Szabad Földműves, 1986. július-december (37. évfolyam, 27-52. szám)
1986-08-02 / 31. szám
J 1988. augusztus 2. 31. szám ★ XXXVII. évfolyam ★ Ara 1*— KCs A McimolGgia A CSSZSZK gazdasági és szociális fejlesztésének fö irányai az 1986 — 1990-es évekre és távlatilag 2000-ig című dokumentum — amelyet a CSKP XVII. kongresszusa hagyott jóvá — a tudományos-műszaki fejlesztés igényes feladataiból kiindulva a gazdaság belterjesítésének egyik alapvető tényezőjeként a biotechnológia. valamint a - fermentációs és a mikrobiológiai termelés fejlesztését jelölte meg. A hasznosítást illetően elsősorban a mezőgazdasági — élelmiszer-ipari komplexum és az egészségügy, továbbá a gyógyszer- és a vegyipar stb. jöhet számításba. Azt már nem kell különösképpen hangsúlyozni, hogy a biotechnológia jelenti • népgazdaság továbbfejlesztésének egyik legjelentősebb innovációs forrását. Ha a biotechnológia szót halljuk. mindenekelőtt á molekuláris biológia, a genetika, a mikrobiológia, az élettan, a biokémia, a génsebészet stb. továbbfejlesztésére kell gondolnunk. Ha a jövőben sikerül megoldani a biotechnológiai fejlesztéssel kapcsolatos programot, akkor a népgazdaság viszonylatában olyan jelentős előrehaladás érhető el. mint amilyent az elektrotechnikai ipar fejlesztése Idézett elő. Hazánkban a biotechnológiai fejlesztésnek nagyobb'figyelmet csak a hetvenes évek végén és a nyolcvanas évek elején szenteltek. Elsősorban olyan feladatokról volt sző. amelyek az állattenyésztés binkemizálásával és kentizálásával voltak kapcsolata-, ■ak. Mivel azonban a biotechnológia világviszonylatban rohamosan fejlődésnek indult, hazánkban is felmerült annak a gondolata, hogy a részprogramokat és a különféle intézkedéseket olyan konkrét dokumentumtervezettel kell helyettesíteni, amely alapját képezné a biotechnológia észszerű irányításának. A dokumentumtervezet elkészítésében hazánk legismertebb szakemberei vettek részt. A biotechnológia fejlesztésének és hasznosításának hosszú távú komplex tudományos-műszaki programja Csehszlovákiában a 8. ötéves tervidőszakban és távlatilag 2000 ig című dokumentumot a szövetségi kormány hagyta jóvá, amelyhez a 257/1985-ös számú határozatot fogadta el. E programban — amely hatvan konkrét feladat meghatározását tartalmazza — a KGST-tagországok tudományos-műszaki fejlesztésének 2000 ig érvényes komplex programjából következő feladatokat is figyelembe vette. A biotechnológia fejlesztésének és hasznosításának hosszú távú komplex tudományos-műszaki programja lénvegében hat fő irányzatra tagolódik. A biotechnológia hasznosítása az állattenyésztésben című irányzat az állattenyésztés biokemizálásának és kemizálásának fejlesztésén alapszik. Az e témakörből következő feladatok teljesítésének hazánkban már hagyománya van, mert ilyeneket a kémiai és a biokémiai kutatással, fejlesztéssel és termeléssel kapcsolatos állami célprogram már tartalmazott. Az irányzat legfőbb célja a hústermelés intenzitásának növelése, a gazdasági haszonállatok betegségekkel szembeni védelmének javítása és a takarmányhasznosítás további ésszerűsítése. tovabbíejiesziese A mikrobiológiai ipar fejlesztése című irányzat azt a célt követi, hogy az illetékes szervek feltételeket teremtsenek a biotechnológia adta lehetőségek hasznosításához a mezőgazdaságban. az élelmiszeriparban, az egészségügyben, a gyógyszeriparban. a vegyiparban és a knrnyezetvédelembon. Itt lényegében az alap- és az alkalmazott kutatás kapcsolatáról van szó. A mikrobiológiai termelést azonban csak akkor lehet lényegesen növelni, ha megoldják a mikroorganizmusok nemesítésével, az új biotechnológiai eljárások kipróbálásával stb. kapcsolatos problémákat. A biológiailag aktív anyagok és a szövetkultúrák kihasználása cimű irányzat a többsejtű szervezetek sejtjeinek, szöveteinek és szerveinek kultiválását. a biológiailag aktív anyagok gyártását, a növényi részek átültetését, az állati szövetkultúrák technológiájának fejlesztésével pedig az egy sejtkultúra által előállított ellenanyagok gyártását szorgalmazza. A biotechnológia hasznosítása a mezőgazdaságban, elsősorban a növénytermesztésben című irányzat célja. hogy az egy szövetkultúrába tartozó sejtek szaporításával a kiválasztott növénykultúrák esetében nagyabb terméshozamokat érjenek el és megkönnyítsék termesztésüket, ami hozzájárulhat a növénytermesztés hatékonyságának további növeléséhez is. Ugyanakkor fontos feladat a légköri nitrogén növényi kultúrákon keresztüli megkötése, a humuszkoncentrátumok és a biopeszticidek gyártása, valamint az új bioenergetikai rendszerek kipróbálása és gyakorlati bevezetése. Az enzimek gyártásának és kihasználásának továbbfejlesztése című irányzat célja, hogy a gyakorlatban jobban éljenek az enzimek katalitikus hatása adta lehetőségekkel, főleg az élelmiszer termelésben, a vegy- és a fogyasztási iparban, a gyógyászati diagnosztizálásban stb. A legnagyobb figyelmet az enzimek és az enzimatikus készítmények gyakorlati hasznosításának kell szentelni úgy, hogy fokozatosan csökkenjen exportigényességünk. A program értelmében 1995-ig hét enzimatikus készítmény kifejlesztésével és gyártásával számol. Végül a biotechnológia hasznosítósa a feldolgozóiparban című irányzat a sör-, az ecet-, a szesz-, a keményítőgyártást stb. érinti. A program értelmében azzal számolnak, hogy a korszerű biotechnológiai eljárásokat fokozatosan az összes alapvető élelmiszer gyártása során érvényesítik. Ugyanezt a célt szolgálja az élelmiszer-ipari fermentációs technológiák korszerűsítése, innová- Iása is. A biotechnológia továbbfejlesztésének és hasznosításának programja nyitott, ami annyit jelent, hogy a későbbiek során — a szerzett tapasztalatok alapján — újabb feladatokkal lehet kiegészíteni. A komplex megoldások elérése érdekében az illetékesek már a program előkészítése idején nagy figyelmet szenteltek a beruházási akcióknak. A programba mintegy százharminc akció van besorolva, melyek értéke megközelíti a 11 milliárd koronát. (blmj \4 . Az aratás idején a Felsőszeli (Horné Saliby] Efsz-ben is nagy gondot fordítanak arra, hogy a szemveszteség a lehető legkisebb legyen. Az ellenőrök azon nyomban leállítják azt a kombájnt, amelyik „ejti a magot“, hiszen itt is érvényes a jelszó: egy szem se vessz vf kárba. Kalita Gábor felvétele A második félidő kiesés pótlása érdekében valameny* nyi mezőgazdasági üzemben az öntő-1 züberendezések maximális hasznosítására kell törekedni. Szlovákia fővárosában az elmúlt héten ülésezett az SZSZK Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériumának nyári munkákat irányitó bizottsága. Az ülésen, amelyen Vende Kn Péter, a minisztérium osztályvezetője elnökölt, a résztvevők értékelték a legutóbbi időszakban elért eredményeket és a korábban hozott határozatok teljesítését. A jelenlevő szakemberek több ízben hangsúlyozták, hogy a gabonabetakarítást főidényben sem szabad megfeledkezni a jövő, évi termés megalapozásához nélkülözhetetlen munkálatokról. A legfontosabb nyári mezőgazdasági munkáról, az aratás menetéről Jozef Mudroch agrármérnök, a minisztérium növénytermesztést osztályának vezetője számolt be. Hangsúlyozta, bogy Ilyen gyors titemű aratásra az eddigiek során még nem volt példa, július 22-ig — néhány parcellát kivéve — már öt járásban: a Dunaszerdahelyihen (Dunajská Stredaj, a Komáromiban (Komárno), az Érsekújváriban fNové Zámky), a Tőketerebesiben (Trebisnv) és a Michalovceiben befejezték a gabonafélék aratását. Az öt legproduktívabb gabonatermesztő járásban tehát már maguk mögött tudhatják a kalászosok betakarítását, s így július 22-vel tulajdonképpen a nyári munkacsúcs második télidejéhez érkeztek az ágazat dolgozőj. Néhány adat annak szemléltetésére, hogy a kapásnövényeknek kedvezőtlen, csapadék nélküli időjárás milyen gyors ütemű betakarítást tett lehetővé. Tavaly a fent említett időpontban a gazdaságok dolgozói a gabonaféléknek csupán a 7 százalékát tudták betakaritani, ezzel szemben az idén a termés fele már biztonságos helyre, a tárolókba került. A 7. ötéves tervidőszak átlaga is csak alig haladta meg e téren a 27 százalékot. július 22-ig a mezőgazdasági üzemek dolgozói a búza 59. a tavaszi árpa 35. az őszi repce 91 és a korai burgonya 49 százalékát takarították eb. örvendetes, hogy néhány járástól eltekintve a szalma összegyűjtő se, elszállítása és a tarló szántása sem várat sokáig magára. Mivel az idei gabonatermés több helyütt csak szerényebb hozamokat eredményezett, nagyobb jelentőséget kap a lehető legkisebb veszteséggel történő betakarítás. Amint azt az ellenőrzések eredményei bizonyítják, általában mindenütt megtették a tőlük telhetőt a mezőgazdasági üzemek dolgozói. A komhéjnosok az eddigiek folyamán pontos és szakszerű munkát végeztek, nemcsak a mennyiségi, hanem a minőségi mutatók teljesítésére is kellő figyelmet fordítottak. Ennek köszönhetően a szemveszteségek általában nem jelentősek, s a szalma betakarításának fs megfelelő figyelmet szentelnek. Az ülésen többen foglalkoztak az öntözőberendezések hasznosításának nagyon is időszerű kérdéseivel. A jelen időszakban a korábbi éveknél még meghatározóbb szerepet kap a szántóterületek rendszeres öntözése. A szerényebb gabonatermés okozta Ezen a téren évek óta a Nyugat-szlovákiai kerület mutat példát, ahol az öntözőberendezések kapacitását teljes mértékben hasznosítják. A Dunaszerdahelyi járásban megállás nélkül, napi 24 órán át öntözik a talajt. Mivel a Duna vízállása nem tette lehetővé az öntözött területek további növelését, a Dunai Vízmű szakembereinek segítségét kellett kérni, hogy mesterséges úton emeljék a vízszintet. A jó együttműködésnek köszönhetően a járás valamennyi öntözőberendezése szünet nélkül öntözheti a kukoricát, a másodvetéseket és az állattenyésztési célokra olyanynyira szükséges takarmánykeveréke^ két. Sajnos, a Közép- és Kelet-szlovákiai kerületben ezen a téren az idén sem sikerült előrelépni. Az öntözőberendezések kapacitásának 75, illetve 65 százalékos hasznosítása nem éppen a legjobb munkaszervezésről tanúskodik. A Bratislava! Öntözőgazj dálkodási Kutatóintézet szakemberei á rendszeresen végzett elemzéseik eredményeit nem tartják meg csupán saját részükre, hanem azokat a kerületi és a járási mezőgazdasági igazgatóságok dolgozói számára is elküldik. A nyári mezőgazdasági munkákat irányító bizottság tagjai már nem első ízben figyelmeztették a két kerület képviselőit, hogy megfelelő Intézkedéseket foganatosítsanak a helyzet mielőbbi Javítása érdekében. Az ülés résztvevői közül többen érdek(Folytatás a 2. oldalon)' A 3. OLDALON többek között az SZKP KB Politikai Bizottságának jelentésével foglalkozunk, amely a csernobili baleset okait, illetve a következmények elhárítását taglalja. Külpolitikai kommentárunkban a Nicaragua ellen harcoló agresszoroknak juttaí tott amerikai támogatás következményeit elemezzük. 'I f A 4-3. OLDALON aratási riportot közlünk az Ojfalusi (Nová Dedinka), az Almás-Görgői (Jablonov nad j Turnou-Hrhov), a Leleszi (Leles), a Zlaté Klasy-i, a Pólyáni (Polany) és a Felsőszeli (Herné Saliby) Egységes Földműves-szövetkezetből. Г" A 8—7. OLDALON egyebek között beszámolót olvashatnak a mezőgazdasági középiskolások tanulóinak kelet-szlovákiai kerületi versenyéről, tudósítunk a Dunaszerdahelyi (Dunajská Streda) járásban és Győr—Sopron megyében megrendezett nemzetközi honismereti tábor munkájáról, és összefoglaljuk a Magyar Területi Színház 1985/ /ie80-os évadját. A 11. OLDALON Tíz év után címfl írásunkban beszámolunk a Rozsnyói (Rožňava) Agrokémiai Vállalat egy évtizedes múltjáról ós a következő időszakkal kapcsolatos elképzelésekről. Ezenkívül a zöld ■ ség- és gyümölcsfelvásárlásról, valamint a világgazdaság élelmiszer-ipari vonatkozású érdekességeiről olvashatnák. A 12. OLDALON A tudományos-műszaki vívmányok alkalmazása című szakcikk az agrár-ipari komplexum belterjesítésének és hatékonyabbá tételének problémakörét elemzi a CSKP XVII. kongresszusa értelmében, középpontba állítva a népgazdaság fejlesztését.
