Szabad Földműves, 1986. július-december (37. évfolyam, 27-52. szám)

1986-07-05 / 27. szám

Július a legfontosabb gyü­mölcsfélék (alma, körte stb.) esetében a rügy-differenciáló­dás időszaka. A még fejletlen rügyek most alakulnak át fej­lettekké, termést ígérő virág­rüggyé. Ha jövőre ismét gaz­dag termést szeretnénk elérni, akkor most azon kell munkál kodnunk, hogy a gyümölcsfák életében igen fontos folyamat­hoz a lehető legkedvezőbb fel­tételeket teremtsük meg. És itt nem csupán a rendszeres és szakszerű növényvédelemre gondolok, mert egyebek között az is döntő fontosságú, hogy a fák elegendő nedvességhez és tápanyaghoz jussanak. Arra is ügyeljünk, hogy a korona kö­zepes sűrűségű legyen, mert az alma, a körte és főleg az őszi­barack ilyen — szellős, a nap­fény számára is hozzáférhető — koronát igányel. A túl sűrű ko­ronában a vesszők nem érvé­nyesülnek, nem teljesíthetik küldetésüket, a gyümölcs „ki­szorul“ a korona peremére, a­­hol a vékony gallyak roskadoz­nak, rosszabb esetben el is pattannak a termés súlya alatt. Ebben a hónapban lassan kezdetét veszi a szüret. A ko­rai kajszi- és őszibarackfajták már termésüket kínálják. Mind a kéttő utóérö, ennek ellenére ne kapkodjuk el a szüretelést, mert közvetlen fogyasztásra legalkalmasabb, igazán zama­tos gyümölcsöt csak akkor nyerünk, ha a fán érik be a termés. Féléretten csak a érté­kesítésre, szállításra szánt ba­rackot szedjük. A gyümölcsöt ne az ujjainkkal szorítsuk, ha­nem marokba fogva szakítsuk le, különben megnyomódik. Szüret után távolítsuk el a fákról a sérült gallyakat, s az őszibaracknál gondoljunk a hajtásválogatásra is. Ez a fö­lösleges, a koronát besűrítő vesszők eltávolítását • jelenti. Ezt a koronaritkítást a kései őszibarackfajtáknál is most célszerű elvégezni, így a koro­na belsejében is szépen kifej­lődik, beszíneződik a gyümölcs. Szüret után sem szabad el­hanyagolni a málnát meg a szamócát. A málna letermett, esetleg beteg hajtásait tőből vágjuk ki, és a túl sűrű sarj­­hajtásokat is ritkítsuk meg. A szamóca talaját kapával lazít­suk fel távolítsuk el a fölösle­ges ostorindákat (esetleg a be­teg leveleket), majd öntözzük be és szükség szerint perme­tezzük meg az ültetvényt. Jó, ha már most kiválasztjuk az új telepítés helyét. Ha a kiszemelt terület szabad, sort keríthe­tünk a talaj fertőtlenítésére, trágyázására és felásására. Az előkészített területet időnként célszerű meglocsolni. E hónapban fő figyelmünket az alma növényvédelmére kell összpontosítanunk. A nemsoká­ra már szedhető nyári almát még bátran öntözhetjük, de permetezni már csak végszük­ség esetén tanácsos, és akkor Is lehetőleg rövid élelmezés­­-egészségügyi határidejű szere-D ЕЙ0 term ivalók két használjunk. A hónap ele­jén még gondolhatunk a lomb­­trágyázásra, de később már ezt is mellőzni kell. A sövény mű­velésű gyümölcsösben ideje el­végezni a hajtásválogatást. A vegyszeres kezelést az alma­moly, a kaliforniai pajzstetű, az aknázómolyok, a takácsat­kák meg a szilvapajzstgtű, il­letve a varasodás és a liszt­harmat ellen kell folytatni. A korábbi évek tapasztalatai sze­rint az almamoly második nemzedéke ellen július máso­dik felében kell permetezni. Tekintettel arra, hogy idén az első nemzedék is a megszo­kottnál korábban jelentkezett, feltehetően a második nemze­dék rajzására már július első felében sor kerül. A faiskolában most időszerű az oltványok vadalása és a ta­­lajlazítő kapálás. Később, mi­helyt az oltványok elérik a kí­vánt magasságot, azonnal kezd­jük meg a korona-alakítást. Jú­lius végén hozzáláthatunk az alvőszemzéshez. Feltéve persze, hogy az alanyok már „adják“ a héjukat és a szemzővessző­­kon is vannak fejlett rügyek. Belucz János agrármérnök, a tudományok kandidátusa A ZÖLÜSÉGESKERTBEN E hónapban legfontosabb ten­nivalónk a növényápolás. A forró nyári időszakban a zöld­ségfélék kiadós locsolást és rendszeres talajlazító — gyom­irtó kapálást igényelnek. A hajtató berendezésekről már eltávolíthatjuk a fóliát ,a sza­badföldi karós paradicsomról leszedhetjük a hónaljhatáso­kat. A dinnye és a hagyomá­nyos uborkafajták hajtásait a negyedik-ötödik levél fölött vissza kell csípni. Az üvegházban meg a fólia alatt folyamatosan szedjük a paprikát, paradicsomot, ubor­kát. A megüresedett szabadföl­di ágyásokaf mielőbb telepít­sük be, most jobban kihasznál­juk a rendelkezésre álló terü­letet. Most már ne késleked­jünk a kései káposztafélék pa­lántázásával. Ültessük állandó helyére a karalábét, káposztát, karfiolt, a kelt meg a bimbós kelt. Jói teszi, aki ültetés előtt levéltetvek elleni készítmény­nyel megpermetezi a palántát, mert így kevesebb permetlére van szükség, és hatékonyabb a kezelés. Ha lehet, a délutáni vagy még inkább az esti órák­ban palántázzunk. A kiültetett káposztaféléket gyakran ellepik a földibolhák meg a káposztalepke hernyói. A kártétel megelőzése céljából a lepkék rajzása után azonnal ajánlatos permetezni. A későbbi kezelés már nem olyan hatá­sos, mert 6 kártevők berágják magukat a növényekbe. Az em­lített kártevők ellen az Élőerőn WP 50 vagy a Soldep 0,1 szá­zalékos, a Metation E 50 0.15 százalékos vagy az Actellic 50 ЕС 0,2 százalékos töménységű oldata használható. Beöntözés­­re a Diazinon 60 ЕС 0,1 száza­lékos oldata alkalmas (töven­ként 80—100 ml.) A fejlődő karfiol rózsáit óvni kell a sárgulást vagy bámulást okozó, erős napfénytől. Leg­egyszerűbb, ha két-három leve­let egyszerűen rátörünk a ró­zsákra. Munkaigényesebb, de hatásosabb, ha spárgával ösz­­szekötjük vagy a befőzések idején használatos gumigyűrű­vel összefogatjuk a rózsa fö­lött a leveleket. Érdemes fára­dozni, mert így nem csupán a bámulásnak vehetjük elejét, de a kellemetlen keserű ízt is k1- zárhatjuk. Az őszi fajtáknál ilyen óvintézkedésekre nincsen szükség . Meleg, napos időjá­rás esetén a karfiolt hetenként szedhetjük, hűvös időben rit­kábban. A házíkertekben is honosodó brokkolit akkor szedhetjük a­­mikor a rózsák átmérője már legalább 40 mm, a szárrész 200 mm hosszú, de a rózsát alkotó bimbók még nem kezde­nek nyílni. A vöröshagymát meg a fok­hagymát most már ne öntöz­zük, hogv gynrsabhan beérie­­nek, és jól eltarthatők legye­nek. Rendszeresen szedjük a be­rakni való csemegeuborkát, a virágbimbók fejlődése Idején vágjuk le a majoránnát. Kései szedésre még vethe­tünk spenótot. A téli tárolásra szánt céklarépát másodnövénv­­ként július végéig vethetiük A' szintén téli fogyasztásra ter­melt retek legmegfelelőbb ve­tési időpontja július közepén véget ér. Akárcsak a céklát, ezt is 300 mm-es sortávolságra kell vetni. Fészkes vetés is al­kalmazható. Ilyenkor egv-egy fészekbe két-három szem ma­got kell 15—20 mm mélyre vetni. A fészkek egymástól 150 —200 milliméteres távolságra kerüljenek. A galambbegy saláta finom zamatú levélzö'dség. Egészen augusztusig vethető. Szakaszo­san. kéthetenkénti időközikben érdemes vetni, hogv folyama­tossá tebessiik a fogyasztást. A vetési sortávolság ion 160 mm legyen. Nyáron a feles sa­láta téuősalátával is küSn’-n pótolható. Túlius végéig fai-a­­matosan vethetiük 4ПП mm-es sortávolságra, ^“’és után 250 mm-es t5távnlsá=ra kell ritkítani. A már szénen feilődő növényekről folyamato­sán szedhetjük a zsenge leve­leket. Ami a növényvédelmet illeti, a szabadföldi zöldségeket leg­­evgkrabbnn n levéltetvek káro­­sítiák. El’enük az Actellic 50 ЕС 0.2 százalékos, a Ptrimor HP 0,1 százalékos, a Metať'on E 50 0.2 százalékos, a Hosta­c tennivalók quick 50 ЕС, valamint a Decis 0,1 százalékos töménységű ol­data használható, persze, a használati utasításban feltünte­tett, kötelező élelmezésegész­­ségü^yi várakozási határidők megtartásával, A tojásgyümöl­csöt meg a paradicsomot is ká­rosító burgonyabogarak ellen a Soldep 0,2 százalékos tö­ménységű oldatával védekez­hetünk, de permetezés után a tojásgyümölcs meg a paradi­csom 21 napig, a burgonya pe­dig 7 napig nem fogyasztható. Magda Valšíková agrármérnök, a tudományok kandidátusa A SZŐLŐBEN A megporzás és a megtermé­­kenyülés után júliusban meg­kezdődik a bogyók növekedése. A folyamat kezdetben lassú, majd felgyorsul. A bogyók nö­vekedésének fázisa a kötődés­kor kezdődik, és az érés kezde­téig fzsendülés) tart. A jól megtermékenyült virágokból normális nagyságú, míg a hiá­nyosan megtermékenyült virá­gok egy részéből apró, egy­­magvú vagy mag nélküli bo­gyók fejlődnek, tehát a fürtök boevói, „madárkásak“ marad­nak. Ha a virágok még hiányo­sabban vagy egyáltalán nem ter­­mékenyülnek meg, akkor ‘ a maeház lehullik vagy csak ap­ró. zöld bogyók képződnek. A virág elrúgása jelentős gazda­­sávi kárt okozhat. A jól termé­­kenyülő, telt fürtű fajták virá­gainak általában 30—60 száza­léka termékenyül meg, a többi lehullik (természetes hullás). A hajtások hosszanti növeke­dése most már csökken, vi­szont a hajtás megvastagszik, elfásodik. A rügyek tovább fej­lődnek, s kialakulnak bennük a fövő évi fürtkezdeménvek. Július végén a korai szőlőfaj­ták már zsendülnek. A zöld színű bogyók lassan megszíne­sednek, állományuk megpuhul, cukortartalmuk növekszik. A zöld bogyók növekedésé­nek fázisában a vegyszeres vé­dekezést és az agrotechnikai műveleteket úgy irányítjuk, hoev elősegítsük a levélzet za­vartalan asszimilációs tevé­kenységét és a tápanyagok fel­vételét. Az előrejelzés alapján július eiején elvégezzük a sző­lő harmadik vagy negyedik permetezését. Az időjárástól függően általában 10—14 na­ponként permetezünk. Nagy gondot kell fordítani a fürtök, az új hajtások és a levelek védelmére. Termőszőlőben a bogyók károsodásának megelő­zése cél iábői fontos a kombl­­ná't védekezés peronoszpóra, lisztbarmat és szürkerothadás ellen, és a szőlómolvok máso­dik nemzedékének hernyóit is irtani kell. Peronoszpóra ell°n most már előnyben részesítjük a réztaríalmű készítményeket (pl. Kuprikol 50 0,6—0,7 %). Ezeket lisztharmat ellen йеп­­tartalmü készítményekkel (Su­­likol К 0,4—0,5 % vagy Síra 80 WP 0,3 %) kombináljuk. A für­töt károsító szürkerothadás és a fakőrothadás ellen Sumilex WP (0,1 %) vagy Ronilan (0,1 %) használható. A szőlőmo­lyok ellen a Decis 2,5 ЕС 0,04 —0,05 százalékos oldatával vé­dekezhetünk hatásosan. Júl • US közepén vagy július második felében, fürtzáródás előtt, szin­tén kombinált permetlét hasz­náljunk, mivel ez az utolsó időszak, amikor a növényvédő szert még tökéletesen be tud­juk juttatni a fürtök belscjé­­be. Zivatar vagy jégverés után 12—18 őrán belül feltétlenül permetezzünk, főleg a szürke­rothadás és a fakőrothadás megelőzése céljából. Gyűjtsük össze és égessük el a szőlőorbánc kártétele követ­keztében lehullott és elszáradt leveleket! Ezzel megelőzhetjük a fertőzés terjedését. A permet­­anyagok hatásfokát a permet­­léhez kevert tapadást segítő szerekkel (Citowett, Sandovit, Agral 90 0,01—0,02 %) növel­hetjük. A még nem termő, fiatal ül­tetvényeket peronoszpóra el­len szerves hatóanyagú készít­ményekkel (Dithane M 45, No­­vozir MN 80 0,2—0,3%) per­metezzük, hogy ne gátoljuk á fiatal hajtások növekedését. Lisztharmat ellen leggyakrab­ban kéntartalmú készítménye­ket használunk (pl. Sulikol К 0,5%). A fiatal növények táp­anyagkészletét a permetlébe adagolt lombtrágyákkal növel­hetjük (Harmavit, Vegaflor, Flórán 0,2%). Kellő figyelemmel végezzük a szőlő zőldmunkáit. A karós művelésű szőlőkben harmad­szor kötözünk, majd amikor a hajtások alsó része bámulni kezd, elvégezzük a csonkázást, vagyis a hajtások felső zöld részét 20—30 cm-rel a karó felett visszavágjuk. A kordon­­művelésű szőlő hajtásait a huzalpárok közé igazítjuk, hogy elősegítsük a hajtások beéré­­sét. Termőszőlőben a hónalj­hajtásokat 1—3 levélre csípjük vissza. Fiatal ültetvényekben a törzsnek szánt hajtásokról a hónaljhajtásokat tőből eltávo­lítjuk, hogy sebhelyektől men­tes, sima törzset tudjunk kine­velni. A fiatal szőlők hajtásait rendszeresen kötözzük, hogy ezzel is serkentsük a növeke­dést. A függönyművelésű ültet­vények hajtásait „fésüljük", a függőleges kordonművelésnél (Vertiko) elvégezzük a hajtá­sok második csonkázását. Szőlőnk talaját sekély talaj­műveléssel igyekezzünk gyom­mentes és porhanyós állapotban tartani. A fiatal ültetvényeket kombinált műtrágyával (NPK, Cererit) fejtrágyázzuk. Száraz időjárás esetén folytassuk a fia­tal telepítésű szőlők öntözését, mert ez elősegíti a gyökérkép­ződést, a tőkék merősödését. Legyen gondunk a megeredt zöldoltások ápolására. A köté­seket óvatosan lazítsuk fel, a fejlődő nemes hajtást kötözzük a karóhoz, az alany hónaijliaj­­tésait pedig tőből távolítsuk el. Július közepéig fejezzük be a szőlő szemzését. Vegyük számba a hiányzó, meg nem eredt tőkéket, hogy a szüksé­ges ültető anyagot időben biz­tosítani tudjuk. Az őszi telepí­téshez már megvásárolhatjuk a szükséges szerves- és műtrá­gyákat. Az Igen korai érésű cseme­geszőlőket védjük a darazsak kártételétől. Az érő fürtökre húzzunk tüll vagy pergamen zacskót. Az alanyszőlők hajtásait 8— 10 naponként kötözzük. A hőn­­aljhajtásokat tőből távolítsuk el. A talajt itt Is gyommentes és porhanyós állapotban kell tartani. Az oltványiskolában igyekezzünk optimális feltéte­leket teremteni az oltványok fejlődéséhez. A talajt 15 cm mélyen gyakran porhanyítsuk, s ha kell, öntözzünk. Rendsze­resen védekezzünk a peronosz­­pőra és a lisztharmat kártétele ellen. A BOROSPINCÉBEN Ne feledkezzünk el a borok rendszeres ellenőrzéséről. A’ hordókat töltögessük fel, a pin­cét szellőztessük, és tartsuk tisztán. Elérkezett a harmadik, zárt fejtés ideje. A bort most már palackokba, üvegedényekbe fejtsük, hogy megőrizhessük üde, természetes, szőllőillatban gazdag jellegét. A kiürült hor­dókat mossuk ki, majd szikka­­dás után azbeszt-kénszelettel kénezzük ki. Most még bőven van időnk, tehát kezdjük meg a szüreti előkészületeket. Alaposan taka­rítsuk ki a présházat és a pin­cét, a falakat gondosan meszel­jük le. Takarítás után égessünk el légköbméterenként 0.5—1,0 gramm ként S végezetül: vá­sároljuk meg a szürethez és a szőlő feldolgozásához < szüksé­ges eszközöket és kellékeket. Korpás András agrármérnök a* MlnsztrániAm felvételeket Kádek Gábor készítette

Next

/
Thumbnails
Contents