Szabad Földműves, 1986. július-december (37. évfolyam, 27-52. szám)
1986-11-08 / 45. szám
Ra az adásvételi kapcsolatokból eredően 6 mezőgazdasági üzem képviselői és a felvásárlók között véleménykülönbségek vannak, a felsőbb gazdasági Irányítás szervet úgy Igyekeznek megoldani a felmerült problémákat, hogy a mezőgazdasági üzemekre a vitás kérdések tisztázása során a lehető legkisebb felelősség hárulton. Ezzel az adásvételi szerződések a tervszerű gazdasági Irányítás szempontjából az egyik legmeghatározóbb tényezővé váltak. Az ésszerűen megkötött ős jól átgondolt szerződés valamennyi esetben hozzájárul a vállalati, Illetve üzemi önállóság megszilárdításához, az egvüttmfikötés továbbfejlesztéséhez. Az Igazsághoz tartozik azonban az is. hogy ágazati méretekben csak akkor áll be Igazán javulás ezen a téren, ba a gazdasági Irányítás valamennyi szintjén egyaránt sikeresen megbirkóznak az ü) módszerek gyakorlati bevezetése során felmerüld nehézségekkel és gondokkal. A tárgyalt új adásvételi kapcsolatok kialakítását az sürgette. hogy a szerződések betöltsék szerepüket, s mindkét partner számára egyenlő logokat biztosítsanak, s kötelességeket szabjanak meg. Természetesen az adásvételt kapcsolatok magasabb szintű gyakorlati alkalmazása Is több ízben nehézségekbe ütközik, de a problémák mielőbbi megoldásával el lehet hárítani a feladatok teljesítését gátló akadályokat. Társadalmi szempontból már égető szükség volt az Ilyen lellegfl kezdeményezések megvalósítására, mivel a korábbi évek folyamán éppen az adásvételi kapcsolatok okoztak több esetben bonyodalmakat a mezőgazdasági—élelmiszer ipari komplexum kötelékébe tartozó szervezetek vezetőinek. A FELVÁSÁRLÓ. ÉS FELDOLGOZÓÜZEMEK FELADATAI az adásvételi kapcsolatok fejlesztése terén Mivel a korábbi gyakorlat megszüntetése. Illetve lényeges módosítása merőben más helyzetet teremtett az adásvételi kapcsolatok kialakítása során, a felvásárló- és feldolgozóüzemek képviselőire újabb feladatok várnak. Mindenekelőtt а korábbi évekhez viszonyítva lóval nagyobb körültekintésre van szükség, hogy az Igényes feladatok tejesítéséhez valamennyi feltételt megteremtsenek a feldolgozó- és felvásárlóüzemeli képviselői. Elsősorban arról van sző, hogy a jelenlegi gazdasági viszonyok között a megszokottnál nagyobb figyelmet szükséges Szentelni as adásvételi szerződések előkészítésének, amely jelentős mértékben meghatározza a partneri viszony alakulását. A felületesen előkészített adásvételi szerződés az egyes felvásárló- és feldolgozóüzemek dolgozóira nehéz teherként nehezedik, s nem egy esetben az ütemterv teljesítését is megkérdőjelezhetL A régi, helytelen gyakorlatot még nem sikerült teljes mértékben felszámolni, mivel néhány járási mezőgazdasági igazgatóságon továbbra is ragaszkodnak az elavult módszerekhez. Bár módosítottak a korábbi óvek gyakorlatán, mégsem tudnak elkalmazkodnl az új követelményekhez. A járási mezőgazdaság! igazgatóságok sokszor továbbra Is megszabják a mezőgazdaság! üzemek képviselőinek a fontosabb gazdasági mutatókat, amelyet pedig csak a gabonatélék, illetve a vágóállatok «esetében tehetnek meg. Gyakran előfordul, hogy a mezőgazdasági üzemek részére a jmi megszabja az egyes terménymennyiségi mutatókat. Ezt felhasználva, a felvásárlóüzemek képviselőinek egy része még a fáradságot sem veszi, hogy legalább némileg módosítaná a tervmutatőkat. hanem azokat felles mértékben belefoglalja az adásvételt szerződésbe. Az ilyen formális adásvételi szerződés számos probléma Bkozőja, mert ahelyett, hogy javítaná a partnerek együttműködését, Inkább akadályokat gördít a sikeres összmunka elő. Az Ilyen meggondolatlanul előkészített vagy pedig megfogalmazott szerződés következtében a partnergazdaságok között 'olyan feszültség keletkezik, amely kedvezőtlenül hat a kapcsolatok további alakulására. Ilyenkor gyakran előfordul, hogy h szerződésben aláírtak ellenére az egyik fél nem tesz eleget h mennyiségi. Illetve a minőségi követelményeknek, vagy pedig nem tartja be a szállítási határidőt. Az említett hiányosságok óriási anyagi és szellemi károkat bkoznak a mezőgazdasági—élelmiszer-ipari komplexum keretében, mert például utólag kell módosítani a terményszállííók listáját, s ez nem kis gondokkal lár. Főleg az Időjárási vlszo- Ipart növények) adásvételi szerződésével kapcsolatban kell nyoktól legjobban függő termények (gyümölcs és zöldségfélék, megjegyezni, hogy csak az alapos helyzetelemzés után ajánlatos a szerződési dokumentumot aláírni. Figyelembe szükséges venni, hogy milyen mértékben biztosítottak a feltételek például a növényvédő szerek esetében vagy pedig az öntözés lehetőségeit tekintve. Az adásvételi kapcsolatuk kialakítása serén pontosan meg kell határozni, bogy miből, mennyit és milyen minőségben. Valamint mikor szükséges a partnergazdasig képviselőinek szállítaniuk. Az fl| adásvételi szerződések célfa egyrészt maradéktalanul biztosítani a feldolgozás számára szükséges alapanyag-mennyiséget. másrészt pedig olyan feltételeket teremteni a mezőgazdasági üzemek dolgozóinak, a termelőknek, hogy a lehető legkisebb veszély mellett végezhessék nélkülözhetetlen teendőiket. A szakemberek véleménye szerint a jelenlegi időszakban az adásvételi kapcsolatok továbbfellesztését elsősorban a szerződések előkészitetlensége gátolta. Az olyan mezőgazdasági szervezetek. amelyek felvásárolják az egyes terményeket — mint már korábban említettük — kötelesek állandó piackutatást folytatni, s rendszeresen tárgyalni a szállítók. Illetve megrendelők képviselőivel. A felvásárlóüzemek dolgozóinak ahhoz, hogy teljesíteni tudják alapvető kötelességeiket, s biztosítsák a folyamatos feldolgozáshoz szükséges alapanyagot, a következők nélkülözhetetlenek: — a piaci igények alakulásának rendszeres vizsgálata, a korszerű piackutatási módszerek alkalmazása; — a kutatás során szerzett Ismeretek, tapasztalatok konkretizálása, azok hasznosítása a tervek és szerződések előkészítése során. A továbbiakban pedig a feldolgozóüzemek képviselőinek kell az ötéves és éves terv előkészítését kidolgozniuk, figyelembe véve az SZSZK Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériumának Javaslatait, amelyek a belkereskedelmi ellátás, felvásárlás. Illetve feldolgozás körzetesítésével, területi felosztásával kapcsolatosak. Az egyes területek körzetekre való felosztása azért fontos, hogy tisztázva legyen: — milyen mennyiségű és minőségű terményt kell az egyes körzetekben termelni, felvásárolni és feldolgozni; — milyen műszaki-anyagi bázis, illetve pénzügyi forrás biztosítja a folyamatos felvásárlást és feldolgozást; —■ milyenek a szállítási, tárolási kapacitások, miként fejlődnek az integrációs és kooperációs kapcsolatok; — a mezőgazdasági és a fel vásárlóüzem joga és kötelessége, hogy többlettermés esetén mekkora mennyiség átvételére nyílik lehetőség. Az SZSZK Mezőgazdasági és Élelmezésügy! Minisztériumának dolgozói által a közelmúltban végzett ellenőrzés során megállapították, hogy a felvásárlás. Illetve feldolgozás területek és körzetek szerinti felosztását csak a termelési-gazdasági egységek vezérigazgatóságainak szintjén végzik, míg alsóbb szinten, például a kerületi mezőgazdasági Igazgatóságokon nem szentelnek megfelelő figyelmet az említett kérdéseknek. A vállalatok és üzemek általában a felsőbb gazdasági irányítás szerveitől kapják a felvásárlás, illetve a feldolgozás körzetek szerinti elosztásának tervét. A felvásárlőszervezet köteles írásban előterjeszteni azon javaslatát, mely tartalmazza a felvásárlandó mennyiség területi elosztását, hogy hol, melyik üzemekbe kerül a termény. Az előterjesztést kővető második héten a javaslat alapján a felvásárlók képviselőinek tárgyalniuk kell a járási, kerületi mezőgazdasági Igazgatóságokkal, az érintett termelési-gazdasági egység szakembereivel. A tárgyalások főbb pontjai a következők: — a felvásárlandó mennyiség elhelyezésének és feldolgozásainak kérdései; *— a feldolgozókapacitás lehetőségei, az anyagi-műszaki ellátás alakulása, a pénzügyi helyzet, valamint a kooperációs és integrációs kapcsolatok fejlesztésének megvitatása; — a felvásárlók és feldolgozók Jogainak és kötelességeinek tisztázása. Az adásvételi kapcsolatok n mezőgazdasági—élelmiszeripari komplexumban a tervezési során töltenek be nélkülözhetetlen szerepet. Az új intézkedések már az eddigiek folyamán is számos kedvező változást eredményeztek. A Széles körű alkalmazás, a helyes értelmezés, valamint a pontos szerződések megkötése lehetővé teszi a partneri viszony minőségi javtW lását, az együttműködés továbbfejlesztését. Lehet, hogy egyeseknek töl összetettnek tűnik az adásvételi szerződések előkészítése, amelynek az alapos helyzetelemzés és felmérés eredményét kell tükröznie. Valamennyi mezőgazdasági ős élelmiszer-Ipari üzem, szervezet vezetőjének tudatosítania kell, hogy az adásvételi szerződés egy meghatározó fontosságú dokumentum, amelynek nemcsak az előkészítése, hanem a benne foglaltak teljesítése is komoly erőfeszítést és megfelelő hozzáállást feltételez, illetve igényel. Ha mindenütt ennek megfelelően állnak majd hozzá az adásvételi kapcsolatok kialakításához, bizonyára nem kell majd hosszú Ideig várni a partnergazdaságok közötti teljes bizalom légkörének megteremtéséig. (A második tananyagot november 17-én 18 éra 30 perckor sugározza a Csehszlovák Televízió. Az első ismétlést november 20-án 11 érékor, a második ismétlést pedig december 1-jén 18 óra 25 perckor tűzik műsorra.) HALADÓ TAPASZTALATOK ISKOLÁJA XVI. évfolyam 2. tananyag Adásvételi kapcsolatok a 8. ötéves tervidőszakban ALAPVETŐ FELADAT A KÖZÉLELMEZÉS BIZTOSÍTÁSA Az élelmiszer-termelés folyamatosságát napjainkban már nem csupán a mezőgazdasági dolgozók munkájának eredményei határozzák meg. Az alapvető élelmiszerekből való zökkenőmentes ellátás biztosítása során fontos szerep hárul a feldolgozóipar képviselőire is, akik a mezőgazdasági terményekből élelmiszereket készítenek. Nélkülözhetetlen szerepet töltenek be továbbá a gépipari üzemek, valamint az úgynevezett háttéripar dolgozói, akik a megfelelő műszaki-anyagi bázis (gépek, berendezések, raktárak, különböző épületek) kialakításáért felelősek. A termelési, illetve gyártási folyamat utolsó láncszeme a belkereskedelmi hálózat. Az üzletekben dől tulajdonképpen el, hogy a lakossági igényeket milyen mértékben sikerült az élelmiszer-termelés során kielégíteni. Természetes követelmény, hogy a vásárlók, illetve fogyasztók az élelmiszer-ipari termékek skálájának bővítését Igénylik. A lakosság nagy része nem csupán a mennyiségi, hanem a minőségi szempontok figyelembevételével, az ezzel kapcsolatos elvárásokkal járja az üzleteket. Napjainkban már nem elégedhetünk meg azzal, hogy a legfontosabb, alapvető élelmiszereknek számitó termékekből folyamatos az ellátás. Egyre nagyobb figyelmet kell szentelni a minőségi követelmények teljesítésének, a csomagnlóteclinika korszerűsítésének, az élelmiszerek megfelelő biológiai és tápértéke biztosításának. Szintén fontos követelmény, hogy a folyamatos termékszerkezet-váltás során gyártott ú| termékek kiskereskedelmi ára lehetővé tegye a lakosság széles tömegeinek az innovált termékek megvásárlását. A CSKP XVI. kongresszusának határozatot alapján mindent meg kell tenni a lakosság folyamatos és színvonalas élelmiszer-ellátása érdekében. A jelenlegi ötéves tervidőszakban még Igényesebb feladatok állnak a közélelmezést biztosító népgazdasági ágazatok képviselői előtt. Az 1988—1990 közötti időszakban ugyanis a mezőgazdasági termelés ütemét 6—7 százalékkal kell növelni, s biztosítani szükséges a növénytermesztés elsődlegességét. Gabonafélékből évente átlagosan 11,5 millió, szemes takarmányokból pedig 16,5 millió tonnát Irányoz elő a terv. Az olajnövények termesztését 33, a hüvelyesekét pedig 38 százalék, kai kell növelni. Ezenkívül a cukorrépa-, burgonya-, a gyümölcs- és a zöldségtermesztésben mindenekelőtt a minőség Javítására szükséges a figyelmet fordítani. Az élelmiszeriparban a legfontosabb tennivalók közé tartozik az alapanyagok Jobb hasznosítása, valamint a belkereskedelmi piac folyamatos ellátása. A háttéripar dolgozóinak az eddigieknél jobb minőségű és főleg megbízhatóbb munkát kell végezniük, hogy ezzel megfelelő körülményeket teremtsenek a feldolgozóipar képviselői számára. Az Igényesebb feladatok maradéktalan teljesítése a mezőgazdaságban és az élelmiszeriparban csakis elegendő mennyiségű, illetve megfelelő minőségű gépek, berendezések, növényvédő szerek, tárolók, raktárak biztosításával lehetséges. ’Az élelmiszeriparban az előző ötéves tervidőszakhoz viszonyítva a beruházásos építkezések száma húsz százalékos növekedést mutat. Remélhetőleg az új beruházások elkészültével Sikerül némileg csökkenteni azt a lemaradást, amely sokáig gátolta a mezőgazdasági termények, illetve termékek gyors és gazdaságos feldolgozását. A CSKP XVII. kongresszusa a minőségi követelmények hangkűlyozása mellett a mezőgazdasági és élelmiszer-ipari termelés hatékonysága növelésének, a gazdaságosabb termelés kérdéseit is az előtérbe helyezte. „Napjainkban már nem csupán a terv mennyiségi mutatóinak teljesítése a fontos, hanem az, hogy a szükséges termékeket megfelelő minőségben és főleg gazdaságosan tudjuk előállítani" — olvashatjuk a CSSZSZK •_ gazdasági és szociális fejlesztésének fő Irányai az 1983—1990- Tj es években, valamint a 2000-ig terjedő időszakban című doku- L.I mentumban. Az új. minden eddigieknél igényesebb követelmények 6s feladatok teljesítése megkövetelt az önellátás mértékének növelősét, valamint az élelmiszer-ipari termelés színvonalának emelését. A háttéripar képviselőitől Is a legújabb követelményeknek minden tekintetben megtelető gépeket, berendezéseket, korszerű gyárakat és üzemeket, valamint színvonalas járulékos szolgáltatásokat várnak az ágazat dolgozói. Itt az ideje annak, hogy a tudományos-műszaki fejlesztés eredményeit á gyakorlatban Is jobban hasznosítsuk, s végre felújítsuk a feldolgozóipar műszaki bázisát. A mezőgazdasági és a feldolgozóipari üzemek együttesen alkotják a mezőgazdasági—élelmiszer-ipari komplexumot. Az egyes szervezetek és üzemek képviselőit közös érdekek fűzik egymáshoz, s ezzel magyarázható, hogy az utóbbi időben az együttműködés fejlesztésének lehetőségeit jobban hasznosítják az illetékesek. Az irányítás központi Jellege a nyolcadik ötéves tervidőszak folyamán is biztosított. A mezőgazdasági—élelmiszer-ipari komplexum eredményeinek meghatározó tényezője az adásvételt kapcsolatok alakulása. A komplexum tökéletesített irányítási rendszerét a CSKP KB 4. és 11. ülésén, majd az ezeket követő SZLKP KB üléseken vitatták meg. Az efsz-ek jubileumi X. országos kongresszusa is részletesen foglalkozott az úf Intézkedésekkel. A jóváhagyott ős elfogadott Intézkedések mindenekelőtt a mezőgazdaság és a feldolgozóipar képviselőinek eddiginél'hatékonyabb együttműködését szorgalmazzák. Mindkét félnek egyenlő jogokat, de egyben kötelességeket Is biztosítanak. Az új gazdasági irányítási rendszer lényege, hogy a komplexum valamennyi ágazata, illetve azok szervezetei, üzemegységei — különösen as ötéves és éves tervek előkészítésekor — pontos helyzetelemzéseket végezve vitassák meg és készítsék elő az adásvételi kapcsolatokat rögzítő dokumentumokat, a szerződéseket. A mezőgazdasági—élelmiszer-ipari komplexum keretében az említett terveknek, tlletve a szerződéseknek biztosítaniuk kell a társadalmi szükségletek maradéktalan kielégítését, az elegendő mennyiségű és megfelelő minőségű élelmiszer-ipari termékeket. Az alábbiakban közzé tesszük a tökéletesített gazdasági irányítás során szerzett eddigi tapasztalatokat, melyek az adásvételi kapcsolatok elmélyítését szorgalmazzák. ADÁSVÉTELI KAPCSOLATOK A MEZÓGAZDASÄGBAN ÉS AZ ÉLELMISZERIPARBAN A szocialista nagyüzemi termelés a mezőgazdaság és az élelmiszeripar szoros kapcsolatba került a gép-, az energia- és építőiparral, az elektrotechnikai ágazattal, az egészségüggyel, valamint a belkereskedelmi hálózattal, amelyek közösen biztosítják az egész komplexum folyamatos működéséhez szükséges feltételeket, teremtik meg a körülményeket. A tervezés során kormányrendelet szabja meg, hogy az illetékes minisztériumok képviselőinek miként kell figyelembe venniük a mezőgazdasági—élelmiszer-ipari komplexum meghatározó feladatait. Az egyes minisztériumoknak elő kell terjeszteniük a tervhivatal képviselőinek az ötéves és éves tervre vonatkozó javaslataikat, amelyek a mezőgazdaság és az élelmiszeripar üzemeltetésével. Illetve fejlesztésével kapcsolatosak. Ezt követően állltták össze az Országos Tervhivatal szakemberei a mezőgazdasági—élelmiszer-ipari komplexum közős, fél évtizedre szóló tervét. AZ ÖTÉVES TERV, MINT AZ ADÁSVÉTELI KAPCSOLATOK KIINDULÓPONTJA A mezőgazdasági—élelmiszer-ipar! komplexum ötrves terve főbb mutatóinak ismerete lehetővé teszi az adásvételi kapcsolatok olyan (ellegü kiszélesítését, amely biztosítja a kiizei látáshoz nélkülözhetetlen alapanyagokat, valamint a feldolgozóipari kapacitásokat. A je'enlagi ötéves tervidőszak fontáé mezőgazdasági—élelmiszer-ipari mutatói tartalmazzák:
