Szabad Földműves, 1986. július-december (37. évfolyam, 27-52. szám)

1986-11-08 / 45. szám

1988. november 7. .SZABAD FÖLDMŰVES-13 Ukrajna nagy iparszere gyü­mölcstermesztő táj. A gyü­mölcstermesztés intenzivebbé léteiének egyik alaptényezője a köz­társaságban az öntözés, különösen a déli zónában, ahol a tenyészidőben csak 250 mm csapadék hullik. A transzspirációval és a talajfelszínről való fizikai párolgással kapcsolatban a gyümölcsfák intenzív növekedési fázisában a fokozott vízfogyasztást itt elősegíti a magas hőmérséklet és a levegő viszonylag alacsony pára­­tartalma. Ezért Ukrajna déli részén a gyümölcsösök öntözése nélkül gya­korlatilag lehetetlen nagy és stabil termést elérni. A köztársaság kolhozaiban és szov­­kozalban mintegy SO ezer hektár ön­tözött gyümölcsös van, az összes ül­tetvény 18 százaléka. Az öntözött gyümölcsösök termőképessége 40—50 százalékkal nagyobb, mint az öntö­­setleneké. Az öntözés lehetővé teszi a gazdaságoknak, hogy aránylag nagy, jő árnminőségű gyümölcster­mést érjenek el. így 1981—1984 átla­gában a Zaporozsjei terület „Zsovtne­­va hvilja“ szovhozában 10,9 t/ha al­­mástermésfi gyümölcsöt, a Kamenka azovhozban 12,8 t/ha, az Ivanovka szovhozban 13,8 t/ha almástermésfi és 9,3 t/ha csonthéjas gyümölcs ter­mett. Az Ukrán Öntözéses Gyümölcs­termesztési Kutatóintézet kísérleti gazdaságában 23 t/ha gyümölcsöt ter­meltek az almástermésfiekből és 8.4-et a csonthéjasokból, a Krimazov­­hozvinprom egyesülés szovhozalhan minden évben több mint 10.0 t/ha al­­mástermésfl gyümölcsöt takarítanak be. Á gyümölcsök termőképessége ön­tözött területen az ültetvény tipnsá­­től, a fajta-alany kombináció kivá­lasztásától, a telepítés ésszerű sűrű­ségétől, az öntözési technológia be­tartásától, éspedig a talafnedvesség­­-alaknlás rendszerének betartásától, figyelemmel a sorközök talajának knitárájának színvonalától is függ. Ezért az öntözött területeket min­denekelőtt a legkorábban' termőre forduló és a legtöbb termést hozó gyümölcsök telepítésével kell haszno­sítani. Ezekkel a kérdésekkel foglal­koznak az Ukrán Öntözéses GvU- mölcstermesztési Kutatóintézet (UKr- NIIOSz) szakemberei Az öntözéses gyümölcstermesztés gyakorlata azt igazolta, hogy az olyan öntözőmódszereket és berende­zéseket kell előnyben részesíteni, a­­melyek maximálisan biztosítják a ta­lajnedvesség szabályozásának lehető­ségét a gyökérzóna aktív részében a megengedett határok között, de leg­alább a minimális vizkapacitás 70 %-án, az öntözővíz takarékos fel­használásával; a növények hő- és vízháztartásának javítását; magának az öntözésnek a gépesítését és auto­matizálását; a talaj természetes ter­mékenységének fenntartását és a kör­nyezetvédelmet. A gyümölcsösök öntözésének leg­progresszívebb módszere az esöztető öntözés, amely nem igényel gondos tereprendezést, nem igényli speciális barázdák nyitását vagy sávok kiala­kítását, magának az öntözésnek a gé­pesítését. Gömb koronájá gyümölcs­fák öntözéséhez könnyű és középkö­tött talajú kiegyenlített terepen nagy hatósugarú DDN-70 és DDN-100 esőz­­tetőberendezéseket használnak. Nem nagy gyümölcsösökben KT-50 Raduga mozgó berendezéseket alkalmaznak Rosza-3 szórófejekkel, valamint Szig­­ma-Z-50D és Szigma-3-50-PP csehszlo­vák berendezéseket PUK-2 és PV-2 szórófejekkel. Az utóbbi években a gyümölcsösök öntözésére DS-25/309 hosszirányban vontatott esőztetőberendezést alkal­maznak. Ezzel állásból öntöznek zárt öntözővezeték-hálózatbél való vízki­vétellel, a berendezés áthelyezését pedig 0,9 vagy 1.4 t osztályú von­tatótraktorral végzik. A hosszirány­ban vontatott esőxtetőberendezések alkalmazásává! Moldáviában és Ük­­rajni krími területén szerzet! tapasz­talatok azt mutatják, hogy ezek ak­a sok szükséges fémcső miatt, ami hiánycikknek számit. Az UKrNIIOSz szakemberei kidol­gozták és bevezetik a gyakorlatba az ültetvények beépített csepegtető ön­tözési rendszerét, az öntöző csőveze­tékek földfeletti elhelyezésével. A csepegtető-öntözésnél a víz zárt cső­vezeték-hálózaton ét közvetlenül a fákhoz kerül cseppek vagy kis víz­sugár alakjában, 5—10 1/óra vizhoza mú mikro vizkieresztők, csepegtetős­­testek segítségével. Egy fára egy-egy csepegtetőtestet állítva a terület 10— 15 %-ét nedvesítik be. Ez elegendő a fák vízigényének kielégítéséhez. így a gynkérzénán túlra irányúié szivár­gás a minimálisra csökken; az öntö­zővízzel egyidejűleg műtrágyaoldatot is lehet adagolni. A csepegtető öntözőrendszer kétfé­le üzemmódban működhet: kis nyo­máson (20—120 kPa) sima terepen, és közepes nyomáson (200—400 kPa) —20,48, a Szimirenko ranettek 23,82— —30,88 t/ha termettek. Az almafák korona feletti öntözé­sénél, közepes távolságú Rosza-3 szó­rófejekkel, öt termőév alatt (1981— —1985) az átlagtermés 18,34 t/ha volt a jonatán fajtánál, ritkított többszin­tes koronájá fákon és 37,42 t/ha Gol­den Delicious fajta félig lapos кого­­nájú fáin. Magonera oltott alma csepegtető öntözésének vizsgálatánál minden egyes fára 2—2 db 10 1/óra vlzhoza­­mű csepegtetőtestet átütöttek. Az át­lagtermés kilenc termőév alatt (1977—1985) a ritkított, többszinte* koronákban kapott 17,55 t/ha és pa­lettáé koronák 28.72 t/ha termése kö­zött ingadozott. Különösen nagy ter­méssel vált ki a Golden Delicious és a Szimirenko ranett a palettás és fé­lig lapos koronájá fákon, átlagtermé­sük 30.38, illetve 37,3 t/ha volt, 1983- -han pedig ez egész számbavett idő­szakban a maximális 58,8—71,88, il­letve 85,76—70,75 t/ha termést érték el, ami arrél tanúskodik, hogy a cse­pegtető öntözés nagyon eredményes TuMvss-mííszÉi Imééi az öntözéses iMutawsztésben kor hatékonyak, ha egy menet leg­alább 0,8—1,2 km hosszú. A legkorszerűbb beépített esőztető­­rendszerek azok, amelyek lehetővé teszik az öntözési folyamat automati­zálását. A korszerű ipari gyümölcs­termesztés igényeinek a legnagyobb mértékben a beépített, korona feletti esőztető rendszer felel meg, közepes szórótávolságú Rosza-3 típusú szóró­fejek alkalmazásával. Azonban széles körű alkalmazása a gyümölcster­mesztésben nem lehetséges a beren­dezés és kiépítés nagy költsége miatt (mintegy 5 ezer rnbel/ha), valamint í -• x f*-'***, ' ;; í":! ■ bonyolult domborzatú terepen. Az ön­tözés folyamata teljesen automatizált A csepegtető öntözést célszerű bo­­gyósgyümölcsösökbe és sűrűn telepí­tett spaléros törpegyümölcsösökhe te­lepíteni előhegységl és hegyvidéki tájakon, ahol nagy hiány van öntöző­vízben. i A csepegtető öntözés alapján dol­gozta ki az UKrNIIOSz a finom csepp elosztású korona alatti esőztetés rendszerét. A vizelosztás a gyümöl­csösben a fák alatti deflektoros vagy centrifugális spirál típusú 0,005— —0.018 l/а vlzhnzamú szórófejekkel történik 0,5—2 m sugarú körben. Ez a rendszer lehetővé teszi a talaj he­­nedvesltését a fatörzsek sávjában, és a mikroklíma javítását a földhöz kö­zeli rétegben. A szakemberek sokévi vizsgálatai kimutatták, hogy a különböző öntö­­zőmődszerek és berendezések helyes alkalmazása a talajnedvesség meg­felelő szabályozásával a gyümölcsök­ben elég nagy termés elérését teszi lehetővé. Az öntözés hatékonysága azonban számos tényezőtől függ; a* agrotechnikai eljárások komplexumá­tól; nagy terraőképességű fajta-alany használatától a gyümölcsösben; a ko­ronaalakítás és metszés fejlett mód­szereinek alkalmazásától, a fák ész­szerű kötésbe állításától; a kártevők­től és betegségektől való megbízható megvédésüktől stb. Az UKrNIIOSz szakemberei М3 alanyra oltott alma­fák különböző koronaalakftási mód­jait és iiltetéssűrőségét vizsgálták 1975-től 1905-ig, a gyümölcsöst DDN­­-70-nel öntözve és a talainedvességet a tenyészidő alatt legalább a mini­mális vizkapacitás 70 %-ának szint­jén tartva. Az átlagos terméshozam a ritkított, többszintű koronákban el­ért 18,14 1/ha (kontroll), és a fák sűrített telepítésénél a paimetta. il­letve félig lapos koronaalakon kapott 22,29 t/ha. illetve 23,89 t/ha között ingadozott. A termés a fajtától is füg­gött; a jonatán ültetvények 13,46— bótermó almafajták termesztésénél intenzív gyümölcsösökben. Az UKrNIlOSz-Ъап kidolgozott cse­pegtető ős korona alatti esőztető ön­tözőrendszerek különösen ígéretesek a gyenge növésű, vegetatíven szapo­rított alanyra oltott, sűrű telepítésű almaültetvény ékben, amelyek terrnő­­refordnlás! ideje a legrövidebbre csökkent. A korona alatti esőztető öntözés alkalmazása M9 alanyra ol­tott, kis koronáid almafiltetvényhen (1979 évi tavaszi telepítés), lehetővé tette, hogy már az első években elég nagy termést hozzon, amely a faltá­tól és a fák telepítési sűrűségétől függött. Az átlagtermés négy év alatt (1982—1985) 4X1,5 m kötésben 18,47 t/ha, 4X1 m kötésben pedig 25,02 t/ba volt. A bőtermő Szimiren­ko ranett és a Golden Delicious fajta 23,87, illetve 30,74 t/ba termést adott. Az öntözés különösen hatékony az intenzív típusú gyümölcsösökben. A csepegtető és a korona alatti esőz­tető öntözés lehetővé teszi a nagy gyümölcstermés elérését, az öntöző­víz felhasználásának mintegy felére csökkenését, valamint a munkaráfor­dítás csökkentését. Az UKrNIIOSz adatai szerint öntözött М3 alanyú, paimettás almaültetvények (1972 ta­vaszi ültetés) termése 1981—1985 évek átlagában 15—30 %-kal több -volt. mint az öntözetleneké. A legna­gyobb termést (32,9—34.5 t/ha) esöz­tető és csepegtető módszerrel kaptuk, valamivel kevesebbet (30,5—31,9 t/ha) az ültetvények barázdás öntözésével. A beépített öntözőberendezésekkel végzett korona feletti és korona alatti esőztető öntözés kevesebb ön­tözővizet igényel egységnyi mennyi­ségű termék előállításához, mint a barázdás öntözés. így 1 q alma ter­melése 10—12 éves paimettás kert­ben, esőztetéssel 20 ms vizet igényel (barázdás öntözéssel 25 m5-t). 1 q önköltsége ennek megfelelően 1,3 ru­bellel kevesebb, a jövedelmezőségi szint pedig magasabb. Még jobb gaz­daságossági mutatókat kapunk cse­pegtető öntözésnél: az öntözővíznek ma 2—3-szor kisebb, mint esőztetés­­nél, az öntözőberendezés építési költ' sége három év alatt megtérül. Nagyon fontos betartani az öntö­zőberendezés műszaki üzemeltetésé­nek és magának az öntözési folyam mainak a helyes rendjét. Az öntözé­sek számának növelése, az öntözővíz­­normák kiszámítása a gyökérzónában az optimális talajnedvesség legalább a minimális vizkapacitás 70 %-ának fenntartása céljából az egész tenyész­időben, elősegíti a termés növekedé­sét és az önköltség csökkentését. Ilyen talajnedveseégi szint fenntartá­sa csak rendszeres ellenőrzéssel le­hetséges. Az UKrNIIOSz szakemberei azt tartják, hogy a szárítószekrénye* súlyméréses módszer lehetővé teszi a kővetkező öntözés idejének a ba­­nedvesités mélységének és a gyökér­­zóna nedvességhiánvának fedezésé­hez szükséges vízmennyiség megha­tározását A talajnedvességet hazat (szovjet) VPGR-1 neutronszondás nedvességmérővel mérik, amelyeket fiatal gyümölcsösökben a fatörzstől 0,8—1 m-re, a termő gyümölcsösök­ben pedig 1,5 m-ra helyezik el. En­nek a nedvességmérőnek az alkalma­zása lehetővé teszi a munkaráfordí­tás 3—4-szeres csökkentését a kézi talajfúrékhoz képest. A tenyészldei öntözés Időtartamát a* öntözési forduló határozza meg. Így Ukrajna déli zónájának paimettás gyümölcsöseiben a gyümölcsfák in­tenzív vízfogyasztása idején az öntö­zési forduló 10—15 nap, csepegtető öntözésnél 5—7 nap. Ebben az eset­ben az öntözővfznorma barázdás ön­tözésnél 3 ezer mVha, esőztetésnél 2,5 ezer mVha. Az öntözési mőd nincs lényeges hatással az almafák növe­kedési erélyére, de bizonyos előnyei van az esőztető és csepegtető öntö­zésnek. Nagy jelentősége van az egy nö­vényre csepegtetotestek szükséges száma meghatározásának, és a be­­nedvesttendő tenyészterület optimális méretének. Egy fára két, összesen 20 1/óra vizhozamú csepegtetötest állí­tásánál és a fák 5X4 га-es kötésénél az alma termése átlagosan 10 %-kal, három csepegtetőtestnél pedig 25 %­­-kai emelkedett. Intenzív gyümölcsö­sökben célszerű a csepegtetőtesteket úgy elhelyezni a csővezetéken, hogy az egész törzsmenti sávban lehetővé tegyék a talaj benedvesítését. A mezőgazdasági termelés intenzi­tásnövekedésének viszonyai között a tudományos-műszaki haladás eredmé­nyeinek figyelembe vételével az ön­tözéses gyümölcstermesztésben a ter­­mésfokozás alapjául intenzív Ultet­­vényttpusok létrehozása szolgál, bő­termő fajta-alany kombinációkkal és a fák sűrített ültetésével, progresszív öntözőmódszerek és nagy teljesítmé­nyű öntözőberendezések használatá­val ésszerű öntözési rend és más olyan élenjáró agrotechnikai eljárá­sok alkalmazásával, amelyek kedvező viszonyokat teremtenek kiváló minő­ségű és stabil gyümölcstermés eléré­séhez a gyümölcstermesztés termé­keire eső munka- és eszközráfordltáa csökkentésével. (A Nemzetközi Mezőgazdasági A vágósertések kivételével Ha megfigyeljük az állati termékek I—III. negyedévben történő felvásár­lásának adatait, megállapíthatjuk, hogy nagyjából hasonló eredmények­ről adhatunk számot, mint az első félévben. Azzal a különbséggel, hogy mtg az első félévben a vágósertések felvásárlását csak az SZSZK-ban nem teljesítették, szeptember végével már a CSSZSZK-ban sem. De előbb nézzük meg közelebbről is az egyes állati termékek felvásárlásának helyzetét. A vágóállatok (a vágóbaromfink nélkül) tervezett felvásárlását az SZSZK-ban 100.9, a CSSZK-ban 101,0, a CSSZSZK-ban szintén 101,0 száza­lékra teljesítették, a többlet — az előbbi sorrendben — 3307, 8149, Illet­ve 11 ezer 458 tonna volt, az egész évi feladatnak pedig 74,2, 74,4, illet­ve 74,3 százalékban tettek eleget. Az Idén a múlt év azonos Időszakához viszonyítva Szlovákiában 5281 tonná­val kevesebb, Csehországban ugyan­akkor 905 tonnával több vágóállatot vásároltak fel. Ha kerületi viszony­latban értékeljük a vágóállatok fel­vásárlását. megállapítható, bogy * kötelezettségeknek — a Kelet-szlová­kiai kerület kivételével, ahol a hiány 404 tonna volt — mindenütt! eteget tettek, a legnagyobb arányban a Kö­zép-csehországi (102,8 %), az Észak­­-cseHországl (102,4 %I és Я Kelet­­•esehországl (101,5%) kerületben. S Nyugat-szlovákia! kerületben й több­let 1400, a Közép-szlovákiaiban pe­­jáig 2311 tonna volt. Á vágóállatokon belül most csak a vágómarhák és a vágósertések felvá­sárlását értékeljük részletesen; a vágóborjak felvásárlását egyik köz­társaságban sem, a vágójuhok és -kecskék felvásárlását pedig csak az SZSZK-ban nem teljesítették. A vágómarhák tervezett felvásárlá­sát az SZSZK-ban 5,7, a CSSZK-ban 2,7, a CSSZSZK-ban szintén 2,7 száza­lékkal, azaz — az előbbi sorrendben — 8444, 5831, illetve 14 ezer 275 ton­nával teljesítették túl, az egész évi feladatoknak pedig 79,6, 74,4, illetve 76,1 százalékban tettek eleget. Az idén a múlt év azonos Időszakához képest Szlovákiában 4612 tonnával többet, Csehországban ugyanakkor 3421 tonnával kevesebbet vásároltak fel. A vágómarhák felvásárlását min­den kerületben túlteljesítették, a legnagyobb arányban a Nyugat-szlo­vákiai (7,0%), a Közép-szlovákiai (8,5%) és a Kelet-szlovákiai (2,5%) kerületben, a többlet az előbb emlí­tett kerületekben 4946, 2516, illetve 982 tonna volt. A vágósertések tervezett felvásár­lásét az SZSZK-ban 97,5, a CSSZK-ban 100,5, a CSSZSZK-ban 99,6 százalékra teljesítették, a hiány 4731, illetve 2534, a többlet 2197 tonna volt, az egész évi feladatoknak pedig 71,0, 74,2, Illetve 73,2 százalékban tettek eleget. ’Az Idén a múlt év hasonló Időszakához viszonyítva Szlovákiában 8737, Csehszlovákiában pedig 1840 tonnával kevesebb, Csehországban ugyanakkor 6897 tonnával több vá­gósertést vásároltak fel. A tervfel­adatokat csak négy, (gy a Kelet-cseh­országi (2,4%), az Észak-csehországi (2,2 %), az fiszak-morvaországi (1,7%) és a Dél-csehországi (1,3%) kerületben teljesítették túl, ugyanak­kor a Nyugat-szlovákia! kerületben csak 97,1, a Közép-szlovákiai kerület­ben szintén 97,1, a Kelet-szlovákiai kerületben pedig 99,4 százalékra tel­jesítették. A vágóbaromfiak tervezett felvá­sárlását az SZSZK-ban 2,4, a CSSZK­­-ban 3,3, a CSSZSZK-ban 3,0 száza­lékkal teljesítették túl, a többlet — az előbbi sorrendben — 1472, 3807, illetve 5279 tonna volt, az egész évi feladatoknak pedig 74,3, 76,8, illetve 75,9 százalékban tettek eleget. Az Idén a múlt év azonos Időszakához képest Szlovákiában 261, Csehország­ban 3315, Csehszlovákiában pedig 3576 tonnával többet vásároltak fel. A felvásárlási kötelezettségnek csak a Nyugat-csehországi kerületben nem tudtak eleget tenni. A vágóbaromfiak felvásárlását legnagyobb arányban az Észak-csehországi (7,9%), a Közép­­•csehországi (4,8%) és a Közép­•szlovákiai (4,1%) kerületben telje­sítették túl, a többlet a Közép-szlo­vákiai kerületben 575, a Kelet-szlo­vákiaiban 516. a Nyugat-szlovákiai kerületben pedig 381 tonna volt. A tej felvásárlásának értékelésével külön írásban foglalkozunk. A tojás tervezett felvásárlását az SZSZK-ban 100,9. a CSSZK-ban 100,7, a CSSZSZK-ban 100,8 százalékra tel­jesítették, a többlet — az előbbi sor­rendben — hatmillió 326 ezer, tízmil­lió 606 ezer, illetve 16 millió 932 ezer darab volt, az egész évt feladatoknak pedig 75,8, 75,7, illetve 75,7 százalék­ban tettek eleget. Az idén a múlt év hasonló Időszakához viszonyítva Szlo­vákiában 44 millió 507 ezer darabbal többet, ugyanakkor Csehországban 63 millió 386 ezer, Csehszlovákiában pe­dig 18 millió 879 ezer darabbal keve­sebbet vásároltak fel. A tervezett fel­adatoknak csak az Észak-csehországi kerületben nem tudtak eleget tenni, a legnagyobb arányú túlteljesítést a Nyugat-csehországi (2,9%), a Nyu­gat-szlovákia! (1,1%) és a Dél-mor­­vaországi (1,1%) kerületben érték’ el, a többlet a Nyugat-szlováktai ke­rületben négymillió 190 ezer, a Ke­let-szlovákiaiban egymillió 810 ezer, a Közép-szlovákiai kerületben pedig 326 ezer darab volt. A jó bús- és tejtermelés megalapozása a borjúnevelésnél kezdődik Fotó: Archiv Ebben az írásban egy kicsit több számadatot közlünk, de úgy érezzük, nélkülük nehéz volna komolyabb ősz­­szehasonlftást végezni az egyes köz­társaságok, illetve kerületek között. Tesszük ezt elsősorban a szakembe­rek, az olvasók alaposabb tájékozó­dása érdekében. (blm)’

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents