Szabad Földműves, 1986. július-december (37. évfolyam, 27-52. szám)
1986-07-26 / 30. szám
12 SZABAD FÖLDMŰVES. 1986. Július 28. Csehszlovákia és más KGST-országok együttműködése Csehszlovákia, területét tekintve a kisebb szocialista országok közé tartozik. Mivel a mezőgazdasági termelésre használt területek korlátozottak, a hetvenes évek elején, a mezőgazdaság szocialista átépítésé után a mezőgazdaság további fejlesztésének kérdését a belterjesftés alapján kellett megoldani. Az agrárszakemberek és nemesítek erőfeszítéseiket elsősorban azoknak a feladatoknak a megoldására összpontosították, amelyeket a CSKP a növénytermesztés területén kijelölt. Elsődleges fontosságú lett a gabonafélék terméshozamának növelése. Az ntébbi években ezen a területen kiváló eredményeket sikerült elérnie, más KGST-országokkal, elsősorban a Szovjetunióval és az NDK-val folytatott szoros együttműködés révén. A' gabonatermelés jelentősen megnövekedett a gabona vetésterületek csökkentése mellett. A legnagyobb terméshozamnövekedés az őszi búzánál tapasztalható. Míg 1970-ben 1 hektárról 2,95 tonna búzát takarítottak be, addig 1984-ben 5,09 tonnát. Ezeket az eredményeket a szovjet és csehszlovák nemesftők közös együttműködése révén érték el. A szovjet fajták nemcsak a búza terméshozamának növelésére, hanem sütőipari tulajdonságainak javítására is kedvezően hatottak. A búzatermelés megnövekedésének eredményeként folyamatosan csökken a vetőmagimport. Csehszlovákia még a hetvenes években közel 8 ezer tonna őszi búzavetőmagot importált, jelenleg minimális mennyiséget vásárol. Csehszlovák nemesitök fejlesztették ki a Regina búzafajtát, amely kiemelkedő tulajdonságokkal rendelkezik. A Regina-fajtának nagy a dfilésállősága, ellenálló a búza vörösrozsdájával szemben, nagy a terméshozama és jú a vetőmag minősége. A , Regina-fajtát az NDK-ban is termesztik. létrehozták ezenkívül a Viginta-, Iris-, Sahina- és Zdar-fajtákat, amelyeket más KGST-országokban termesztenek. Csehszlovákia az árpatermesztés és -nemesítés területén az elsők közé tartozik a világon. Néhány árpafajtát elterjedten termesztenek Magyarországon, az NDK-ban és a Szovjetunióban. A legjobbak közé tartozik a Valticky-, Kasticky-, Mars-, Fatran-, Opal-, Karat-, Dvoran- és Favorit-fajta. A felsorolt árpafajtákat a legnagyobb vetésterületen a Szovjetunióban termesztik. Romániában a csehszlovák árpafajték az összes vetésterület 40 százalékát, Magyarországon pedig 65 százalékát teszik ki. A csehszlovák és az NDK nemesftők közős erővel hozták létre a hetvenes évek elején a Triumph árpafajtát. Ez a fajta a KGST-országokban 650 ezer hektár területet foglalt el, jelenleg a Rubin-, Kristal-, Bonns-, Zenit- és Kredit-fajták váltották fel. Az utóbb! években évente 7 ezer tonna csehszlovák vetőmag exportját tervezték különböző árpafajtákból, a teljesítés ennek kétszerese lett. Például 13 ezer 600 tonna árpavetőmagot exportáltak a Szovjetunióba. Ebből a legnagyobb rész a Favorit-fajtáé, amely a Szovjetunióban egyenletesen jól terem. Hatékony az egvüttműködés Csehszlovákia és az NDK között az őszi árna nemesítésében. Ez az együttműködés segítette az addig hazai őszi árpafaitákkai nem rendelkező Csehszlovákiát abban, hogy növelje az NDK-ből importált fajták vetésterületét. Ezeknek a faitáknak a nagy terméshozama, a korább! érése, a talaj- és éghajlati viszonyokkal szembeni ieénytelensége lehetővé tette, hogy elterjedjen az őszi árpa Csehszlovákiában ÍErfa és Bnrvina fájtál. A rozs nemesítése területén a csehszlovák szakemberek lengyel nemesitekkel működnek együtt. 161 ismertek és elterjedtek a Csehszlovákiában a Dankowske zlote és a Dankowsko nowe elnevezésű lengvel rozsfalták, amelyek Csehszlovákiában a rozs vetésterületének 7П százalékát foglalják el. Ugyanakkor lengvetorszáeban a fara csehszlovák tavaszi bfizafnhta naevnbb területet foglal el, mint Csehszlovákiában. Eredményesen fejlődik az egvüttműködés az NDK-val is a csehszlovák tavaszi húzafalták felhasználásában Csehszlovákéból a Rena-faitát szállítják az NDF-ha Románia szintén kifeiezte érdeklődésit csehszlovák tavaszi húzafajták importja Iránt. A zab szintén olvan fontos eabona, amelynek termesztéséjien Csehszlovákia folyamatosan jó eredménveket ér el. Elsősorban a Diadem fejtéről van sző. amelynek magas a terméshozama. Régóta egyetlen külföldi fajta sem tudja megelőzni a terméshozamot illetően. Például, lengvelországhan ez a zahfajta 4(1(1 ezer hektárt foglal el és felhasználták több lengyel falta nemesítésében. 1976 őta Bulgáriában és Romániában is termesztik. Ezek az országok más csehszlovák zabfajták — a Hermes és Pan iránt is érdeklődnek, amelyeknek szintén nagy a terméhozama és ellenállóak a mngdfiiéssel szemben. fő eredményeket értek el a pillangósok nemesítésében és termesztésében is. A csehszlovák fajtákat nagyra értékelik és ezért széleskörűen elterjedtek más KGST-országokban. így a Dukát és Smaragd horsőfajtákat Magyarországon termesztik. A Szovjetunióban és Lengyelországban a Borek elnevezésű csehszlovák borsófajta terméshozama volt a legnagyobb, 25—40 százalékkal megelőzte a helyi fajtákat. Más kiváló fajták a Az üj nemesftésű gabonafajtáink nemcsak a hazai termelők köriben váltak közkedveltté, hanem külföldön Is érdeklődést tanúsítanak irántuk Fotó: Rácz László Polar, Bohatyr és a Türkiz. Csehszlovákia jelentős mennyiségű borsó- és babvetőmagot exportál a Szovjetunióba. Magyarország és Bulgária érdeklődött csehszlovák lencsefajták (Lenka fajta] és .bab importja iránt. Feltételezzük, hogy az új szovjet korszerű termesztési módszerek segítségével megnövekszik a lencse termesztése is. Kedvezően értékelhetőek a repce nemesítésében elért eredmények, fajtáiban (például Szilézia) sikerült csökkenteni az ernkasav-tartalmat. Csehszlovákia a jövőben is tervezi a repcevetőmag exportját Romániába, Magyarországra és a szocialista közösség más országaiba. Nő a kereslet egves KGST-országok részéről a csehszlovák lenfajták iránt. Látható, hogy az utóbbi években folyamatosan nő Csehszlovákja szerepe az új, nagyobb terméshozam!! gabona-, pillangós és egyes olajosmagvfi növények fajtáinak nemesítésében. Csehszlovákia Jú eredményeket ért el a nagyobb hozamú és jobb minőségű knkorieafaiták és hibridek nemesítésében. fgy, az ntőbbi három év alatt olvan új hibrideket fejlesztettek ki, amelyek züldtömeg-hozama 5 százalékkal, maghozama pedig 16,2 százalékkal haladja meg a régiekét Nagy erőfeszítéseket összpontosítanak, új, nagyobb hozamú, nagy cukortartalmú cnkorrénafajták nemesítésére, ideértve a monogerm cukorrépa inari termesztési követelményeinek megfelelő faitákat. A Csehszlovákiába más KGST-orszéenkhfi) behozott magnorzők alapján 37 cnkorrépahüvddet sikerült létrehozni. A cnkovréuamag speciális kezelési technológiáiénak területén a kártevők elleni védekezést illetően javasolt a vetőmag drazsírnzása, ideértve a felhordandó anyag színezését is. A zöldségfélék nemesítésében rövid idő alatt pozitív eredmények születtek a termékminőség javítésa szempontjából. Csehszlovákia más országokkal folytat cserét zöldségfélék nagyhozamú hibridieivel. Ugyanez a szempont érvényesül a gyümölcsfélék nemesítése terén. Csehszlovákia átadta a koordinátornak — a Szovjetuniónak — e cseresznye- és almoták klórszelekciőjának módszertanát, valamint javaslatokat a cseresznye- és meggyfajták importjára. Az évelő ffiféiék nemesítése területén folyó mnnka a lucerna betegségeinek diagnosztikájára irányult. Megvalósult a biológiai anyagok, módszerek és általános tesztek cseréje a KGST-országok között. Ezzel is hozzájárnltak új falták létrehozásához és lehetővé vált a kutatások költségeinek csökkenése 10 százalékkal. Az állattenyésztés területén is széles körű együttműködés valósul meg Csehszlovákia és a Szovjetunió között a szarvasmarha génalanok, elsésorban az értékes apaállatok spermájának cseréié keretében. Éhben Csehszlovákia fejleszti együttműködését Bulgáriával, az NDK-val. Magyarországgal és Lengyelországgal. Az NDK-bó! és Lengyelországból üszőket importáltak. A sertéstenyésztés területén az egvüttműködés többek között Bulgáriából. Magyarországról és az NDK-bál származó tenvésznnyag felhasználásában nyilvánult meg. Csehszlovákiában Jelentős sikereket értek el a juhtenyésztésben annak eredményeként, hogy megnövekedett a nagy termelőképességű állatok importja a Szovjetunióból fl2 ezer anyajuh és 100 bárány évente), valamint Bulgáriából (300 anyajuh és 15 bárány évente). A baromfitenyésztés területén elsősorban Magyarországgal folyik hoszszútávú együttműködés, ahonann a csehszlovák baromfitenyésztő gazdaságok alapvetően húshasznositású szülőanyagot kapnak. Csehszlovákia évente exportál a Szovjetunióba tenyészkanokat és -kocákat, valamint nagy termelőkénességű tenyészbikák spermáját (közel 2000 adag), és ez iránt más KGST-országok is érdeklődnek. Az exportban fontos helyet foglalnak el a tenvészkecskék, amelyeket a Szovjetunió és Bulgária vásárolja. Ä baráti országok közötti együttműködés további fejlesztése elő fogja segíteni a mezőgazdasági termelés növekedését ,a KGST-országok magas szintű Gazdasági Tanácskozásának határozataiból és a kommunista és munkáspártok kongressznsain elfogadott, a mezőgazdaságra vonatkozó határozatokból eredő feladatok teljesítését. CM. SZ.) Fotó: Bogoly János X 8. ötéves tervidőszakra a rozsnyól (Rožňava) járás állattenyésztőt Igényes célt tűztek ki magúk elé: mégpedig az állatállományok bővítését, a biológiai anyag javítását s ennek megfelelően a termelékenység növelését. A fő hangsúlyt a jövőben is a szarvasmarha- és a juhtenyésztésre helyezik. A járás) párt és állami szervek — a CSKP XVTI. kongresszusának határozataiból kiindulva — átfogó fejlesztési programot dolgoztak kt. A terjedelmes fejlesztési programból csupán néhány gondolatot szeretnénk kiragadni. A program értelmében a szarvasmarha-tenvésztés szakaszán elsőrendö feladatként a szaporodásbiológiát tulajdonságok javítását tűzték ki célul. A szükséges létszámé és megfelelő genetikai tulajdonságú tehénállomány kialakításához emelniük kell a tenyésztői munka színvonalát. Első lépésként legalább 25 százalékra akarják növelni a tehenek selejtezésének arányát. Továbbá fokozott gondot fordítanak az üszők nevelésére. Megfelelő tartástechnológiával és takarmányozással arra törekednek majd, hogy az üszők 18 hőnapos korukig elérjék a 380 kilét. Az állatorvosokra és az állategészségügyi dolgozókra is igényes feladatok várnak, főleg a meddő tehenek részarányának a csökkentésében, amihez Jelentős mértékben a gyógykezelés Is hozzájárulhat. Ezen túlmenően meg kell akadályozniuk a járványos betegségek kialakulását, Illetve terjedését. Az állattartó telepek korszerűsítése és felújítása során meg kell oldani az elletőistállók és a borjüneveldék építését. A szárazon álló tehenek részére pedig elkülönített férőhelyekről kell gondoskodni. A fejlesztés! program a tejtermelésre szakosított mezőgazdasági üzemek számára meghatározza a tehénállomány nagyságát, az egyedenkénti fejési átlagot, s ennek alapján az évi össztermelést. A program keretében meghatározzák azt a termőterületet is, amely elegendő lesz a tehénállományok tömegtakarmány-szükségletőnek a biztosításához. A fejlesztési program külön foglalkozik a takarmányalap biztosításának kérdésével. A Jövőben a takarmányalap növelését nemcsak a termőterület bővítésével, hanem elsősorban a hektárhozamok növelésével kell elérni. Megkülönböztetett figyelmet kell fordítani a természetes gyepterületek gondozására ts, és mindent el kell követni a rétek és legelők ffltermésének növelése érdekében. A Rozsnyói Járás gyepterületeinek kiterjedése 27 ezer hektár. Felvetődik a kérdés, vajon milyen gyepgázdálkodást folytatnak a rétekben és legelőkben gazdag járásban. A közelmúltban megtartott járási gyepgazdálkodási tanácskozáson kiderült, hogy ngyan a járásban bőven akad gyepterület, tudatos gyepgazdálkodásról azonban nem Igen lehet beszélni. Igazolásként a számadatok sokaságát lehetne felhozni, de tekintsünk el ettől. Elég megemlíteni, hogy 20 ezer hektár gyepterületen extenzfv gazdálkodás folyik. Ebből több mint négyszáz hektár hasznavehetetlen, elgazosodott terület, amely csupán a mezőgazdaság! terület nyilvántartásában szerepel. Közepes minőségűnek mindössze hétszáz hektárnyi gyepterület mondható, a többi gyenge, illetve kimondottan rossz minőségű. Az állandó gyepterületek túlnyomó hányadán csak kevésbé értékes, vagy kimondottan értéktelen fflfélék találhatók, amelyeket nem érdemes kaszálni. Legeltetésre csak úgy-ahogy megfelelnek. Az ilyen kedvezőtlen helyzet kialakulásáért nem lehet csupán a természetet okolni. Az Igazsághoz tartozik, hogy a mezőgazdasági üzemek többségében a rétek és legelők felújítására és gondozására Igen kevés figyelmet fordítottak. Fehér hollónak számit a Járásban az olyan gazdaság, ahol jelentős költséggel intenzív gyepet telepítettek. De azoknak a gazdaságoknak a száma is kevés, ahol a gyepterületek gyenge termőképességét műtrágyázással tárcsázással, boronálással és füvesítéssel javítanák. Sokatmondó adat az ts például, hogy egyetlen egy hektárt sem .öntöznek. Igaz, a gazdaságok vezetői hiányolják az állami támogatást, de vajon lehet-e a bajok és a gondok forrásaként csakis az állami támogatás hiányára hivatkozni? A tanácskozáson az is kiderült, hogy tavaly a begyűjtött szénának mindössze öt százalékát lehetett az első minőségi osztályba sorolni. Az Igen gyenge minőségnek az volt az alapvető oka, hogy a gazdaságok többségében elkésve fogtak hozzá a rétek kaszálásához, s az elöregedett fűből érthető módon nem lehetett már jő minőségű szénát készíteni. Ráadásul a széna forgatása, begyűjtése és kazlazása is nagyon vontatottan haladt, ami ugyancsak rontott a széna minőségén. A felsorolt fogyat tékosságok pedig már nem pénzhiánynak, hanem elsősorban a helytelen munkaszervezésnek a következményei. Peter Dobrota agrármérnök a járási mezőgazdasági igazgatóság vezetője e témával kapcsolatban a következőket mondotta: — Nem lehet számunkra közömbös, hogy járásunkban 27 ezer hektár gyepterülettel rendelkezünk, ugyanakkor megfelelő legelők és jó minőségű széna hiányával küszködünk. Sokszor tehetetlenek vagyunk, mert a gépi eszközökkel való ellátottság igen kedvezőtlen. A zökkenőmentes takarmánybegyfijtéshez főleg a komplex gépsorok hiányoznak. A gépjavító üzemek gyakran jelentős késedelemmel végzik a kaszálőgépek generáljavítását. A szállítóeszközöket is hiányoljuk. Sokat lehetne panaszkodni. Tudatosítottuk azonban, hogy problémáinkat saját magunknak kel! megoldani, mégpedig igen rövid időn belül. Ez mindenkitől sok munkát, odadást és szakértelmet követel. A 8. ötéves tervidőszakban jelentős üszszeget fordítottunk a gyepterületek felújítására, illetve gondozására. Már hozzáláttunk a komplex talajjavítás! munkákhoz, ami az alagcsövezés mellett magába foglalja a talajfelszín egvengetését. a bokorirtást, a mély vízmosások megkötését, a gvepfelűjttást. valamint az intenzív műtrágyázást. Gondoskodunk továhhá a legelők megfelelő felszereléséről is. Elsősorban itatőkat és fedett szállásokat építünk. A szénakészítés kérdése a jelen Időszakban ts aktuális, hiszen folyamatban van a gyepterületek második kaszálása. A Rozsnyót járás mezőgazdasági üzemelnek pedig okulnia kéne az elmúlt évek hibáiból. Az állattenyésztés fejlesztésével kapcsolatos céljaik ugyanis kellő mennyiségű, ,<á minőségű tömegtakarmányalap megteremtése nélkül nehezen valósíthatók meg. A nagy kiterjedésű rétek és legelők felbecsülhetetlen lehetőséget tartanak a szarvasmarha-tenyésztés fejlesztéséhez, s ezt pazarlás lenne nem kihasználni. ILLÉS BERTALAN v A külterjes gpgazÉUás nem megoldás
