Szabad Földműves, 1986. július-december (37. évfolyam, 27-52. szám)

1986-07-26 / 30. szám

2 SZABAD FÖLDMŰVES 1986. július 26, Külpolitikánk leiadatai a CSKP Klíll. kongresszusa után matok törvényszerűen ehhoz vezet-’ nek, hogy a nemzetközi politikában és a világgazdaságban megnövekszik a fejlődő országok jelentősége és sú­lya. Az ezen országokhoz fűződő kap­csolatainkban ezért hosszú távú pers­pektívát látunk. Az Egyesült Államok vezető körei­nek és NATO-szövetsőgeseinek impe­rialista politikája a nyolcvanas évek eleje őta nagymértékben nehezítette a fejlett tőkés országokhoz fűződő kapcsolatainkat. A testvérpártok kong­resszusai és a legfelsőbb szintű ta­nácskozások olyan döntéseket hoz­tak, amelyekben közös békés külpoli­tikánk elvhűsége az említett orszá­gokkal szembeni rugalmas magatar­tással párosul. Együttműködünk mind­azokkal, akik realista módon tekin­tenek a hozzánk fűződő kölcsönös kapcsolatokra. Párbeszédet folyta­tunk mindenkivel, aki erre becsüle­tesen törekszik. Ezeket a törekvéseket tükrözik mindazok a látogatások és vendég­­fogadások, amelyekre mostanában egyre gyakrabban és a legkülönfé­lébb szinteken kerül sor. Amint azt a XVil. kongresszus is hangsúlyozta: „Síkraszállunk a nyflt, becsületes és eredményes párbeszédért, amely hoz­zájárulna a kölcsönös bizalom meg­teremtéséhez, a nemzetközi biztonság megszilárdításához a helsinki konfe­rencia Záróokmányának szellemé­ben.“ KÖZÉRDEKŰ TUDNIVALÓK Az emberi jogok Csehszlovákiában Az ENSZ emberi jogok bizottsága Genfben megvitatta Csehszlovákia je­lentésit a polgári és politikai jogok­ról szőlő nemzetközi megállapodás teljesítéséről. A két félnapos tanács­kozáson kiterjedt párbeszéd alakult ki a bizottság és a csehszlovák dele­gáció között, amelyet Ján PjeSCák, az SZSZK igazságügy-minisztere vezetett. A csehszlovák delegáció részletesen és tényekkel alátámasztva válaszolt a bizottság tagjainak valamennyi kér­désére, hangsfllyozta az emberi Jogok érvényesítésének szoros összefüggé­sét a szilárd béke, a nemzetközi biz­tonság, a gyümölcsöző és konstruk-A lehetőségeket latolgatom. Azo­kat, amelyek az SZSZK kor­mányának programnyilatkoza­tában megfogalmazott elvek gyakor­latát jelenthetik, a nemzeti bizottsá­gok tevékenységének további tökéle­tesítését. A programnyilatkozat leszö­gezi: „a kormány megteremti a felté­teleket ahhoz, hogy a nemzeti bizott­ságok az általnk irányított területek, így a szolgáltatások, közlekedés és társadalmi fogyasztás feladatainak megvalósításán kívül következeteseb­ben érvényesíthessék koordinációs és ellenőrzó funkcióinkat, és teljes mér­tékben érvényesíthessék törvényes Jogkörüket az egyes területi egységek komplex gazdaság), szociális és kul­turális féjlesztésében.“ Tndom. sok nagyszerű terV és el­képzelés került az új választási prog­ramokba. hogy portalan utakat, ivó­vízhálózatot, szociális gondozóházat, napközit, tornatermet, sportpályát, sznlgáltatóközpontot, falnházat, lige­teket létesítenek az elkövetkező é­­vekben. Aszerint, mire fntja a költ­ségvetésből. miben vállalt segítséget a falu lakossága, mire van a legna­gyobb szüksége. Mégis, úgy tűnik, sokkal kevesebb költséggel, viszont egy-egy község számára nem elhanyagolható haszon­nal tehetnének még egyet s mást, a­mlről mintha elfeledkeznének a leg­több helyen. Asszonyokkal beszélget­ve — és a helyi földműves-szövetkeze­tek munkaerőhelyzetét ismerve — az a véleményem, falvaink többségében legalább tlz-tizenöt olyan kérvény fekszik a nemzeti bizottságokon, a­­melyeknek elintézését maguk a be­fiatalabb, szakképzett nóké, férfiaké az előny. Azt gondolom, egy ki* Jóakarattal, a nőszervezettel megtanácskozva, a képviselőnők véleményét meghallgat­va lehetne találni megoldást minde­nütt. Például, ahol akadna heiyisőg — csak szét kell nézni, mennyi a megüresedett, lakó nélkül maradt családi ház, amelyet az utódok po­tom árért kínálnak — miért na le­hetne varrómfihelyt létesíteni, amely valamelyik nagyobb üzem részére vállalna bedolgozást. A kézzel vég-Kérvény nélkül is... nyújtők sem nagyon remélik. A csa­ládi okból lakóhelyüktől távol mun­kát nem vállalható nők folyamodvá­nyai ezek. Azoké, akik odahaza szí­vesen dolgoznának. Rendszerint kö­zülük kerülnek ki a középületek — iskola, kultórotthon, hnb-épülete — takarítónői, mivel nagyon sok falu­ban ez az egy, nők számára fenn­maradó munkalehetőség, ha szak­képzetlenül, nem a legfiatalabb éveikben — megözvegyülve, gyerme­keiket fölnevelve stb. — szeretnének munkát vállalni. Ez azonban — min­denki tudja — lehetőségnek édeske­vés. Ahol a hnb szolgáltató üzemeket, műhelyeket létesített — illetve léte­sít —, ott néhány újabb munkahely is keletkezik az említett nők számá­ra, azonban a legtöbb eddig létesí­tett műhelyben, szolgáltatóházban a zendő műveletek (eldolgozta, szegélj ugyan nem kecsegtetnek túl nagy haszonnal, azonban kiegészítve mond­juk a javítások (ágynemű, függöny) vállalásával, mégis fenntartanák, él munkát adnának azoknak, akiket má­sutt nem lehet foglalkoztatni. Vagy a paplankészítés. Csak néhény nagyobb városban vállalják, oda kül­dik, viszik faluról a tollat, pelyhet. Miért ne nyithatna ilyen műhelyt egy-egy nagyobb fain helyt nemzeti bizottsága? Ahol akad rátermett, ügyes, vezetőnek velő nő — és hol ne akadna? — ott kötődét le létesít­hetnének. Az njjainkon megszámol­hatjuk, hány helyen vállalnak hozott fonalból, géppel pulóver-, ruhakészí­tőt, pedig milyen nagy divat már évek óta! Persze, ahol félnek a szervezéssel Járó gondoktól, ott biábe az ötlet Mert ae atúbblnt! „tanfolyam“ nél­kül nem megy. De mint az ó| kor­mányprogram ts utal rá, a társadal­mi szervezetek segítségének nagyobb Igénybevételével kell számolnia a ■emse« bizottságoknak. Es ha az asszonyok összeszámolják, hányán tadnak gépen kötni, máris kerül tan­­tolyamvesető. nem is egy. Meggyőződésem, hogyha Jobban ntánanésnének, találnának olyan üze­met la — ha nem közel, távolabb —« amely szívesen kihelyezné valamely részlegét olyas küzségba, ahol akad­na fedél és munkáskéz. Nem említem Itt azokat az élelmi­szer-ipari kisüzemi lehetőségeket, a* melyekkel még etek nagyon kevés községben élnek tájainkon. Az ügy­intézéssel amágy le elfoglalt vezetők általiban visszariadnak a higiéniai feltétetek megteremtésétől, valamint as alkalmassndé dolgozókkal szem­ben támasztott egészségügyi követel­ményektől. Pedig ott, ahol vállalták a feltételek megteremtését, Igencsak büszkék termékeikre, a celofánba, műanyag teeakba csomagolt leves­tésztára, a falat népszerűsítő címkéjű szörpre, vagy akér a kia tégelyekbe töltött fokhagymapürére. Noe, e felsoroltak olvastán akad­hat kifogás: Igen, de... Mondjuk, mindjárt az, hogy a fentiekre vonat­kozóak nem kerültek be a választási programba. A kormányprogram azonban na­gyobb önállóságot, kezdeményezést vár el a nemzeti bizottságoktól. Ggy gondolom, ez azt It Jelenti, hogy va­lóba* {elmérik a helyi szükséglete­ket, Ismerik a lakossági Igényeket, és keresik a faluiejlesztés ú] lehető* ségeit. Hogy nemcsak az Írásban be­nyújtott kérvényeket tartják számon, hanem kérvény nélkül is tadják , mi­re van szükség. Másrészt viszont 0 lakosság is bizalommal tárja a hnb elé gondjait, elképzeléseit, ha látja, hogy érte, az ő érdekében fáradoz­nak, intézkednek. Talán az utóbbi években ritkábban került zzéba ez a fentiekben emlí­tett, szociálisnak is nevezhetó foglal­koztatottság. Meggyőződésem, hogy éppen a nemzeti bizottságok kezde­ményezésével — a szolgáltatási szfé­ra árnyaltabb kiépítésével — ez meg­oldható. Egyszerűbb, midenképpen hasznosabb az ügyintézésnek ez a módja, mint az időnkénti szociális segélyek futtatása. Persze, „messzi­ről“, a helyi körülményeket nem is­merve könnyű javasolgatni, tanácso­kat osztogatni. Lehetséges, hogy ez a könnyebb. Viszont helyben, épnen az eddig elért eredmények tudatában, a lakosság igényeinek Ismeretében — a társadalmi szervezetek segítségével — a képviselők tevékeny részvételé­vel lehet olyan ügyes, szükséges és jó minőségű munkát végző kisüzeme­ket, műhelyeket létesfteni, amelyek hozzájárulhatnak egy-egy község jó hírnevének öregbítéséhez, a lakosság életszínvonalának javításához. Jó pél­dáért — ha a helyzet ügy kívánja — akár a szomszédba is el lehet menni, de az egészen új, eddig szokatlan kezdeményezéstói sem szabad vissza­riadni. H. MÉSZÁROS ERZSÉBET t „A CSKP XVII. kongresszusa utáni Időszakra az egész párt és a szocia­lista társadalom fokozott aktivitása jellemző a kongresszusi határozatok­nak a mindennapi feladatokra való lobontása és a határozatok megvaló­sítása során. Ez vonatkozik pártunk és államunk széles körű külpolitikai tevékenységére is. A múltban soha­sem volt ilyen szoros kapcsolat or­szágunk fejlődésének külső és belső tényezői között, mind a szocialista közösséget, mind pedig a világ­fejődést illetően“; --r- szögezi le Mi­chal štefaňák, a CSKP KB nemzetkö­zi osztályának vezetője „Szocializ­mus, társadalmi haladás, béke“ című írásában. Ezt bizonyítja az a mozgalmas dip­lomáciai élet, az az élénk vendégjá­rás is, amelyre az utóbbi hetekben sor került. Hazánk vendége volt Zambia Egyesült Nemzeti Független­ségi Pártjának küldöttsége. Gustáv Husák elvtárs a CSKP KB főtitkára, köztársasági elnök, a küldöttség ve­zetőjével, Alexander Grey Zulu főtit­kárral folytatott eszmecseréje során áttekintette Csehszlovákia és Zambia együttműködésének néhány kérdését. Hazánkban Járt a venezuelai kül­ügyminiszter is, akit köztársasági el­nökünk szintén fogadott. Simon Al­berto Consalvi látogatásáról közös közleményt adtak ki, amelyben meg­elégedéssel nyugtázták a bilaterális kapcsolatok kedvező fejlődését és ki­fejezték meggyőződésüket, hogy a gazdasági és technológiai együttmű­ködés, valamint a kereskedelem ki­egyensúlyozottan és mind a két fél javára fog fejlődni. Ezekben a napokban látogatott Bécsbe Vasil Bírák, a CSKP KB El-' nökségének tagja, a központi bizott­ság titkára, hogy az Osztrák Köztár­saság vezető képviselőivel megtár­gyalja a Csehszlovákia és Ausztria közötti kapcsolatok további fejlesztő-Megnyitotta kapuit a 28. Libareci Árumintavásár július 17-én, a CSKP Központi El­lenőrző és Revíziós Bizottságáank el­nöke, Václav Šfpek, az észak-csehor­szági kerületi pártbizottság vezető titkára és több más politikai és köz­életi személyiség részvétele mellett nyitották meg a 28. Libereci Arumin­­tavásárt. A korábbi árumintavásárok Is igye­keztek kifejezni Iparunk, a szövetke­zeti szervezeteknek és a helyi gaz­dálkodásnak azt a törekvését, hogy kielégítsék lakosságunk növekvő igé­nyeit. Az idei árumintavásáron, amely au­gusztus 3-ig tartja nyitva kapuit, ki­lenc pavilonban 500 kiállító mutatja be termékeit, alkalmat nyújtva arra, hogy felmérjük, termelésünk és ke­reskedelmünk mennyire tart lépést 1- gényelnkkel. sének kérdéseit, valamint a nemzet­közi helyzet időszerű problémáit. A társadalmunk gazdasági és szo­ciális fejlődésének meggyorsításához szükséges kedvező feltételek megte­remtése szempontjából elvi jelentő­ségű a testvéri szocialista országok­hoz, elsősorban a Szovjetunióhoz fű­ződő szövetség, barátság és együtt­működés. A másik jelentős államcsoportot, amellyel a kongresszusi határozat ér­telmében aktívan fejlesztenünk kell kapcsolatainkat, a gyarmati elnyomás alól felszabadult fejlődő országok képezik. Azokról az államokról van szó, amelyek őszintén érdekeltek nemcsak nemzeti és gazdasági függet­lenségük megszilárdításában, hanem a világbékéhez és a leszereléshez ve­zető gyakorlati intézkedések védel­mében is. A fejlődő országokkal szembeni politikánk továbbra is a hagyományos szolidaritásbői fog kiin­dulni. Mélyíteni és fejleszteni kíván­juk velük egyenjogú kapcsolatainkat politikai és gazdasági függetlenségük megszilárdítása érdekében. Az ún. harmadik világban lejátszódó folya-Ünnepi ülések az építők napja alkalmából A csehországi építőipar élenjáró 1 kollektíváinak mintegy 700 képvise- 1 lőj« jött Satze a vasutasok prágai i központi művelődési házában az é- c pftők napja alkalmából az Építőipa- t rl Dolgozók Szakszervezeti Szövet- t sége Csehországi Bizottságának és a 1 CSSZK Építőipari Minisztériumának f közős értekezletén. Az értekezleten i részt vevő párt- és kormányküldött- ! séget Jaroslav Tlapák, a CSSZK kor- ! ményának alelnöko vezette. ' Karol Stndeláf, az Építőipart Dol- i gőzök Szakszervezeti Szövetsége i Csehországi Bizottságának elnöke be- i szédóben rámutatott, hogy a dolgo­zók kezdeményezésének döntő szer- : горе volt az építőipar kivitelezési : feladatainak teljesítésében, a haté­konyság növelésében, s a gazdasági mutatók javításéban. Ezt az a 70 e­­zer egyéni, 28 kollektív, 649 üzemi, 147 válUlatl és 19 összesített szakái gazatl kötelezettségvállalás is bizo­nyltja, amelyet a dolgozók a CSKP XVII. kongresszusának tiszteletére tettek. Az újítók és feltalálók mozgalmát értékelve rámutatott, hogy ez a 7. ötéves tervidőszakban 3 milliárd ko­rona értékű társadalmi hasznot ho­zott. Elismerően szólt az ágazat 48 szervezetéről, valamint a 21 városi és járási építőipari vállalatokról, a­­mely csatlakozott a prágai felhívás­hoz. A Szlovák Szocialista Köztársaság építőipari dolgozói a bratislaval Szak­szervezetek Házában tartottak ünne­pi kiéat As építők napja alkalmából ren­dezett Ünnepségen részt vevő párt­ás kormányküldöttséget július Ha­nns, as SZSZK kormányának első al­­alnöke vezette. , Beszédében Ddlan Mikiének, az SZSZK építőipari minisztere kiemel­te, hogy az építőipar teljesítményé­nek és hatékonyságának növelése a beruházások minőségi kivitelezésének nélkülözhetetlen feltétele. Az SZSZK Építésügyi Minisztériuma az Építői­pari Dolgozók Szakszervezeti Szövet­ségének Sztovéktal Bizottságával e­­gyüttmüködve olyan alapvető doku­mentumban rögzítette a CSKP XVII. ongresszusán elfogadott határozató­­at, amely minden kollektíva szá­lára Irrányadő lesz az intenzlflká­­lős tervek megvalósításában. Ez évre szőlő és ellenőrizhető felada­tat tartalmaz, tőleg a termelési ilyamatok irányítási színvonalának melésében, a mnkaszervezés éssze­­íisítésében, a fegyelem és a gazda* ágosság, valamint a minőségért vi­elt anyagi és erkölcsi felelősség nö­­elésében, az építési idők lerövldité­­ében, a tervezett minőségi mutatók íegtartásában, valamint a megkez­­ett beruházások terjedelmének to­­ábbl csökkentésében. A dokumentum agy figyelmet fordít a műszaki ha­­adés meggyorsításával, a belső tar­­alékok kihasználásával s a munka­­ezdeményezés fejlesztésével össze­­üggő kérdésekre Is. Az értekezleten felszólalt július Ha* ms, az SZSZK kormányának első alel­­töke, aki a szlovákiai építőipari dob ;ozók csaRnem 250 ezres kollektívá­ét üdvözölve kiemelte, hogy az épl­­ők napján elsősorban azt a szorgal­­nas munkát ünnepeljük, melynek e* •edményeként sok ezer új lakás, tan­erem, egészségügyi és kulturális lé­­esítmény épült fel. „Társadalmunk íagyra értékeli as építők becsületei nunkáját — mondotta, amint azt a nai napon átadott magas állami ki­tüntetések is bizonyítják". Jelenleg egész társadalmunkban íarc folyik az elavult és az újszerű gondolkodás között, s a megszokot­tá vált módszerektől egyes gazdasá­gi vezetők vállalati és magasabb szinteken Is csak nehezen tudnak szabadulni. Márpedig a régi és az éj közötti harcban nem engedhető meg semmiféle kompromisszum. Amikor szükség volt rá, az építő­ipari dolgozók mindig készen voltak hősiesen és áldozatkészen helytállni a munkában. Ma Is Ilyen áldozatvál­lalást követelő Időben élünk, hiszen a CSKP XVII. kongresszusán elő­irányzott feladatok nagy felelősség elé állították az egész építőipart; Mindig szem előtt kell tartanunk, hogy a kongresszusi feladatok telje­sítésével hazánk jövőjét alapozzuk meg. tiv nemzetközt együttműködés kérdé­sével. Nagy érdeklődést váltott ki a csehszlovák küldöttség beszámolója hazánk kormányának arra irányuló törekvéseiről és terveiről, melyek a szocialista demokrácia, a szocialista népi önigazgatás fejlesztésére, a szo­cialista törvényesség fejlesztésére és megszilárdításéra, a csehszlovák Jog­rend tökéletesítésére Irányulnak. A tanácskozás során másrészt Időnként élesen ütközött az emberi jogok két koncepciója — a szocialista és a búr­­zsoá. A bizottság végső értékelése na­gyon pozitív volt. 1986. július 1-jén léptek életbe a CSSZSZK szocialista szervezeteinek és a KGST-tagországok szervezeteinek közvetlen kapcsolatait szabályozó el­vek. Az új Intézkedések minden szocia­lista szervezetet és konszern-vállala­tot feljogosítanak arra, hogy közvet­lenül kapcsolatba léphessenek a szo­cialista országok üzemeivel és válla­lataival. Lényegesen növekszik ezál­tal a termelőüzemek és vállalatok vezérigazgatóinak jogköre az együtt­működési szerződések megkötését Il­letően. A lehetőség az érem egyik oldala, a másik, nem kevésbé lényeges, az a felelősség, amellyel a központi szerveknek kezdeményezni kell ezek­nek a kapcsolatoknak a fejlesztését, a népgazdasági tervek koordinálásá­ba beilleszteni a tudományos-műszaki együttműködésre lépő vállalatok te­vékenységét. Ezek az új Intézkedések azoknak a kongresszusi határozatoknak és a KGST-tagországok 2000-ig szőlő tudo­mányos-műszaki fejlesztési program­jának megvalósításához teremtik meg a lehetőségeket, amelyek az egész gazdasági és Irányító szféra aktív, alkotó és újszerű hozzáállását felté­telezik. Ezeknek értelmében legfon­tosabb feladat most a testvéri orszá­gok együttműködése, egész mechanlz* musénak tökéletesítése és hatékony­ságának további fokozása. Nagyon je­lentős a szocialista építés sorén az egyes országokban szerzett tapaszta­latok széles körű cseréje és a sokol­dalú együttműködés. Ezeknek a kap­csolatoknak, sokoldalú együttműködé­sünknek egyre Jobban hozzá kell já rulni a szocialista gazdasági Integ­ráció folyamatának meggyorsításához, a termelés kooperációja és szakos! tása fejlesztésének útjában álló bü rokratikus akadályok leküzdéséhez, kibontakoztatva az együttműködés új, progresszív formáit, a közös vál lalatok, tudományos-műszaki egyesű lések és mások létrehozásához. Köd vező változást várunk a kutatásban, a fejlesztésben, a termelésben és a kereskedelemben működő gazdasági szervezetek közvetlen kapcsolatiéivá telétől. A közvetlen kapcsolatfelvételt sza bályoző Intézkedések feljogosítják a gazdasági szervezeteket és vállalato kát arra, hogy a felettes szervek jő véhagyása nélkül folytassanak előze­tes tárgyalásokat a KGST-tagországok hásonlő szervezeteivel minden műsza ki és gazdasági kérdésről, amely ősz szefügg a közvetlen kapcsolatok fel vételével. E tárgyalások eredményei ről természetesen tájékoztatni kell felettes szerveket. Ezen a téren hazánk eddig Is gaz dag tapasztalatokkal rendelkezik, fő­­leg a Szovjetunióval, az NDK-val és Magyarországgal kötött termelési -kooperációs, tudományos-műszaki együttműködésünket - illetően. A most életbe léptetett szabályok bizonyára nagymértékben hozzájárul nak a KGST-tagországok sokoldalú együttműködésének további fejleszté séhez, termelésünk hatékonyságának növeléséhez.

Next

/
Thumbnails
Contents