tíz hektárnyi káposzta volt, 52 tonnás átlagos hektárhozammal. A többi növénykultúrával végképp nem dicsekedhetünk. Az okozók? Hát elsősorban a csapadékszegény, úgymond trópus! Időjárás. Meg a tavaszi szél károk. Mi általában helybevetéses módszert alkalmazunk, így kiváltképpen óriási károkat okozott a szél. Pedig szövetkezetünk vezetősége az utóbbi években fokozottabb figyelmet szentel a szélfogók telepítésének. Főképpen ott, ahol könnyű talajok vannak. Csakhogy a természeti csapások ellen — a legnagyobb Igyekezetünk ellenére — nem tudunk minden esetben kellőképpen védekezni. ф Azt hiszem, az idei év kezdete sem mondható sokkal kedvezőbbnek. Mi erről a véleménye? — Valóban nehéz évkezdetről szükséges szólnom. Ügy gondolom, felesleges különösképpen részletezni a januári állapotot. Annál több mondatot érdemel annak a segítségnyújtásnak a méltatása, amit a szövetkezet vezetőségétől, valamint az építkezési csoport dolgozóitól kaptunk. Ennek köszönhetően egy hét leforgása alatt helyrehoztuk az erős fagyok következtében keletkezett hibákat — s január tizenhatodikén újraindultunk a fűtéssel. Húszadikán pedig már a talajba került az első vetemény, a korai karfiol. Azóta pedig fokozatosan végezzük a munkafolyamatokat. S hogy még egv jelentős tevékenységről számot ad|ak: február tizennyolcadikán kezdtük meg és a napokban fejeztük be a mintegy 700 ezer karfiol palánta píkfrozását. Szóval, ha mellőzzük azt, hogy a karfiolpalánlákat már ki lehetne ültetni, bár ez végképp nem mellőzhető, elmondhatjuk, mi tulajdonképpen a palántanevelést Illetően nem vagyunk késésben. Csak ugyebár az eddig elvégzett munkát jóval kedvezőbb feltételek közepette egyszerűbb lett volna lebonyolítani. Nyugodtan kijelenthetem, hogy képesek vagyunk jó minőségű palántát előállítani, a megjelölt agrotechnikai követelményekhez igazodva. És ez a kertész számára azért mindig nyugtatő tényező. Mert — és ezt mindenképpen írja meg — a palántákért úgy ötven százalékban mindig a kertész a felelős. Esetleg a másik rész „írható“ az időjárás rovására. 0 A minőségimunka-végzés állandó előtérbe helyezése következtében természetesen nem válhatnak teljesen közömbössé a kvantitatív mutatók sem. S a kertészetben talán mintha egy kissé jobban sürgetne az idő... — Nézze, ha arra gondol, hogy velebirunk-e a munkával, állíthatom, Igen. Harminc nő és hét férfi dolgozik a kertészeti csoportban. Ha minden rendben megy, egy nap (két műszak) alatt négy géppel nyolc hektárnyi területen tudjuk kiültetni a palántákat. A férfiak közül négyen traktorosok, hárman pedig gyalogmunkások. Sző, ami sző, traktorosok-Kezes Lajos, a kertészeti csoport vezetője bői több is elkelne. Vagy talán Így is fogalmazhatnék: gyakorlottabbakra lenne szükség Különben ismét alá szeretném húzni, hogy Ilyen összefüggésben Is javult a kapcsolatunk a szövetkezet vezetőségével. S hogy a nagy hajrában Is velebírunk a munkával, nagyrészt a falu lakosságának is köszönhető. Aktívan kapcsolódnak be úgyszólván minden tevékenységbe, no meg segít a dohány- és a szőlészeti csoport is. A segítségnyújtást természetesen viszonozzuk. Hát igaz, ami igaz, emberpróbáló szakma a miénk. Mindennap be kell jönni, amíg palánta van. Hétvégeken általában két-két akalmazottunk szellőztet, öntöz. Szabadnapot nem nagyon adhatunk, de szombatokért 25, a vasárnapokért pedig 50 százalék prémiumot fizetünk — a teljesítménybér alapján. És például ha beindul a termésbetakarítás, reggel öttől este kilencig Itt vagyunk. Az asszonyok műszakoznak ... 0 A kertész meg állandózik. Hogy lehet ezt bírni? — Napi négy-öt kávéval, cigarettával. Na és ami a legfontosabb: óriást vonzódással a szakma, a kertészkedés, a növénytermesztés lránt. E nélkül. úgy gondolom, nem nagyon menne. Ezerkilencszázhetvenkettő óta csinálom, itt, Naszvadon. Más munkahelyem még nem volt. És jelenleg nem Is tervezem a változtatást. új gépeket vásárolunk, nincs mő< dunkban azokat egy kissé átböngészni, nem is szólva az esetleges próbaüzemelésről, Ekképpen nyilatkozhatok a szövetkezetünk által nemrégiben vásárolt SZKN-6A típusú, hatsoros, bolgár gyártmányú palántázógépről. Szerény véleményem az, hogy szükség lenne bemutatónapokra, a kijelölt kísérleti állomásokon, ahol a szakemberek, a legbeavatottabbak némiképp a gyakorlatban is közelébe kerülnének a gépeknek, s a gyakorlati tapasztalatok alapján döntenék el, vajon megveszik-e a látott munkaeszközt, vagy egy másik iránt érdeklődnek. Tessék elhinni, hogy csupán az elméleti anyagot áttanulmányozván sok esetben zsákbamacskát vásárolunk. A korszerűsítés azonban nemcsak a gépi eszközök függvénye. Jelenleg ú] üvegház van épülőben, amelyben a talajfütéses módszert szeretnénk alkalmazni. Ennek lényege az, hogy a műanyag vezetékek fölött mintegy 30 centiméter vastagságú földréteg legyen. Az Ily módon történő fűtés által a talajt hűszfokosra is felmelegíthetjük, ami a növényzet számára ideális hőmérsékletnek számit. A munkálatok üteme nem éppen a legmegfelelőbb, de reménykedünk, hogy a kivitelező a közeljövőben egy kissé jobban megemberli magát. Érdekességképpen még talán annyit, hogy a szóban forgó létesítménynek üvegből lesz oldala, a tetejét pedig fólia képezi majd. KóM Sva: „Leragadunk a masinával...“ Szemes Ilona és Pasztorek Katalin (Fotó: —Ita) 0 Az emberek hozzáállásával és szakértelmével — az eddigi beszélgetésből kifolyólag — bizonyára nincsenek problémák. Hiszen itt se'ejtmunkát már csak azért sem végeznek, mert úgyszólván mindenki ért mindenhez, a kertészkedésnek hagvománva vbh a fa'nban. De vajon a géni ellátás mennyiben teremt a Naszvadi Efsz kertészetében kedvező fettételeket a korszerű gazdálkodáshoz? — Az a véleményem — s lehet, hogy ezáltal több kertésztársam nézetét Is tolmácsolom —, hogy sok esetben elöregedett gépekkel dolgozunk. Nem Is beszélve arról, hogy a gyárilag megadott paraméterek a valóságot általában nemigen fedik. Hiába van ott a géphez mellékelt használati utasításon, hogy például négy óra alatt ennyi meg ennyi palántát lehet vele kiültetni, ha a gyakorlat azt igazolja: ha megszakadunk, akkor sem vagyunk képesek a gyártó által feltűntetett normát elérni. Ha 4. A beszélgetést követően szétnéztünk az üveg'náz-birodalomban. Az egyik üvegházban Szemes Ilona és Pasztorek Katalin éppen pikírozott, a törzshelyén, a kazánházban váltottunk úéhány szót Gyűrűst Árpáddal, aki immár kilencedik éve végzi ezt a könnyűnek ős felelősségmentesnek abszolút nem nevezhető munkát. Az egyik hatalmas fólia kellemes melegében Pásztó Lujza és Mlinkovics Mária a véleményt öntözte. Kósa Éva pedig bosszankodott, hogy a masina, amellyel a fóliákat húzza, bizony nem boldogul a sártengerrel. De láttuk azt Is, hogyan győzte le az akadályt vagy húsz-huszonöt asszony szorgos keze. Sarat dagasztva vették vállukra a hatalmas fóltagöngyöleget — ki tudja, hányadszor teremtve ezáltal kedvező körülményeket a karfiol-, illetve paprikatermesztésnek. SUSLA BÉLA A Palásti (Plááfovce) Egységes Földműves-szövetkezet termelésében és költségvetésében meghatározott tényező a gyümölcs- és szőlőtermesztési ágazat. Annak ellenére, hogy a múlt évben rekordtermést értek el — és magasan túlszárnyalták a bevételi tervet —, az ágazat vezetőle. Komán Ferenc gondterhelt arccal ]ár|a a gyümölcsösöket és szőlőültetvényeket, amelyekben ez Ideig Is tetemes károkat okozott a hosszú, kemény tél. Ezekről a gondokról, a kártételről és az Idei terméskilátásokról beszélgettünk a szövetkezet szőlőtelepén. — Nincs még végleges felmérésünk a fagykárokról, de a részleges ellenőrzések azt lelzik, hogy szőlőből minimális termés sem várható az Idén. Több mint valószínű, hogy a két évvel ezelőttihez hasonló helyzet alakul ki a szőlőben — mondotta szomorú hanglejtéssel a fiatal ágazatvezető, tekintetét körüllártatva a megszámlálhatatlan szőlőtöveken. — Hatvanhektáros a szőlőültetvényünk, s úgy néz ki, hogy eleve el van ítélve az Idei terv teljesítése. A munkákat viszont csaknem úgy el kell végezni a szőlőben, mint máskor — s ez nem kevés pénzbe kerül. Hátrányos helyzetet Jelent ez a szövetkezetnek és több gondot okoz az ágazat dolgozóinak. — És főleg a vezetőnek — szakítom félbe gondolatmenetét, ö ám, mint a lő gazda — aki ismeri a természetet és tudta, hogyha az az egyik helyen elvesz, a másik helyen kárpótolta az embert — mély lélegzetvétel után bíztató hanglejtéssel válaszolt: — Talán majd a gyümölcsös kárpótol valamit, úgy néz ki, hogy ott nem tett annyi kárt a fagy. Ha van kedve és Ideje, meggyőződhet róla. ha velem tart, — Invitál a gyümölcsösbe. Autón kapaszkodunk fel a nagytüri (Veiké Türovce) dombtetőkre. Amerre a szem ellát, a lejtőkön, dombokon — mindenütt gyümölcsfa. « Gyönyörű — mondtam csak úgy magamnak. « Látná csak virágzáskor vagy ősszel, a gyümölcsérés Idején; akkor nem tud betelni az ember az impozáns látványnyal, a lenyűgöző Illattal, amit a gyümölcsös nyúlt. Olyankor minden búját.-baját elfelejti az ember — mondotta szavamra felfigyelve már magabiztosabb hanglejtéssel és tekintettel a gyümölcstermelés! ágazat vezetője. Mert olyan ember ő, akinek nem a siránkozás a kenyere, hanem az útkeresés, a jobb termés elérése érdekében. Most Is minden gondolatával, szavával a kiutat kereste, azt vizsgálta, hogyan lehetne enyhíteni a bajokon, kárpótolni a tél okozta anyagi károkat. Amint elmondotta, a gyümölcsösben bízik és természetesen a szorgalmas és szakszerű munkában. Megpróbálják a lehetetlent Harminc hektáron termelnek almát: Golden Delicious-t, Golden Spur-t, Starkingot és Starkrlmson Delicious-t. A múlt évben 20 tonnás hektérhozamot értek el, ami rekordtermésnek számit. De nem csak a mennyiség, hanem a gyümölcs minősége Is kiválónak mondható. A szőlészetben és gyümölcsösben — a régi hagyományoktól eltérően — év elejétől év végéig állandóan van tennivaló, folyik munka. Hogy ez fgy van, arról beszélgetésünk Ideién is meggyőződhettem, amikor a tfzfokos hidegben Is kint szorgoskodtak az emberek, Illetve húsz asszony a gyümölcsösben. Amint a szakvezető elmondotta, még a legzordabb időben, |anuár derekán sem szünetelt a munka, egytől egyig mindenki megjelent a munkahelyén. Egész télen át metszenek, koronaalakítást, ritkítást végeznek a fákon. A vad szelekben, csípős hidegben Is surrog a fűrész, csattog a metszőolló az asszonyok kezében. A korszerű gépek hiányában kézzel végzik ezt a férfit Is megviselő munkát az asszonyok. Az idősebbek tenyerén már mély barázdákat szántott az állandó „fogd meg“, de a munka ritmusát ez sem lassítja le. Az asszonyok Igyekeznek úgy dolgozni, hogy rügyfakadás előtt végezzenek a fák metszésével, a koronaalakítással. És reménykednek! Reménykednek, hogy a gyümölcsfák megadják a rájuk fordított munka gyümölcsét. Bár a rügyeket vlzsgálgatva Komán Ferencet is a „lesz termés, nem lesz termés“ kérdés foglalkoztatta, mégis beszélgetés közben többször is visszakanyarodott a minőség kérdésére. Annak ellenére, hogy e téren most sincs mit szégyenkezniük, hiszen boraikkal és a gyümölccsel már több kiállításon nyertek első díjat. A fiatal szakember két szempontból tartja ezt fontosnak. Először is erkölcsi szempontból: a vásárlónak — a lehető legkisebb vegyszerhasználat mellett — lő minőségű gyümölcsöt adni az asztalára. A másik az anyagi szempont, az árösztönző. A jelenlegi felvásárlási ár még rekordtermés idején sem téríti meg a ráfordított munka értékét. — Meg kell mondanom, hogy az árpolitika megrövidíti a termelést — jelentette ki határozottan az ágazatvezető, majd bővebb magyarázatot fűzött véleményéhez. — A gyümölcs termelésével, betakarításával és felvásárlásával nagyon sok a munka és a gond, mégiscsak filléreket adnak kilójáért. A felvásárló és árusító kétszer annyit keres a gyümölcsön, zöldségen, mint a termelő. Ez nem csak a termelőkedvet csökkenti, hanem a minőség rovására Is megy, mert nem jutunk annyi bevételhez, amennyi ráfordítást Igényel maga a termelés és a minőség javítása. Eltökélt szándékunk, hogy megpróbáljuk a lehetetlent. A Jelenlegi hátrányos helyzet ellenére megpr|bálunk mindent a minőség javítására fordítani. Ügy gondolom hogy ez egyúttal a vásárló érdekelt ts szolgálja, aki bizonyára hajlandó magasabb árat is fizetni, ha jó minőségű árut kap a pénzéért. S ez talán majd arra kényszeríti a felvásárlóüzemeket, hogy növeljék a felvásárlási árat a termelő irányában. A gyümölcsnél a mostoha időjárás ellenére Is szeretnénk elérni egy átlagtermést. Kétszáz tonna az Idei tervünk, amit. úgy gondolom, sikerül elérnünk, mégpedig jó minőséggel -* bizakodik Komán Ferenc, a palásti szövetkezet szőlő- és gyümölcstermelő részlegének vezetője. Major Ágoston I
