Szabad Földműves, 1986. július-december (37. évfolyam, 27-52. szám)

1986-11-15 / 46. szám

14 SZABAD FÖLDMŰVES 1986. novemfier 15. MÉHÉSZÉT • MÉHÉSZÉT • MÉHÉSZET • MÉHÉSZET • MÉHÉSZÉT • MÉHÉSZET • MÉHÉSZET • MÉHÉSZET • MÉHÉSZET termékek feldolgozása (Štefan Krajčovií *: felvétele) Következő értékes méhészeti ter­mék a méhknnyér vagy lépes pollen. A méhkenyér rágása folytán a méz, a virágpor és a viasz hatóanyagai együtt jutnak szervezetünkbe. Rendkívül értékes anyag a méh­­perapő. A friss méhpempö 67 száza­lék vízből és 33 százalék száraz anyagból áll. A száraz anyag 12 szá­zaléka fehérje, 6,5 százaléka zsír, 12.5 százaléka hamu, 2,8 százaléka ismeretlen anyag. Matúr méhpempőt, méhpempös mézet, méhpempös virág­poros mézet Is lehet kapni. A keve­rékek tartalmazzák valamennyi ösz­­szetevőjük jó hatását, így igen hatá­sos élelmiszerek. Nagyobb figyelmet érdemelne a méhpémpó. Még egy igen értékes méhészeti termékről részletesebben kell szólni. Ez a propolisz. A propolisz számos olyan anyagot tartalmaz, amelynek gyógyító hatása van. összetétel: 10-70 százalék gyanta, 14—40 száza­lék viasz, 2—10 százalék olajok és 3—25 százalék oldhatatlan anyag. Előfordul benne tlavon. betu’én. va­nillin. tzovanillin, íahéjsav és fahéj­­alkohol szorhtnsavak, quercetin, ká­vésavak, feruls3vak, aminosavak. E, H és P vitaminok, valamint néhány В vitamin, zsírsavak, továbbá nyomele­mek: cink, vanadium, vas. réz, cuk­rok, glukozid, csersav, illó olajok és enzimek. A flavonoidok 41-féle gyigy­­hatáss^l bírnak. Méhészeti termék a méhméreg és a ’viasz is. Ezek már nem minősülnek élelmiszernek. Az utóbbi főleg a mé­hészeti termelés alapanyaga. Csak a lépesmézfogyasztó találkozik viasz­­szal. A. viaszból is sok értékes ható­anyag jut a szervezetbe azalatt, amíg a lépesmézet elfogyasztja az ember. A lépesméz ezért értékesebb, mint a méz. Előállítása is Jóval költsége­sebb. Ha az ismertetett méhészeti termé­keket az egészség szo’gálatába kí­vánjuk állítani, érdemes felmérnünk, hogy a méhállomány évente átlago­san mennyi méhészeti termék előál­lítására képes. A méztermelésre ren­delkezésre állnak adatok, a többi méhészeti termék várható éves meny­­nyiségét csak a méhek élettani ké­pessége alapján tudjuk megbecsü'ni.-M— Talán nincs is olyan falu a Bod­rogközben. ahol ne ismernék Timko Ferenc bodrogszerdahe­­lyi (Streda nad Bodrogom) méhészt. Jómagam is több mint harminc éve ismerem. Az elmúlt időszakban több ízben írtam lapunk hasábjain mun­kásságáról. Bemutattam őt. mint köz­életi személyiséget, a takarmánybe­verő vezetőjét, az aranyérmes szocia­lista brigád vezéralakját, irányítóját. A közelmúltban Bodrogszerdehe­­lyen járva ismét felkerestem. Kertes családi házban lakik, szinte a község szélén. -Éppen a méhesből jött elő, amikor portájáu benyitottam. — Min­dig van bőven tennivaló, az ember soha nem ülhet tétlenül — mutatott a kaptárak felé. \ Rögtönzött szemlém során vagy negyven kaptárt számolok meg. Btz­­tat. hogy merészkedjem én is nyu^ godtan közelebb a kaptárakhoz. ö még a felét Is odahajtja az egyik, röpnyfláehoz. mutatván, bogy lám. védősisak nélkül sem bántják a mé­hek. Ahogy én magamat ismerem, né­hány bizonyosat) bennem felejtené fullánkját; Így bál azt javaslom: vo­nuljunk ..védettebb” helyre, ahol vá­laszt kaphatok az engem fogta!koz­­tató kérdésekre. ф Arra kérek választ, hogy mikor és miként kezdett el a méhészettel foglalkozni? — Mintha csal; a múlt héten tör­tént volna; úgy él bennem az a pilla­nat, amikor 1967 májusának uto'só hetében-vettem egy méhcsaládot. Te­hát egy kaptárral kezdtem. Később szakkönyveket vásároltam, s nem szégyellem, hogy azóta is szívesen bújom a szakirodalmat. Ugyanis a méhészekre Is érvényes, hogv nem­csak a' |6 pap, hanem a méhész is holtáig taňul. Hozzáfűzhetném nyu­godtan .azt Is: mégsem képes kifür­készni a tnéhek világának valatneny­­nyi titkát. Azt azonban elmondha-HASZNOS SZENVEDÉLY tóm, hogy a legfontosabbat megta­nultam: a méhek szeretetét. Ezzel kapcsolatosan számos dolgot, tenni­valót sikerült elsajátítanom, illetve megvalósítanom. • Mi a magyarázata annak, hogy azok közül, akik kedvet kapnak a méhészkedéshez, végül is olyan ke­vesen tartanak ki elképzeléseik meg­valósítása surán? — Sokan úgy képzelik, hogy a mé­hészkedéssel könnyen, s rövid idő alatt nagyobb jövedelemhez, anyagi javakhoz jutnak. Tény, hogy a méhek meghálálják a róluk való gondosko­dást. Am. amíg az ember odáig ejjut, sokat kell tanulnia, tapasztalnia. A- zon nem csodálkozom, hogy sokan feladják eredeti elképzeléseiket, mi­vel a tandíjat mint másutt, itt is meg kell fizetni. Van, akiben nincs meg a kellő kitartás, másokban pedig csak pislákol a méhek iránti szere­tet. Akinél nem a méhek szeeetete az elsődleges, hanem a gyors meg­gazdagodás vágya, az soha sem tanul meg eredményesen méhészkedni. • Én is találkoztam már több olyan méhésszel, aki azt mondta: ha sempii’yen hasznot sem hozna a mé­hészkedő*,• akkor sem mondana le róla. — Hát én is ezek közé tartozom. Az igaz, hogy nagyon kell szeretni a roéheket, ha „munkájukat“ megbe­csülni és hasznosítani akarjuk. Ah­hoz is tapasztalat szükséges, hogy szükség esetén ha segítségre szorul­nak, megtaláljuk a segítségnyújtás legmegfelelőbb formáját vagy mód­szerét. Talán ezt a legnehezebb meg­tanulni. Akfben nincs elég kitartás — mert nőm szereti a mébeket — ar hamar felhagy a méhészkedési kísér­lettel. A nyolcvanas évek elején az atkák például nagy kárt okoztak, szinte újra kellett kezdenem mindent. Azóia évről évre szaporítom a csalá­dokat. Jelenleg már negyven méhcsa­ládom van. Az idén öt családdal bő­vítettem az állományt. 0 Méhészkörökben már több ízben hallottam, hogy a méhek nem szere­tik. ha a méhész az alkohol hatása alatt a méhesben tevékenykedik... ~ Ez így igaz! Akin megérzik az italt, azt bizony alaposan megszúr­­kodják. . ф Komolyobbra fordítva a szót. beszéljen a méhészkedési eredmé­nyekről! — Volt olyan esztendő, amikor harminc családtól. 1350 kilogramm mézet pergettem. Az i? igaz. hogy a következő évben nem volt szükség a mézpegetőre, De hát. ilyen a mé­hészkedés. Nem mindig lehet kiszá­mítani. hogy milyen eredmények lesz­nek. Az idei év folyamán 25 család­tól pergettem, s átlagosan 28 kilo­gramm mézet könyvelhettem el. Ezen­kívül sikerült 15 kiló viaszt is érté-, kesítenem. Összegezve tehát az ered­ményeket, az elértekkel elégedett va­gyok. , , # Az utóbbi években a méhészke­dés rendkívül nehéz időszakot élt át. Mi erről a véleménye? • — Igen, az atkák kártétele komoly problémákat jelentett. Az idén én már a betelelést befejeztem. Az ősz folyamán ötször füstöltem, s még egyszer fogok. Sajnos, atkák még mindig vannak, de legalább a füstö­lés segít. A méhcsaládjaim különben egészségesek, s megfelelő erőnlétűek. • Tudom, hogy tagja az SZMSZ Rodrugszerdahelyi Alapszervezete ve­zetőségének, sokáig az ellenőrzubi­­zottság elnöki tisztségét is betöltötte, jelenleg pedig méhlegeltetési felelős. Mi ön szerint a vándoroltatás sze­repe? — A vándoroltatás a méhészkedés egyik meghatározó tényezője, s ezért megkülönböztetett figyelmet érdemel. Más járásokból is járnak vidékünkre méhlngeltetés céljából. Ügyelünk ar­ra, hogy csak egészséges családokat vándoroltassanak. mert különben fennáll a fertőzés veszélye. Sajnos, elég gyakoriak a különböző jellegű szabálysértések. ф Még egy személyes Jellegű kér­dés: ki segít a méhészkedésben? — A család tagjai. Van három fiam, időnként besegítenek, de hát őket többnyire leköti a munkaidejük. István, a legidősebb fiam sokat segít pergetéskor, meg betele’tetéskor. Sze­rintem ügyes méhész válhat belőle. A másik két fiamra sem panaszkod­hatok, mert ők is érdeklődést tanúsí­tanak a méliészkedés iránt. Rövide­sen nyugdíjba vonulok, akkor majd több időm lesz'a méhészkedésre. Re­mélem, hogy rövidesen a fiaim is ön­állóan fognak gazdálkodni, hiszen megvan bennük a leglényegesebb: a méhek szeretete. ILLÉS BERTALAN HIRDETÉS Értesítjük a tisztelt méhészfSrsakst, hogy a beküldött viaszból megrende­lésre 10,— koronáért — sonkolyból pedig kilónként 12,— koronáért jó minőségű mfllépet készítünk, s ezt kívánatra fértőtleníttok A mfllépet megrendelés szerinti méretre vágjuk, < ha partnereink kívánják, foszforral rel|avft]uk hogy a méhek egészsége­den szaporodjanak. VýrohBa medzlzlienok ЯВ1 П8 2 a I o v n • Telefon: 931-14 A méhészeti termékek hasznosítása nak enzimek, ínvertáz, diasztáz. ka taláz, glukóz-oxidáz. A mézben hot monok is vannak, pl.: acetilcholif növekedést serkentő anyagok. Van nak még benne életgátlók, savak, 11 latanyagok és kevés vitamin. A méz tehát a cukorral szemben amely csak nádcukrot tartalmaz, igei értékes táplálék. Édesítőértéke azon ban kisebb a cukorénál. A másik igei jelentős méhészeti termék a virág por. A virágpor, amit a méh gyűjt. , kétszikű növények hímivarsejtje. E zek millióit csomózza hátsó lábalna! kosarába a méh, hogy saját maga é: ivadékai fehérje-, vitamin- és ásvá nyianyag-szükségletét fedezze. E szá zad iývenes éveitől kezdik gyüjten és használni élelmiszerként és a gyó gyászaiban. Alin Caillas írja „A vi­rágpor csodálatos hatásai" c. írása ban: „A virágpor nem gyógyszer. Aki róla olvas, nem receptet olvas, de esetleg egy csodálatos gyógyulás le­hetőségeit ismeri meg." Lássuk a legfontosabb élettan! ér­tékelt Edmund Herold idézett müve alapján: A virágporban' a 22 amino­­savból 20 van jelen. Az aminosavak a fehérjék építőkövei. Lényeges (esz­­szenciális] aminosavak azok, amelye­ket az ember szervezete nem tud elő­állítani. azokat a táplálékkal kell felvenni. Száz gramm virágporral apnyt. s’ethez fontos, aminosavat veszünk magunkhoz, mint fél kiló marhahús­sal vagy 7 tojással. Ezekből az ami­­msavakból 30 g virágporral bár­mely más további élelmianvag ma­gunkhoz vétele nélkül ki tudjuk elé­gíteni napi szükségletünket. A virág­­)or tartalmaz még zsírban és vízben ddódő vitaminokat, antibiotikumo­sat, hormonokat, enzimeket. A virág­­юг további anyagai: kálium, mag­­íézium, kalcium, réz. vas, szilícium, öszfor, kőn. klór, mangán. Alin Caillas a virágpor következő ó hatását írja le:- a virágpor javítja az. étvágyat;- jobban használ az étel;- a virágpnr jó hatású az ember hangulatára;- a virágpor megkönnyíti a szellemi munkát;’.- a virágpor javítja az agysejtek vérrel va'6 ellátását;- a virágpor serkenti a növekedést;- a virágpor erősíti a látóképessé­get;- a virágpor használ a hajhullás ellen;- a virágpor kozmetikai szerként it használható;- a virágpor segít a prosztata-meg­­betegedőshen szenvedőkön;- a virágpor jótékony hatású a kü­lönböző gyulladások esetén. Az emberiség évezredek során meg­figyelte, hogy melyek azok a növé­nyek és állati termékek, amelyek a táplálkozásra való alkalmasságukon túl bizonyos betegségeket gyógyíta­nak, illetve segítenek megelőzni azo­kat. E hosszú megfigyelések eredmé­nyeként jött létre a népi gyógyászat. Ennek eszköztárában helyet kapott a méz, a virágpor, a propolisz is. Őse­inknek nem volt mézpörgetőjük, vi­­rágporelszedó és propoliszgyüjtő ké­szülékük. A fák odvából, majd ké­sőbb a kasból kiszedett lépet fo­gyasztották. Ebben a lépben volt méz, a méhek által tartósított virág­por, amit ma méhkenyérnek neve­zünk. és volt propolisz is, amivel а méhek berendezéseiket hárlvaszerűen bevonják. Miközben a mézet és méh­­kenyeret kivágták a sejtből, hozzáju­tottak a viaszban lévő értékes ható­anyagokhoz is. Sőt, esetenként a pe­tét. álcát, bábot is megették, igy méh­­pempőhöz jutottak, és az álcák, bábok hatóanyagaikkal is gazdagodtak. így annak ellenire, hogy nem tudták, mi­lyen értékes anyagokkal éltek, érez­ték e táplá'ék jó hatását. Nagy be­csülete volt a melleknek. A méz volt az egyedüli édesítőszere az emberi­ségnek évezredeken át. a nád-, majd a répacukor felfedezéséig. A viasz pedig a fényt jelentette számára. Sőt. mézből készült az alkoholos italok egy része is. A méhek renoméja akkor esétt jó­korát. amikor az orvostudomány kez­dett fellendülni, az emberiség felfe­dezte a nád-, majd a répacukrot, s a világításból kezdett kiszorulni a viasz. Nem vitathatók azok az ered­mények, amelyeket az orvostudomány elért. Egy-egy jelentős felfedezés járványokat, népbetegségeket szám­­, űzött az emberiség életéből. A husza­dik században az óriási tudományos sikerekkel felvértezett egészségügyi intézményrendszer olyan tényekkel kényszerült szembenézni, amelyek új utak keresését tették szükségessé. Olyan új ún. civilizációs betegségek léptek fel, amelyeknek a leküzdésére űj módszerek szükségesek, s ezek következményei szinte elviselheteHen terheket raktak még a fejlett orszá­gok vállára is. amelyeket azok szinte nem képesek elviselni. Ezek a civili­zált ember egészségre kedvezőtlen életmódjának: a kevés mozgásnak, az egyoldalú táplálkozásnak, a túlzott alkoholfogyasztásnak, a dohányzás­nak. a motorizációnak, a városiaso­dással járó stresszhatásoknak a kö­vetkezményei. Korai megrokkanások, szívinfarktusok stb. jelzik ezt az új betegségsort. Ezek a tünetek rákényszerítik az orvostudomány és az egészségügy képviselőit, hogy a korábbi orvos-be teg kapcsolatot átértékeljék. így az egészségügyi stratégia eszköztárába a gyógyítás mellé bekerült a meg­előzés, a helyes életmód kialakítása, s a páciensek köre kibővült az egész­ségesek táborával, akiket meg kell védeni attól, hogy megbetegedjenek. Az egészséges embereket meg kell ismertetni az egészséges életmóddal. Az egészséges életmódnak egyik fon­tos eleme az egészséges táplálkozás. A méhészeti termékek magas élettani értékük miatt kis mennyiségben, de rendszeresen fogyasztva segíthetik az egészség megőrzését. Ma e méhészeti termékeknek két­féle szerepe alakult ki az egészség­­ügyi stratégiában. Az egyik a gyó­gyászati felhasználás, a másik az élelmiszerként való íoeyasztás. Jelen­leg a világ sok országában kutató­­intézetekben. klinikákon tudományos kutatásokat és kísérleteket végeznek a méhészeti termékeknek az ember­gyógyászatban történő alkalmazásé­ra. Alkalmazzák kozmetikai célra is kozmetikai cikkeket előállító nagy nevű cégek éppúgy, mint a népi gyó­gyászat. Ismeretes, hogy a méhészeti termé­kek egyúttal élelmiszerek is. Mégpe­dig olyan élelmiszerek, amelyek bő­ségesen tartalmazzák a szervezet számára' nélkülözhetelien anyagokat. A továbbiakban a méhészeti termé­kekkel, mint élelmiszerekkel fogunk foglalkozni. A fogyasztó még alig Ismeri a mé­hészeti termékek élettani értékét. Kérdés tehát, hogy a virágport, a méhpempőt, a propoliszt élelmiszer­nek tekinthetjük-e? Erre akkor tu­dunk választ adni, ha felmérjük, hogy mennyit volna képes megfelelő ke­reslet esetén termelni a méhészet, ezek mennyire terhelik meg a fo­­fogyasztő költségvetését, és érde­mes-e ezeket a termékeket beillesz­teni étrendünkbe. Elsőként néhány szót a mézről. Edmnnd Herold: A méhészeti termé­kek egészségi értéke c. munkáját vesszük alapul. Mit tartalmaz a méz? Harminc­­nyolc százalék gyümölcscukrot, 32 százalék körül szőlőcukrot, 7—10 százalék kettős cukrot. 1,5 száza'ék többszörös cukrot. A méz tartalmaz a szervezet számára nélkülözhetetlen makroelemeket [makroelemek, ame­lyekből a szervezet számára gramm­nyi nagyságrendben van szükség), így a nátriumot, káliumot, kalciumot, klórt, foszíort. Tartalmaz mikroele­meket f ezekből a szervezetnek hg nagyságrendben van szüksége,, re­zet. mangánt, kobaltot, molibdént. cinket, jódot, fluórt. A mézben van-

Next

/
Thumbnails
Contents