Szabad Földműves, 1986. július-december (37. évfolyam, 27-52. szám)
1986-08-02 / 31. szám
f SZABAD FÖLDMŰVES 1988. augusztus 2. Lovastaikozö A Felső-Csallóköz egyik kis falujában, Sárréten (Blahová) a közelmúltban immár hetedszer adtak egymásnak találkát a lovassport szerelmesei, hogy ismét összemérjék saját és négylábú kedvenceik ügyességét a Csallóköz dijáért meghirdetett szlovákiai méretű versenyen. Az idén nem kevesebb mint tizenegy lovas-szakosztály képviselői jöttek el Sárrétre Szlovákia legkülönbözőbb részeiből, — s a rendezőség — élén František Dúbravec mérnökkel, a helyt egységes földműves-szövetkezet elnökével — Jól összeállított programsorozattal fogódta őket. A verseny három kategóriában folyt: az úgynevezett ZL osztályban 110, az L-ben 120 centiméteres akadályt kellett átugratni, majd a sorozat-akadályugratás következett, amelyben 6 tegymás utáni akadály várta a versenyzőket. A ZL kategória győztese a šuranyi Fialka lett, Jázmin nevű lován, a második helyet a bratislavai Hipológ versenyzője, Boskovié szerezte meg, Fanfán nyergében. Az ifjúsági ZL kategória versenyében női győztest avattak, Fabiánová személyében, aki Tobrokot nyergelte. A második helyet ugyancsak női versenyző, a cíferl Zápražná szerezte meg, Gascogne nevű lován. Az L kategória igényesebb feladatainak a legjobban a bratisla'vai Kramárik tett eleget, Brit nevű lova nyergében, míg a második helyen a trnavai Béke Efsz versenyzője, Nősek végzett, Hamlet nevű lován. A fiatalok versenyét ebben a kategóriában hazai versenyző nyerte, sőt a második helyen is a helyi Družstevník képviselője végzett. A győztesek: Szalay György és Forgó, a második hely birtokosai: Androvics Tibor és Flip nevű lova. A sorozat-ugratást a bratislavai Jeluš nyerte, Titany nevű lován; a Záhorská Bystrica-! Nagy lett a második, Calex nevű lova nyergében. ' A díjakat egyébként a helyi efsz, Illetve a Dunaszerdahelyi (Dunajská Streda) Járási Nemzeti Bizottság adományozta, amelynek elnöke. Dudás Kálmán szintén jelen volt a rendezvényen, s tetszésének adott kifejezést. A kitűnően sikerült sportdélután nézőt lelkesen tapsoltak a győzteseknek és a helyezetteknek. Elégedettek lehettek a rendezők is, hiszen ismét tettek valamit — és nem is keveset — e szép sport népszerűsítése érdekében. A Dunaszerdahelyi járás több helységéből érkeztek nézők, főleg a két városból: Somorjáról (Samorín) és Nagymegyerről (Calpvo), na és természetesen a Járási székhelyről, Duna szerdahelyről. Bebizonyosodott, hogy egy sikeres és Jó színvonalú sporttalálkozó megrendezése távolról sem csupán a versenyzők számán múlik, még csak nem is pénz kérdése elsősorban: elegendő hozzá néhány lelkes sportbarát és -támogató összefogása. Példaként nem csak ezt a sikeres versenyt említhetjük, hanem a sárréti szövetkezet lovasszakoszt'ályának fellendülését is. Hét és fél évvel ezelőtt úgy alakult meg, hogy nem voltak megfelelő helyiségek, sőt, bármennyire is hihetetlen, még lovak sem; azokat, a szereléssel együtt innen-onnan kölcsönözték... A mai állapotokat az akkoriakkal össze sem lehet hasonlítani. Dr. Peter Matulník edző állandó segítőtársa dr. Jozef Popaďák, aki szakmai szervezési és állat egészségügyi kérdésekben egyaránt érdemi szinten tud tanácsot nyújtani. A szakosztály éli a megszokott mindennapi életét, amely azonban, mint látni fogjuk koránt sem a szűkén értelmezett sport területére terjed ki. A tagok ugyanis lótenyésztéssel is foglalkoznak, szintén a helyi szövetkezet védnöksége alatt. Jelenleg 8 fajtiszta mént nevelnek, s ők gondozzák Hviezdart is, a legutóbbi Csehszlovákiai Nagydíj győztesét is. A szövetkezet szoros kapcsolatot tart fenn a somorjai Fajtatenyésztő Állomással, ahonnan egyébként Hviezdar is származik. A sárréti székhelyű Jövő Efsz, élén František Dúbravec mérnökkel, hatékonyan segíti a lovasszakosztály tagjait munkájukban. Nemrég adták át rendeltetésének az új, box elrendezésű istállót, amilyenhez hasonlóval nemigen találkozni a környéken. Igaz, az eredmények indokolttá teszik a szakosztályra való odafigyelést: tagjai rendszeresen részt vesznek a Bra tislavában, Piešťanyban és Nyitrán (Nitra) megrendezett szlovákiai méretű versenyeken, éspedig többnyire, saját nevelésű lovak nyer-, gében. A vezetőség amellett jól látja a még meglevő tartalékokat is, amelyek lehetővé tennék a sárréti lovassport további fejlődését. Bővíteni kellene a gondozószemélyzetet, fel kéne újítani a lovak felszerelését, és főleg: építeni kellene egy fedett csarnokot, amelynek hiányában a sportolók, kedvenceikkel együtt teljes tétlenségre kényszerülnek télvíz idején. Jelenleg ez az, amire úgy érezzük, hogy a legnagyobb szükség lenne.. Dr. Németh László Ez a verseny, bár komoly dolog, végül is csak játék. Lesz első és lesz utolsó helyezett is... mondta a zsűri elnöke. Könnyű neki. Nem úgy annak a harminckilenc tanulónak, akik izgulnak, verejtékeznek, hibát is ejtenek. Versenylázban égnek. De hát miről is van szó? Az SZSZK Oktatásügyi Minisztériuma és még egy sor érintett szerv évről évre meghirdeti a mezőgazdasági szaktanintézetek tanulóinak ügyességi versenyét. Egy iskolából három tanuló vehet részt a versenyen, mégpedig azok, akik az iskolai versenyben az első három helyezést érték el. Mi a kelet-szlovákiai kerületi versenyen vettünk részt, melyet a Királyhelmeci (KráT. Chlmec) Középiokú Mezőgazdasági Szaktanlntézetben tartottak. Dr. Stefan Mikita, az iskola igazgatója ismertette a verseny szabályait, majd a sorsolás után megnyitotta a kétnapos versenyt. A tanulók három szakágazatban versenyeztek: először traktorral és pótkocsival kellett az akadályokat leküzdeni, majd az UNHZ 500-as rakodóval kellett az ügyességüket bizonyítani, végül egy műszaki hibát kellett eltávolítani a traktoron. A gyakorlati ismeretek mellett elméleti tudásból is számot kellett adniuk. Az egyes részfeladatokat a zsűri 0-tól 100 pontig értékelte. A rakodóval a legjobb eredményt Konopens Péter érte él a csécsi (Ce- Cejovce) iskolából: 99 pontot gyűjtött össze. A második helyet Leško József, a ^harmadikat pedig Horváth Marian szerezte meg; ok szintén a csécsi iskola tanulói. A traktor elektromos hibáját a leggyorsabban Lacko Stefan, a Caklovi iskola tanulója távolította el, amiért a zsűritől 98 pontot kapott. A traktorvezetés ügyességi versenyében az első helyet szintén Lacko Štefan szerezte meg. Ö nyerte az összetett versenyt is, 289 ponttal. Sűrű, barna haj és győzelemre töLacko Štefan, az összetett verseny győztese a traktor műszaki hibáját keresi rő elszántság. -Ez Lacko Štefan, Caklovi mezőgazdasági szaktanintézet harmadikos tanulója. — Amikor az alapiskolát befejeztem, arra gondoltam: szakmát tanulok, s mert szeretem a gépeket, ezt választottam. Ha már gép, azt én mind kedvelem. A traktoron kívül értek az önjáró gépekhez és kombájnokhoz is. Az idei aratáson önállóan fogok kombájnozní. A göndör hajú Konopens Péter jól kezdte a versenyt. Az első számot megnyerte, aztán belefáradt és halmozódtak a hibái. A rakodógéppel végrehajtandó egyik ügyességi feladat — A gépekhez is sok türelem kell, nagyon oda kell figyelni, amit a* ember csinál. Talán idegileg nem bír« tam, pedig alaposan felkészültem. — Mit reméltél? — Szerettem volna megnyerni aá összetett versenyt. Így egy díjjal meg kell elégednem. Majd jövőre már a felnőttek versenyében szeretnék részt venni. Leško Józsefnek is van mondanlva« lója: — A traktor műszaki hibáját flgyesen eltávolítottam. Sikerült 97 pontot összegyűjtenem, ami a 2. helyet jelentette. Sajnos nem sikerült a traktorvezetés, ami az összetett versenyben a helyezésem lerontotta. — Különben hová valósi vagy? — Nagyidaí (Veľká Ida) vagyok, és az ottani magtermesztő állami gaz« daságban fogok dolgozni. — Hogyan kerültél a csécsi isko* lába? — A testvéreim is oda jártak, s ők ajánlották. Különben nem bántam meg. A bárom év alatt több szakmát is szereztem, amit más iskolában a« lígha lehetett volna. A versenyszámokban és az összetett versenyekben elért helyezésekért a tanulók értékes díjakat és elismerő oklevelet kaptak. A tizenhárom iskola közül az első helyet a Caklovi szerezte meg, a másodikat a Stará Ľubovňa-í, a harmadikat pedig a kežmaroki. A Kelet-szlovákiai kerületben is korszerű gépek segítik a mezőgazdasági munkát. Szükség van a tiatai szakmunkásokra, gépkezelőkre, ök harminckilencen, akik két napig vetélkedtek, egy életre elkötelezték magukat a gépek mellett. Azt fogják csinálni, aminek kitanultak, amit megszerettek. (Bogoly János felvételei) Illés Bertalan Nemzetközi íionisniereii tier a*i zett a somorjai honismereti ház és a Csallóközi Múzeum néprajzi tárgyainak konzerválása terén is. A munka mellett a Járás nevezetességeivel is megismerkedtek; Jártak mindhárom városban, megtekintették a lúcst ILúá Ina Ostrove), a nagymegyeri [Calovo) és a csilizradványl (Gilizská RadvaiíJ •fájházat, valamint a GabCíkovo — Nagymaros vízlépcsőrendszer építkezési munkálatait. Dunaszerdahelyi tartózkodásuk során — a nemzetközi békeév jegyében — a hála és megemlékezés koszorúját is elhelyezték a mártírok emlékművénél. • A tábor magyarországi és hazai munkájának hivatalos értékelésére július 4-én került sor Somorján. Az értékelésre eljöttek Győr-Sopron megye és Csorna város képviselői is. Csehszlovák részről részt vett az értékelésen Magyarics Vince, a járási pártbizottság vezető titkára, Benyő Máté, továbbá Somorja város párt- és állami szerveinek és a tárás számos tömegszervezetének képviselői. A két táborvezető részletes szakmai értékelése után Magyarics Vince éi Benyó Máté méltatta elismeréssel a tábor résztvevőinek munkásságát. Ä hivatalos értékelés után tábortűz mellett szórakoztak e fiatalok a Somorjai Városi Honismereti Ház. udvarán. Zenéről és jó hangulatról a Csalló népművészeti együttes és táncosai gondoskodtak. A'tábor jó munkafeltételeinek biz« tosításával, a csoportok sokrétű fog« lalkozásainek koordinálásával járó nem kis fáradságot igénylő szervezőmunkát Bolius Zoltán, az NF járási bizottságának titkára vállalta magára és oldotta meg nagy rutinnal, zökkenőmentesen. Végezetül megállapíthatjuk, hogy 4 az idei nemzetközi honismereti tábor rendkívül hasznos munkát végzett mindkét ország területén, és hozzájárult a két nép közötti barátság erősítéséhez a szocialista nemzetköziség szellemében. Dr. Mag Gyula A Nemzeti Front Nyugat-szlovákiai Kerületi Bizottsága és a Győr-Sopron megyei Hazafias Népfront között megkötött együttműködési szerződés sok lehetőséget, kedvező feltételeket biztosít a két szomszédos országrész közötti együttműködés kibontakozására, elmélyítésére. Az együttműködés egyik területe: közös honismereti dtáktáborok szervezése a két ország fiataljainak részvételével. A táborban általában negyven fiatal vesz részt, s a kéthetes időtartam felét a Duna folyó túlsó oldalán, másik felét pedig nálunk töltik. A honismereti tábor létjogosultságát a lelkes fiatalok által végzett munka hasznossága bizonyítja. Így az idén már ötödik alkalommal került 'sor a tábor megszervezésére. Az öt évfolyamból háromszor a Dunaszerdahelyl (Dunajská Streda) járás adott otthont a népeink közti barátság elmélyítését szolgáló nemzetközi diáktábornak. Időtartamának felét a magyarországi Csornán töltötték a fiatalok. A tábor hivatalos megnyitására 1986. június 23-án került sor, a Gyór-Sopron megyei párt- és állami szervek, valamint a Hazafias Népfront képviselői jelenlétében. A NyugSt-szlovákiai kerületet Benyó Máté, az SZSZK Nemzeti Frontja Központi Bizottságának titkára, Brányik György, a járási pártbizottság titkára, Bohus Zoltán, az NF járási bizottságának titkára és e sorok Írója képviselte. A kéthetes honismereti tábor célkitűzése már a megnyitó beszédekből is egyértelműen kitűnt: kölcsönösen megismertetni a fiatalokat a regionális munkásmozgalom történetével; együtt kutatni a két tájegység szövetkezeti mozgalmának fejlődé-és szellemi emlékeinek gyűjtése; a tájházak gyűjteményeivel való megismerkedés, valamint a szükséges konzerválás! munkálatok elvégzése. E sokrétű feladat maradéktalan teljesítésére a biztosítékot a tábor két tapasztalt, lelkes és hozzáértő vezetője jelentette. A táborvezetés felelősségteljes munkáját magyar részről Jászberényi Márta, csehszlovák részről pedig Varga László látta el kitünően. Magyarországon a Csorna melletti Pásztori község volt a gyűjtőterület, ahol egy egész tájházra való néprajzi anyag összegyűjtése mellett sikerűit számos nyelvjárási érdekesség rögzítése és a nagyüzemi mezőgazdaság egy-egy fejlődési szakaszának feltárása. A tábor negyven lakója — a magyar és a csehszlovák szakemberek kíséretében — június 29-én érkezett hazánkba. Az első napon Bratislava történelmi nevezetességeivel ismerkedtek. Szállást és étkezést a Somor. Jat (Samorín) Középfokú Mezőgazdasági Szaktanintézet biztosított a számukra. A gyűjtő és kutató terület —■ a magyarországi célkitűzésekkel összhangban — nálunk Vajka (Vojkaj, Doborgaz (Dobrohost) és Tej falu (MlteénoJ körzete volt. Ä néhány nap alatt több mint harminc néprajzi tárgyat gyűjtöttek, részletes jegyzetekben rögzítették mindhárom község nyelvjárási érdekességeit és dűlőneveit. Ezenkívül a táborlakók egy része dicséretre méltó munkát vég'Ä fiatalok lelkesen segédkeztek a múzeum gyűjteményének konzerválásában (Krascsenits Géza felvételei)
