Szabad Földműves, 1987. január-június (38. évfolyam, 1-25. szám)

1987-04-11 / 14. szám

2 SZABAD FÖLDMŰVES 1987. április 11. Előtérben a tudományos-műszaki fejlesztés meggyorsítása [Befejezés az 1. oldalról) ki a lakossági szíikségleteket, mégpedig több minőségű és szé­lesebb választékú élelmiszerrel is. Ez az előrelépés azonban vi­szonylag nagy beruházásokat és lelentős termelési költséget kö­vetelt. Nem sikertilt megfelelni a terv előirányzatának a tudo­mányos-műszaki haladás széle­sebb körű alkalmazására épülő Intenzitás növelésében és ezé'­­tal a termelés hatékonyságának fokozásában sem. Továbbra Is problémát okoz az élelmiszer­­termelés költségessége. Az őstermelőknek, a mező­­gazdaoságl szolgáltató szerve­zeteknek. valamint a legfon'> sabb szállítóknak sokkal gon­­d<sabban ke'! hozzáadniuk az olyan átfogó technológiák és géprendszerek gvors fejleszté­séhe* és gyártásához atnelvek az élelmiszer termelésétől fel­használásáig az egész láncolat­ban hozzájárulnak a vesztesé­gek lelentős csökkenéséhez. Ez­zel a követelménnyel kelt ösz­­szehangolnl a munka szervezé­sét és a hatáskör megosztását is, nehogy felesleges formális akadályok gátolták a niaci szükségletek kielégítését, amtnt annak tanúi vagyunk a gyü­mölcs és a zöldség termelésé­ben és értékesítésében. Gyor­sabban és átfogó módon ke'l létrehozni a termelési kötődé seket, beleértve a szükséges raktárakat és feldolgozóüzeme­ket. amelyeknek nagy hiányát érezzük — hangsúlyozta HruS- kovlé elvtárs. sem látja el azt a feladatát, amely rá az intenzifikálás fo­lyamatában hárul. Mi ennek az oka, és van-e ebből a helyzet­ből kiút? A tudományos kutató bázist, az egész műszaki-tudo­mányos potenciált és annak fej­lődését a következőképpen jel­lemezhetjük: Szlovákiában kö­rülbelül 58 ezren dolgoznak a tudományos kutatás területén, egész Csehszlovákiában pedig több mint 190 ezren. Ez a oá­zis, dolgozóinak számát tekint­ve, viszonylag sokkal nagyobb, mint a hasonló más fejlett ipari országokban. Vannak viszont gyengéi. Például az alkotómun­kát végzők viszonylag alacsony száma a szolgáltató és admi­nisztratív munkaerő arányával szemben. További gyengéje a kutatásnak a műszerekkel, szá­mítástechnikával. laboratóriumi berendezésekkel kísérleti üzem­egységekkel és más technikával való ellátottság alacsony szín­vonala: Az egy főre jutó mű­szaki felszerelés terén messze elmaradunk a fejlett európai or­szágoktól. A másik oldalon vi­szont minden tízezer lakosra több kutató esik nálunk, mint azokban az országokban. Ez egyértelműen az extenzív fej­lesztésre mutat, amelyet nem szabad tovább folytatnunk. A helyzet javításához szükséges biztosítani az akadémiai, főis­kolai s más munkahelyeken Is a speciális műszerek salát fei­­lesztését és gyártását, nagyobb mértékben lehetővé tenni ezek cseréiét és elősegíteni közös laboratóriumok építését a KGST- országokkal. nagy mennyiségű feladat meg­oldására. Egy feladatra nem egész 2,5 alkotómunkát végző személy lut. Nincs a kutatás­nak egységesen kialakított pro­filja, hiányzik a súlypontja, ke­véssé koncentrál a jövő straté­giai — és még kevésbé a nem­zetközi munkamegosztás — ki­emelt irányzataira. Ez sok szempontból megmagyarázza, miért alacsony szintű nálunk az innováció, és még Inkább azt. hogy miért tart egy feladat megoldása nálunk kétszer olyan hosszú Ideig, mint a világ fej­lett országaiban. A kutatóintézetekben előfor­duló problémákhoz . hasonlók csatlakoznak a tudományos-m­­szaki kutatóbázis olyan más te­rületein Is, mint a főiskolák, a /ellesztő- és konstrukciós rész­legek, a tervezőirodák, s Ide sorolhatluk a gyártás előkészí­tését és a tudományos eredmé­nyeknek a termelésben való hasznosításával foglalkozó szer­vezeteket is. Ez a potenciál két­szerese a tudományos kutató­bázisban dolgozók számának. A tudományos-műszaki hala­dás meggyorsításában csak a dolgozók aktív és széles körű részvételével érhetünk el alap­vető minőségi fordulatot — mu­tatott rá előadót beszédében Mi­loslav HruškoviC elvtárs. llárd korona értékű társadalmi hasznot, ami az elmúlt ötéves tervidőszakban a találmányok és újítások felhasználásából ke­letkezett. Nem értünk el azon­ban kellő fordulatot a beter­jesztett megoldások kihasználá­sában. A munkakezdeményezés fej­lesztését a szocialista javadal­mazásnak is elő kell segítenie, amely az egyes dolgozók mun­kájának mennyiségéből, minő­ségéből és társadalmi hasznos­ságából indul ki. Elégedetlenek vagyunk azért, hogy főleg a fe­lelős szervek nem dolgoztak ki még hatékonyan ösztönző és motiváló javadalmazási model­leket, valamint azzal, hogv a vezető dolgozók, főug szub ek­­tív okokból, még azokat a le­hetőségeket sem haszna'iák ki, amelyeket az eddigi előírások nyújtanak nekik. A beszámoló rám itatott: meg­kívánjuk a kommunistáktól, hogy a problémák megöl Iftsa során tanúsítsanak több alkotó készséget, átgondoltságot, gyor­sabban számolják fel a bürok­ráciát, és a tartalmatlan biva­­tainokoskodást. Joggal váriuk ezt el azoktól a vezetőktől, tiszt­ségviselőktől, akik az említett Intézmények élén állnak, s az SZLKP Központi Bizottságának osztályaitól is. Végezetül leszögezte: a nagy október halhatatlan öröksége bennünket is arra kötelez, hogv becsülettel teljesítsük munka­feladatainkat és alkotó tettek­kel járuljunk hozzá a C3KP XVII. kongresszusa határozatai­nak tel)esltéséhez, a béka meg­védéséhez, a szocializmus vil?g­­méretü győzelméhez. A tudományos-műszaki fejlő­désről szólva a beszámoló rá­mutatott, hogv a társadalmi és gazdasági gyakorlatban távolról A tudományos kutatóintéze­tek tevékenysége elaprózódik a szakágazatok széles skáláiéban és ezeken belül is a további Az újítók és feltalálók száma Szlovákiában elérte a 70 ezret. Nagyra becsüljük azt a 14,4 mii­Szilárd Bratislava felszaMläsänak 42. évfordnlóián Ünnepi gyűlést tartottak a bratislavai dolgozók és fiatalok a Csehszlovák Rádió hangver­senytermében a szlovák fővá­ros felszabadulásának 42. év­fordulója alkalmából. Jelen volt a városi pártbizott­ságnak, a Nemzeti Front városi bizottságénak és a fővárosi nemzett bizottságnak küldött­sége Gejza Slapkának, az SZLKP KB Elnöksége tagjának, a városi pártbizottság vezető titkárának vezetésével, továbbá a nyugat-szlovákiai kerületi pártbizottságnak, a Nemzeti Front kerületi bizottságának és a kerületi nemzeti bízott- Ságnak küldöttsége. Az összejövetelen részt vett Jurij Kandalev, a Szovjetunió bratislavai fökonzulja, es Vik­tor Gyigyenko ezredes, a bra­tislavai szovjet katonai pa­rancsnokság képviselője. Beszédében Magdaléna Lo­­rencová, Bratislava főpolgár­mester-helyettese hangsúlyozta, hogy a szlovák főváros béké­ben és szocializmusban való építésének 42 éve megváltoztat­ta a város kiterjedését, kül-Kazinczy Nyelvművelő Napok, 1987 Az eddigi gyakorlattól elté­rően az idei, sorrendben a XVIII. Kazinczy Nyelvművelő Napok csütörtöktől szombatig tartottak; hagyományos szín­helyükön. Kassán (Košice); Jakab István zárszavával ápri­lis 4-én értek véget. A három­napos rendezvénysorozat az idén Is elsősorban a pedagógu­sok, nyelvművelők, közírók számára nyújtott hasznos isme­reteket, hiszen az előadások többsége pedagógiai — azon belül is elsősorban az anya­nyelvi neveléssel kapcsolatos kérdésekkel foglalkozott. Kü­lön szó esett beszédművelé­sünk időszerű gondjairól, vala­mint a sajtő — természetesen a hazai magyar sajtó — nyel­vének fogva tékosságairól. Az előadók nagyobb részben ki­váló magyarországi nyelvészek voltak: Szende Aladár például az anyanyelvi nevelés és a mentálhigiéné kapcsolatáról, Fiilöp Lajos pedig az Iskolának a beszédművelésben betöltött szerepéről tartott előadást. A következő napon elsőként két hazai előadót hallhattunk: Má­zai Ferenc az Iskoláskor előtti, illetve az iskoláskorú gyerme­kek anyanyelvi neveléséről. Kovács László pedig az anya­nyelvi nevelés iskolában alkal­mozbató formáiról, módszurel­­ről beszéli. A défutáni egyet­len előadást Wacha Imre tar­totta, akt szintén Magyaror­szágról jött; témája a szórend és a mondaton belüli hangsúly kapcsolata volt. Ugyancsak pénteken került sor a szép magyar beszéd ver­senyének országos döntőjére. Az alap- és a középiskolás ta­nulók kategóriájában 12—12 tanulót hallhattunk, kötelező, illetve saját maguk által alko­tott szöveggel. A döntót az alapiskolások kategóriájában a nagykaposi (Veiké Kapušany) Kendy Agnes nyerte; második lett a deáki (Diakovce) Tok Ernő, míg a harmadik helyet Mácza Sarolta szerezte meg, a komáromi (Komárno) alapisko­lából. Tok Ernő nyerte egyéb­ként a közönség díját is. A kö­zépiskolások kategóriájában a zselizi (Želiezovce) Buchlovics Péter végzett az első helyen. A további sorrend: második Ben­­kö Géza Királyhelmecről (h'ráf. Chlmec), harmadik pedig Vaj­da Barnabás, a bratislavai ma­gyar gimnázium tanulója. Az újságírók különdíját ugyancsak egy II. kategóriás résztvevő, Vrabec Mária szenei (Senec) gimnazista kapta. Az utolsó naDon eevetlen alakját, valamint gazdasági és szociális életét. Bratislava Cseh­szlovákia második legnagyobb városa, Szlovákia fővárosa, po­litikai, tudományos, kulturáis és gazdasági központ lett. Ipa­ra a szlovákiai ipari termelés csaknem 12 százalékát adja. A jelenlegi időszak fő feladata az Intenzív gazdasági fejlesz­tésre való áttérés, a város ter­melési alapjának szerkezeti át­alakítása, a gép- és elektro­technikai Ipar fejlesztése, az innováció fokozása és a gyárt­mányok minőségének javítása útján. Az ünnepi gyűlés résztvevőit a szovjet nép nevében Viktor Gyigyenko ezredes köszöntötte. előadásra került sor, amelyben a magyarországi Bencédy Jó­zsef a csehszlovákiai magyar sajtó nyelvében előforduló jel­legzetesebb nyelvi fogyatékos­ságokat elemezte. Az idei Ka­­zinczy-napok utolsó előtti na­pirendi pontjaként a termino­lógiai vetélkedő győzteseinek kihirdetése következett, amely­re a résztvevők közül bárki bejelentkezhetett. Ezúttal Itt is egy középiskolás bizonyult a legjobbnak, a kassai Csala Esz­ter személyében. Végül ered­ményt hirdettek a' Csemadok Központi Bizottsága nyelvjárás­­gyűjtő pályázatában is, ame­lyet teljesen megérdemelten magyarországi résztvevő, Siska József nyert, a Felsö-Bodrogköz nyelvjárásaiból és helyneveiből készített munkájával. A zsűri második díjra érdemes munkát nem talált; a harmadik díjat Nagy Endre kapta. A rendezők gondoskodtak a résztvevők színvonalas kultu­rális kikapcsolódásáról is: a három nap során a Matesz kassai Thália Színpada, illetve a királyhelmect és a kassai diákszínjátszók egy-egy pro dukcióját tekinthettük meg. A rendezvénysorozat értékelésé­hez, az ott elhangzottak rész­letesebb kifejtéséhez, illetve kommentálásához egyébként la­punk egy későbbi számában még visszatérünk. (vess) alapokra építve Hradec Královéban április másodikén és harmadikén or­szágos konferenciát tartottak, amelyen az egységes földmű­ves-szövetkezetek és á'lami mezőgazdasági szervezetek szo­cialista brigádjainak tevékeny­ségét elemezték, illetve megha­tározták az elkövetkezendő időszak legfontosabb feladatait. A kétnapos tanácskozáson részt vett párt- és állami kül­döttséget František P i t r a, a CSKP Központi Bizottsága El­nökségének póttagja, a KB tit­kára vezette. Az aktívaértekez­leten még többek között részt vett Ivan K n o t e k, a CSKP KB ' osztályvezetője. Miroslav Toman, a CSSZSZK kormá­nyának alelnöke, szövetségi mezőgazdasági és élelmezés­ügyi miniszter, Július Varga, az SZSZK mezőgazdasági és élelmezésügyi minisztere, Pavel Jonáš, a Szövetkezeti Föld­művesek Szövetsége Központi Bizottságának elnöke, Vladislav Troška, a Mezőgazdasági Dolgozók Szakszervezeti Szö­vetségének elnöke — és más személyiségek. A tőbeszámolét Miroslav To­man elvtárs terjesztette elő. Egyebek mellett hangsúlyozta, hogy az efsz-ekben és állami mezőgazdasági szervezeteknél összesen csaknem 30 ezer szo­cialista brigád fejt ki tevé­kenységet, 413 ezer taggal. A vita keretén belül huszon­ötén szólaltak fel. A vitában szót kért Pitra elvtárs is. Ki­fejtette, hogy a szocialista bri­gádok mindig is úttörői voltak a haladó kezdeményezéseknek. Vladislav Treska az állami me­zőgazdasági szervezeteknél mű­ködd szocialista brigádok tevé­kenységét taglalta. A kétnapos tanácskozás ha­tározat jóváhagyásával ért vé-I got - (susla) Az SZLKP Központi Bizottsága' ülésének határozatából (Folytatás az 1. oldalról) dolgozók széles tömegeinek al­kotó aktivitását és kezdemé­nyezését és hatékony támoga­tásban kell részesfteni a felta­lálókat és az újítókat a prob­lémák megoldása és eredmé­nyeik gyakorlati felhasználása terén. Szocialista versenyt és felajánlási mozgalmat kell ki­bontakoztatni az októberi for­radalom 7G, .és a februári győ­zelem 40. évfordulója tisztele­tére, s ebbe a folyamatba na­gyobb mértékben be kell vonni a szakszervezeteket, a Szövet­kezeti Földművesek Szövetsé­gét, a Csehszlovák Műszaki Tu­dományos Társaságot és a töb­bi társadalmi szervezetet. A szlovákiai szervezetek körében az SZKT kezdeményezésének és a prágai felhívásnak is na­gyobb visszhangra kell talál­nia. A pártszervektől és -szerve­zetektől, a kormányban és a központi szerveknél, a kon­szerneknél, a trösztöknél és a vállalatoknál, az üzemekben, az intézetekben és más szerve­zeteknél dolgozó kommunisták­tól az SZLKP Központi Bizott­sága megköveteli a kádermun­ka elvliíi felülvizsgálását. A kádereket nemcsak a múltban 1 A Szlovákiai Cjságtrök Szö­vetségének mintegy 2700 tagját 270 küldött képviselte a Brati­­slavában tartott kongresszuson. Mérlegelték a szövetség és a ta­gok aktivitását, elemezték tevé­kenységük eredményességét, és meghatározták azokat a felada­tokat, melyek szocialista társa­dalmunkban igényes céljaink megvalósítása során az újság­írókra hárulnak. A tanácskozáson részt vett az SZLKB KB küldöttsége Ľudovít Pezlárnak, az SZLKP KB Elnök­sége tagjának, a KB titkárának vezetésével. A Szlovákiai Újságírók Szö­vetsége Központi Bizottságának beszámolóját, a Csehszlovákiai Újságírók Szövetsége 8., vala­mint a szlovákiai szövetség kongresszusa határozatainak megvalósításáról szóló beszá­molót Štefan Bachár, a Szlová­kiai Újságírók Szövetsége Köz­ponti Bizottságának elnöke ter­jesztette elő. Ä beszámoló felhívta a figyel­met arra, hogy a gyorsftás ér­dekében mozgósítani kell a tár­sadalom minden ereiét és esz­közét, beleértve az igazságos és jó] alátámasztott bírálatát mind­annak, ami fejlődésünk útjában áll. Ha hatékonyabban akarunk harc’olni a fogyatékosságok, a felelősségáthárítás, a kispolgári nézetek és gyenge pontjaink el­len, minden újságírói megnyi­latkozásnak lelkesen elkötele­zettnek, harcos szelleműnek, mélyen igazságosnak, a józan elemzésből kiindulónak kell lennie, hogy elősegítse a társa­dalomban előforduló problémák és ellentmondások feltárását, leküzdését és megoldását. Ľudovít Pezlár elvtárs átadta a kongresszus küldötteinek a CSKP és az SZLKP Központi Bi­zottságának, az SZSZK Nemzeti Frontja Központi Bizottságának, az SZSZK kormányának elvtársi üdvözleteit, valamint Gustáv Hnsák elvtársnak, a CSKP KB főtitkárának, köztársasági el­nöknek és Jozef Lenárt elvtárs nak, az SZLKP KB első tikárá­nak személyes üdvözletét. Hangsúlyozta, hogy a CSKP Központi Bizottsága 5. ülésének eredményei a saitő, a rádió és a televízió minden dolgozóját arra késztetik, hogy mélyen el­gyorsítás programjának gondolkozzanak a szerkesztősé­gi kollektívák eddigi munkája fölött, s állandóan tovább mé­lyítsék újságírói frontunk rész­vételét a CSKP XVII. kongresz­­szusén kitűzött célok teljesíté­sében. Társadalmunk fejlődésé­nek jelenlegi rendkívül ielentős időszakában minden becsületes újságíró döntő feladata az, hogy sokoldalúan támogassa azokat az embereket, akik gondolkodá­sukkal és cselekedeteikkel, fő­leg áldozatkész munkájukkal valóra váltják a kitűzött célo­kat. Az SZLKP KB küldöttségének vezetője a továbbiakban arról a rendkívüli érdeklődésről és ro­­konszenvről beszélt, amellyel dolgozóink és a fiatalság a szovjet népnek az SZKP és an­nak lenini központi bizottsága vezetésével a kongresszusi ha­tározatok következetes megva­lósítására irányuló törekvését szemlélik. A gyorsftás stratégiájának megvalósításáért folyó harcban Jelentős mértékben módosul ko­runk szocialista újságírójának küldetése. Elsősorban újság­íróink szerepe és felelőssége növekszik meg abban, hogy a CSKP XVII. kongresszusának programját és az SZLKP kong­resszusának határozatait offen­­ztven, energikusan és tettreké­­szen konkrét eredményekké vál­toztassuk. Mihail Gorbacsov elvtárs szavaival élve azt mond­hatjuk, hogy az újságírók, a sajtó, a rádió és a televízió, va­lamint az újságírók egész szö­vetségének elsőrendű feladata a CSKP XVII. kongresszusán előirányzott program, s az SZLKP kongresszusi határoza­tából eredő feladatok támoga­tása, vélelmezése, fejlesztése és teljesítésük elősegítése — je­lentette ki. Beszédének befejező részében Ľudovít Pezlár elvtárs nagyra értékelte, hogy az újságírók munkájukkal jelentősen hozzá­járultak és hozzájárulnak társa­dalmunk fejlődéséhez. Ezért őszinte és elvtársi köszönetét érdemelnek. Azok a tapasztala­tok, amelyeket eközben szerez­tek, megalapozzák azt a meg­győződést, hogy továbbra is a CSKP hatékony segítőtársai lesznek a XVII. pártkongresz­­szuson kitűzött program követ­kezetes megvalósításában. szerzett érdemeik alapján, ha­nem elért eredményeik és va­lós képességeik szerint is keli értékelni, figyelembe véve, mennyire képesek megbirkózni az átalakítás igényes feladatai­val. Felelős beosztásokba rá­termett, energikus és tehetsé­ges szervezőket kell helyezni. Bátrabban kell kiemelni a fia­talabb tehetséges kádereket, valamint a politikailag és szak­mailag felkészült pártonkivii­­lieket. Hatékonyabban kell küz­deni a szocialista törvényes­ség, erkölcs és fegyelem meg­szegése ellen. Mindenütt úgy kell megte­remteni a nagyfokú igényesség légkörét, hogy következetesen teljesítsék az idei tervben és az ötéves tervben kitűzött va­lamennyi feladatot. Erre kell használni a CSKP KB 5. és az SZLKP KB mostani ülése hatá­rozatainak lebontását is, s így kell hozzájárulni a szocializ­mus továbbfejlesztéséhez or­szágunkban és nemzetközi helyzetének megszilárdításához. Ezzel egyúttal előmozdítjuk a nemzetközi feszültség enyhülé­sét, a szocialista közösség bé­ketörekvéseinek és a békesze­­szerető erők mozgalmának megszilárdulását.

Next

/
Thumbnails
Contents