Szabad Földműves, 1986. július-december (37. évfolyam, 27-52. szám)

1986-08-16 / 33. szám

2 SZABAD FÖLDMŰVES 1988. augusztus 18« Nyári gyakorlaton Mennyi igyekezet, jószándék, mun­kakedv, kíváncsiság a mozdulatok­ban, a tekintetekben! Ott sürögnek a kombájnosok nyomában, készsége­sen sietnek a vízért, frissítőért, szá­molják a szemveszteséget, hordják az ebédet. Ott állnak a pult mögött, csomagolják a felvágottat, elrende­zik a polcokon az árut, mossák kád­számra a gyümölcsöt, zöldséget, fi­gyelik a futószalagot, káprázik a sze­mük a sok egyforma doboztól, üveg­től... Szakmunkástanulók, középis­kolások, fiatalok nyári gyakorlaton. Ahol csak megfordul az ember, di­csérik őket, milyen készségesek, ügyesek, mennyire szorgalmasak. De vajon ilyenek maradnak-e ak­kor is, ha első állandó munkahelyük­re kerülnek? Ez — az idősebbek ta­pasztalatával elmondhatjuk — egyál­talán nem biztos. Mert sok mindentől függ. Nem kis mértékben attól, mit tapasztalnak például egy ilyen nyári gyakorlaton. Mert igencsak jó meg­figyelők, igényesek és kritikusak a felnőttekkel szembeni elvárásaikban. Meglátják as lazaságra, rendetlenség­re legyintő kezet, a hanyagul szétha­­»gyott szerszámokat, percnyi, órányi pontossággal lemérik a munkaidő­ben csevegéssel, kávézással vagy po­­harazgatással eltöltött — elvesztege­tett — időt, az „üresjáratokat“, ami­kor nem kapnak munkát, amikor egyik napról a másikra változnak a követelmények, aszerint, milyen han-Ülést tartott Prágában a CSKP KB mezőgazdasági és élelmezésügyi bizottsága František Pitrának, a CSKP KB Elnöksége póttagjának, a KB titkárának, a bizottság el­nökének vezetésével. Megvitatta azokat a feladatokat, amelyek a CSKP KB Elnöksége által a 8. ötéves terv és a jövő évi állami vég­rehajtási terv javaslatával kapcsolatban elfogadott hatá­rozatokból e mezőgazdaságra és az élelmiszeriparra há­rulnak, valamint a pártszervek és -szervezetek által e feladatok teljesítése során követendő eljárást. A továb­biakban foglalkozott a mezőgazdaság és az élelmiszer­gulata von az őket irányítónak: egy­szer szigorú, másszor mindent meg­engedő. „Hát ilyenek“...? Vált át csaló­dottságba a kíváncsiság, felületesség­be az ifjonti könnyedség, ha követ­kezetlenségeinkbe botlik. Milyen té­vedés azt hinni, hogy ők ezt vagy azt „még“ nem vesznek észre, nem látnak át a kisebb-nagyobb fondorla­tokon, hogy nekik az a jó, ha „lóg­ni“ hagyják őket. A nyári gyakorlat mór azok közé a „nagy kalandok“ közé tartozik, a­­mit fellengzősen úgy szoktunk mon­dani, „találkozás az élettel“; a fel­nőttek világával, feladataival. Lehe­tőség a megméretésre, az erő, a ké­pesség, a helytállás bizonyítására. Nem véletlen, hogy azokból a me­zőgazdasági üzemeinkből térnek haza és az iskolába a leglelkesebben, leg­elégedettebben a fiatalok, ahol jő a munkaszervefés, szigorúak és maga­sak a követelmények, ahol pontosan meghatározott munkájuk és teljesít­ményük függvényében kiszámítható „fizetésük“ van. Kevesebb jót hallani tőlük élelmi­szer-ipari üzemeinkről, elsősoban konzervgyárainkról. Mert meglátják, és szóvá teszik — ha másutt nem, otthon és az iskolában —, hogy évek óta ott áll megjavitatlanul a konzerv­címkéző gép, s ezért kell kézzel ra­­gasztgatni a címkéket. Hogy az éj­szakai műszakban, a szalag mellett dolgozóknak járó teát ez irodákban isszák meg, hogy a piszkos és rot­hadt zöldséget nem válogatják ki a többi közül, hogy nincs elég védő­öltözet és munkaruha, hogy a mun­kabiztonsági előírásokat csak formá­lisan ismertetik velük... Most még talán rosszallják — ké­sőbb, ha munkába lépnek, talán ma­guk is alkalmazzák a majd azt az éppen nyáron gyakori kereskedelmi „módszert“, hogy elhallgatják, ha „öreg“ a kenyér, nem írják ki, hogy megsavanyodott a tej, lejárt a sajt szavatossági ideje. Ironizálhatnánk is, hogy az életre kell nevelni őket és ez az élet, ez a gyakorlat. De — ezt egy pillanatra se felejt­sük eil — a példa nevel elsősorban. És ha holnap, holnapután bírálnunk kell a fiatalokat, hogy hanyagok, fe­lületesek vagy megbízhatatlanok, ak­kor önmagunkról mondunk véle­ményt, saját munkánkról állítunk ki bizonyítványt. Különösen ma, a fokozott igényes­ség időszakába lépve kellene követ­kezetesebben és felelősségteljesen át­gondolnunk, hogyan dolgozunk, szer­vezünk, ellenőrzünk, mennyire va­gyunk igényesek önmagunkkal szem­ben. Es ha egyenlőségjelet tehetünk magatartsáunk, munkánk és a fiata­lokkal szemben támasztott követel­ményeink közé — akkor bízhatunk benne, hogy jól készítjük fel őket azokra a feladatokra, amelyekkel a huszonegyedik század küszöbéig érve meg kell birkóznia társadalmunknak. H. Mészáros Erzsébet A tömegpusztító fegyverek betiltásáért ülésezett а CSKPKB mezőgazdasági és élelmezésügyi bizottsága ipar 8. ötéves tervidőszakra szóló egységes tudományos és műszaki fejlesztési tervének javaslatával, amely a CSKP XVII. kongresszusának határozatait konkretizálja a tudományos-műszaki fejlesztés meggyorsítása és a terv­szerű irányítás tökéletesítése érdekében. Az ülés vitájában ötletek és észrevételek hangzottak el a Javasolt intézkedések további gazdagítására és kö­vetkezetes végrehajtására vonatkozóan. A bizottság vége­zetül elemezte a cukorrépa termesztésében és a cukor­gyártásban föllelhető fogyatékosságok okait, és intézke­déseket Javasolt a termelés hatékonyabbá tételére. Augusztus 6. és 13. között — im­már tizenegyedik alkalommal — ren­dezték meg világszerte a tömeg­pusztító fegyverek betiltásáért folyó harc hetét, amelyet a Béke Világta­nács 1976-ban hirdetett meg. Hazánk dolgozó népe is számos akcióval, rendezvénnyel csatlako­zott ehhez az emberiség létét, Föl­dünk jövőjét védő küzdelemhez. Ebben az évben a rendezvénysoro­zat jelentőségét fokozta, hogy nem­zetközi .békeév van, s hogy az egy évvel ezelőtt meghirdetett szovjet atommoratórium további vállalása at­tól függ, kedvező lesz-e végre az amerikai válasz a szovjet békekez­deményezésekre, Javaslatokra. Hirosima és Nagaszaki bombázásá­val az amerikai Imperializmus atom­­monopóliumát demonstrálta és azt, hogy a világnak saját elképzelése szerint akar diktálni. Bár ezt a mo­nopóliumot négy évvel később az Egyesült Államok elveszítette, kato­nai stratégiai erőfölényekre való tö­rekvése a mai napig megmaradt. Ä Szovjetunió egyoldalú moratóriumának többszöri meghosszabbítása ellenére Washington folytatja az atomfegyver­­-kísérleteket, növeli a fegyverkezési kiadásokat és hivatalosan kijelenti, hogy fel akarja bontani a SALT II. szerződést. Az egész emberiség számára rend­kívül veszélyesek az Egyesült Álla­mok űrfegyverkezés! tervei és a NATO vegyifegyver-készleteinek ter­vezett korszerűsítése. E militarista Irányvonallal szemben áll a Szovjet­unió és a többi szocialista ország következetes békepolitikája, amely a nemzetközi kapcsolatok stabilizálásá­ra, az enyhülési politika folytatására, a lázas fegyverkezés megállítására és a leszerelésre irányul. Az SZKP XXVII. kongresszusán elfogadott bé­keprogram megmutatja a reális útját annak, hogyan lehet megteremteni a különböző társadalmi rendszerű or­szágok tartós, békés együttműködé­sét és kiépíteni a nemzetközi bizton­ság komplex rendszerének alapjait. Ennek az első feltétele, hogy a vilá­got meg kell szabadítani az atom-, vegyi és más tömegpusztító fegyve­rektől. Ezek a gondolatok képezték aí üzemeinkben és vállalatainknál ren­dezett békenagygyűlések fő mondani­valóját, a Tátrában és Stará Túrában rendezett találkozókon megfogalma­zott felhívások és levelek tartalmát. A tömegpusztító fegyverek betiltá­sáért vívott harc idei hete alkalmá­ból Komáromban (Komárno) határ­menti nemzetközi békegyülést tartot­tak, amelyen részt vettek a város la­kosai, szovjet, kubai és vietnami ál­lampolgárok és a magyarországi Ko­márom dolgozóinak képviselőt. Be­szédében Juraj Cúth, a Szlovák Béke­tanács elnöke kiemelte, hogy azok a népek, amelyeket a találkozó részt­vevői képviselnek, az egész világ ha­ladó erőivel együtt tudatosítják a háborús veszélyt, és a leszerelésre, a szovjet béketörekvések támogatására törekszenek. Országszerte számos kiállítást, nyil­vános gyűlést is rendeztek ebből az alkalomból és művészek vallottak a békéről. A prágai ifjúsági békenagy­­gyülés, és a havírovi békemenet egy­aránt népünknek azt az óhaját fejez­te ki, hogy tevékenyen kívánunk hoz­zájárulni Földünk békéjének megőr­zéséhez, a leszerelés előmozdításához, a jövő nemzedékek felhőtlen, bizton­ságos életének megteremtéséhez. Az országhatárok megbízható védelméért A béke és a barátság manlfesz­­táctója volt az idei, a 30. Rysy-túra, amelyet a nemzet-; közt békeév jegyében rendeztek meg. A Tatranská Lomnlca-i Sportkem­pingben tartott ünnepi nagygyűléssel kezdődött meg a nagyszabású rendez­vény, amelyen részt vett a CSKP KB, a csehszlovák kormány és a Cseh­szlovák Nemzeti Front Központi Bi­zottságának küldöttsége Peter Colot­­kával, a CSKP KB Elnökségének tag­jával, szlovák kormányfővel az élén. A küldöttség további tagjai között volt Ľudovít Pezlár, az SZLKP KB El­nökségének tagja, a Központi Bizott­ság titkára, az SZLKP KB osztályve­zetői, valamint Jaroslav Jenerál, a SZISZ KB elnöke, aki egyúttal a SZISZ KB küldöttségét Is vezette. Ä Rysy a barátság, a verseny Jel­képévé, a béke manifesztációjává vált, mondotta a nagygyűlés beveze­tőjében Jozef fiurica, az SZLKP KB Titkárságának tagja, a SZISZ Szlová-A 30. nemzetközi Rysy-túra kial Központi Bizottságának elnöke. Ezt követően Peler Colotka elvtárs mondott beszédet, amelyben a lenini eszmék és a szovjet emberek újító, merész törekvései ösztönző erejéről szólva kijelentette: „A tudományos­­-műszaki fejlesztés meggyorsítását célzó programunk mindenekelőtt a fiatal munkásoknak, szövetkezeti földműveseknek, mérnököknek és műszaki szakembereknek, s termé­szetesen a tudományos kutatóknak biztosit nagy lehetőségeket.“ Ebben a szellemben üdvözölte a Méta 90 SZISZ-kezdeményezést, amely a fiatal munkásokat, földműves-szö­vetkezeti tagokat, műszakiakat, kuta­tókat és diákokat alkotó munkára ösztönzi. Külön kiemelte a fiatalok újítási Javaslatait az elektronizálás és a robotlzálás területén, valamint a tudomány és a technika felhasználá­sa terén. Több mint ezren — hazánkból és a környező szocialista országokból, valamint Kubából, Dániából, a Koreai NDK-ból érkezett fiatal, a Demokra­tikus Ifjúsági Világszövetség, illetve a Nemzetközi Diákszövetség képvise­lői — hódították meg a 2499 méter magas tátrai csúcsot, amelyet 1913- ban lengyel oldalról Vlagyimir Iljics Lenin is megmászott. A Jubileumi Rysy-túra tartalmi és eszmei szempontból Is kötődött az előbbiekhez. Jellemző volt, hogy a fiatalok a beszélgetéseken, a sport­­versenyeken és a munkafeladatok teljesítésében aktívabbak voltak, mint korábban. A túra történetébe örökre beírták a nevüket a Nyugat-csehországi kerü­let SZISZ-tagjai, akik felhívással for­dultak a fiatalokhoz: vállalják a véd­nökséget a magas-tátrai turistaösvé­nyek tisztasága felett. Az ide! Rysy-túra megerősítette, hogy a résztvevők szüntelen művelő­déssel és becsületes munkával ké­szek hozzájárulni a világbéke meg­szilárdításához és megőrzéséhez. Ezt a békefelhlvás aláírásával és a jelké­pes 2499 méteres futóversenyen való tömeges részvételellel Is kifejezték. Internacionalista érzelmüket nyilvá­nították ki a szolidaritási bazár léte­sítésével is, amelynek bevételét a szolidaritási alapra folyósították. A Tátrából a fiatalok azzal az elhatá­rozással távoztak: mindent megtesz­nek azért, hogy aktivitásokkal kiér­demeljék a 31. Rysy-túrán való rész­vételt Ígéretből nincs hiány vekker: fel kell kelni, ha eredmé­nyes bevásárlókörútról akarunk ha­zatérni. Mert ugyebár nem ritkaság, hogy nyolc óra után nincs tej, kifli, s akkor még a többi alapvető élelmi-Az utóbbi hetek kániknlájá reskedelmi szakértelem ahhoz, hogy szernek számító terméket nem is em­­óriási tömegeket vonzott a megállapítsak, minél népesebb a vá- lítettük. tavak, folyóvizek partjaihoz sárlók tábora, annál gyorsabban kell Az utóbbi időszakban lapunk ha- és az üdülőközpontokba. Azok, akik- feltölteni az árukészletet. Bizonyára sábjain is sokat foglalkoztunk a tej­nek sikerült bejutniuk valamelyik tudják ezt a hazai belkereskedelmi termékekkel való ellátás javításának kempingbe, helyet biztosítaniuk a víz szakemberek is, csakhogy mindez a kérdéskörével. Az ágazat, valamint a közelében, cseppet sem bánták, hogy vásárlóközönséget nem elégíti ki. belkereskedelem vezetői az általunk napközben alig mutatkozott az égből- Mi, vásárlók, a felismerés helyett feltett kérdésekre mindig készsége­­ton egy-egy felhőfoszlány. A kempin- szívesebben vennénk, ha az üzletek sen válaszoltak... Amikor a nyári gek előtt napokig pislákoló remény­nyel várakozók jobb szerették volna, ha néhány nappal eltolódik a rekkenő hőség, s így talán nekik is jut a perzselő napsugarakból. A fürdővá­rosokban és az üdülőközpontok kö­zelében lakók egy része — akiket nem fűz üzleti érdek szabadságok idején a vendégekhez — azonban már szívesen maga mögött tudná a nyári föidényt. Ennek elsődleges oka az, hogy a korábbi évekhez hasonlóan az idén sem sikerült teljes mértékben megol­dani a fürdővárosok közeiében lakók zökkenőmentes áruellátásának szinte már szakállas problémáját. A félre­értés elkerülése céljából le kell szö­geznünk, hogy az alábbiakban nem a sátortáborok és strandok látogotöi­­nak ellátására, hanem a fürdőváro­sok és a környező községek állandó lakóinak nyári gondjaira szeretnénk rávilágítani. Nem szükségeltetik nagyobb ke­polcai telnének meg mielőbb a kere­sett termékekkel. Nem mást hiányo­lunk, mint az évad kezdete előtt olyannyira hangoztatott jő felkészülés eredményeként jogosan várt folyama­tos élelmiszer-ellátást. Mert valljuk he őszintén, bár ígéretből korábban nem volt hiány, egyes termékekből bizony jelenleg is van. Mivel pár éve fürdővárosi lakos­nak mondhatom magam, már tapasz­taltam egyet-mást a nyári ellátással kapcsolatban. A legmelegebb hóna­pokban — főleg hétvégeken — sok­szor háromszor annyi lakosa van a városkának, mint amennyiről számot ad az anyakönyvi kimutatás. Mi, őslakosok, nagyon jől tudjuk', hogy szabadszombat ide vagy oda, reggel hat órakor csörög a fránya csúcsra jellemző problémák megol­dásának mikéntje került szóba, szá­mokkal, különböző adatokkal bizo­nyították: lám sokkai többet biztosí­tunk, mint amennyire előreláthatólag szükség lesz. Most pedig, miután lassan véget ér a nyári turistaidény, az ágazat szak­emberei és képviselői helyett úgy látszik a sajtó munkatársainak kell szégyelleniük magukat: miért írták azt, hogy lesz sajt bőven. Jelenleg már tudjuk, nem volt, hiszen valósá­gos ünnepnek számított, amikor az élelmiszerüzletben két-három féle sajt közül választhattunk. A nyári évadot megelőzően szinte alig volt olyan nap, hogy a tömegtá­jékoztató eszközök képviselői ne ad­ták volna tudtul: a napicikk-ellátás a közellátás legmeghatározóbb terü­lete. Ennek felismerése, tudatosítása és állandó szajkózása azonban nem oldja meg a gondokat, hanem inkább tetézi. A vásárló ngyanis csak feldü­hödik az ilyen hír hallatán, illetve olvasásakor. Ot nem az érdekli, hogy a tejipar dolgozói hány százalékkal teljesítik túl az előirányzott tervet, s milyen nehézségekkel kell naponta megbirkózniuk. Az élelmiszeripar, a a belkereske­delem gondjai szintén nem a vásár­lókra tartoznak. Mert hiába a terv túlteljesítése, amikor egyes helyeken reggel nyolc után már nincs tej, na­pokig, sőt hetekig problémát okoz a sajtellátás akadozása, a kenyérért hosszú ideig kell sorakozni. E sorok írója is tavasszal beszá­molt arról, hogy a szakma illetéke­seinek tájékoztatása szerint a tartó­sítóidényben lesz elég befözöpor és ecet. Az utóbbi hiánya csak savanyú képet eredményezett annál, aki a ti­zedik üzletből is üres kézzel, ponto­sabban szatyorral távozott. Tudom, hiszen én is tanultam, hogy minden viszonylagos. Nem mellékes, hogy milyen szemponbtól, oldalról nézzük a témát. A pnlt túlsó oldalán állók, a bírált ágazat vezetői bizo­nyára számos „objektív“ okot tud­nak mentségükre felhozni. De ml csak maradjunk az innenső felén, ahol hosszú sorokban állva bosszan­kodunk, ml vásárlók. Mert egy biz­tos: magyarázatból, kifogásból, fele­lősségáthárításból most sincs hiány. BARDOS fcíyióS Prágában tartották meg a Nemzet­­biztonsági Testület Főiskoláján a se­gédhatárőrök 7. országos konferen­ciáját. A kétnapos tanácskozáson részt vettek a központi párt- és álla­mi szervek képviselői, a határ menti járások vezető tisztségviselői és más személyiségek. A több mint 12 ezer segédhatárőr képviseletében mintegy 300 küldött volt Jelen. Értékelték a CSKP és a szocialista állam közbiztonsági poli­tikájának teljesítése terén a CSKP XVI. kongresszusa óta elért eredmé­nyeket, és kitűzték a határőrség és a segédhatárörök közös tevékenysé­gének fő teendőit a CSKP XVII. kong­resszusa határozatainak szellemében. Beszámolójában Anton Nemec ve­zérőrnagy, a határőrség főparancs­noka megállapította, hogy az elmúlt 35 esztendőben, vagyis az országha­tárok védelméről szóló törvény jóvá­hagyása óta Jól bevált a gyakorlat­ban a határőrök szoros együttműkö­dése a dolgozó néppel. A segédha­tárőrök aktívan hozzájárulnak a határvédelemhez. Ez a tény arról ta­núskodik, hogy a határvidékek pol­gári lakosságának zöme pozitívan viszonyul határaink megbízható vé­delméhez, s egyúttal arról, hogy a határőrség és a segédhatárörök sike­resen együttműködnek a pártalap­­szervezetekkel, a nemzeti bizottsá­gokkal, valamint a társadalmi és a gazdasági szervezetekkel. Anton Ne­mec vezérőrnagy a továbbiakban ki­emelte, hogy a segédhatárőrök ta­valy csaknem másfél millió órát töl­töttek szolgálatban, 128 ezer órával többet, mint 1981-ben. Végezetül meg­állapította, hogy a következő időszak­ban tovább akarják növelni az or­szághatárok védelmének hatékonysá­gát. Külföldi diákok fogadása Bohuslav Chöoupek külügyminisz­ter a prágai Cernín-palotában fogad­ta külföldi diákok egy csoportját, akik hazánkban nyári építőtáborok­ban dolgoznak. Köszönetét mondott munkájukért, amellyel a csehszlovák népgazdaságot segítik, és nagyra ér­tékelte részvételüket a nyári építő­táborok tevékenységében. Tájékoztat­ta őket a csehszlovák békepolitiká­nak a CSKP XVII. kongresszusa utáni céljairól. A legfontosabb feladatként a világbéke és a nemzetközi együtt­működés megszilárdítását, valamint a leszerelésre és a nemzetközi enyhü­lésre tett erőfeszítéseket Jelölte meg. Kiemelte, hogy Európában elképzel­hetetlen olyan háború, amely ne érin­tené országunkat. Ezért a béke meg­őrzése érdekében Csehszlovákia to­vábbra Is támogatni fogja a helsinki értekezleten részt vett országok ak­tív politikai párbeszédét és együtt­működését. A külföldi diákok nevé­ben a szívélyes fogadásért Szergej Maszkajkin, a taskenti egyetem hall­gatója mondott köszönetét.

Next

/
Thumbnails
Contents