Szabad Földműves, 1986. július-december (37. évfolyam, 27-52. szám)

1986-11-15 / 46. szám

#

A Szlovákiai Kertészkedók Szövetségének felvásárlási és gazdasági tevékenységéről

A Szlovák Szocialista Köztársaságban a dinamikusan fejlődő Csehszlovákia keretein belül érthető módon előtérbe került a mezőgazdasági—ipari komplexum távlati terveinek megvaósitása. -Fő feladatként a mezőgazdasági termelés, élelmiszergyártás és fogyasztás terén önellátást kíván a jövőben biztosítani. A mezőgazdaság szocialista átépítése, az ipar gyors fejlődése új problémakörök láncolatát vonta maga után. főleg az állandóan növekvő városi lakosság é ^szükségleteinek kielégítésében.

A szabadidő kulturált és ésszerű kihasználása bizonyos fokig mércéje a lakosság életszínvonalának. Nálunk sokan a szabadidő célszerű kihasználó sát a kiskertekben találják meg. Szocialista társadalmunk kellő feltéte’eket teremtett ahhoz, hogy a kiskertészek tevékenysége szervezett formában fejlődjön tovább a Szlovákiai Kertészlcedők Szövetségének kerete n belül, amely tagja a Szlovák Nemzeti Frontnak. Az SZKSZ keletkezése szorosan összefügg köztársaságunk szövetségi elrendezésével és az SZKSZ e'ső kongresszusával, melyre 1369-ben került sor. A Szövetség céljai és feladatai a szervezet alapszabályzatában fejeződnek ki, főleg a mezőgazdasági kistermelés továbbfejlesztése, a termőföld kihasználása és ápolása, valamint a természeti környezet védelme terén. Szövetségünk fő feladatai közé tartozik a mezőgazdasági kisterme’és olyan jellegű irányítása, amely a munka- és energia'gényes gyümölcs és zöldségfajták termesztését serkenti. Ezzel kapcsolatban megemlítendő, hogy hazánk viszonylag magas életszínvonala el enére a gyümölcs- és zöldségfogynsztás alacsony szinten mozog. kb. 130 kg jut .egy főre évenként. Több fejlett országban ez eléri a 200 k§-ot. A probléma megoldására több magasabb szintű párt- és állami határozat született. A Csehszlovák Szövetségi Kormány határozata értelmében elfogadott alapelv biztosítja a fogyasztás szintjének emelését távlatilag az 1990-es évekig Ezzel összhangban a Szlovák Szocialista Köztársaság Kormánya konkrétan megbízta szervezetünket a kistermelők termékeinek felvásárlásával és értékesítésével, szövetségünk szolgáltató üzemeinek részvételével. E megbízatás vonatkozik a zö'dség és gyümölcs további termés uláni feldolgozására és a késztermékek készítésére is.

Szövetségünknek jelenleg több mint 200 ezer tagja van, az alapszervezetek száma kétezer 318, melyeket 49 járási bizottság irányít. A járásokban főállásé fárási titkárok tevékenykednek. Ezek aktiv részvéteivel központi bizottságunk szervező' és irányítói tevékenysége könnyebben halad. A szövetségünk tagjai által megművelt termőfelület nagysága eléri a 16 ezer 800 hektárt, ebből 4 ezer 600 hektár a kiskertésztelepekhez tartozik, ahol szövetségünk tagjainak önellátása a döntő tényező. A kiskertésztelepek jelentősége abban rejlik, hogy főleg városköze ben alakulnak az elhagyott parlagon heverő földeken, és így jelentősen hozzájárulnak a gyümölcs és zöldség fogyasztási szintjének emeléséhez. A piaci termelés szempontjából a falusi háztáji kiskertészek a legérdekeltebbek, akiknek összlétszáma szövetségünkből) kb. 119 ezerre tehető és kb. 12 ezer 200 hektár földet művé nek meg. Távlati feladatnak számít a még szervezetlen kskertészek bekapcsolása szövetségünk tevékenységébe.

A kistermelők nagy részaránya a gyümölcs- és zöldségtermesztés terén abból is kitűnik, hogy Szlovákiában a gyümölcsfák 65—68 %-a magánkézben van. A zöldségtermesztés részaránya kedvezőbb a szocialista nagyüzemek szempontjából, ahol 50 °/b a zöldségtermesztés nagyságrendje.

Annak el'enére, hogy a Szlovákiai Kertészkedók Szövetségének fő célja a gyümölcs- és zöldségtermesztés terén elérni az önellátást, szervezetünk a piaci kistermelők irányítását és áruik eladását is szervezi. A Szövetségi Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériumnak 1985-ös rendelete érteimében a Szlovákiai Kertészkedók Szövetségének szolgáltató üzemei is rendelkeznek felvásárlási joggal a fogyasztási szövetkezetek és az állami zöldség- és gyümö'csértékesítő vállalatok mellett. Szlovákiában a meghatalmazott felvásárlási vállalatok a kistermelőktől az

1981—1985-ös években összesen 199 ezer 371 tonna gyümölcsöt és 376 ezer tonna zöldséget vásároltak feL Ebből a mennyiségből szolgáltató üzemeink az említett időszakban 55 ezer 144 tonna gyümölcsöt és 104 ezer 221 tonna zöldséget vásároltak fel és forgalmaztak. Némely zöldségfajtánál a kistermelők részaránya a felvásárolt összmennyiséenek a 80 %-át is kiteszi, főleg a korai és hajtatott fajtáknál m;nt pl. a fejes saláta, karalábé, zöldpaprika stb., a munka és energia'gényes fajtákról van szó.

A szerződéses viszony kialakítása a kistermelőkkel a legjárhatóbb út a felvásárlási folyamat lebonyolításánál. Ilyen módon elérhető az áru mennységi. minőségi és időszaki felvásárlása és a fogyasztóhoz a kellő időben történő eljuttatása is. A szerződéses viszony határozott előnyt je'ent a kistermelőnek. mive! a szerződéses árak rrdntegy 50—70 %-kal magasabbak, mint a - szabadárak. A zöldség- és gyümölcstermesztés anyagi ösztönzője még az adómentesség is. amely csökkenti a kistermelő önköltségét. A szervezésnél a felvásárlás, valamint az eladás biztosításánál szolgáltató üzemeink jó példával járnak elől, ami a pontosságot és megbízhatóságofc.illeti. Ennek köszönhetően a szállítót és megrendelői viszonyok kedvezően alakultak az 1981-es évhez viszonyítva, szolgáltató üzemeink összforgalma 65 %-kal nőtt és az 1985-ös évben elérte a 406 millió koronát. Ebben az évben 24 ezer tonna zöldséget és 11 ezer tonna gyümölcsöt vásároltak fel a kistermelőktől. Szolgáltató üzemeink száma 17, ezek több mint 500 felvásárló központban biztosították azt, hogy még a kisebb mennyiségek is az árualapokat gyarapítsák. Szolgáltató üzemeink legnagyobb üzleti partnerei a feldolgozó ipar vállalatai, ahova a gyümö'cs és zöldség összmennyiségének 44,6 ®/o-a irányul. Az elmúlt években rohamosan fejlődtek a Cseh Szocialista Köztársaságba irányuló szállításaink, míg 1980-ban 4 ezer 900 tonna zöldséget szállítottunk, 1985-ben az a menynyiség több m’nt a háromszorosára emelkedett. — összesen 14 ezer 900 tonnát tett ki.

Szövetségünk központi bizottsága a szállítói-megrendelői kapcsolatok további bővítése érdekében keretszerződéseket kötött a partnervállalatok vezérigazgatóságaival, az ötéves tervidőszakra. E szerződések távlati szempontból pozitívan hatnak a kistermelők termelői biztonságára. További együttműködést is biztosít a szerződő feleknek, mint pl., a zöldség és gyümölcs termés utáni feldolgozása, elkészítése is. E- zekbetr a munkákban főleg szövetségünk tagjai, nyugdíjasok és háztartásbeliek vesznek részt, ami nagy munkaerőmegtakarítást jelent a partnervállatok részére. így évente több mint 4 ezer tonna zöldség kerül feldolgozásra.

A komplex szolgáltatások biztosítása szervezetünknél kongresszusi feladat. A zöldség- és gyümölcstermesztéshez anyagi és technikai feltételek Is kellenek. Ezért újabban szo'gáltató üzemeink ún. házhozszállítási szolgáltatást is biztosítanak az alapszervezetek részére, előnyös felételek mellett, mint pl. 5 %-os árkedvezmény és az áruk — kertészkedési kellékek — ingyenes szállítása az alapszervezetek raktárába. Az 1985-ös forgalom elérte a 32 millió koronát a leszállított kiskertészkellékekért mint pl. permetszerek, műtrágyák és szaporító anyagok.

Alapszervezeteink az árkedvezményből befolyt összegeket saját belátásuk szerint használhatják fel. E külön szoláltatás biztosításához 44 teher- és 9 félteher-gépkocslt üzemeltetünk. Természetesen a szolgáltató üzemek kocsiparkja segíti a zöldség és gyümölcs gyors eljuttatását a rendeltetési helyére, valamint szaküzleteink áruval történő bebiztosítását is ellátja.

Szövetségünk központi bizottsága nagy súlyt fektet a szaküzleti hálózat fejlesztésére is. M’denütt, ahol nagyobb számban találhatók alapszervezeteink, szaküzlcteket nyitunk. Szlovákia-szerte 68 ilyen bolt működik, ahol beszerezhetők a kistermeléshez szükséges kellékek, anyagok és a szerszámok. Szaküzleteinkben az összforgalom az évi 55 millió koronát is meghaladja. Távlatilag további kiskertészeknek nyújtott szolgáltatásokat is tervezünk mint pl. szántás, permetezés, va'amint a kisgépek javítása stb. A szükséges gépi eszközök már 5 ilyen üzemünknél biztosítva vannak.

A komplex szolgáltatások további módja a hullott és roszszabb minőségű gyümölcs feldolgozása musttá, aszalt gyümölccsé és szeszipari termékekké. 1985-ig szövetségünk 20 gyümölcsfeldolgozó központi»* létesített alapszervezeteink részére. E központokban több mint 4 ezer tonna gyümölcsöt dolgoztunk fel a tagok részére. A beruházások összege az 1981- -85-ös években elérte a 28 millió koronát, amelyből gyümölcsfeldolgozó üzemek, szövetségi házak és üdülőközpontok létesültek. A gépjárműparkot is modernizáltuk, nagy teherautók vásárlásával. A beruházások összege az 1986-1990- -es években eléri az 53 millió koronát. Ebben az időszakban pl. 27 új gyümölcsfeldolgozó központot létesítünk.

Külön említést érdemelnek még az üdülőközpontjaink, ahol szövetségünk alkalmazottai egész évben üdülhetnek Szlovákia legszebb részein. Szezon utáni időszakban szövetségünk központi bizottsága továbbképzéseket szervez és más szervezeti tevékenységet fejt ki. Szolgáltató üzemeink szervezetünk szilárd bázisát alkotják gazdasági téren. Az üzleti tevékenység alkotja gazdálkodásunk gerincét (mintegy 95 %-átl. A' melléktevékenységek kisegítő jellegűek, mint pl. a fuvarozás, gyümölcsfeldolgozás, száritóaszalókészülékek gyártása, nyomdai és sokszorosító munka stb. 1935-ben 14 millió korona tiszta nyereséget értek el, ebből 5,5 millió korona illette központi bizottságunkat.

1985-ben cca. ezer alkalmazottat foglalkoztattak, ennek kb. 60 %-a szezonmunkás, gyümölcs- és zöldségfelvásárló.

Az SZKSZ céljai és feladatai azonosak a mezőgazdásági-) pari komplexum célkitűzéseivel, harmonikusan kiegészítik ezt, és ezáltal szerves részét képzik szocialista mezőgazdaságunknak. A jövőben is ezekhez a szempontokhoz fogjuk igazítani szövetségünk további sikeres fejlesztését.

Kotiers András,

a Kertészeti Szolgáltatások

igazgatóhelyettese

Főleg a kezdő gombászbk számára volt tanulságos az a gombakiállítás, amelyet a közelmúltban rendeztek meg a Bratislava! Kultúra és Pihenőparkban. A kiá'lításon az öszszes nálunk elterjedt gombafajtát láthattuk. Mindegyiknél jelölték: ehető, ehetetlen vagy mérgező. Az egymáshoz hasonlító ehető és mérgező fajtákat a Iá togatók világosan megkülönböztethették. A köztük lévő eltérésekre felhívták a figyelmet a rendezők, például a mérgező megfeketedik, ha elvágjuk. míg az ehető nem stb.

Bemutatták a tartósítás módozatait is. Egyes fajtákat szárítva, másukat befőttes üvegbe rakva, savanykás lével leöntve tárolhatjuk. A gomba mellé ízlés szerint sárgarépát, hagymái, tormát, vagy cseresznyepaprikát tehetünk. Így télen is kóstolgathatjuk kedvenc csemegénket.

A Račai Efsz egy új, terjedőben lévő gombatenyésztési módszert Ismertetett meg a látogatókkal. Az eljárás annyira egyszerű, hogy bárki megpróbálkozhat vele. Főliazsákba gombaspórákkal beoltott talajt töltenek. A fólia őrzi azt a nedvességet, amelyre a gombának szüksége van. Az így elkészített, körülbelül, 1 méter hosszú, 30 cm széles'és magas hasábokat bárki megvásárolhatja. Otthon tegyük hűvös helyre,-például a pincébe. Ezután hasítsuk fel a fóliát néhány helyen, ott fejlődnek ki majd a gombák. Leszedésük után ismét hasítsuk fel a zsákot. Ezt addig Ismételhetjük amíg a talajba -oltott spóramennyiség el nem használódik. Egy hasábból több kilogramm finom gombát nyerhetünk, és a termés Idejét magunk szabályozhatjuk figyelembe véve családunk igényeit.

E beoltott hasábok árusítását más efszekben is elkezdték, így remélhe^leg konyhánk újabb állandó csemegével gazdagodik. Persze vérbeli gombászok szerint az igazi izét csak „vadászata“ után kapja meg a gomba. Az ilyen részletes ismereteket nyújtó és remélhetőleg egyre gyakoribbá váló kiállítások pedig csökkentik annak az esélyét, hogy a „vad“ legyen az erősebb.

—ö. L.—

л iireti napokat szervozett ^2 a kürti (Strekov) Szövetkezeti Klub a község tömegszervezeteinek bevonásával. A háromnapos rendezvénysorozat a Szlovákiai Kiskerlészek Szövetségének helyi szervezete által létrehozott gyümölcs- és zöldségkiállítással kezdődött. A Vörös Csillag iifsz tágas, sokféle célt szolgáló termében az ízlésesen elrendezett asztalokon sorakoztak a termények. Akadt ott sok minden. Örömmel nyugtáztam, hogy mindenütt érződött a megfontolt, hozzáértő szakmai hozzáállás, a szakavatott kéz nyoma; a helyi jellegű kiállítások „mindenből a legnagyobbat" nézete elkerülte, sőt talán még fuvallata sem érintette ezt a tárlatot. Az tsmereínyújtás, tapasz tálát ál adás szelleme sugárzott minden irányból, bármerre is nézett az ember.

—Akárcsak tavaly és az azt megelőző években az idén is megszerveztük — mondja mellém lépve Izsák Vilmos, a szövetkezeti klub vezetője, a kiállítás egyik szervezője. — A kiskertészek és Korpás András mérnök más éveken szakelőadásokat is beiktattak, idén ez elmaradt, de gondolom, a szem gyönyörködhet így is.

Hát Igen. A megszokott hagyma-, retek-, s répaféléken, a közismert alma-, körte- és szőlőfajtákon kívül еду-két újdonság — spenót, tojásparadicsom, cékla, csillagtök, kávébab — keltette fel több látogató figyelmét. Boldog elégtétellel nyugtáztam, hogy a járási kiállítások „csodanövényei" már

Az ősz a kisállattenyésztők mérlegelésének az időszaka is. Ekkor, különböző kiállításokon értékelik a tenyésztői munkát és összehasonlítják a más tenyészetekben elért eredményekkel. A kezdő tenyésztők számára az ilyen bemutató kiállítás, az ottani légkör .szakmai beszélgetések a tudás kimeríthetetlen forrása, s egyúttal kiváló tenyészállatok beszerzésére is mód van. jó alkalmat nyújtanak a kiállítások új tagok szerzésére, a fiatalok megnyerésére, de egy-egy fajta terjesztésére Is. Ez jellemezte a IL Nitramenti Gazdasági Kisállat Kiállítást is, amelyet az érsekújvári (Nové Zámky) Középfokú Építészeti Szaktanintézet és a Szlovákiai Állattenyésztők Szövetsége Érsekújvár! Járási Bizottsága szervezett október első belében. A járősbeli kiállítókon kívül a komáromi (Komárno), lévai (Levice), nyitrai (Nitra), tapolcsányi (Topoľčany) járások legjobb tenyésztői mintegy 1300 tenyészállatot mutattak be. A kiállításnak nemzetközi jelleget adott, hogy Magyarországról Békéscsabáról 50 golambász tíz fajta galambbal mutatkozott be. A látogatók 24 házinyúlfajta 284 egyedét. 287 galambot (32 fajta) tekintették meg 93 kacsa és Hbakollekcló iránt Is nagy volt az érdeklődés. A kiál'ftás anyagához tartozott mintegy 100 tojás, valamint a tyúkok színes egyvelege is. A tenyésztők 296 értékesítésre szánt fa'kakas közül válogathattak. A gyerekek és a fiatalok a prémesállatok bemutatójánál Időztek sokáig.

Fotó; M. S.

A kiállítás a propagáeiós célokon kívül a tenyészmunka értékelését is szolgálta. A legjobb eredményeket az Érsekújvár! járás kisállattenyésztől értéit el. A házinyúl kategóriájában például hármas újvári siker született: Petrányi Ferenc, bánovi tenyésztő lett az első, megelőzve az újvári Karsay Ferencet és Brenka Tibort. A galambászok legjobbjai: JüDr. Kádek Imre, Soós Károly és Stefan Fabo, szintén érsekújváriak. A szátnvasok kategóriájában a bíráló bizottság legtöbb pontot az érsekújvári Michal Sucha kollekciójának Ítélte oda. Második a komiátl (Komjatice) Pavol Gálik. a harmadik pedig a suránl (Šurany) Anton Kraushubert lett.

Pavel J. Plavec

falvainkon is meghonosodnak. Az én figyelmem még két, a már leírtaknál ts jelentősebb* nek vélt dolgon akadt meg. Az egykori konyha ma már kive* szendőben levő fűszereinek és kerti gyógynövényeinek széles tárháza — az izsóp, a gumóskökény, a zsálya, a koriander, a bazsalikom, a levendula, a kakukkfű, a vasfű, a tárkony, a citromfű, meg az emberben a gyermekkori nosztalgiát éb* resztő petyegtetö bab — tárult elém... S mindez a legzenge* tesebb reklámnál is hatásosab* ban: ilyen növények is létez* nek, lehet, sőt érdemes tér* mesztéstikkel foglalkozni. A másik meglepetés: a szakköny* vek sokasága. Hazai és ma* gyarországi kiadványok tömke* lege.

— Tavaly a szőlőművelés és -feldolgozás egykori tárgyi em* lékeit ts bemutattuk. A még fellelhető, fából készült szer* számok és eszközök letűnt ко* rókát idéző darabjai nagy visszhangot váltottak ki... — emlékezik Izsák Vilmos. — A hajdani szüret egyes mozzana* tait, amely munkafolyamatok már csupán a legidősebbek em* ékezetében élnek, a folklór* csoport tagjaival felelevenítet* tűk és filmre rögzítettük. Szí* nes diafelvételeket is készítet* tünk, emlékidézőül... Az idén meg, lásd Ilyenné kerekedett a kiállításunk — mondja s invi* tál az újabb gyönyörködésre.

Némileg sajnálom, hogy a kiskertészek helyi szervezeté* nek elnökével nem válthattam szót, de azzal próbálom vigasz* tolni magam, hogy ehhez az ismeretterjesztést s hagyó* mányápolást arányosan ötvöző kiállításhoz talán az elnök sem sok érdemlegeset fűzhetne hoz* zá, hiszen minden szónál töb* bet mond a tett, többet nyűit a látvány.

(pénzes)'