Szabad Földműves, 1986. július-december (37. évfolyam, 27-52. szám)
1986-12-27 / 52. szám
8 SZABAD FÖLDMŰVES. 1986. december 27* AZ ÉLETMEN Rózsa Gyuri nem olyan közismert személyiség, mint tévés névrokona. Kismácsédon (Malá Mača) azonban mindenki ismeri. Faluját a térképen ugyan már hiába keresné az ember, mivel közigazgatásilag Sládkovičovóhoz tartozik. De Gyurit nem nehéz megtalálni a magyar tanítási nyelvű iskola hetedik osztályában. Kenyeres Dóra, az iskola igazgatóhelyettese szerint Rózsa György nagyon szerény, igyekvő gyerek. A közepes tanulók közé tartozik, de nagyon segítőkész. Tagja a piónír-szervezet sportkörének. Mindezek alapján tehát olyan, mint a többi gyerek, mint osztálytársai többsége. Miért irányult mégis őrá a figyelem, miért Gyuri- gg ról trunk? Az egyik nyárvégi délutánon a kis harmadikos Michálek öcsi barátjaival a kavicsgödörben horgászott. Egy óvatlan mozdulat, és a fiú belecsúszott a mély vízbe. Kétségbeesve vergődött, s mivel úszni nem tudott, fuldokolni kezdett. Ahogy erejéből ctelt, kiáltott. A vele együtt horgászó többi gyerek a partról nézte, de az ijedtségtől dermedten mozdulni sem bírtak, nemhogy segíteni. Nem így az éppen odaérkező Rózsa Gyuri. Ö egy pillanatig sem habozott. Nyomban a fuldokló segítségére sietett, kihúzta a vízből, öcsi megmenekült. — Tudok úszni, nyolcéves koromtól. Ez volt a szerencse. Én nagyon örülök, hogy Öcsi él, hogy sikerült meg-, menteni. — Ennyit mond Gyuri, amikor kérdezzük. Az egész iskola előtt kapta meg az életmentőknek I kijáró elismerést a hetedi- I kés Gyuri, aki látszatra I semmiben sem különbözik a többi gyerektől. Szeret focizni, a természetben barangolni, úszni és olvasni. Legszívesebben a tudományos-fantasztikus könyveket olvassa. Segít a szüleinek és játszik kilencéves testvérével. Lehet, hogy sok a hozzá hasonló fiú. És ez jó érzés, mert ha — szerencsére — nem is kell életet menteniük, örülhet, akinek ilyen barátja van: akire mindig lehet számítani. Nagy Mihály Arról, hogy ki a bátor? Kalandozás a kalendáriumban ■ Az órák ünnepélyes kongása először a 180°-os délkörön ad hírt az új év kezdetéről, vagyis az új esztendő hozzánk kelet felől érkezik. ■ A rómaiak eleinte tíz hónapra osztották az évet: márciustól decemberig, majd Numa Pampilius idején, i. e. 717-ben áttértek a tizenkét hónapos holdévre. ■ A babilóniaiak öt bolygót ismertek, valamint a Holdat és a Napot. Mivel hitük szerint minden napot ezek egyike uralta, bevezették az idő mértékeként a hétnapos hetet. Tőlük vették át ezt a számítást a rómaiak, akik nyomán aztán világszerte továbbterjedt. A 24 őrás napot is a babilóniaiaktól örököltük, akik 12 kettős órában számolták napjaikat. ■ E régi hit emlékét idézi a napok elnevezése különféle népek nyelvében. A vasárnap ma is a Nap napja pl. németül és angolul (Sonntag, sunday), a hétfő franciául, németül, angolul a Hold napja (lundi, Montag. monday), a kedd a Marsé (franciául mardi). a szerda a Merkúré (franciául mercredi), a péntek a Venusé (franciául vendredi), a szombat a Saturnusé fangolul Saturday). Természetesen a csütörtöknek is volt védnöke, mégpedig á mennydörgő Jupiter (illetve a róla elnevezett bolveól, erre utal a németen kívül sok más nvelvben a csütörtök elnevezése: f dánul és norvégül torsdag, svédül torsdag-en, finnül torstai, franciául jeudi, románul jói. spanyolul jueves. latinul dies Iovis, aneolul thursday, stb.). De csütörtök (a magyar elnevezés a szlávra utal. amely szerint a hét negyedik napja) másról is nevezetes. Ш 1582-ben a naptár javító Gergely pápa elrendelte, hogy a csütörtökre eső október 4-e után ne 5-e, hanem 15-e következzék, hogy ne változzék a hét napjainak sorrendje. Ш Az első nyomtatott európai naptárt Gutenberg adta ki 1448-ban. csillagászati falinaptárlapok alakjában. A legrégibb nyomtatott -magyar kalendárium 1821-ből való. ■ Régente a naptárak nem soroltak fel minden napot, csupán az év ünnepeit vagy más, fontosnak tartott napjait tüntették fel. Az ilyen kalendáriumokban szokás volt az ünnepek nevét — néhol a ritmus kedvéért megcsonkítva —, deák nyelven“, azaz latinul versbe szedni, s az első vers mindig január első ünnepe Tc'rcumcisio Domini) kurtított nevével (cizio) kezdődött. A kezdőszóval később magát a naptárt jelölték, s idővel minden kalendáriumot csíziónak neveztek. Sőt, mivel az akkori kalendáriumok többnyire jövendöléseket is tartalmaztak, a név a Jövendölésekben szintén gazdag álmoskönyvekre is átragadt. Aki érteni vélte az ezekben foglaltakat, arra az emberek nagy tisztelettel néztek fel. E tiszteletből fogant az „érti a csíziót“ szállóige. A magyar csíziók legrégibbje a Peer-kődex 1580-as kéziratos csíziója. ■ A kalendárium elnevezés szintén latin szóból, a „calandae“-ből ered. így nevezték a rómaiak minden hőnap első napját, ugyanis calandae napján, azaz elsején kellett az adósoknak hitelezőikkel szemben esedékes tartozásaikat rendezniük, felmutatniuk az „adósságok lajstromát“. ■ A hónapok latin nevét a legtöbb világnyelv átvette. Nálunk azonban voltak magyar nevei is a hónapoknak, méghozzá mindegyiknek három. Most csak decembert idézzük, amely a magyar naptár szerint karácsony hava, télelő, bak hava. A Magyar értelmező kéziszótár szerint a bátorság az a tulajdonság vagy lelkiállapot, amely képessé teszi az embert, hogy bátran cselekedjen. Tehát bátor az, aki veszélyben, vagy veszélyes következmények tudatában is jélelem nélkül, legjobb meggyőződése szerint cselekszik. A vakmerő ezzel szemben meggondolatlanul bátor, a veszéllyel nem törődő. A serdülő fiúkat — ha ösztönösen is — foglalkoztatja a kérdés, hogyan hajthatnának végre olyan tetteket amelyek bátorságukat bizonyítanák. Mivel ritkán beszélgetnek el felnőttekkel e két tulajdonságról — arról, miben különbözik a bátorság a vakmerőségtől, — sokszor összetévesztik a bátorságot és a vakmerőséget. Bemutatni vélt bátorságuk helyett számtalan esetben meggondolatlan és vakmerő cselekedetük szenvedő alanyává, vagy áldozatává válnak. Ki mer a legmagasabbról fejest ugrani a vízbe? Ez is lehet a versengés bátorságpróbája. De csak akkor, ha az erre alkalmas helyen, úszni, az ugrás technikáját is tudó fiúk mérik össze ügyességüket, edzettségüket, erejüket — és bátorságukat. Hány halálos kimenetelű balesetet okoz az a „bátorságpróba“, amikor ismeretlen folyó vizében, kavicsgödörben, veszélyes, úszásra alkalmatlan helyen, minden körültekintést mellőzve rohannak fejest ugrani, úszni a fiúk. Ugyanilyen különbség van a többi „bátorságpróba" között is, legyen az síelés, szánkózás vagy motorozás. A saját és a mások biztonságát figyelembe vevő, az erőviszonyokat és a körülményeket józanul mérlegelő fiatalok, illetve a felügyeletüket, irányításukat vállaló felnőttek e két tulajdonság közötti különbségek tisztázása nélkül ne indítsanak szánkó- és síversenyt, téli túrát vagy hegymászást. A szakadékok és a lavinák hány meggondolatlanul útnak induló, vakmerő fiatal halálát okozták, mivel a terepet ismerő kísérő nélkül, esetleg azok figyelmeztetése ellenére, vaktában mentek, vélt bátorságukat — tulajdonképpen vakmerőségüket — fitogtatva. E tulajdonságokról beszélgetve kiderül, hogy a kamasz fiúk véleményét, szemléletét, maga« tartását mennyire befolyásolják a tévében vagy a mozivásznon látható filmek, amelyekben rettenthetetlen — és törvényen kívüli — „hősök“ és antihősök vágtatnak, másznak falakat, ugornak át szakadékokat, és törnek össze ha« jónyi luxuskocsikat. A csodálattól fényes szemekben aztán ezek testesítik meg a bátorságot, a férfiasságot. Pedig csupán a látványos vakmerőség olcsó fordulataiból összetákolt mesefigurák ők, akiknek céljai — a bosszú, az óriási örökség „jogos" megszerzése —< nagyon távol esnek társadalmi ideáljainktól. Történelmünk kínálhatna elég példát, báotr* ság-modellt. Zrínyitől Petőfiig, Bajcsy-Zsilín* szkytől Schönherz Zoltánig hosszú a tudatosan, eszményeikért mindent veszélyt vállalók, életüket is áldozók sora. Miért tűnnek távolibbnak, valószerütlennebbnek mint az említett vadnyugati figurák? Talán róluk nehezebb jó filmet készíteni? De ez már más kérdés. A bátorság és vakmerőség kapcsán fölmerül az a kérdés is, hogy aki a bajba jutott társán segít — kimenti a tűzböl, ismeretlen mélységű vízbe ugrik érte — bátor-e vagy vakmerő? Hiszen ő sem ismerheti a várható következményeket, nem törődhet a reá váró veszélyekkel, nincs ideje átgondolni, megmenekülnek-e, vagy odavesznek mindketten. Az ilyen nemes, önfeláldozó cselekedeteket egyetlen szándék hatja át, s ez erősebb saját testi épségünk, életünk féltésénél, az eltökéltség, a félelmet is legyőző akarat, hogy veszélyben forgó embertársunkat megmentsük, Aki erre képes, annak mélységes embersége ösztönösen és tudatosan is olyan bátorsággá ötvöződik, amelyet joggal lehet példaként felmutatni mindenki előtt, aki e tulajdonság és magatartás mibenlétére kíváncsi. Napjainkban divat az elsiváruló emberi kapcsolatokról, közömbösségről beszélni, ezekkel érvelni, ha önzőbb, tekintet nélkülibb magatartással találkozik az ember. Éppen ezért világít meleg fénnyel a szívünkig minden olyan megtörtént, valós eset, amely az embert bátorságot példázza. H. Mészáros Erzsébet ÍEsni hág Négyszög Névelő WEÖRES SÄNDOR: Újévi jókívánság Pulyka mette, malac körme, liba lába, csőre — Mit kívánlak mindnyálunknak az új esztendőre? Tiszta ötös bizonyítványt, tiszta nyakat, mancsot, nyárra labdát, fürdőruhát, télre jó bakancsot. Tavaszra sok rigófüttyöt, hóvirág harangját, őszre fehér új kenyeret, diót, szőlőt, almát. 'A fiúknak pléh harisnyát, ördögbör nadrágot, a lányoknak tűt és cérnát, ha mégis klvásott. Hétköznapra erőt, munkát, ünnepre parádét, kéményfüstbe disznósonkát, zsebbe csokoládét. Trombitüzó, harsonázó, gurgülázó gégét, vedd az éneket a szádba, ne ceruza végét. Teljék be a kívánságunk, mint vízzel a teknő, mint negyvennyolc kecske lába százktlenovenkettő. niedres Sándor» . иjesztendp Idézet Rejtvény, l.résK Osvány eled« Dagály* Rengeteg ; Дzoa a napén Csippent Rejtvény, T-réass áros as Jkrán. DZoZK-Ъап. Amerikai tábornok оагд,юге Pecsenye jelzBjs iZOtlOB betűt Sósai 5qo RSgeszme Bme ÄY« Madár* Azonos betűt Ady Sndre múzsája Geeaäes Büna Rádio-# bemondó Sejtvény, • rész -Roméi egy Gdrűg betű Rejtvény, 2-rés:* Zoltán Éhség Sálét titamio Rag Hiba fele Azonos betűk Mutata névmás £szak Fiatal tehéa KérdÖazó Város Brazíliában. Ablaktalan. fülke . comb évszak: ЦЛСЛ, Mélységmérő Piaci árus Szekundum Vércsoport Előtag Sulfur Keretben van * Illába Tárgyrag Orosz helyeslés Sportéba* Kamionok jelzése MEGFEJTÉS— NYERTESEK Lapunk 49. számában közölt keresztrejtvény helyes megfejtése: „Nincs a télnek rossz gyümölcse“. Nyertesek: Gálik Igor, Szalka (Salka), Szarka Anna, Királyrév (Kráfov Bro41. Stjner Márta, Komárom (Komárno), /
