Szabad Földműves, 1986. július-december (37. évfolyam, 27-52. szám)

1986-11-29 / 48. szám

14

SZABAD FÖLDMŰVES

1986. november 29.

HORGÁSZÁT ф HORGÁSZÁT ф HORGÁSZÁT • HORGÁSZÁT ф HORGÁSZÁT • HORGÁSZÁT ф HORGÁSZÁT • HORGÁSZÁT • HORGÁSZÁT 0

(Fuló: CSTK)

Elsődleges feladat a nevelés

Л Szlovákiai Horgászok Szövetsége Štúrovói Alapszervezetének tagsága huszonkét községből, illetve településről tömörült e közös szervezetbe.

Ennek ellenére az alapszervezet életét és sokrétű tevékenységét a magas fokú szervezettség jellemzi. Jelenleg ötszáznégy tagja van a szervezetnek, míg az ifjú horgászok csoportja harminchárom, a plonlrkorban levő horgászoké pedig százhat tagot tart nyilván.

A szervezet horgászvizeit a Dnna, a Garem és az Ipoly bizonyos szakasza, valamint az említett folyók holtágai képezik. E horgászvtzek hossza 85 kilométer, területe pedig több mint 770 hektár. Kétségtelen tehát, hogy a horgászat szélesebb körű kibontakozásához itt nagyon, kedvező természeti feltételek vannak. Nyilván ezzel — s persze nem kevésbé azzal, hogy a szervezet az elmúlt évtizedek folyamán megteremtette a gazdaságos horgászat feltételeit — magyarázható a horgászat iránt érdeklődök számának figyelemre méltó növekedése. Az alapszervézet taglétszáma azonban csak a múlt esztendő, vagyis 1985 végéig növekedett, s akkor elérte az 572 főt. Az idén pedig a taglétszám hatvannyolccal csökkent.

Vajon mi lehet az oka ennek a kedvezőtlen jelenségnek? Elfogadható magyarázatot keresve arra a következtetésre jutottam, hogy az alapszevezet aktivitása, tevékenységének szervezettsége, így például a halutánpótlás szakszerű nevelése terén tapasztalható dicséretes tgyekvése, szinte törvényszerűen magához „köti", nem pedig elűzi a tagokat. S néhány horgássza! történt beszélgetés nyomán nekem úgy tűnik, hogy a taglétszám csökkenését nem helyi, hanem központi Jellegű intézkedés idézte elő.

Mint ismeretes a múlt év végéig a horgászok helyi méretekre szabott horgászengedélyeket vásáröltak, évi 200 koronáért. Igaz, hogy ezek az engedélyek a helyi horgászvízekhez kötötték a horgászokat. Nyilván a horgászok országos méretű népes táborában sokan akadnak olyanok, akik szabadságuk idején, avagy hétvégi napokon szívesen látogatják az alapszervezetük hatáskörén kívüli, tehát távolabbi és lényegében idegen horgászvizeket. Úgy tűnik, hogy a szövetség központi szerveinek intézkedése azt a célt szolgálta, hogy feloldja a horgászoknak a helyi horgászvizekhez való kötöttségét, vagyis központi horgászengedélyek kiadásának általánosításával — amely 350 koronába kerül — a horgászszenvedéiyek maximális érvényes!! léséhez szinte korlátlan méretű mozgási lehetőséget biztosítson.

A horgászok štúrovói alapszervezetének életéről, sokrétű tevékenységéről Gyetvan Bélával, a szervezet titkárával beszélgettünk. A nevezett állítása szerinf a szervezeti éiet szilárdsága és rendezett jellege, továbbá a horgászfegyelem elmélyülése és a halgazdálkodás színvonalának emelkedése azzal magyarázható,, hogy a körzetek — amelyekből öt van — szervezeti egységekké formálódtak, és a körzetbízalmíak, valamint a halgazdák lelkiismeretes munkát végző, Jó szervezőknek bizonyultak. A jú szervező- és felvilágosítómunkával érték ei azt is, hogy a szervezethez tartozó horgászok többsége — szinte mindannyian — azt a nézetet vallja, hogy az eredményes és gazdaságos horgászainak a legfőbb előfeltétele a halállomány utánpótlásának tervszerű és szakszerű nevelése. Ugyanis a tapasztalatok arra utalnak, hogy a folyóvizekben a halállomány természetes utánpótlása, illetve szaporodásának üteme — az ötvenes évekhez viszonyítva — legalább ötven százalékkal csökkent. Ehhez a kedvezőtlen jelenséghez részben a folyóvizek szennyezettsége, részben pedig a Garam és az Ipoly szabályozása vezetett. Gyorsan leszalad ugyanis a víz és így korlátozott a halak ívási lehetősége.

Ezek a kedvezőtlen jelenségek a haluiánpótlás intenzív nevelésére ösztönzik az alapszervezet tagja* *t, s lényegében arra, hogy az utánpótlás nevelését elsődleges feladatuknak tekintsék. Évi átlagban 150 ezer csuka- és 100—150 ezer ponlyivadékot helyeznek el a folyók holtágaiban, ezeket ott kétnyári halakká (méretes halakkál nevelik, majd áttelepítik a horgászvizekbe , elsősorban is az Ipoly és a Garam folyókba. Az évente letelepített halivadék és az áttelepített méretes kétnyári ha’ak értéke

meghaladja a hatvanötezer koronát. A szervezet titkára szerint évi átlagban 4—4,5 tonna kétnyári, méretes minőségi halat, főleg pontyot, valamint 2 tonnányi fehér halat telepítenek a horgászvizekbe.

Az utánpótlás nevelése, védelme, áthelyezése sok társadalmi munkával jár. Állítólag a tagok mindegyike évi átlagban nyolc óra társadalmi munkát vállalt és a tagok döntő többsége ezt a vállalást teljesíti Is. Nem okoz tehát különösebb gondot és nem jár nagyobb nehézségekkel a halivadék telepítése, eietése, általános nevelése és védelme, de nem okoz különösebb problémát a horgászvizek időnkénti tisztítása sem.

Az alapszervezetnek dicséretére válik egyebek mellett az is, hogy szinte hagyományos jellegűvé, évente ismétlődő akcióvá fejlesztette az ivadékmentést. Az ivadékmentés úgy történik, hogy a lehalászott árterületen maradt apróhalak sokaságát a horgászok összeszedik, majd azokat áttelepítik a horgászszervezet ivadéknevelőibe. A štúrovói horgászszervezet itiuzslai részlegének tagjai például az idén 650 kg kishal összegvűjiésével és ivadéknevelőben történt letelepítésével járult hozzá a szervezet haigazdálkodásának fejlesztéséhez. S a beavatottak állítása szerint — az őszi lehalászás után — az tvadékmentésben jeleskednek majd a libád: (Lubá) és a páldi (Pavlova) horgászcsoport tagjai is.

Bár a szervezet elsődleges feladatának az utánpótlás nevelését tekin* ti, ennek ellenére feltételezhető, hogy a horgászoknak az sem közömbös hogy az anyagi és a munkaráfordítások nyomán — a kellemes kikapcsolódás és aktív pihenés élvezése mellett — mennyi hal akad a horogra! A nyilvántartási lapokra feltüntetett eredmények szerint, egyesekhez odaszegődött a szerencse, másokhoz kevésbé. Az egy horgászra jutó évi 25—26 kg hal azonban arra utal, hogy a kapással nem volt gyakran baj.

A štúrovói alapszervezet versengésre ösztönzi a tagjait. Évente kétszer rendez díjazott horgászversenyt. Az egyiket áprilisban, míg a másik versenyt május első felében szokták megrendezni. Egy-egy versenyen 190—200 horgász szerepel. A nagyobb érdeklődés — úgy hírlik — a májusi verseny iránt mutatkozik, amtkor az első díj, egy Babetta motorkerékpár, is élteti és hevíti a versenyszellemet. Az élcsoportba tartozó horgászok persze részt vesznek a szövetség kerületi vezetősége által rendezett versenyeken is. Az idén például a kerületi horgászbajnokságon egy hattagú csoporttal vettek részt, mely a szokványosnál gyengébben szerepelt és a hatodik helyen végzett. A kerületi versenyen két, háromtagú csapattal, az úgynevezett „A“ és .,8“ csapattal vettek részt. Az „A“ csapat gyengén szerepelt, tehát nem csoda, hogy az utolsó helyen végzett. A „B“ csapat, melynek tagja Bitter Péter, Csermák Rolland ás Gyetven Béla v olt, azonban kitett magáért, kitűnő teljesítménnyel versenygyőztes lett.

Kétségtelen, hogy ez a horgász* szervezet figyelemre méltó tevékenységet fejt ki és tagjainak többsége példás helytállást tanúsít a szervezet szilárdítását és gyarapodását, a halgazdálkodás fejlesztését szolgáló társadalmi munkában. Ezért feltételezhető. hogy a régi kívánság — a horgász-székház — megvalósításához i* alkotóképességük és kezdeményezőkészségük teljes kibontakoztatásával látnak majd hozzá.

PATHÖ KAROLY

Az utóbbi években a Vág folvó vizét csak kevés horgász látogatta. Vágseliyétöl (Sala) lejjebb ugyanis alig vnii hat. a galántai (Galanta) részen pedig kevésbé voltak a halak fogyasztásra alkalmasak. Amióta elkészült a Husin - nemzeti vállalat tisztítóberendezése, a helyzet megváltozott. A galántai horgászok egy része azon töprengett, hogy hová is menjen horgászni, hn elkészül a víztározó, amelynek feltöltése után 22 millió köbméter víz található tízkilométeres szakaszon. Sokan azt gondolták, hogy a halasítást követően csak tíz év múlva lesz érdemes a tározóhoz menni. A helyzet azonban más, mivel a víztározóban sok a ponty, a kárász, a sügér és csukából is van elegendő. A horgászok csak találgatnak, hogy honnan kerültek oda. A legvalószínűbb, hogy a Vág mellékágaiból jöhettek fel. A legnagyobb csukát — bat kilogrammosat — Bagota Milán, az Agrnstav galántai üzemének fiatal dolgozója fogta.

Kép és szöveg: Krajcsovics Ferdinánd

^ H

л -'

fs iMM

hHk ; ifi SgÉpáp

VADÁSZAT • VADÁSZAT • VADÄSZAT • VADASZAT • VADÁSZAT • VADÁSZAT • VADÁSZAT • VADÁSZAT • VADÁSZAT

Ködösek a reggelek, a határt borító tejfehér fátylat csak lassan űzi el az erejét vesztett, bágyadt napsugár. A nyirkos szántóföldek barna hantjain alig fzfiz métert futhat a tekintet, mozdulatlan ködfátyol állja útját. Mögötte lombjukat hulla|tó fák sejtenek elő, melyeken sötét madarak búslakodnak. Az ősz csupaszra vetkőztette a határt, melyet még a közelmúltban ezerszínű köntösbe bújtatott. Most csend honol a tájon, csak a földre hullott levelek zörögnek, amint űzi, hajtja ökef a szél.

Kihaltnak tűnik a ködtakáró által leszűkített határ, ám a távolban puskalövések dörrennek, jelezve, hogy a ködfátyol lepie albtt vadászok járják vadászterületüket Október elsejétől gyakrabban szólnak a vadászfegyverek, hiszen javában tart a vadászati főidény.

A Nagykürtösi (Velký Krtíž) járás

huszonegy vadásztársaságában 680 vadász, közel 66 eáer hektáros terű-. Jeten viseli gondját a vadnak — tájékoztat Ondrej Kičák, a Szlovákiai Vadászok Szövetsége járási bizottságának elnöke, akit irodájában kerestem fel. — Ebből a területből közel 17 hektár az erdő, a többi pedig mezőgazdaságilag művelt terület. Az erdők, amelyek főleg a lárás északi részét borítják, több helyen lenyúlnak egészen az Ipolyig; tehát nagyvad is található a járás területén.

• Milyen a Járás vadállománya, к mi я helyzet az egyes vadfajokat illetően?

— Vadálloményunfi kielégítő, a tavaszi számlálás kedvező mérlegről tanúskodott. Öt híján ezer darab őzet számláltak meg vadászaink, ami kereken harminc darabbal több a tervezet inéi. Még jobb a helyzet a vaddisznóállományt illetően, hiszen a tervezett 337-el szemben 417 darabot könyvelhettünk el. Igen kedvezőtlen viszont a helyzet a nyúlállomány tekintetében, amelyből lassan már csak mutatóba lehet látni néhol egyet-egyet. Ennek oka, hogy a nagyüzemi mezőgazdasági termelés felszámolta a búvóhelyeket, a nagy teljesítményű gépek motorzaja következtében a nyúl nem talál nyugal mat, megfelelő otthont, s szaporodását közvetlenül befolyásolják a hatalmas betakarító- és kaszáiógépek, melyek elől a fiatal állatok nem tudnak elmenekülni.

0 Milyen intézkedéseket tesznek at állatállomány megőrzése, illetve bővítése érdekében?

— Elsősorban is nagy figyelmet fordítunk a vadról való sokoldalú

Főidényben

a hegyre, jú zsákmány reményében

(A szerző felvétele)

■göndósko’dásrí. Valamennyi Vadásztársaság tervszerű munkával gondoskodik a maga vadászterületén élő

vadról, mely különösen a kemény telek Idejét) szorul az ember gondoskodására. Etetőket készítünk, melyeket rendszeresen takarmánnyal tői« lünk fel. A takarmány biztosítása érdekében jelentős mennyiségű órát dolgozunk le társadalmi munkában: kaszáljuk a füvet, gyűjtjük a szénát, hogy elegendő tartalékot biztosítsunk a téli időszakra. Az idén a kötelezettségvállalásban felajánlott közel 43 ezer óra társadalmi munka nagy részét már ledolgoztuk. Ennek egy részét a Nemzeti Front választási programjának valóra váltása során dolgoztuk le, ezenkívül segítkeztünk a mezőgazdasági dolgozóknak a betakarítási munkálatok végzése folyamán.

— Az állomány bővítését is szorgalmazzuk. Igyekszünk minél több helyen meghonosítani a muflonokat, melyekből eddig kilencven darabot helyeztünk el Daöuv Lom, Ipolynyék (Vinica) és Závada határában. Minden esztendőben jelentős mennyiségű fácáncsibét telepítünk a vadászterületekre. Az idén Ebeck (Obeckov) határában ezer, Terbegec környékén 765, Alsósztregova (Dolná Strehová) határában több mint 900 darabot, Bussen (Bušince) ezer, Lukanényében (Nenince) pedig ötszáz darabot engedtünk szabadon. Sajnos, számuk rohamosan csappan, mivel a „háziasítás“ nvomán megszokták az embereket, akik aztán a határban könnyűszerrel megdézsmálják az állományt.

# Ahol ilyen messzemenően gondoskodnak n vadállományról, bizonyára sikeresek a vadászatok Is ... Hogyan alakul a tervteljesités a húseladás szakaszán?-— Az eredményekre nem panaszkodhatunk, mivel a legtöbb vadfaj esetében kedvezően alakul a mérleg — tájékoztat vendéglátóm, miközben belelapoz a könyvelésbe. — Az eladási tervet általában teljesítik a vadásztársulatok tagjai. Hiány mutatkozik viszont az özeknél, ahol a kilövési tervet nem nagyon sikerül teljesíteni. Kedvező a helyzet a vaddisznóállományt tekintve, ahol jelentős túlteljesítéssel számolhatunk. Pontos adatokról még korai beszélni, mivel vadászaink jelen időszakban is szorgalmasan járják a határt, hogy puskavégre kapják a vadat.

• A kiértékelést tekintve melyik vadásztársaság tagjai érik el a legjobb eredményeket?

— Ezt szintén nehéz pontosan meghatározni, hiszen általában mindenütt az egész év folyamán sikeres tevékenységet folytatnak. A rangsoroláshoz ragaszkodva elmondhatjuk, hogy az alsősztregovaiak dr. Jablonka elnök vezetésével, illetve a dacsákesziok (Kosihnvce) Török Ferenccel az élen különösen jó eredményeket érnek el a feladatok teljesítése során. Jelentős mértékben hozzájárulnak ahhoz, hogy vadállományunk számára megfelelő életteret biztosítsunk. A vadásztársaságok tagjai tudtában vannak, hogy csakis a meglevő állomány védelmével, illetve szaporításával lehet az igényes feladatokat maradéktalanul teljesíteni, s hódolni a vadászszenvedélynek.

BÖJTÜS JÄNOS

Ez a jóhiszeműnek tűnő intézkedés azonban nem mindenkinek kedvez! Főleg nem kedvez a falvakban és a kisvárosokban élő horgászok többségének. Ezeknek аг embereknek a többsége kerttulajdonos, s Így a hétvégi napokat és az évi szabadság nagyobbik hányadát Is munkával tölti el. Tehát nem engedi, mert nem engedheti meg magénak azt a fényűzést, hogy több napos vándorútra kelve „idegen" horgászvizeken próbáljon szerencsét.

Az említett központi intézkedés eredménye tehát az lett, hogy a vidéken élő horgászok — azok akik nem vándorolnak idegen horgászvizekre — évente 150 koronával többet fizetnek azért, hogy továbbra is a saját horgászvfzökön, a megszokott helyükön horgászhatnak. Egyben számolniuk ke’) azzal a „veszéllyel" is — főleg olyan vidéken, melyet nyáron az üdülők ezrei látogatnak —, hogy a horgászvizek halállományát, amelyet kellő szinten tartani csak a horgászfegffelem szilárdításával és a sok munkával járó utánpótlás biztosításával tehet; nem hívott, de esetleg tömegesen Is jelentkező „idegen" horgászok gyakran megvámolják. Véleményem szerint tehát ez a magyarázata annak, hogy a štúrovói alapszervezet taglétszáma csökkent. S ezzel a véleménnyel lényegében indokoltnak minősítem a helyhez kötődő horgászoknak azt a kívánságát Is, hogy országos méretekre érvényes horgászengedélyt csak az igénylőknek adják, a többieknek pedig engedtessék meg, hogy megfelelőnek minősítsék az olcsóbb, csak a helyi horgászvizekre érvényes horgászon-