Szabad Földműves, 1987. január-június (38. évfolyam, 1-25. szám)

1987-03-07 / 9. szám

2 SZABAD FÖLDMŰVES 1987. március 7, FEBRUÁR SZELLEMÉBEN Prágában és Bratislavában ünnepi gyűlésen emlékeztek meg a februári győzelem 39. évfordulóiéról. A iCSSZSZK fővárosában a Kultúrpalota kongresszusi termében gyűltek ősz­­sze Prága és a Közép-csehországi ke­rület dolgozói és ifjúsága, hogy fel­idézzék 1948 történelmi eseményeit. Az ünnepségen megie'ent Gustáv Hnsák. a CSXP KB főtitkára, köztár­sasági elnök valamint a CSKP KB vezető személyiségei, a szövetségi kormány vezetői és közéletünk, tár­sadalmi szervezeteink tisztségviselői. Ott voltak a szocialista országok csehszlovákiai nagykövetei, a Varsói Szerződés tagállamai egyesített fegy­veres erői főparancsnokának cseh­szlovákiai képvise'ői és a hazánkban állomásozó középső szovjet hadsereg­­csoport képvise'ői. , Ünnnepi beszédet Josef Натан, a CSKP KB Elnökséeének póttagja, a KB titkára mondott. Kijelentene, bogy az 1948 februáriéban győzelmet ara­tott forrada’mi gondolatok ereje és érvényessége ma különösen szembe­ötlő. Ezt fő'ee az SZKP KB Januári ülésének hatására tudatosítjuk. Mél­tatta a februári győzelem óta megtett utat, azokat a riélv. valóban forra­dalmi változásokat, amelyeket végre­hajtottunk. Az e’ért életszínvonal, a teljes foglalkoztatottság, a szociális biztonság megteremtésének rendsze­re. a művelődés lehefsőségei a leg­szélesebb rétegek számára, a ku’tu­­rálls színvonal — olvan nagy mű, amely szilárd és megbízható kiindul6- pontot Jelent a nvolcvanas és a ki­lencvenes évek szükségletnek kielé­gítéséhez. A XVII. Pártkongre=szus által kitű­zőit fe’adatokról szólva rámutatott a gyorsítás szükségességére, amelyet a fejlődés új szakasza követel meg. Ez­zel kapcsolatban leszögezte: ,.Az át­alakítás nagvnbb igényeket támaszt a vezetők szakmai pnl!tikai felké­szültsége. szervezőkészsége és e^kül­­kölcsi magatartása iránt. Sok függ a'tól. hnevan viszonyulnak majd az irányítási módszerek megváltozásá­hoz. a feladatok teHesttés“bez a tár­sadalom sziik^ég'e^nioek kielégítésé­hez. A«Z"r’nt értékeljük mB!d ókot, hogy hirV6»nak meg Rgekkel 0 fej. adatokkal. Az ak' várakozó ál’ás­­pontra beivezked’k, kényelmesen a­­kar éln:. aki nem akar aktívan har­colni a kongresszusi határozatok megvalósításáért, inkább idejében ad­ja át a helyét annak, aki készen áll ezeknek a feladatoknak következetes, alkotó megvalósítására.” Az Irányítás a szociális-gazdasági fejlecztés meggyorsítása (erén tett valamennyi lépésünket össze kell A CSKP KB Elnöksége a tudomá­nyos-műszaki fejlesztés meggyorsítá­sának kérdéseivel foglalkozott és úgy döntött, hogy ezeket a kérdéseket a CSKP Központi Bizottságának már­ciusi ülése elé terjeszti. Az elnökség egyúttal megtárgyalta a gazdasági mechanizmus átalakítá­sával fcancsnlafos munka kérdéseit és a vele összefüggő, a szövetségi kormány által kidolgozandó anyaguk elkészítésének időrendiét, s ezt jóvá­hagyólag tudomásul vette. A komplex dokumentum amelv az év végére ké­szül el s teszik közzé, konkretizálni fogja az átalakítás más jóváhagyott elveit Az átalakítás végrehajtásának me­kapcsolnunk a nemzetközi szocialista integráció új szintjére való áttérés­sel — mutatott rá a szónok. A szo­cialista országok kooperációjának és szakosításának új gazdasági tényezői­ről van szó, mindenekelőtt a válla­latok és társulások közti közvetlen kapcsolatokról, a közös vállalatok ki­alakításáról, s rendkívüli jelentőséget tulajdonítunk annak, hogy a KGST­­-tagországok irányítási mechanizmu­sa is közeledik egymáshoz. Végezetül kijelentette: ,.a jövő a szocializmus előtt ált, az előtt a szo­cializmus előtt, amelynek 39 évvel ezelőtt utat nvitntt dolgozó népünk februári győzelme.” ★ ★ ★ Hasonló ünnepi ülést tartottak az SZSZK fővárosában is a Szakszerve­zetek Házában. Az összejövetelt až SZLKP KB és a város párt- és társa­dalmi szervei rendezték. A februári győzelem évfordulójára emlékező dol­gozók, a CSKP érdemes tagjai, vala­mint a gazdasági, kulturális és köz­élet képviselői mellett részt vett az tinnoDi gyűlésen jozef Lenért, a CSKP KB Elnökségének tagja, az SZLKP KB első t'tkára és más neves politikai és közéleti személyiség is. Ignác janák, a CSKP KB Elnökségének póttagja, a nvugat-sz'ovákiai kerületi pártbizott­ság vezető titkára mondott beszé­det, amelyben többek között kijelen­tette: „Abban az évben emlékezünk meg a februári gvöze'em 39. évfordulóié­ról. amMtor az evész haladó emberi­ség a naev október* szocialista for­radalom 70. évfordulójának mecün­­nen'ésére készül.” Maid így folytatta: Pártunk tevékenységében fe’boesiil­­heteflen gazdagságot jelentenek a Szovjetunió Kommunista Pártjának tapasztalatai. Nem zárkózunk el a szooia'ista és a nem szocialista világ más testvérnártiainak tana»ztala<ai elől sem. M;nden* k'baszná'unk, ami elnseeí*i. hogy társada'muukat ma­gasabb sz'ntre emeljük, bogy m»g­­st ’árdítsuk állampolgáraink létbiz­tonságát. nemzetiünk és nemzetisé­geink egyenlőségét. A CSKP. a győzelmes február nagy érdeme, hogv a cseb munkásosztály aktív segítségével Szlovákiában ha­talmas ipari alapot létesítettünk, a­­mely a ruunkásosztálv számbeli gya­rapodásának és öntudatosod'Ssának döntő feltétele lett. Ez lehetővé tet­te, hogy Szlovákiában alapiában meg­változtassuk az emberek életét. A februári győzelem hagyatékának megvalósítása nem volt zökkenőmen­tes és könnyű. Mindig a legoptimá­lisabb utakat és eszközöket kerestük. Járatlan úton haladtunk, amelyen hi­netét ógy határozzák meg, hogy ha­tással legyen a 8. ötéves terv felada­tainak teljesítésére és főleg a 9. öt­éves terv kidolgozására. Egyes intéz­kedéseket már 1987-ben és 1980-ban érvényesítenek Mindenekelőtt továb­bi konszerneket, trösztöket és válla­latokat vonnak be az önállóság és a felelősség növelésvei kapcsolatos kísérletekbe. Az ipari, építőipari és közlekedési vállalatok körén kívül a kísérletbe kereskedelmi és szolgálta­tó ipari szervezeteket is bevonnak. Az átalakítás fontos része lesz a szükséges jogszabályok érvényesítése. Döntés született a szocialista válla­latról szóló törvénv tervezetének ki­dolgozásáról, továbbá a Gazdasági bákat és tragikus tévedéseket is el­követtünk. Kommunista pártunk azon­ban idejében leleplezte ezeket, nagy erőfeszítéseket tett helyrehozásukra, a fogyatékosságok megszüntetésére. Ez lehetővé tette, hogy pártunk és társadalmunk fokozza aktivitását és tovább fejlődjön. 1968-ban a CSKP KB januári ülése kifejezte, hogy meg kell oldani a megérett problémákat. A januári ülés jelentős, megalapozott volt, megnyi­totta az utat ahhoz, hogy jobban és sokoldalúbban használjuk ki szocia­lista lehetőségeinket. Sajnos, a pártvezetőség egyes hi­bái és határozatlansága miatt a jobb­oldali opportunisták, revizionisták és szovjetellenes erők a február utáni emigrációval és az imperialista köz­pontokkal együttműködve visszaéltek ezzel. A hibák és fogyatékosságok kiküszöbölése helyett ellenforradalmi támadást intéztek a februárban ki­harcolt vívmányok, a szociaUzmus vívmányai, a Szovjetunióhoz fűződő barátságunk és szövetségünk ellen. Próbálkozásaik nem jártak sikerrel. A CSKP Központi Bizottsága, élén Gustáv Husák elvtárssal, a párt di­cső hagyományaiból kiindulva felújí­totta a párt egységét és akcióképes­ségét, forradalmi erejét, a társadal­mat kivezette a mély válságból, fel­újította és elmélyítette internaciona­lista szövetségünket a Szovjetunióval és a szocialista közösséggel.” Az SZKP és a CSKP poWkáját méltatva hangsúlyozta: „Az október hagvafé­­kát megvalósító szovjet nép nap­­ia'nkban a gazdasági és szociális fej­lődés meggyorsítsanak tudományoson megindoko't s'ratégiája megvalósító- j sára törekszik. Ezt a stratégiát az SZKP XXVH. kongresszusa tűzte ki. j Szovjet baráta'nk átalakítják a társa­dalmi élet valamennyi területét egv olyan megbízható, hatékony mecha­nizmus létrehozása érdekében, amely meggvorsítj a szovjet társadalom gaz­dasági és szociális fejelsztését. Számunkra nemcsak tanulságot je­lent. de egvűttai nagy ösztönző erőt is az a lelkesedés és határozottság, amellyel a szovjet kommunisták, a szovjet nép arra törekszik, hoy a tár­sadalmi szervezés legkorszerűbb for­máit adja a szocializmusnak és maxi­málisan kihasználja minden döntő területen a szocialista rendszer hu­mánus jellegét, ami — ahogy azt Mi­hail Gorbacsov elvtárs. az SZKP KB főtitkára mondta — az átalakítás végső célja. Pártunkban és társadalmunkban megérett a meggyőződés: már nem elegendő valamit tökéletesíteni vagy helyrehozni, a dolgokat valóban le­nini módon meg kell változtatni, és nemcsak szavakkal, hanem határo­zott tettekkel olyanokkal, amelyek megfelelnek korunk szenemének és forradalmi hagyományainknak.” Törvénykönyv, a Munka Törvény­­könyv és más jogi rendelkezések módosításának előkészítéséről. A CSKP KB Elnöksége kiemelte a gazdasági mechanizmus átalakításá­nak jelentőségét a CSKP XVU. knng­­reszsusán kitűzőt szociális ás gazda­sági program megvalósítása, a nép­gazdaság intcnzifikálása és teljesítő­képességének növelése szempontjá­ból. Rámutatott arra, hogy ez inten­zív politikai-szervező és ideológiai munkát, alkotó és igényes hozzáál­lást, a rutinszerűség és a tehetetlen­ség leküzdését teszi szükségessé. Utasította a pártszerveket és a kom­munistákat, az állami és a gazdasági szervek, vállalatok és szervezetek vezető dolgozóit, hogy elsőrendű fel­adatuknak tekintsék az átalakítás igényes és bonyolult feladatainak pontos és sikeres teljesítését. A CSKP KB Elnökségének üléséről Hogy becsületesen betölthesse pótolhatatlan szerepét A Forradalmi Szakszervezeti Moz­galom szlovákiai kongresszusa érté­kelte a mintegy 2,3 millió szlovákiai szakszervezeti tag hozzájárulását a társadalom gazdasági és szociális fejlesztéséhez az elmúlt öt évben. A háromnapos tanácskozáson részt vett a CSKP KB. az SZLKP KB, az SZSZK kormányának küldöttsége Jo­zef Lenárt vezetésével. A beszámoló leszögezte, a szak­­szervezetek erőfeszítése elsősorban arra irányult, hogy a dolgozók alkotó kezdeményezése egyre nagyobb mér­tékben járuljon hozzá az intenzív gazdaságfejlesztéshez, a tudományos­­-müszak* haladás meggyorsításához és a jobb szociá'is feltételek megte­remtéséhez. A sikerek ellenére sem érték el azonban a kitűzött célokat a minőség, a munkatermelékenység és a hatékonyság javításában az el­múlt ötéves tervidőszakban. De le­küzdötték a komplex ésszerűsítő bri­gádok tevékenységében bekövetkezett stagnálást, ^bontakoztatták az újí­tók és felta'álók alkotó kezdeménye­zését. Azonban egyelőre sem a gaz­dasági szféra, sem a szakszervezeti aktíva nem tette következetesen *a magáévá az intenzív népgazdaságfej­lesztés Irányzatát. Ezzel összefüggés­ben rámutatott a dolgozók kezde­ményezésében rejlő tarta’ékokra, fő­leg a termékminőség javítását ille­­'ően, továbbá n dolgozók irányítás­ban való részvétednek fontosságára. A beszámoló hangsúlyozta, hogv a szakszervezetek kötelessége támo­gatni ro ndazokat, akik az újért, a ha'adôért harcolnak. Nem szabad megtűrni a középszerűséget, a fe­gyelmezetlenséget. a hanyagságot, harcolniuk kel! az igazságos jutalma­zásért, az egyeniosdi e’Ien, a gazda­ságosság növeléséért. Szlovákiában a központi szervek által irányított szervezetek évente át­lag 1,5 milliárd koronát fordítanak a munkafeltételek iavitására. ennek el­lenére nem lehetünk elégedettek a helyzettel. 1985 végén a dolgozók 9,75 százaléka dolgozott veszélyes munkahelyeken. Ezt az arányt min­denütt csökkenteni kell, mindenek­előtt a gépesítés, a robotok, a mani­pulátorok kihasználásával és a komp­lex automatizá'ással. Szükség van jó minőségű személyi munkavédelmi esz­közökre is. A szakszervezeteknek az eddigiek­nél nagyobb mértékben kell részt venniük a környezetvédelemben is. Fontos feladatuk továbbá a dolgozók lakásproblémáinak megoldása: A kul­turális és szociális alapból az eddi­ginél több kamatmentes kölcsönt kell nyújtaniuk a lakáshelyzet megoldásá­ra, főleg a fiatal családoknak. Fontos feladatnak minősítette a beszámoló a dolgozók törvényes jo­gainak védelmét is. Rámutatott, hogy évente több mint 70 ezer szakszerve­zeti tag veszi igénybe a jogi tanács adőszolgálatot. A kongresszuson felszólalt Jozef Lenárt, a CSKP KB Elnökségének tag­ja, az SZLKP KB első titkára, aki be­szédének bevezető részében kijelen­tette: „Bizonyára egyetértenek velem, ha mindjárt elöljáróban elmondom, hogy az önök tanácskozása is az SZKP KB januári ülésének hatása alatt folyik. Erős hatással volt ránk az az elvszerüség, következetesség, realizmus és alkotókészség, amellyel a szovjet kommunisták vezetősége elemezte az elmúlt időszakot, értékel­te a jelenlegi helyzetet és kitűzte az ország szociális-gazdasági fejlődésé­nek meggyorsítását cé’zó stratégmi irányvonal, a társadalom életének forradalmi átalakítását célzó irány­vonal megvalósítása felé vezető to­vábbi konkrét lépéseket. Ebben a bátor lenini hozzáállásban, az újsze­rű megoldásokban, melyek a szocia­lista demokrácia fejlesztésére, a nép alkotó erőinek bevonásra irányulnak, a mi munkánk számára is ösztönzést, erőforrást látunk." A szakszervezetek feladatairól szól­va rámutatott: „Annak érdekében, hogy fordulat szülessék a minőség terén és általában a gazdaság inten- Z’f'kátásában. s a szociális-gazdasági fejlődés meggyorsítása érdekében nemcsak részlegesen, hanem alapve­tő változásokat kell végrehajtani a gazdasági mechanizmusban, az irá­nyítás formá'ban és módszereiben." Mindenekelőtt arról van szó, hogy teljesebb mértékben és megfelelő módon fejlesszük a demokratikus centralizmust, az önálló elszámolási szféra felelősségét és érdekeltségét. A szakszervezeteknek nagymértékben el kell kötelezniük magukat a rend­­teremtésért, a haladásért, a szociális igazságosság, az érdemek szerinti jutalmazás érvényesítésében Ilyep szempontból növekszik a bri­­gádszerü munkaszervezés és java­dalmazás fontossága. Sz’ovákiában több mint 4 ezer brigád tevékenvke­­ďk, s ezek harmon'kusan összekap­csolják az esvén és a kollektíva ér­dekeit. hozzájárulnak a inbb munka­­szervezéshez, a termelési költségek csökkentésébe, a produktivitás növe­­déséhez. Az érdemek szerinti igazsá­gos javadalmazást érvényesítik, ösz­tönzik az egészséges kritikát, a ver­senyt, szilárdítják a kollektívát, lét­rehozzák az irányításban való aktív részvételhez szükséges feltételeket. A Forradalmi Szakszervezeti Moz­galom nemzetközi kapcsolatairól szól­va jozef Lenárt kijelentette: „Ebből következik annak az igénye Is, hogy elmélyítse együttműködését a szocia­lista országok szakszervezeteivel, ta­pasztalatcserét folytasson velük, és merítsen főleg a szovjet szakszevve­­zetek tapasztalataiból.” A vitában többek között felszólalt Karel Hoffmann is, a CSKP KB El­nökségének tagja, a Szakszervezetek Központi Tanácsának elnöke. Megál­lapította, hogy az évzáró taggyűlé­sek és konferenciák tanácskozásai alátámasztották: a szakszervezeti ta­gok fontos szerepet töltenek be a gazdasági és a szoc áhs fejlesztés meggyorsítása stratégiájának megva­lósításában és nagy felelősség hárul rájuk a CSKP politikájának végrehaj­tásában. Sajnos, az egyes szakszerve­zeti tanácskozásokat a formalizmus jellemezte, s bebizonyosodott, hogy egyes tisztségviselők nem tanúsítanak elég felelősségtudatot. A szocialista brigádok tevékenységéről szólva ki­jelentette, hogy ennek a mozgalom­nak is sok területén formalizmus ta­pasztalható. A kongresszus megválasztotta a Szakszervezetek Szlovákiai Tanácsá­nak 81 tagját és 27 póttagját, vala­mint a Szakszervezetek Szlovákiai Tanácsa Revíziós Bizottságának tag­jait. A Szakszervezetek Szlovákiát Tanácsának elnöke Iván Gonko lett, titkáraivá Štefan Hrúzikot, Mária Jackovát és Merva Lórántot válasz­tották meg. A revíziós bizottság eH nöke Ľudovít Zervant lett. Kral olvasónk azt olvasta, hogy a magányosan élő nyupgdí­­iasok akiknek havi nyugdija nem haladja meg az ezer koronát, kérvényezhetik a rádió, tévé hasz­nálati díjának elengedését. Olvasónk nagyot csalódott, amikor a postán űrlapot akart kérni az em­lített kedvezmény engedélyezése vé­gett. itt ugyanis megtudta, Uovv az 1988 lanuár 1-jétől hatályba lépett rendelkezések szerint a magányosan élő nyugdíjasnak csak akkor van igé­nye az említett kedvezményre, ha nvuedíja nem haladja meg a havi 950 koronát. Mivel olvasónk nyugdíja 4 korönával több azaz 954 kor(ona, erre a kedvezményre nem tarthat Igényt. A legutóbbi rendezést az 51/1985. sz. Tt. törvénv hirdetménye szabá­lyozza. Ezen rendelkezés értelmében I azok a magányosan élő nyugdíjasok, akiknek megromlott az egészségük és em'att. vagv betegségük mialt más személy ápolására és gondozására szorulnak és az évi bevételük nem haladta meg a 11 ezer 520 koronát (azaz a havi 9R0 koronátl, kérhetik a rádió és a tévé használati díja tel­jed összegének elengedését 1986. ja­nuár 1-jétől kezdődő hatállyal; ezt a felmentést kérhetik azok a házastár­sak is, akik közül az egyiknek meg­romlott az egészsége, vagy beteg és ezen okból más személy ápolására vagy gondozására van utalva, feltéve, Jogi tanácsok hogy kettejük évi tiszta jövedelme nem haladja meg a 20 ezer 520 ko­ronát (azaz a havi 1710 koronát). A kedvezmény megilleti továbbá a magányosan élő nyugdíjast, ha az egészségi állapota jő ts, de ha nyug­díjából és esetleg más forrásból szár­mazó évi bevétele nem haladja meg a 11 ezer 400 koronát (azaz a havi 950 koronátl, az említett kedvez­ményt kérhetik azok a házastársak is, akik közül legalább az egyik nyugdíjas és a nyugdíjból vagy más forrásból származó évi tiszta bevéte­lük nem haladja meg a 17 ezer 200 koronát (azaz a havi 1600 koornát). A felsorolt határösszegekbe nem lehet beszámítani a következő jutta­tásokat és bevételeket: — a nevelési pótlékot, — a szociális juttatásokat, — a nevelő-szülői tevékenységért fo­lyósított juttatásokat, — a nyugdíjasnak üagy hozzátartozó­jának olyan munkából eredő be­vételét, amely egy-egy évben nem haladta e meg a 60 munkanapot, a 70 évnél idősebb nyugdíjas ese­tében nem lehet figyelembe venni az esetleges hosszabb ideig tartó munkaviszonyból származó bevé­telt, sem a háztájiból eredő bevé­telt. A használati díjtól valő mentessé­get a kézbesítő postahivatal által ki­adott űrlapon lehet beadni, a kére­lemről a járási távközlést igazgató­ság dönt és erről igazolást ad ki. Aki az idézett rendelkezés értelmé­ben mentességben részesült, köteles a postán haladéktalanul bejelenteni a­­zokat a változásokat, amelyek a men­tességre kihatással lehetnek. A men­tesség a tartós elköltözéssel és a ked­vezményezett elhunytéval megszűnik. A jogtalanul élvezett kedvezményt meg kell téríteni. Dr. F. I. A tudományos-műszaki fejlesztés programja Ülésezett a bratislavai várban a Szlovák Nemzeti Tanács Elnöksége. A tanácskozást Viliam Šalgovič, az SZLKP KB Elnökségének tagja, az SZNT elnöke nyitotta meg és vezette. Az elnökésg Milan Rusnák szlovák miniszterelnök-helyettesnek, a Szlo­vákiai Tudományos-Műszaki Fejlesztési és Beruházási Bizottság elnökének és Vladimír Hajko akadémikusnak, a Szlovák Tudományos Akadémia elnö­kének részvételével a CSKP KB Elnökségének február 18-i ülése alapján megvitatta a szlovák kormány jelentését a tudomány fejlesztésének a 8. ötéves tervidőszakra és távlatilag a 2000-ig terjedő időszakra szóló prog­ramjáról. Pozitívan értékelte a szlovák kormány ezzel kapcsolatos erőfe­szítéseit és a Szlovák Tudományos Akadémia'programcéljait, melyek arra Irányulnak, hogy a tudomány nagyobb mértékben hasson a társadalmi gyakorlatra, mindenekelőtt a szociális és a gazdasági fejlesztés meggyor­sítására. Kiemelte, hogy a KGST-tagországok 2000-ig terjelö komplex tu­dományos-műszaki fejlesztési programja alapján fejleszteni kell a szako­sítást és bővíteni kell a nemzetközi együttműködést. Utasította az SZNT oktatási, tudománvügyi és kulturális bizottságát, hogy elenőrző tevékeny­ségében nagyobb Heveimet fordítson a tudomány fejlesztése terén kidol­gozott program teljesítésére a Szlovák Tudományos Akadémia feltételei között.

Next

/
Thumbnails
Contents