Szabad Földműves, 1986. július-december (37. évfolyam, 27-52. szám)
1986-11-22 / 47. szám
1986. november 22. ★ 47. szám ★ XXXVH. évfolyam ★ Ara 1,— Kis A tudományos-műszaki fejlesztés Ш Ш ' * * írta: TÓTH ENDRE mérnök, kandidátus, a CSKP KB munkatársa Ha felelősségteljesen és hatékonyan akarjnk valóra váltani a CSKP XVII. kongresszusának határozatait, egyre nagyobb figyelmet kell szentelni a tudományos-műszaki haladás vívmányai gyakorlati érvényesítésének. A pártunk által kitűzött feladatok nagyon igényesek és bonyolultak. Közülük néhányat napjaink dinamizmusa hozott, néhány az elmúlt időszak fejlődésével, néhány pedig a külső kapcsolatokkal függ össze. Teljesítésük mértéke és minősége jelentős mértékben befolyásolja nemcsak a mezőgazdasági—élelmiszer-ipari komplexum sikereit és színvonalát, hanem az egész gazdasági perspektivitásnnkat, műszaki fejlettségünket, a nemzetközi munkamegosztásban betöltött helyzetünket, végső soron pedig a további társadalmi fejlődésünket. A tudományos-műszak! fejlesztés további fellendítése az új állásfoglalás és hozzáállás függvénye. Ezt a feladatot mindenekelőtt lényeges politikai kérdésként kell értelmezni. Megvalósítása nagymértékben függ a párt-, az állami, a társadalmi és a gazdasági szervek és szervezetek együttműködésétől. Elsősorban a kutatási•fejlesztési és a megvalósítási folyamat résztvevőitől — kezdve az alap- és alkalmazott kutatással, a szolgáltatásokat nyújtó szervezőtekkel, az élenjáró üzemekkel, az alkotó munkaközösségekkel, a komplex ésszerűsítő brigádokkal, a tndományos-termelői egyesülésekkel, a biológiai központokkal. az újítókkal és a feltalálókkal — várjuk el az egységes innovációs front kialakítását. a lakosság élelmezésében közvetlenül vagy közvetve részt vevő összes ágazat vonatkozásában. Az innovációs folyamatot nem szabad öncélúan, a széles gazdasági történéstől elszigetelten megvalósítani. A folyamat politikai és gazdasági keretét mindenekelőtt a hatékonyság, a hatékony intenzifikálás adja meg. Ez a kritérium mindent magába foglal, így a minőség javítását, a haszon növelését, a kutatások célszerűségét, az emberi munkával, az anyaggal, az energiával stb. való takarékoskodást. A hatékonyság kritériumának kell érvényesülnie mind a tudományos-műszaki fejlesztés tervszerű irányításában, mind megvalósításának egyes tárgyi szféráiban. A nem, vagy a nem eléggé hatékony feladatok megoldásába már nem egyezhetünk bele. Csakis a leghatékonyabb feladatok megoldásának szabad elsőbbséget adni. А XVII. pártkongresszus legfontosabb eredményének a gazdasági, a szociális és a társadalmi fejlesztés meggyorsítása stratégiájának elfogadását tartjuk, amely elsősorban a tudományos-műszaki haladás vívmányainak intenzív érvényesítésén alapszik — mondotta Gustáv Husák elvtárs kongresszusi zárszavában. Ez a stratégia — hangsúlyozta — határozza meg a párt vezérfonalát az elkövetkező időszakra. Mivel jellemezhető a gazdasági stratégia és növekedés új felfogása? Elsősorban biztosítani kell a nemzeti .jövedelem növekedését — a nyersanyag-, az energia- és anyagforrások A tudományos-műszaki haladás gyakorlati vívmányai között fontos helyet foglal el a biotechnológia. Örömteli, hogy e tudományág fontosságát élenjáró mezőgazdadasági nagyüzemeink szakemberei is felismerték. Ennek tanúbizonysága a légi (Leh^ nice) Csehszlovák—NDK Barátság Efsz biotechnológiai részlege Egri Péter felvétel» Sikeres életút A köztársasági elnök Ladislav Čupík agrármérnöknek, az SZSZK mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszhelyettesének 60. születésnapja alkalmából rendkívüli munkaeredményeiért és a szocialista társadalom építésében szerzett érdemeiért a Munka Érdemrendet adó-' mányozta. A magas állami kitüntetést a közelmúltban Ián «janik, az SZLKP KB Elnökségének tagja, a KB titkára adta át a jubilánsnak. Čupík elvtárs középiskolai tanulmányait a Mlchalovcei Mezőgazdasági Műszaki Középiskolában végezte. Már szakközépiskolásként aktívan bekapcsolódott a falvak szocialista átépítésébe, főleg a földművesek meggyőzésén és felvilágításán keresztül. Agrármérnöki szakképesítést, 1957- -ben szerzett a Nyttrai (Nitra). MezSgazdasáai Főiskolám. Ezt ként illetve alelnökeként nagy érdemeket szerzett a Kelet - -szlovákiai kerület mezőgazdasági és élelmiszer-ipari termelésének fellendítésében. Az 1963~1971-es években a Töketerebesi Gép- és Traktorállomás igazgatója, az 1971 — 1977-es években pedig a töketerebesi járási pártbizottság titkára volt. Mint szakember és politikai irányító nagy részt követően agronómusként, majd vállalt az említett járások szoa volt Nagykapost (Veiké Ka- cialista mezőgazdasági miyypušanyl és a Töketerebesi üzemei, felvirágoztatásában és (Trebišov) Járást Nemzeti Bi- gazdálkodásuk megszilárdít ásázottság szakosztályvezetője« ban.. Közben. a Nyitrai Mető-; gazdasAgi Főiskolán — 1969—* 1971-ben — elvégezte a termelés és az% irányítás ésszerűsítése témájú továbbképző tanfolyamot. Az 1977—1978-as években az SZLKP KB szakosztályvezetőt, majd osztályvezetői tisztségét töltötte * be. Széles politikai látókörét, szaktudását és szervezőkészségét eredményesen _ kamatoztatta, mindenekelőtt a párt gazdaság- és agrárpolitikai *határozatainak végrehajtása szakaszán. Miniszterhelyettesként — 1978 óta — felelősségteljesen teljesíti azokat a feladatokat, amelyek az élelmiszer-termelésre és -forgalmazásra irányulnak. Aktívan hozzájárul a pártkongresszusok, valamint a CSKP KB és az SZLKP KB határozatainak lebontásához és valóra váltásához. Sikeresen teljesítette azokat az elvárásokat, amelyek a 7. ötéves tervidőszak elefén bekövetkezett lemaradások behozására irányultak. Hatékonyan szorgalmazza az SZSZK élelmiszer-Ipari termelést-gazdaságt egységeiben á gazdaságosság javítását, ami az energia-, a nyersanyag és anyagmegtakarításban, valamint a mezőgazdasági nyersanyagok jobb feldolgozásában is megmutatkozik. A párthatározatokkal öszszeftlggésben szorgalmazza a termelőkapacitások felújítását és korszerűsítését, valamint a tudományos-műszaki haladás vívmányainak, főleg a robottechnika érvényesítését. Nagy érdemeket szerzett az ágazat külkereskedelmi kapcsolatainak szilárdításában. Elkötelezett politikai és szakmai munkásságát a korábbi években ,A kiváló munkáért" (19681, és „Az építésben szerzett érdemekért“ /1976) állami kitüntetések fémjelzik. További munkájához szerkesztőségünk munkaközössége jó erőt és egészséget kíván. (Z.-P.J 4 felhasználásának jelenlegi szintjén. A termelői fogyasztásnak a társadalmi termékhez viszonyított arányát a 8. ötéves tervidőszakban legalább öt százalékkal, tehát a 7. ötéves tervidőszakhoz viszonyítva háromszor olyan gyorsan kell csökkenteni. Másodsorban a nemzeti jövedelmet kell gyorsabb ütemben növelni, mint az ipari termelést. Tervszerű gazdaságunk történetében első ízben változik a két mutató kapcsolata. A nemzeti jövedelem növekményében az ipar 80 százalékban, tehát az előző ötéves tervidőszakhoz viszonyítva 17 százalékkal nagyobb arányban részesedik. Harmadsorban megváltozik az állóeszközök hatékonyságának irányzata. A hatékonyság ugyanis az előző ötéves tervidőszakban a terme’ő^ágazatok többségében évről évre csökkent. Ez megköveteli hatékony intézkedések elfogadását nemcsak a meglévő állóeszközök jobb kihasználását, hanem a hatékony beruházások megvalósítását illetően is. Negyedsorban a nemzeti jövedelem növekményében a munkatermelékenységnek 92— 95 százalékban kell részesednie. Az előző ötéves tervidőszakban ez az arány 80 százalékos volt. E feladat sikeres végrehajtása a nemzeti jövedelem tervezett dinamikájának biztosítása szempontjából a legbonyolultabb teendő. A gazdasági növekedés új minőségének érvényesítésére irányuló erőfeszítések elválaszthatatlanul összefüggenek a szerkezeti változásokkal. Mindezt a tudományos-műszaki vívmányok lehető legszélesebb gyakorlati érvényesítésével kell megvalósítani. A hatékonyság meghatározásában igényesen és lelkiismeretesen kell eljárni. Azokot a programokat és feladatokat kell előnyben részesíteni, amelyek a lehető leggyakrabban és a legkisebb költségráfordítással a legnagyobb hasznot hozzák. A hatékonyság gazdasági kalkulálásánál a tényleges adatokból kell kiindulni. A tudományos-műszaki haladás vívmányainak gyakorlati érvényesítése során új minőséget kell bevezetni. A jóváhagyott programot csak akkor lehet sikeresen megvalósítani, ha lényegesen növekszik az irányítómunka hatékonysága. Fontos politikai kérdésről van szó, melynek megoldása feltételezi nemcsak a gazdasági, hanem a társadalmi kapcsolatok tökéletesítését is. A népgazdaság tervezésének és irányításának rendszere, valamint a gazdasági mechanizmus átalakítása nagy igényeket támaszt mind az elméleti, mind a gyakorlati tevékenységgel szemben. Egész sor problémát összességében. a KGST-tagországokkal folytatott szoros együttműködés útján kell megoldani. javítani kell viszonyunkat a haladó és az alkotó jelleg megértéséhez. Mindenekelőtt arrél van szó, hogy teljes mér' tékben azonosuljunk ezzel a folyamattal. Legyünk fáradha- tatianok az új utak keresésé- i ben. jobban éljünk a szocía- lista vállalkozó szellem érvé- I nyesitésével és az „egészsé, ges“ kockázatvállalással. A [ vállalkozó és alkotó szellemnek minden dolguzó, szervezet vagy szerv eltökéltségében elválaszthatatlan részként kell szerepelnie. Az alkotó jellegnek a mezőgazdasági—élelmiszer-ipari komplexum összes szférájában és az irányítás összes fokán érvényesülnie kell. Ma már tudjuk, hogy az innovációs folyamat szorosan összefügg a termelés tervszerű irányításával, a vezető dolgozók munkájával. A vezető dolgozóknak úgy kell beosztani munkájukat, hogy elég idejük maradjon az ötletes alkotómunkához, a stratégiai fontosságú feladatok teljesítéséhez és az új, a haladó ismeretek tanulmányozásához. Ha valaki ezeknek nem szentel kellő figyelmet, akkor hibát követ ei, mert nem tud eleget tenni annak a tisztségnek, amelyet a társada'om elvár tőíe. Az alkotó irányításra kell nevelni az alárendelt személyeket is. A vezető dolgozók politikai kötelessége, hogy kezdeményezésre serkentsék a dolgozókat és a munkaközösségeket, főleg a komplex ésszerűsítő brigádokon, a társított szocialista köte’ezcttségvállalásokon. a brigádszerű munkaszervezési és jutalmazási rendszeren stb. keresztül. A tudományos-kutató és fejlesztőmunkában is — előtérbe kerül a nagyobb Igényesség. Az egyes programok és feladatok meghatározásakor meg kell szilárdítani a felelősségtudatot ügy, hogy a társadalmi haszon legyen az elsődleges. A jövőben nagyobb figyelmet kell szentelni a megoldások komplex jellegének, beleértve a gyakorlati útmutatásokat is. Következetesen kell érvényesíteni azt az alapelvet, hogy a megvalósítandó eredmények összehasonlíthatók-e a világszínvonallal. Ezzel kapcsolatban tovább kell tökéletesíteni a tudományos-műszaki tájékoztatást. összehasonlítást ugyanis csak akkor végezhetőnk, ha kéznél levő. konkrét és felhasználható információk állnak rendelkezésünkre. Ugyanez a megállapítás érvényes az új találmányokkal, felfedezésekkel stb. kapcsolatban is. A világszínvonalú ismeretek jobb és hatékonyabb felhasználása érdekében maguk a tudományos-műszaki tájékoztatással foglalkozó intézetek, kutatók és irányító dolgozók is sokat tehetnek. A felülvizsgálások eredményeiből egyértelműen arra lehet következtetni, hogy a rendelkezésre álló tudományos-műszaki információkat hazánkban lassan vagy megkésve hasznosítják. A tudományos-műszaki tájékoztatási rendszert az élenjáró mezőgazdasági és élelmiszer-ipari üzemek, valamint a szolgáltatásokat nyújtó szervezetek felé is tökéletesíteni kell. A jövőben a tudományos-műszaki tevékenység tervszerű irányítási rendszerén is változtatni kell. A kiinduló alapot a tudományos-műszaki fejlesztés egységes programjában kell keresni. Nem szabad megfeledkezni olyan tényezőkről sem. mint e rugalmasság, valamint a célprogramok és a csoportos tervezés tökéletesítése. A mai dinamikus időszakban a tudományos-műszaki fejlesztéssel kapcsolatos terveket állandóan időszerősfteni kell. (Folytatás а XI, oldalon)
