Szabad Földműves, 1986. július-december (37. évfolyam, 27-52. szám)
1986-12-27 / 52. szám
x 1986. december 27. if 52. szám ★ XXXVII. évfolyam ★ Ага 1,— Kčí > > Űj év - áj feladatok Irta: JÜLIÜS VARGA, az SZSZK mezőgazdasági és élelmezésügyi minisztere A nyolcadik ütéves tervidőszak második éve feladatainak teljesítése kulcsfontosságú a mezőgazdaságban és az élelmiszeriparban dolgozókra nézve, mert ettől Is függ az egész ötéves tervidőszak sikere. Az 1986-os esztendő nagyon bonyolult volt számunkra. Az összes erőforrás mozgósításával és dolgozóink áldozatos munkájával, jó hozzáá'lásával sikerült a kedvezőtlen időiárásf viszontagságok okozta lemaradást mérsékelni. s összességében teljesfteni a termelés döntő jelentőségű feladatait. A tervezett bruttó mezőgazdasági termelést előreláthatólag csak 98.5 százalékra sikerült teljesíteni; a növénytermesztés szakaszán mintegy .920 millió koronás termeléskieséssel számolunk A 8 ötéves tervidőszak második éve feladatainak teliesitéséhez lemaradással fogunk hozzá, különösen a gabona-, a takarmánynövény-. a cukorrépa-, a zöldség- és a gyümölcstermelés vonatkozásában. Mezőgazdaságunk és élelmiszeriparunk belső erőforrásai mozgósításának köszönhető hogv összességében kielégítő a lakosság ellátása; a gabonafélék a cukorrépa, a zöldség- és gyümölcsfélék kisebb trmése nem volt érezhető az élelmiszerpiacon. Az 1986-os esztendőben — az 1985-ös év valóságához viszonyítva — az élelmiszer-ipari szervezetek a termelés volumenét 1,2, az áruszállítást — kiskereskedelmi árakban számítva — pedig 3,2 százalékkal növelték. A mezőgazdaságban és az élelmiszeriparban dolgozók az igényes 1986-os évben is viszonylag jó eredményeket értek el. Ezért ezt a lehetőséget is szeretném felhasználni, hogy a Szabad Földművesen keresztül köszönetemet fejezzem ki azért az igyekeztükért és áldozatkészségükért, amelynek segítségével küzdöttek a kedvezőtlen természeti erőkkel. Külön elismerésben kell részesítenem a Közép- és Kelet-szlovákiai kerület mezőgazdászait. akik túlteliesítették a tervfeladatokat a gabonafélék és a tömegtakarmányok termelésében. Összességében egv kissé túlteljesítettük a tervezett tej- és toiástermelést. teliesltettük a hústermelést a sertéshús kivételével. Becsületesen lezártuk az 1986-os esztendőt amelyről iöbben azt állítják, s tegyük hozzá; jogosan bogy a kedvezőtlen időjárási viszuntagságokka! a katasztrofális 1947-es esztendőhöz hasolítntt. Ha még ennek ellenére Is becsületesen teljesítettük társadalmunkkal szembeni feladatainkat, mindez a szocialista nagyüzemi mezőgazdaság fejlettségét, e jelentős népgazdasági ágazat dolgozóinak áldozatos hozzáállását tükrözi. Az új év küszöbén szeretnék néhány szót szólni az elkövetkezendő időszak feladatairól úgv ahogy azt a CSKP Központi Bizottságának 4. ülése is külön aláhúzta. Tellegüknél fogva sokkal igényesebbek, mint a 7. ötéves tervidőszakban voltak. A termelés növelése mellett mindenekelőtt a minőség lényeges javításáról, az élelmiszer-termelés hatékony intenzífikálásáról, a gazdasági hatékonyság növeléséről és a mezőgazdasági nagyüzemek eredményeinek javításáról van szó. A 8. ötéves terv — az élelmiszer-termelést is beleértve — a hatékony intenzifikáláson, a tndománvos-műszaki fejlesztés meggyorsításán és a kívánt, döntő jelentőségű szerkezeti változásokon alapszik. Rendkívül nagy jelentőséggel bír e tekintetben az anyag- és energiaigényesség csökkentése és a végtermék minőségének javítása, valamint a munkatermelékenység lényeges fokozása, a munka gazdasági hatékonyságának növelése és az alapvető termelőeszközök kihasználásának javítása A mi feladatunk biztosítani és tovább javítani a lakosság élelmezését, az önellátás mértékének hazai forrásokból való további megszilárdításán keresztül. Az élelmiszer-termelést — ahol további átalakítással és terjedelmes felújítással számolunk — az élelmiszerpiac állandósítására kell irányítani azzal a céllal, hogv az további új és minőségileg jobb termékekkel gazdagodjon. Az igényes múlt év és a problémák megoldásával kapcsolatos tapasztalataink azt mutatják, hogy az összes erő mozgósításával elérhetők a kitűzött cé'ok. A mezőgazdasági-élelmiszer-ipari komplexumban a 8. ötéves tervidőszakban — a 7. ötéves tervidőszakhoz viszonyítva — országosan 6.8 százalékkal kell növelni a termelést, mert a lakosság száma további 155 ezer fővel, azaz 8,4 százalékkal növekszik. A 8. ötéves terv — a 7. ötéves tervidőszakhoz képest — a lakosság személyi fogyasztásának kétszeres növekedésével számol, s ehhez kell igazítani a kiskereskedelmi forgalmat is úgv hogv mérséke'ten csökkenjen az élelmiszer-ipari termékek részarány* de nem a terjedelme. Számolunk a legjobb minőségű élelmiszer-ipari termékek fogyasztásának további növelésével is. Igényes feladatokat kell teljesfteni a lakosság ésszerű táplálkozásával összefüggésben is. Az 1987- es esztendőben már az első napoktól kezdve rendszeresen teljesíteni kell a tej-, a hús- és a tojásfelvásárlás időtervét. Igényes feladatok várnak ránk a növénytermesztésben is, ahol az 1985-ös esztendőhöz viszonyítva 1.8 milliárd korona értékű, azaz 11.7 százalékos termelésnövekedést kell elérni. Mérsékelten — mintegy 15 millió korona értékben — növekszik az állati termékek felvásárlása, elsősorban a baromfi- és a sertéshús esetében. Az 1987-es évben 3,9 millió tonna gabona termelésével számolunk, ami már tartalmazza az 1986-os év lemaradásának behozását is, főleg a Nyugat-szlovákiai kerületben. Az élelmiszer-ipari termékeknek az árualapokba történő szállítását —az 1985-ös év valóságához viszonyítva — 2.7 milliárd korona értékkel kell növelni. E feladatok sikeres teljesítése minden munkahelyen — a határban, a farmokon, a gépiavítóműhelvekben. az é'elmiszer-ipari üzemekben stb. — megköveteli a ió minőségű munkavégzést. Azonban továbbra is megmutatkoz'k hosv az élelmiszer-ipari kapacitások növekedési ütemének ellenére. énoen az élelmiszeripar képezi az élelmiszer-termelés leggyengébb pontiét Ezért a nyersanyagokat továbbra is az előre megkötött adásvételi szerződések értelmében kell szállítani, s lehetőleg első minőségi osztályban. Vonatkozik ez mindenekelőtt a gabonafélékre, főleg az élelmiszeripari hasznosítású búzára, továbbá a sörárpára, a zöldség- és gyümölcsfélékre. a vágómarhára és a ió minőségű lejre. (Folytatás a 2. oldalon) Az emberi helytállás egyik gyakorlati példája a somorjai (Samorín) Kék Duna Efsz szőlészetében. (Kontár Gyula felvétele) „Fejem fölött a pacsirta zengte dalát” Ugyan ki képes föltárni a műit minden rétegét? Ki képes kibogozni az egyéni sorsok már-már kibogozha-' tatlan szövevényéből a történelem igazságát? Pedig évtizedekkel ezelőtt úgy kezdődött a történet, hogy a tizenéves leányka megégette kezét édesapja műhelyében, aki kovács és gépész volt Wiener Verten lovag gombai uradalmában. Az üllő tüze akkor sebet égetett Fehér Zdenka kezére. A vas izzása viszont egy életen keresztül úgy maradt emlékezetében, hogy a fájdalmat okozó égésből egy életet meghatározó, eszmét melegítő máglya lett. Igazságvetéssel felérő véletlen, hogy a régi uradalmi műhely gépi felszereléseiből, a mezőgazdaság szocialista átépítésének kezdetén Csallóközcsütörtökön (Štvrtok na Ostrove) gépszövetkezet alakult. Volt uradalmi cselédek jöttek, önérzetes, jókedvű, szorgalmat gyakorló és fövöről álmodó emberek. A régi földnyúzók — az' új örökösök — rövidesen szót értettek egymással. Az ókkor huszonkét éves Zdenka a gép- és traktorállomás első traktoroslánya lett. Pedig hát... Kényszerű helyzet volt a lányokat traktorra hívni. Lehetséges. De ma már tudjuk és bevalljuk: ha valami, hát ez nem nőknek való munka volt. Még ma, a légkondicionált, lágy rúgózású, „összkomfortos" gépeken sem, hogy lett volna az a fülke nélküli, elképzelhetetlenül rázkódó kezdetleges traktoron. Fehér Zdenka is az egészségével fizetett ezért. Ma mégsem mondja azt, hogy megbánta. — Sohasem fogom elfelejteni, ahogy egyedül szántottam a határban, fejem fölött énekéit a pacsirta, az a nagy behemót gép pedig az én akaratomnak engedelmeskedett. Sok hajnalt és estét töltöttém a határban, a kietlen mezőn, mert létszükséglet volt a munka. Sürgős és fontos, akinek végeztem. Ha még egyszer fiatal lennék, ugyanúgy kezdeném, újra traktorra ülnék. Hittük, hogy a kapitalizmusból szántjuk ki a szocializmus barázdáit, s én ezt a-közösségi siellemet feledni soha nem tudom. Bár mellőlem néhányon kifulladtak azok közül, akik türelmetlen hevességgel, ám a kelleténél kevesebb tűzzel és szeretettel „rontottak“ neki az átalakításra váró életnek. Tizennyolc, húszévesek voltunk, amikor traktorra ültünk. Ennyi év után lehet-e rossz emlék az ifjúság? Pedig nemcsak a szántás volt a nehéz munka — emlékezik halk szavakkal Fehér Zdenka, akinek tudatában, az égető vas 1 melegítő fénnyé alakult át. Ezért maradt hú azokhoz, akik a nagyobb szelet kenyér, a nagyobb tudás, a gazdagabb, tartalmasabb élet akaratát vitték a közösbe. Es ők mégis szívvel, lelkesen végezték a dolgukat, szabadidejükben kulturális műsort adtai:, művelődtek, vitatkoztak, politizáltak. Büszkén vállalta sorsát — sorstársaival együtt—, még ha a teljes nincstélenségből menekült is a kormánykerék mellé. Huszonnégy éves korában ment feleségül Fehér Károly hoz, a Somorjai jšamorin) Egységes Földműves-szövetkezet alapító tagfához, aki később' agronómusi elnöki,, majd a Kék Duna Efsz létrejöttekor alelnöki tisztségeket töltött be. — Fiatalasszonyként részt vettem a Somorjai Efsz megalapításában, s cl szövetkezet első, szovjet gyártmányú kombájnját én vezettem az érett búzamezőn. Egy nap alatt két napra valót végeztünk, Az aktivitáson kívül a medvemancshoz hasonló felhő is segített amely felpiszkálta az embereket; s akkor úgy éreztük, hogy még az ég „eszén" is túljárunk. A hajdani traktoroslány később elsajátította a politikai és társadalmt ismeretek egyre bővülő tudásanyagát, s a lenini szövetkezett eszmében vetett hite egyre növekedett. Politikai képzettségének, közéleti jártasságának köszönve, hosszú éveken keresztül a Nemzetgyűlés, később ô Szlovák Nemzeti. Tanács képviselőjeként, s a Nőszövetség országos vezetőségi tagjaként tevékenykedett. A mezőgazdasági termelésben és a közéleti tevékenységben kifejtett sokéves munkáját több elismerő oklevél és kitüntetés bizonyítja. Az építésben szerzett érdemekért kitüntetés, a kommunista párt megalakulásának 50. éves évfordulója tiszteletére kiadott emlékérem, s több elismerő oklevél tulajdonosa. A volt traktoroslány a közelmúltban vett örök búcsút férjétől. Családi házuk ablakát azóta gyakran fedi sötét ,hályog“ a koránkelök elől. — Nem az emlékek, hanem a njagány elől vienekülök — mondja férjére emlékezve az egykori traktoroslány, s szavai úgy hullnak szívembe, mint az eső a hőségtől kiszáradt, repedezett földbe. Lánya ünnepi asztalánál a képzelet szárnyain talán újra felült a traktorra, s a lélek húrjain magában pengette az egykori indulót: „Zúgjatok csak traktorok! Szánts, arass, te gép! Üj élet hajnalfényére ébred a boldog nép." A karácsonyi gyertyagyújtáskor rá és sorstársaira gondoltam, hisz nekik is köszönhető, hoqy a gyertyák jelképezte boldog élet fénye reális közelségbe került. CSIBA LÁSZLÓ ♦
