Szabad Földműves, 1987. január-június (38. évfolyam, 1-25. szám)

1987-01-17 / 2. szám

1987. január 17. SZABAD FÖLDMŰVES 5 KÖZÖTTÜNK Élnek — Vigyék inneni — kiabálta torka szakadtából. — Csináljanak vele, a­­mit akarnak, de nekem nem kell, látni sem akarom ...I Másnap a legnyugodtabb lelkiisme­rettel megszökött a kórházból. Azóta éli világát. A csöppség pedig állami gondozásba, csecsemőotthonba ke­rült ... Dr. Kalmár András, a járási kórház gyermekosztályának a helyettes fő­­orvosa: — Nemegyszer előfordult már — újságolja —, hogy a betegségből fel­épült cigánygyermeket két-három hé­tig sem keresték a szülei. Értesíteni sem tudjuk legtöbbször az apát vagy az anyát, mert szinte állandóan ván­dorolnak, más és más helyre költöz­nek. Sok kicsit éppen ezért kell kór­házi kezelésben részesíteni. 4mert csakis így jut tiszta ruhához, rend­szeresen étkezéshez. A közelmúltban egy vézna cigányjiúcska került hoz­zánk. Amint a nővér mosdatni kezd­te, a gyerkőc mohón nekiesett a für­dővíz kortyolásának. Szörnyű éhes­szomjas lehetettI Egy apróság egyet­len napi kórházi ellátása az állam­nak 140 koronába kerül. Talán ha ezt az összeget a felelőtlen, nemtö­rődöm szülőkkel meg lehetne téríttet­ni, változna a helyzet. Talán ... Mert egy a bökkenő: ezek a „szülők" nem dolgoznak rendszeresen, nemigen lenne hát honnan miből, kitől meg­kapni a szóban forgó összegei. Számadatok következnek. A kór­házban szülő leányanyák fi 0 szá­zaléka cigány. Sok gyermek évi 10— 15 alkalommal is kórházi kezelésre szorul. Minimális kórtünettel is ke­zelésre kell fogni az apróságot, mert így biztosítható a kellő és rendszeres orvosi ellátás, leggyakrabban a há­roméves korukat még be nem töltő cigánycsecsemők kerülnek vissza a kórház gyermekosztályára. — Ök ugyanis — összegez a szak­orvos — még önálló étkezésre kép­telenek, nem szobatiszták és bajukat a gonáoskodás, a velük váló törődés hiánya miatt még nem tudják meg­osztani a világgal. Szüleik pedig, a kényelmesebb utat választva, áthárít­ják ránk a gondokat, a felelősséget. Mi felerősítjük, lábra állítjuk őket, pár hét múltán azonban újfent az osztályunkra kerülnek ... , Zolczer László Egy házzal odébb, a Lenin utcai Alapiskolában Anna Suhajová igazga­tó tájékoztat: — Jelenleg 964 tanulónk közül 112 cigány. Évről évre gyarapodik a szá­muk. Többségük gyenge élőménélélű. Most már iskolán kívüli tevékenysé­güket ts szemmel tartjuk. Vétségeik­ről, mulasztásaikról értesítjük legkö­zelebbi hozzátartozóikat. Egy egy csa: ládlótogatás alkalmával pedagógu­sainkat nem várt meglepetések érik. — Néhol egyszerűen be sem enge­dik a lakásba a pedagógust. Megfi­gyeltük. hogy az egyik cigánycsalád gyermekei tízfnkos fagyban, hidegben is rövid kabátban és tépett tornaci­pőben járnak Iskolába, s tanulmányt előmenetelük is gyatra. Kollégámnak — akt mindezeket fel kívánta ránt a szülőknek — a lakásba lépve, látva maradi a szája a csodálkozástól. Mo­dern bútorokkal berendezett szobába invitálta őt az apuka, az édesanya pedig I mindketten volt tanítvá­nyaink I drága szörmebundával dicse­kedett. Meq takarékbetétkönyvet hú­zott elő a szekrény felső polcáról, a törülközők alól. Sőt. kávézqatás köz­ben elárulta, hogy személyautójuk Is van ámI Az Igazgatónő szerint a cigányta­nulók többségében nincs kellő kitar­tás a tanulást illetően, a szakkörök­be ts nehéz őket ,becsalogatni". Az iskolában előlordulö garázdaságok, lopások zöme szintén az 6 számlá­jukra írható. Ami mindkét alapiskolában közös gond: aránylag kevés cigánygyerek látogatja az iskolai ebédlőt. A városi nemzeti bizottság biztosította Ingye­nes étkezést a Lenin utcában 33 ta­nuló veszi Igénybe. A pedagágusok a cigányügyeket intéző előadókkal, va­lamint a szakbizottsági tagokkal e­­gyflltmüködne ellenőrzik, hogy tanul­mányi előmenetelük, Iskolalátogatá­suk. ruházkodásuk alapján megér­:l’k-e a diákok a hatékony támo­­ýír fist. Nem a véletlen müve, hogy a Kö­zép szlovákiai kerületben a Nagykür­töst járásban о legjobb a ctgányszár­­mazású tanulók Iskolalátogatási ará­nya. Csak a tanuláshoz viszonyulná­nak egy kissé odaadóbban ... A jó, aránylag békés, nyugodt kö­rülmények közölt élő cigánycsaládok gyermekei az iskolában is jobban megállják a helyüket. Mindkét tanin­tézményben akadt már az elmúlt években néhány dicséretes tanulmá­nyi előmeneteli) clqányleány vagy fiú. A Komenskj) utcai iskolában ta­valy volt kitüntetett cigánytanuló, a Lenin utcaiban meq név szerint Oláh Annát említik követésre méltó példa­ként. Anna 15 esztendős, szakipari tanu­ló. A 49 éves édesanyja 17 gyermeket hozott a világra, közülük hét él Lé­ha, iszákos, munkakerülő fériétől most válik — 33 évi házasság u1án. — Minden gyermekemnek szakmát adtam a kezébe — bizonygatja a rán­cokkal barázdán arcú asszony —. ta­karoson tártak iskolába, nem csava­rogtak. tanultak rendesen. Mégis csu­pán nemrégiben sikerüli elfogadható lakáshoz jutnunk. Pedig egyik unoká­mat Is én neimlem, a nevemre is írat­tam. Végső elkeseredésemben a köz­társasági elnöknek írtam panaszleve­let. Mlvket, cigányokat, a legtöbb helyen még ma is egy kalap alá vesznek. Cigány — mondják. — „Ku­tyából nem lesz szalonna, kár a szót rájuk vesztegetni..." Pedig, hej, de PÉLDÁS KÉPVISELŐ Famed fFarná) központi község oulgárai az elmúlt négy választási időszakban szinte • RUi'múlták önma­gokat: olyan léte­sítményeket hoz­tok létre, mint pél­dául a korszerű művelődési otthon, a balnttasház és a 80 gyermeket be­fogadó óvoda. A sikeres tevékenységért az elmúlt idő­szakban az S7S7K kormánya két al­kalommal is d’csérő oklevelet ado­mányozott a községnek. A hub kép­viselők közül immár a harmadik vá­lasztási időszakban kapott bizalmat Dancsa Józseféé, a helyi efsz tech­nikusa, példás családanya, aki egy­ben a Jednota Fogyasztási Szövetke­zet Farnadi Szervezetének elnöki tisztét is betölti — közmegelégedésre — Több mint SOO-tagú a fogyasz­tási szövetkezet Farnadon, s tizen­egy üzemegységet szükséges ellen­őrizni. Elmondhatom, hogy az utóbbi időben Fernadon kielégítő a lakos­ság élelmiszerrel és ipari áruval való ellátása. A községben minden igényt kielégítő a vendéglő és a két büfé. Gkvet'enűl javítani kell azonban a kenyér minőségén. Ha Nagysallébúl (Tekovské Lužany) szállítják a ke­nyeret, általában elégedettek a lako­sok a minőséggel. De ha Léváról (Levice) érkezik a szállítmány, bi­zony gyakran — és azt hiszem, jogo­san — elégedetlenkednek a polgá­rok. Szeretném még hozzá fűzni, hogy községünkben a lakosak nem idegenkednek a társadalmi munkától. Az én körzetem polgárai, valamint a fogyasztási szövetkezet dolgozói vállalták, hogy ebben az évben is legalább 300 órát dolgoznak le tár­sadalmi munkában — az Egészség­­ügyi központ építésén. Szöveg és kép: Belányl János Állandó korszerűsítés A burbanovüi Februári Győzelem Egységes Földműves-szövetkezet sző­lészetében a két évvel ezelőtti fa­gyok jelentős károkat okoztak a ko­rai szőlőfajtákban. Akkor az időjárás a szőlő 70 százalékát tönkre tette, amely még tavaly is elég gyéren ter­mett. A gondos szőlészek minden tu­dásukat és erejüket kamatoztatták, ám az érzékeny fajták — mint pl. a Pannónia kincse — nagyon megsíny­lették a fagyokat. Több örömet oko­zott viszont 198G-ban a Rizling, a Miiller-Tburgan, a Burgundi és az Ezerjó. Maga.- volt a cukorfoka vala­mennyi szőlőnek, jól lehetett értéke­síteni a' termést és a szövetkezet pin­céjében is kiváló minőségűnek ígér­keznek az új borok. Mindezeket Kardhordó Lászlótól, a szőlészeti csoport vezetőjétől, és Uzsák Rudolf pincemestertől tudtam meg, akiket azzal a szándékkal kerestem fel, hogy megtudjam, hogyan szeretnék megvalósítani az 1990-ig kidolgozott intenzifikáctós programjukat. Többek között megtudtam, hogy az efsz-neb 80 hektáron volt tavaly ter­mő szőlője és 50 hektáron nem ter­mő. Elmondotta, hogy az aszályos esztendőben öntözéssel próbálták nö­velni a hozamokat, ami viszont nem volt problémamentes. Az év elején helyezték ugyanis üzembe az új, spe­ciális öntözőberendezést. Ezzel azon­ban nem voltak megelégedve, mivel gyakran meghibásodott. Az Intenziflkációs program megva­lósítását szolgálja a? ötvenhektáros — még nem termő — szőlő. Ilyen vonatkozásban egyfüggönyös módszer alapján termesztenek majd. Ez azt jelenti, hogy 1,50—1,60 méter magas­ban lesz a vezeték, 3,50 m-es sorkö­zök és 1—1 rn-es tőketávolságok van­nak. A tőkeszám 2 ezer 800, akár­csak a hagyományos mődon termesz­tett szőlőnél, viszont az üj kevésbé munkaigényes, mivel nem kell búj-Az öntözéses gazdálkodás előnyei Á nádszegi (Trstice) Csehszlovák— —Szovjet Barátság Efsz egyike a Ga­­lántai (Galanta) járás élenjáró me­zőgazdasági üzemeinek. A gazdálko­dás folyamatában semmit sem bíznak a véletlenre, a végső siker érdeké­ben minden erejüket latba vetik. En­nek bizonyítékaként a belső tartalé­kok, valamint az intenzifikációs té­nyezők nyújtotta lehetőségek jobb ki­használását, továbbá a belterjes ön­tözéses gazdálkodás előnyeit említ­hetjük. Az Irányító-szervező munka tökéletesítésével és az ésszerűsítési és ösztönző programok megvalósítá­sával a termelés csaknem valameny­­nyi szakaszán sikeresen vették fel a harcot a tavalyi aszály termeléscsök­kentő hatásával is. A szántóterület 98 százalékán minden eddiginél in­tenzívebben üzemeltették az öntöző­­berendezéseket. ismételt öntözéssel több mint 12 ezer hektár földterüle­tet láttak el bőségesen vízzel, ami a gabonafélék jő hektárhozamán kívül a takarmányfélék, a cukorrépa és a szemes kukorica terméseredményein Is megmutatkozott. Nagy Boldizsár mérnök, a szövetkezet agronómusa elmondta, hogy az öntözőberendezé­sek maximális kihasználtsága ellené­re a természetes csapadékhiány érez­tette/ugyan kedvezőtlen hatását, de tatni. A szőlő hajtásai szabadon lóg­nak. Érvényesül a természetnek az a törvénye, hogy a hajtás mindig úgy „iparkodik“ elhelyezkedni, hogy a napfényt legjobban megtalálja. A tudományos-műszaki felosztás eredményeit hasznosítják a borászat­ban is. Erről már Uzsák Rudolf pin­cemester adott tájékoztatást. Rekon­struálták a borospincét, és a hordó­kat zománcozott tartályokkal váltot­ták fel. A fahordók 500—1000 litere­sek voltak, az új, korszerű műsze­rekkel ellátott tartályok, viszont 2 ezer literesek. A fahordók kezelése eléggé munkaigényes volt. A rozsda­­mentes, zománcozott tartályt elegen­dő hideg vízzel kiöblíteni. Egyetlen hátránya, hogy a forrásnál keletkező 25—30 C-fokos melegben aromatikus anyagok keletkeznek amelyekből bi­zonyos mennyiség elillan. A új tartályok előnyeiről így nyi­latkozott a borászati szakember: „Növekedik a munkatermelékenység. Példán! az ezerliteres fahordó kimo­sása 13 percet vett igénybe az új, 2 ezer D teres tarfályná1 csak tízet. Nem létezik hordóíz. Sokáig meg­tartja frisseségét a bor. Ez főleg a több mint egyéves boroknál észlel­hető. A hordókban tárolt öreg borok­nak bizonyos állott ízük volt, ezenkí­vül állandóan fel kellett önteni, mert nagy volt az elpárolgás. Az új tartá­lyokból nem párolog el a bor. Meg­marad az alkohol is, és a széndioxid p KONCZ 6 1 1987 — Földműves 2 is, ami a bor frisseségét biztosítja.“ A szövetkezet saját csárdájában, a bagotai „Vén diófa“ csárdában érté­kesíti borát. Eddig még nem voll pa­nasz a borokra. A pincemester sze­retné, ha nemcsak a disznótoros ha­nem a kiváló minőségű borok is csá­bítanák a vendégeket a szóban forgó vendégfőbe. Kolozs: Ernő több növénykultúrában még így is a legjobb eredményeket érték el a já­rásban. Különösen gabanafé’ékből takarítottak be jó hozamot. A 4,7 tonnás járási átlaggal szemben 6 ton­nás átlagot ériek el. Az őszi növény­­kultúránál pedig jobb szervezéssel, a betakarítási és a szállítási vesztesé­gek csökkentésével pótolták a kedve­zőtlen időjárás hatását. A gépek, a gépsorok és a szállítójárművek ész­szerű kihasználásával az őszi beta­karítási munkákat a tervezett határ­idő előtt 2 nappal hamarabb befejez­ték. A szemes kukoricát az IKR ter­melési rendszer keretében 50 hektár­ról takarították be. minimális veszte­séggel'. A megfelelő fajtaösszetétel­nek, a jó vegyszerellátásnak és az öntözéses gazdálkodásnak ktis/ünbe­­tően kukoricából 7,01 tonnás átlagos hekfárhozamot értek e'. Főleg a ko­rai kukoricafajták hálálták meg az öntözést, melynek eredményeképpen csaknem 2 tonnás termésnövekedés volt tapasztalható. A 120 hektáros cukorrépát kissé jobban megviselte a csapadékhiány. Az éltető vízsugarak ellenére a ter­vezett 40 tonnával szemben 38 tonna termett hektáronként. A kedvezőtlen időjárás leginkább a 70 hektáros dohányt sújtotta. A termelési tervüket a nádszegiek e szakaszon mindössze 80 százalékra teljesítették — és a minőséggel is problémák voltak. Ezzel szemben vtszont igen Jől -jö­vedelmezett a szőlő. Hatvan hektár területen a tervezett 8,6 tonna he­lyett 9,84 tonnás hektárhozamot ér­tek el. S a minőséggel sem volt baj. Krascsemes Géza A járási kórház gyermekosztályán gondos kezekben van. a cigány­­cseAemő (A szerző felvételei) • jöttünk, szerettük a zöldet, a vérünk­ben volt. ... Azután jöttek Р.-ék pe­­repultyostöl, és egyik napról a má­sikra megváltozott minden. Az utcán beszélgetünk, villámokat szőr az asszony éjjekete szeme, gyor­san pereg a nyelve: — Aki azóta magára valamit is ád, elkerüli a Bányász utcának még a környékét is, letagadja, hogy valaha arrafelé lakott. Sőt, van, aki még a nevét is megváltoztatta. sássá A tizenéves leányanya megszülte gyermekétAmikor azonban a fiatal szülésznő melléje akarta fektetni a síró-rívó csecsemőt, felugrott fekhe­lyéről: nagyot téved, aki így gondolkodik... Oláhék a minap költöztek új ott­honukba. — Amikor a bérházba, előbbi laká­sunkba kerültünk — kesereg Márta — rend, tisztaság uralkodott a kör­nyéken. Л ház elé virágokat, dísz­cserjéket. fákat ültettünk. Faluról Kalmár doktor vizsgál

Next

/
Thumbnails
Contents