Szabad Földműves, 1986. július-december (37. évfolyam, 27-52. szám)

1986-11-22 / 47. szám

12

.SZABAD BötDMÜVES.

1986. november 22.

Felszámolható-e

a lemaradás?

A Rimaszombati (Rimavské Sobota) Járási Mezőgazdasági Igazgatóság az évről évre közzétett, a mezőgazdasági üzemek gazdálkodásának eredményeit elemző jelentésében évek óta ostorozza a lejtőre jutott Sajógömüri (Gemer) Egységes Földmiíves-szövetkezetet. amiért önerejükből nem voltak képesek megfékezni a gazdaság leromlását. Az elemzések visszalapozása tükröt tart az érdeklődő elé: milyen volt az élsz egy évtizeddel ezelőtt — amikor a Munka Érdemrendet adományozták a szövetkezet tagságának — és milyenné vált az 1976- ban történő összevonás után 1985-ig.

Nem igényel különösebb hozzáértést, hogy a statisztikai adatokból, mint mozaikokból, összerakjuk a képet. Az összehasonlítás világosan kimutatja, hol maradtak el a gazdasági alap szilárdításától, a löv^delmezöség növelésétől, hol tértek el az irányelvektől ügy, hogy a problémák megszüntetése sürgős beavatkozást kívánt. A válság 1981-ben „tetőzött“, amikor 9,5 milliós korona veszteséggel zárták az évet.

A tejelékenység, a hiányos takarmányalap miatt — 560 tonna szénát kellett vásárolniuk — itt volt a leggyengébb a járásban. Egy-egy tehén a tél folyamán hatvan kilót Is leadott a súlyából. Mindezek tetejébe felütötte a fejét a leukózis, amely hoszszú időre elodázta a szarvasmarhatenyésztésben a lemaradás felszámolását.

**

Évek óta figyelemmel kísérem a meg-megújuló gondjainak fogságában vergődő szövetkezet zilált „lélegzetvételét“. A felelős vezetők — akik sűrű gyakorisággal adták át egymásnak a kilincset — fátumként tárták elém a lemaradás objektív okait. Az egyoldalú panaszok hangoztatása kibúvót adott számukra a kötelezettségek és a lehetőségek elmulasztásának megmagyarázásához. Olyanná tüntetve fel így a helyzetet, mellyel szemben már eleve tehetetlenül érezzék magukat.

A 3 ezer 770 hektár mezőgazdasági területen gazdálkodó szövetkezetnek — amely 480 állandó dolgozónak ad

munkát — évek óta nincs állandósult, összekovácsolódott vezető törzsgárdáia. A szakmai irányítás magvát alkotó agrármérnökök — állandó cserélődésük folytán — nem erősíthetik kellőképpen és ismeretekkel arányosan a termelés menetét, sem pedig a gazdaság távlati fejlődését. Például az 1982-es esztendőben öt. főiskolát végzett szakember távozott a szövetkezetből. Hiányukat sikerült ugyan új szakemberekkel pótolni, de újra megtört az a folyamatosság, mely egy-egv szakember több év során szerzett tapasztalatain, munkamódszerein és jövőbeni elképzelésein alapul.

A tagság létszáma is évről évre fogyatkozik. Az utóbbi három évben 160 dolgozó távozott a szövetkezetből. Jelenleg ötvenen hiányoznak a termelésből, túlnyomóan traktorosok, fejönők, gépjavítók, mezei munkások. A foglalkoztatottak szakképzettségének az aránya nem haladja meg a negyven százalékot. A gazdasághoz tartozó községek munkaképes lakosságának a hetven százaléka ■— az ingázó életmódot választva — másutt keres munkát. A sajógömöri szövetkezet munkaerőgondját a környező falvakból toborzott emberekkel lehetne megoldani.

* *

A jelenlegi elnök. Borbély Ferenc, alig két éve tölti be tisztségét. Azóta újabb őrségváltás történt az állattenyésztési ágazat posztján, és az üzemi pártszervezet élén. így az 1985-ös év eredményeiért már nem sokat tehettek, s az esztendőt 5,7 millió korona veszteséggel zárták. Ezzel a szövetkezet adóssága a 7. ötéves tervidőszakban meghaladta a 17 millió koronát. Az éves termelési érték, ez - idáig nem érte el az 50 millió koronát. Ezért önerejükből, nem tudnak kilábalni ebből a kilátástalan helyzetből. Hosszú út vezetett ide. Utólag, röviden nehéz a bajok okait pontosan rangsorolni. Elfogadhatjuk viszont az efsz elnökének a véleményét:

— Bizonyos, hogy a korábbi vezetők is hoztak helytelen döntéseket. Az utóbbi két évben mi is elkövettünk hibákat: túlbecsültük lehetőségeinket. Megfontoltabbnak kellett volna len-Ш Bajó István mérnök, az üzemi pártszervezet elnöke és Borbély Ferenc, a szövetkezet elnöke rendszeresen megbeszélik a napi munkabeosztást.

(Fotó: Burian Rudolf)'

■ Az idén már a leijavított legelőkre gömöri Efsz-ben,

hajtották ki az állatokat a Sajó-Fotó: Szattler

nünk. ;Am néhány ténymegállapítás kedvéért még visszatérek a múltba. Az 1976-os delimitálás és területrendezés során összevont szövetkezetek jó minőségű szántóinak úgyszólván az egyharmadát800—900 hektárt — a szomszédos Šafárikovói Állami Gazdaság jóval gyengébb termőerejű, kimerülőben lévő földjeivel cserélték el. Ugyanakkor a járásban itt fordítottak a legkevesebb pénzösszeget a rekultivációra, illetve a talajok termőereiének növelésére. Annak ellenére, hogy itt sok a mészköves, kötött talaj. Ráadásul négy kőolaj- és gázvezeték, két üzembe helyezett és egy épülőfélben lévő magas feszültségű villanyvezeték húzódik keresztül a földjeinken. A karbantartási munkálatok során rendszerint tetemes károk keletkeznek a növényzetben. A nehézségeket fokozza az a tény, hogy a korábbi évek veszteségeit elsősorban újabb és újabb hitellel igyekeztek rendezni. így egyre halmozódtak a problémák, növekedtek az adóságaink.

Felmerül a kérdés vajon önkritikusan szemlélve milyen garanciát lát az elnök a jelenlegi vezetőség hozzáértésében, akaratában a jövőt illetően. Hiszen nyilván az utóbbi két évnek is megvannak a tanulságai...

— „Vásár után a paraszt is okosabb“ — idézi a régi közmondást az elnök, de ezzel semmiféle jogos felelősséget nem akar elhárítani, — Viszont a tőlünk független tényekről sem hallgathatok. Nem rendkívüli állapot az, hogv rohamtempót kell diktálnunk, ha lépést akarunk tartani a technikai és a technológiai haladással. mert ugyanezt teszik másutt is. és erre a tempóra kell berendezkednünk. Nem kivételes helyzet az, hogy többet kell dolgoznunk a problémáink felszámolása érdekében, nem is beszélve az előrelépésről. Ma a panaszkodás, a magyarázkodás helyett a megoldás útját keressük, és a jó példák éppen erre mutatnak rá: erősítik az önbizalmat, tanulni lehet belőlük. Arra kell törekednünk, hogy ha milliméterről milliméterre haladva is, próbáljunk kilábalni. A külső kedvezőtlen körülményekre való hivatkozás helyett tartalékaink szüntelen feltárására kell összpontosítani a figyelmünket.

A veszteségek felszámolására, illetve a mezőgazdasági termelés volumenének a növelésére intenzifíkációs programot dolgoztunk ki, amelynek folyamatban lévő következetes végrehajtása pozitív változásokat hozott és hoz a gazdálkodásban.

Az állattenyésztésben fordulatot jelentett a leukózis felszámolása, amelynek során több mint 350 darab üsző került kényszervágásra, a tehénállomány pedig kétszázzal csökkent. Mivel vemhes üszők vásárlására kényszerültünk, az állománynak a fele igen gyenge termelőképességgel rendelkezik. Körültekintőbb tenyészmunkával azonban tavaly tehenenként 280 literrel növeltük az évi fejési átlagot, s az idén elérjük a háromezer literes szintet, amivel végre előbbreléphetünk a tejtermelés rangsorlistájának utolsó helyéről. Fontos teendőnk a zárt állatforgó visszaállítása. Jelenleg hatvan százalékban biztosítjuk a selejtezett állomány pótlását. A jövő esztendőben azonban már vége szakad az előnytelen, de kényszerű üszővásáriásnak. Oj istállók építésével és a meglévők felújításával lehetőséget teremtünk a szarvasmarha-állomány eddig elmulasztott összpontosítására. Pillanatnyilag kilenc istállóban fejünk, 60—90 fős fejőgárdával. de a lövőben két telepre összpontosítjuk a teheneket, ahol harminc fejőnővél is győzzük majd ezt a munkát.

Az 1300 hektáros legelőterület jobb kihasználásával — az eddig kooperációban legeltetett — növendéküszőink az idén már az etsz legelőin tartózkodtak. Ezáltal félmillió koronát takarítottunk meg. Az intenzívebb gyepgazdálkodás bevezetésével a jövőben a növendék állomány hetven százalékát a saját gyepterületeken akarjuk legeltetni. Megkezdtük a mezei trágvatelepek és a takarmánytárolók építését is.

A tömegtakarmányok termelésében is fordulat állt be. A téli takarmányszükséglet telles mennyiségét sikerült biztosítanunk. Silókukoricából — 187 hektárról — 45 tonnás átlaghozamot értünk el. Százharminchat hektárral növeltük a lucerna termőterületét. A folyamatban lévő öntözőberendezések kiépítésivel 600 hektárnyi területet öntözhetünk majd az évtized végétől. Programot dolgoztunk ki a gyenge talajok kiürült tápanyagkészletének az újrafeltöltésére. Öt évre szólóan kidolgoztuk az eddig csak tervszerűtlen növényváltású vetésforgót úgy, hogy minél kisebb területen kelljen vetni a kalászosokat1 kalászosok után. 1987-ben megkezdjük a mocsaras területek lecsapolását. Egy esztendő alatt háromszázról 650 hektárra növeltük a szerves trágyázásban részesített szántóterületet.

A növénytermesztésben az évtized

végéig tervezett harminc százalékos termelésnövelés keretén belül is előrehaladást értünk el. A gabonafélékből terven felüli mennyiségű termést! takarítottunk be. Kihasználatlan tartalékaink vannak viszont az ipart növények (cuporrépa. repce, dohány)' hozamainak növelésében.

Két év alatt 900 ezer koronáról közel 10 millióra növeltük a melléküzemági termelésből származó bevételt. Oj módszerek bevezetésével egyszerűsítettük és ésszerűsítettük a munkaszervezést, az irányítást. Az intenzifíkációs program maradéktalan és időterv szerinti teljesítéséhez további pénzeszközökre van szükség. Ahhoz pedig, hogy több pénzhez és újabb hitelekhez jussunk, még több. és főleg jobb munkára, valamint nagyobb hozamok és kedvezőbb termelési mutatók elérésére van szükség.

**

Az üzemi pártszervezet elnöke, s egyben a szövetkezet alelnöke, Bajó István mérnök a következő gondolatokban foglalta össze a kommunistáknak a problémák megoldásában vállalt feladatait:

— A kommunistáktól nemcsak azt várjuk el, hogy mutassanak személyes példát szakmai munkájukban, hanem azt is, hogy vállalják a közvélemény-formálás nem könnyű és többletmunkát igénylő feladatát. Ennek egyik fontos mozzanata a helyzetünk reális megítélése? nem szépítés, de nem is a mindent sötétre mázolás; nem a kritikátlanság, de nem is a „semmi sem jó“ hangulatának eltűrése; nem a belenyugvás, de nem is az irreális, a gyors fordulat illúziójának ébresztgetése. Csak így állhat helyre az egyensúly a tagság hangulatában, így különülhet el a jogos panasz a jogtalanságtól, így válthatunk át a magyarázkodásból a cselekvésre, az elbizonytalanodást így válthatja fel újra az önbizalom. Csodákra persze nem vagyunk képesek, miként a látványos, nagy ugrásokra sem. flozzá kell szoknunk ahhoz, hogy az intenzív fejlesztés időszakában a kis lépésekhez is szívós, következetes. fegyelmezett munkára van szükség. Nem lehet kényelmes hajósok módjára kedvező szélre várni, hanem evezni kell fokozott erőfeszítéssel, hogy idejében érjünk partot.

KORCSMAROS LAsZLÖ

MEGFONTOLTAN, CÉLTUDATOSAN

Az idei év rendkívül aszályos időjárása a mezőgazdasági üzemekben szükségessé tette az öntözőberendezések maximális kihasználását, örvendetes jelenség, hogy a Dunaszerdahelyi (Dunajská Streda) lárás mezőgazdasági üzemeinek a többségében a szántóterület egyre nagyobb része válik öntözhetővé. Így van ez a vásárúti (Trhové Mýtol Csehszlovák-Szovjet Barátság Efsz-ben Is, ahol több mint négyezer hektákrnyi szántót tudnak öntözni, amj az összterületnek kilencven százaléka. Ez év áprilisában helyezték üzembe azt az új öntözőrendszert, amely 1698 hektár területen teszi lehetővé az öntözést. A szövetkezet vezetősége nagy súlyt tektet a tudományosan irányított öntözéses gazdálkodásra. Igazolják ezt az eddigi eredmények is.

— Szövetkezetünkben speciális munkacsoport végzi az öntözőberendezések üzemeltetését, illetve karbantartását és javítását — mondja Varga István agrármérnök, növénytermesztési ágazatvezető. — Az öntözést táblák, illetve növénykultúrák szerint végezzük. Összesen 170 darab PZT-75-ös és öt Fregatt típusú öntözőberendezésünk van. Az öntözés hatékonyságát nagyban befolyásolja a szivattyúállomások teljesítménye, a táblák nagysága és alakja, az öntözés időtartama, az öntözőberendezések típusa, energiaigényessége és nem utolsósorban azok ésszerű üzemeltetése. Hiányosságként könyvelhető el, hogy a földalatti nyomócsőrendszer kisebb teljesítménye miatt a PZT 75-ös öntözőberendezések használata gyakran nem gazdaságos mivel a jelenlegi körülmények között egy munkaerő csupán 4 darab PZT-75-öst üzemeltet, ám kedvező feltételek

mellett egy ember Í2 darab ilyen öntözőberendezést is kezelhet. Ennek következtében nem tudjuk a szükséges területen időben elvégezni az öntözést, vagyis megnyúlik az öntözési idő. Mindez pedig végső soron kedvezőtlenül befolyásolja a gazdaságosságot.

Az ágazatvezető több éves tapasztalatok alapján a lengyel gyártmányú légtelenítő szelepekkel kapcsolatban óképpen vélekedett:

— Vélemények szerint az ilyen szeleprendszer olyan helyeken alkalmazható, ahol nyugalmi állapotban lévő szivattyúk vannak, amelyek a földalatti csővezetéket folyamatosan nyomás alatt tartják. Mivel nálunk ilyen szivattyúk nincsenek, a szelepfejben elhelyezett golyócskák a mindennapos használat következtében eltörnék. Mivel a pótalkatrészek nincsenek biztosítva, meghibásodás esetén kénytelenek vagyunk leállni, így történt az idén is, amikor augusztus végéig el kellett zárni valamennyi szelepet.

Arra a kérdésre, vajon mit Jelent az öntözés a gazdaság számára Varga elvtárs így válaszolt:

— Az öntözés jelentőségét néhány konkrét adattal szeretném alátámasztani. Nyolcéves megfigyelésünk alapján a gazdaság területén évi 'átlagban 478 mm csapadék hullott. Az idei és a szélsőséges évek közé tartozik. Ezért öntöztük a búzát, az árpát, a kukoricát, a cukorrépát, az évelő takarmánynövényeket és a zöldségféléket. A tenyészidő folyamán összesen 10 ezer 650 hektárnyi területet öntöztünk, miközben 5 millió 220 ezer köbméter vizet Juttattunk a földekre. Ennek tudható

be, hogy búzából 6,33, árpából 5,07, kukoricából hozzávetőlegesen 7, cukorrépából pedig 43 tonnás hektárhozamot értünk el. Az öntözés hozamnövelő hatását alátámasztja az A tény, hogy például búzából 1,1 tonnával nagyobb termést takarítottunk be. Öntözés nélkül megközelítőleg 4—5 millió korona kiesésünk lenne a növénytermesztésben. Bizonyossá vált, hogy az öntözőberendezések vásárlására és üzemeltetésére fordított költségek nemcsak hogy megtérülnek, hanem jelen-1 tősen növelik a termelés jövedelmezőségét. Természetesen a hét-nyolc tonnás átlaghozamok elérése nagyobb öntözési költségeket igényel. Ennélfogva előtérbe került az öntözés módszereinek a megválasztása, a tudományosan megalapozott —■ talaj- és növényspecíflkus — differenciált öntözés alkalmazása.

A szövetkezetben hat éve végeznek búza-, két éve pedig árpaóntözési fajtakísérleteket.

— Búzából ebben az évben az öntözés hatására 11 fajta átlagában 10,9 százalékkal több termett, árpából 10 fajta bevonásával a termésnövekedés 8 százalékot tett kt — mondotta az ágazatvezetö. — Különben az ősz folyamán is elvéJ geztük a búza vetés előtti öntözését.

Mindent egybevetve megállapítható, hogy a vásárúti szövetkezetben megfontolt és céltudatos öntözőgazdálkodással az idei nehéz körülmények ellenére is sikerrel teljesítették a növénytermesztés igényes feladatait. Svinger István