Szabad Földműves, 1987. január-június (38. évfolyam, 1-25. szám)

1987-02-21 / 7. szám

1987. február 21. SZABAD FÖLDMŰVES. 13 A Bajai Kukoricatermelési Rendszer az innováció útján A magyar mezőgaz­dasággal kapcsolatban még a laikusokban is felötlik e kis. alig tíz­milliós ország agrár­ipari komplexuma e­­gyik sajátos termelési­­-szervezeti formájá­nak. az iparszerű ter­melési rendszereknek a fogalma. Hiszen eh­hez a „fogalomhoz“, a termelési rendszerek létrehozatalához fűző­dik az a látványos, a világ figyelmét magá­ra vonó gyors ütemű fejlődés, amely az utóbbi évtizedekben a magvar mezőgazdaság­ban végbement. Äz elmúlt évtizedben valóban a magyar népgazdaság egv'k legeredményesebben fejlődő ágazata volt a mezőgazdaság. Ä hatvanas évek közepétől a nyolcvanas évek közepéig a gabona- és a vágóhústermelés megkétszereződött, miközben a mezőgazdaságban foglalkozta­tottak száma a felére csök­kent Évente egv lakosra szá­mítva 20 kilő húst, 260 liter tejet és 400 darab tojást ter­melnek. Ezzel a színvonallal a fejlett mezőgazdasággal ren­delkező országok rangsorában az ötödik helyet foglalják el. Még napjainkban Is, amikor a külpiaci viszonyok jelentősen romlottak, ez ország mezőgaz­daság! össztermelésének mint­egy harminc százaléka export* ra kerül, s ennek hatvan szá­zaléka dollár elszámolásban ér­tékesül. A RENDSZERELMÉLET TÉRHÔDtTÄSA Ä magyar mezőgazdaság si­kerében a gyors ütemű iparo­sodás, a korszerű technika és biológiai anyag alkalmazása mellett. Jelentős szerepet töl­tött be a közgazdasági szabá­lyozóknak és az ú) Irányítási rendszereknek a bevezetése Is. A hatvanas évek közepétől ki­bontakozó Irányítási reform­­folyamat éppen a mezőgazda­ságban valósult meg a legkö­vetkezetesebben. A kedvező gazdasági légkör elősegítette a közös mezőgazdasági vállala­tok, a különböző vállalkozások és társulások, továbbá az Ipari és a szolgáltató tevékenység gyors elterjedését. A lendüle­tes fejlődésnek döntő Jelentő­ségű mérföldköve volt a komjj­­lex rendszerű fejlesztés, a vál­lalati önállóság, a személyes érdekeltség és a vállalkozó szellem kibontakozása. A termelési rendszerek Ma­gyarországon a hatvanas évek végén és a hetvenes évek ele­jén kezdtek megalakulni. Ma 64 termelési rendszert tarta­nak számon. Szervezeti felépí­tésük, termelési és szolgáltató profiljuk, jogviszonyaik és ki­terjedésük különböző. Egy vo­násuk azonban közös, neveze­tesen az, hogy önkéntes társu­lásként működve egy vagy több növénytermesztési, állat­tenyésztési, illetve kertészeti ágazatot Integrálnak és komp­lex termelési rendszerbe fog­lalják. MÄSFÉL ÉVTIZED TÜKRÉBEN Ma a legközismertebbek kö­zött a Bajai Kukoricatermelési Rendszer Fejlesztő Közös Vál­lalat neve szerepel. A BKR a hetvenes évek elején alakult kilenc mezőgazdasági üzem több mint tízezer hektár terü­letet felölelő gazdasági társu­lásként, amelynek a Bajai Ál­lami Gazdaság technológiai osztálya volt a központja. Kez­detben csupán a kukorica rendszerszerű termelésével fog­lalkoztak, főleg az állattenyész­tés számára a szükséges abrak­­rakarmány-mennylség biztosí­tása érdekében. Az eltelt más­fél évtized folyamán a BKR messzemenő minőségi változá­sokkal egybekötött szervezési és szerkezeti fejlődésen ment át. Az évek folyamán megszi­lárdult jog- és önállósági köre. Ma a kukorica termelése mel­A BKR iltal Budapesten megrendezett továbbképző tanfolyam résztvevői lett 13 féle növénykultúra ter­melési rendszerét integrálja és szaktanácsolja. A fő növény­kultúrákat azonban a kukorica, a napraforgó, az őszi búza és a szója alkotja, ezek az össz­területnek a 75—80 százalékát foglaják el. Ma a BKR szakta­nácsadó tevékenysége több mint 200 ezer hektárnyi terü­letre terjed ki. szervezési és a termőhelyi té­nyezők összehangolásával az átlagosnál gyorsabb iitemfi és hatékonyabb fejlődést érjenek el. A BKR egyik jellegzetessége, hogy az egész termelési folya­mat géprendszerét a szocialista országok mezőgépiparának gé­peiből és gépi eszközeiből állí­tották össze. A géprendszert Mindenki nagy érdeklődéssel hallgatta végig Dr„ Szél Endrének, a Szegedi Gabonatermelési Kutatóintézet fő­osztályvezetőjének a legújabb kukoricahibridekkel kap­csolatos előadását Ä fejlődés üteméről érdekes tényeket tárnak fel a szellemi tőke gyarapodására utaló ada­tok. A kezdeti években mind­össze négy szakember irányí­totta a termelési rendszer te­vékenységét. Az 1982-es évben csaknem kétszázan voltak, ma pedig a szakemberek száma háromszázra bővült. A hoza­mok kezdettől fogva szinte minden esetben meghaladták az országos átlagot, annak el­lenére, hogy az integrált terü­let termőhelyi, de főleg talaj­­adottságai nem éppen a leg­kedvezőbbek. A szemes kuko­rica termesztésében a bázisév átlagához viszonyítva a hoza­mok 0,51—1,97 tonnával, az őszi búza esetében pedig 0,46— —1,34 tonnával nőttek. Míg a vállalat nyeresége 1982-ben 15 millió forint volt, addig 1985- -ben elérte a 20 millió forintot. SZERTEÁGAZÓ tevékenység — SIKERES EGYÜTTMŰKÖDÉS A felsorolt néhány adat is jő! érzékelteti, hogy a BKR be­töltötte küldetését, pontosab­ban megfelelt a termelési rend­szerekkel szemben támasztott követelményeknek, miszerint az anyagi eszközök és a szel­lemi tőke összpontosításával, valamint a tudományos kutatás és a technikai fejlesztés leg­újabb eredményeinek az alkal­mazása , révén a biológiai, az agrotechnikai, a műszaki, a szervizszolgálat és pőtalkat* rész-ellátás egészíti ki. A tag- és partnervállelátok számára a szaktanácsadáson kívül a ter­mőhelyi adottságok figyelem­­bevételével táblára adaptált komplex termelési technológiát dolgoznak ki. Ez magában fog­lalja az ökológiai tényezőknek a felmérését, a táblák kialakí­tását, talaj- és növényelemzés alapján történő trágyázás! terv kidolgozását, a termőhelyi a­­dottségoknak legjobban megfe­lelő, de a legprodnktívabb faj­ták és hibridek kiválasztását, az optimális talajmüvelési rend­szer meghatározását, a vegy­szeres növényvédelem rendsze­rének a kidolgozását, valamint a betakarítás, a betakarítás utáni kezelés, a szárítás és tá­rolás megszervezését. A Bajai Kukoricatermelési Rendszer Immár egy évtizede túllépte Magyarország határát. A szaktanácsadás vagy a komp­lett termelési rendszerek ex­portján keresztül együttműkö­dik a Szovjetunióval, Bulgá­riával, az NDK-val, Mexikóval, s csaknem fél évtizede Cseh­szlovákiával. Az utóbbi évek­ben a harmadik világ orszá­gaiban próbálja áttörni a pia­cot. A SZÜNTELEN MEGÚJULÁS A BKR Fejlesztő Közös Vál­lalat fennmaradásának, de fő­leg versenyképességének egyet­len záloga a rugalmas, minden területre kiterjedő innováció. Ezért szoros kapcsolatot tarta­nak fenn a hazai tudományos és kutató Intézményekkel, a vegyipari és mezőgépipari üze­mekkel, s egyéb szolgáltató, illetve háttéripari vállalatok­kal. De a tudományos kutatás és a műszaki fejlesztés leg-' újabb eredményeinek a beszer­zése érdekében számos neves külföldi kutatóintézettel, intéz­ménnyel és céggel tartják a kapcsolatot. A legújabb fajtá­kat, hibrideket, vegyszereket, növényvédő szereket, gépi esz­közöket saját kisparceliás, il­letve nagyüzemi kísérletekben próbálják ki. Nem véletlen, hogy a vállalat jövőjét, tovább­fejlődését Illetően egyre tá­­gabb teret kap a vállalat szer­vezési felépítésében a maga­sabb szintű tevékenységi for­mák érvényesítése, nevezetesen az alkalmazott kutatás, a szer­teágazó tudományos és fejlesz­tőmunka, a számítógépes infor­mációs rendszer bevezetése. Hiszen már jelenleg is az össz­­tevékenységnek közel ötven százaléka a know-how-ra for­dított szellemi munkára össz­pontosul. A jövőbeni feladat az Innovációs folyamat komplex láncolatának a kialakítása. A termelési technológia szün­telen és gyors felújítása, vala­mint a szerteágazó fejlesztés csak akkor járhat sikerrel, ha a tag- és partnervállalatok kel­lőképpen felkészülnek az új befogadására. Erre szolgálná­nak többek között az évente megrendezett szakmai bemuta­tók és továbbképző tanfolya­mok. FELKÉSZÜLÉS AZ Oj BEFOGADTATÄSÄRA Január második felében a BKR Fejlesztő Közös Vállalat a MÉM Mérnök- és Vezetőto­vábbképző Intézet Mezőgazda­sági Továbbképző Osztályának közreműködésével Budapesten ötnapos továbbképző tanfolya­mot szervezett Csehszlovák partnereik részére. A tanfolya-A szakmailag igényes előadások után kellemes kikapcsolódás volt a pezsgőkóstoló Fotó: —kim— sérletek eredményeiről. Ismer* tették a legprogresszívebb, nem* sokára köztermesztásbe vont kukoricahibrideket, ezek tulaj­donságait és termesztési lgé* nyelt. A MEZŐGÉP kecskeméti és békéscsabai vállalatának előadói a mezőgépipar legújabb gyártmányaival, a legkorsze­rűbb talajművelő gépekkel és technológiákkal, a minimális talajművelés eszközeivel, vala­mint a kukorica és a naprafor­gó korszerű betakarítőgépeivel ismertették meg a tanfolyam résztvevőit. Továbbá megismer­kedhettek a Gralner tfpusű nedvességmérő berendezéssel, valamint a Tolna megyei Álla­mi Gazdaság Szakszolgálata által nyújtott számítógépes mű­trágyázást programmal. Szak­embereink talán a legnagyobb’ érdeklődést az Észak-magyar­országi Vegyiművek, valamint a NIKE növényvédő szer gyár­tásának a programja Iránt ta­núsítottak. Hiszen ma minden kukoricatermelő számára égető kérdés, milyen új növényvédő szereket, főleg gyomirtó szere* két várhat a vegyipartól. Szakembereink az ötnapos előadások során megismerked­hettek mindazon új hibridek­kel, termesztési technológiák­kal, módszerekkel, növényvédő szerekkel, vegyszerezési eljárá­sokkal. gépekkel és gépi ess­­közökkel, amelyek a BKR inno­vációs programjának adaptálá­sa keretében a csehszlovák partnergazdaságokba is eljut­nak, s hozzájárulnak majd a knkoricatermelés színvonalának emeléséhez. A szakmai továbbképzés az Ismeretgyarapítás mellett mó­dot nyújtott közvetlen tapasz­talatcserére, s egyben kikap­csolódást Is jelentett a min­dennapi munka fergetegében pihenést nem ismerő vezetők számára. A szervezők igyekez­tek ugyanis színházzal, pezsgő­­kóstolóval egybekötött bor­­üzem-látogatással tarkítani az ott tartózkodás idejének prog­ramját. (FolytatjukJ KLAMARCSIK MÄRIA mon a BKR szlovákiai ekecsl (Okot) alközpontja partner­gazdaságainak és a járási me­zőgazdasági igazgatóságok kép­viselői, valamint mezőgazdasá­gi újságírók vettek részt. Csak méltányolni lehet a rendezők azon igyekezetét, hogy a szín­vonalas előadások kockában, tömören összefoglalva, de min­den egyes területre kiterjedve a résztvevőknek átfogó képet adjanak a továbbfejlődés út­járól és lehetőségeiről. Bfi тптшшж mmm -A résztvevők Dr. Matos Lő­rincnek, a BKR FKV Igazgató­jának a bevezetőjéből áttekin­tést nyerhettek a Bajai Kukori­catermelési Rendszer tevékeny­ségéről, az elmúlt esztendő so­rán elért eredményeiről, a csehszlovák partnergazdasá­gaikkal folytatott együttműkö­désről, s ennek továbbfejlesz­tési lehetőségeiről. Az igazgató szavaiból kicsendült, hogy az elmúlt évi eredmények és ta­pasztalatok, kedvező alapot te­remtettek a további együttmű­ködésre. Szolgáltatásaik szín­vonalának szüntelen emelése mellett, magasabb szintű e­­gyüttműködésl formák kialakí­tását Is szorgalmazzák. A to­vábbiakban az AGROBER-AGRO­­INVEST Külkereskedelmi Vál­lalat képviselői a rendszerex­port lehetőségeiről, valamint a termelési rendszerek Csehszlo­vákiába irányuló Idei exportjá­nak a helyzetéről tájékoztatták a hallgatókat. Szakembereink a Szegedi Ga­bonatermelési Kutatóintézet és a Magyar Tudományos Akadé­mia Martonvásárl Intézete kép­viselőinek előadásából tájéko­zódhattak a kukorica-fajtakl-

Next

/
Thumbnails
Contents