Szabad Földműves, 1986. július-december (37. évfolyam, 27-52. szám)

1986-11-01 / 44. szám

SZABAD FÖLDMŰVES 1986. november í. 14-♦ HORGÁSZÁT ф HORGÁSZÁT ф HORGÁSZÁT ф HORGÁSZÁT ф HORGÁSZÁT ф HORGÁSZÁT ф HORGÁSZÁT ф HORGÁSZÁT ф HORGÁSZÁT ф Az idén ünnepli a Szlovákiai Hor­gászok Szövetségének népes tábora az SZHSZ megalakulá­sának hatvanadik évfordulóiét- Meg kell iegyezni azonban, hogy már ko­rábban is volt a horgászoknak, illet­ve a halászoknak saját szervezetük, céhjük. Az 1926-os esztendő azért je­lentős. mert azóta beszélhetünk vala­mennyi szlovákiai horgász érdekeit védő, képviselő szövetségről. Az SZHSZ első vezetői és tisztség­­viselői a kezdeti nehézségek leküz­dését követően azonnal jjozzáláttak az új feladatok elvégzéséhez, ame­lyek közül a legfontosabbak közé tartozott a szlovákiai szövetség szi­lárd alapjainak lerakása, a helyi szer­vezetek tagjainak aktivizálása. Nem szükséges külön hangsúlyoz­­ni, hogy a hal milyen jelentős sze­repet játszott és jászik ma is az ember életében. Mindenekelőtt fon­tos élelemfnrrásu! szolgál, de emel­lett már évszáza­dok óta jelentős szerepet tölt be a kereskedelemben. Sokáig a horgá­szatot és a halá­szatott csak gazda­sági tevékenység­nek tekintették, s nem tulaldoni­­tottak különösebb figyelmet a halál­lomány védelmé­nek vagy pedig az állő-, illetve folyó­vizek rendszeres halasításának. Mindezek ellené­re mégis gazdag halállományból, több halfajtából válogathattak hal­­fogó őseink. Csal­lóközben is nagy hagyománya van a halfogásnak. La­punk hasábiain is több ízben beszá­moltunk egy-egy halfajta fogásának érdekességeiről, azokról a figyelemre méltó esemé­nyekről, amelyek a halfogással kap­csolatosak. Más területhez hasonlóan a horgá­szat fejlesztése során is az 1948-as februári eseményeknek volt megha­tározó szerepük. Csak a munkásosz­tály hatalomra jutása után válhatott igazán tömegsporttá a horgászat. Az idősebbek maguk tapasztalták, a fia­talabbak pedig tanulták, hallották, olvasták, hogy a második világhábo­rú nemcsak több millió ember életét oltotta ki, hanem a természetben is * A korszerű horgászház irott és Íratlan szabályait. A negatív jelenségek elterjedése megakadályo­zásának érdekében megkülönbözte­tett figyelmet szükséges szentelni a tagság politikai és szakmai tovább­képzésének. a fiatal nemzedék, az ifjúság nevelésének. Az eltelt négy évtized legfontosabb eseményeire, állomásaira valú vissza­pillantás nagyszerű alkalmul szolgált a mérlegvonásra, a szerzett tapaszta­latok leszűrésére, illetve későbbi ka­matoztatására. az elkövetet hibákból való okulásra. A városi szervezet éle­tében is óriási változásokat hozott a felszabadulást követő időszak. Már évtizedek óta jelentős sikere­ket érnek el a dunaszerdahelyiek az állomány halasitása terén. Horgász­vizeiket példásan gondozzák, s az évi halasítás mennyisége meghaladja a tíz tonnát. Ezen a helyen szükséges megemlíteni az SZHSZ felsőbb szer­veinek hathatós támogatását, amely nélkül nem tudtak volna ezen a té­ren ilyen szép eredményeket elköny­velni. A sikerek ellenére az ntolső évtizedben 28 kilogrammról 22 kilo­grammra csökkent az egy horgászra jutó éves halzsákmány. A szervezet gazdasági helyzete fő­leg az utóbbi tíz esztendőben szilár­dult meg. Ennek bizonyítéka, hogy a nélkülözhetetlen alapeszközök anya­giakban kifejezett értéke meghaladja a hetvenezer koronát. A közös szer­vezeti tulajdonnal megbízhatóan sá­fárkodnak a horgászok. Az eddigi legnagyobb méretű kezdeményezés a horgászház felépítése volt. amelyhez az SZHSZ Központi Bizottsága több mint egymillió koronás anyagi fede­zetet nyújtott A tagság szorgalmát dicséri, hogy társadalmi munkában vállalták és teljesítették ez irányó kö. atelezettségeiket. A szervezet vezető­j(c Olgyay Ede mérnök, a városi szervezet elnöke (balról) Gecző Béla mérnöktől átveszi az elismerd oklevelet lomból Olgyay Ede mérnök, a vá­rosi szervezet elnöke mondott ünne­pi beszédet. Részletesen elemezte a szövetség megalakulásától eltelt hat évtized legfontosabb eseményeit, is­mertette az évek folyamán bekövet­kezett lényeges szervezési változáso­kat. beszámolt az elért szép eredmé­nyekről. de a hiányosságokról, a ki­aknázatlan lehetőségekről sem feled­kezett meg. A szlovákiai horgászok szervezeti életével kapcsolatban elmondhatjuk, hogy a második világégést követő időszakban töretlen ívű fejlődés ta­pasztaiható például a taglétszám nö­velését illetően, jelenleg már több mint 50 ezer horgásztagja van az SZHSZ-nek. akik közül sokan rend­szeresen bekapcsolódnak a Nemzeti Front választási programjának meg­valósításába. Amint tudjuk, Szlová­kiában is jelentős változások történ­tek az elmúlt hatvan év alatt ipari, illetve mezőgazdasági vonalon. Az el­maradott területek gyors Ütemű ipa­rosítása, a mezőgazdaság szocialista átépítése a társadalom szinte vala­mennyi területén éreztette hatását. Az igazsághoz tartozik, hogy szá­mos kedvező változás, számottevő fej­lődés mellett a gyors ütemű folya­matnak negatív velejárói is vannak; elég. ha csak a környezet, esetünk­ben a folyók, tavak szennyezettségé­re gondolunk. Senkit sem tölt el büszkeséggel, hogy a civilizációs ár­talmaknak „köszönhetően" tönkretet­tük a halállományban oly gazdag Kis-Dunát. A mérlegvonás alkalmával azonban kétségtelenül több sikerről, szép eredményről számolhatnak be a szlovákiai horgászok. A dunaszerdahelyiek szervezete negyven évvel ezelőtt, 1946-ban ala­kult. hozzávetőlegesen húsz alapító taggal, jelenleg a városi szervezetnek 750 felnőtt és 250 ifjúsági horgász­tagja van. A tagság szociális össze­tétele nagyrészt megfelel a szlovákiai lakosság átlagos megoszlásának: öt­ven százalék munkás, harminc száza­lék földműves és húsz százalék egvéb foglalkozású tag alkotja a mintegy ezres létszámú városi horgászszerve­zetet. Amint azt az elnök ünnepi beszá­molójában külön hangsúlyozta, az el­múlt tíz évben számottevően csök­kent a Duna menti városok és köz­ségek taglétszáma, s növekedés mind­össze csak Dunaszerdahelven volt ta­pasztalható. Ez egyrészt a járási székhelyre valő bevándorlással ma­gvarázható. Érdekes azonban alapo­sabban szemügvre venni ezt a lét­számváltozást. mivel a városi szerve­zet gyarapodása nincs arányban a közeli községek és falvak létszám­­csökkenésével. Ebben bizonyára nem kis szerepet játszik a vízerőmű építési munkálatai­nak a megkezdése, valamint a kedve­zőtlen jelenségek utóhatása, a hor­gászerkölcs meglazulása. Mindezek ellenére állíthatjuk — hangsúlyozta az elnök —. hogv a tagság túlnyomó többsége törvénytisztelő, fegyelmezett, s általában betartja a horgászetik: (Krascsenits Géza felvételei) sége a tagság nevében ígéretet tett arra, hogy az új horgászházat a le­hető legjobban hasznosítani fogják. Az évek során történt szervezeti változások, módosítások közül a Szlo­vákiai Horgászok Szövetsége III. or­szágos kongresszusát követő volt a legjelentősebb, amikor a helyi szer­vezetből városi szervezetté váltak — őt körzettel. Szerencsére a körzeti vezetőségbe olyan lelkes és kezdemé­nyező tagok kerültek, akik becsüle­tesen teljesítik a rájuk bízott felada­tokat. A szervezeti élet valamennyi területén az SZHSZ Központi Bizott­sága által kiadott irányelvek figye­lembevételével végzik legfontosabb teendőiket a tisztségviselők. A szervezet halőrségének negyven­­három tagja van. Többségük példá­san végzi az ezzel kapcsolatos tenni­valóit, de ennek ellenére a halállo­mány megőrzése, főleg az utóbbi idő­szakban. sok fejtörést okoz a vezető­ségi tagoknak. Gecző Béla mérnök, az SZHSZ KB tagja, a Nyngat-szlovákiai Kerü­leti Bizottság titkára a szövetség ne­vében mondott köszönetét a duna­szerdahelyi horgászoknak, akik négy évtizedes sikerekben gazdag múltra tekinthetnek vissza. Felszólalásában méltatta a városi szervezet tagjainak szorgalmas munkáját, s rámutatott az elkövetkező időszak legfontosabb teendőire. t Az ünnepi ülés zárószekaszában Olgyay Ede mérnök,-az SZHSZ Dnna­­szerdahelyi Városi Szervezetének el­nöke átvette a Központi Bizottság legnagyobb elismerését jelképező ok­levelet. A szervezet több tisztségvise­lője és tagja szintén elismerésben ré­szesült. Az ülésen elhangzott érdekes felszólalásokhoz szakrovatunk legkö­zelebbi számában még visszatérünk. BÁRDOS GYULA Ф VADÁSZAT Ф VADÁSZAT Ф VADÄSZAT • VADÁSZAT Ф VADÁSZAT • VADÁSZAT Ф VADÁSZAT Ф VADÁSZAT • VADÁSZAT Ф ismét a legjobbak között A palásti (PláSt'ovcel Mező Vadász­­társaság 5 ezer 200 hektáros terüle­ten gazdálkodik, amelyből hozzávető­legesen nvnlcszáz hektárt lomblevelű erdők alkotnak. Így a vadállomány számára biztosítottak a legszüksége­sebb feltételek: a megfelelő élettér, valamint az élelem. A vadásztársaság tagjai már évek óta sikeres tevékeny­séget fejtenek ki. Ennek ékes bizo­nyítéka. hogy a palásti vadászokat a járási. Illetve a kerületi értékelés so­rán a legjobbak között emlegetik. Kiss István vadgazda a vadász­­társaság egyik legtapasztaltabb veze­tőségi tagfa. Sokat tett annak érdeké­ben, hogy a helyi vadászok szaksze­rűen. s egyben eredményesen végez­zék legfontosabb vadgazdálkodási tennivalóikat, s teliesítsék igényes feladataikat. Az ő ötlete volt többek között az is. hogy Felsőtúron (Horné Túrovce! korszerű lövöldét építsenek. Az elképzelés helyességét igazolja, hogv a létesítményt nemcsak s hely­beliek, hanem a környék vadászai Is hasznosítják a különböző versenyek és rendezvények során. Az épület ezenkívül a téli vadtakarmánvozáshoz szükséges széna és erötakarmánv tá­rolására Is szolgál. A vadásztársaság taglal tudatosít­ják. hogv a sikeres vadgazdálkodás egyik meghatározó tényezője az állo­mányról való réndszeres gondoskodás. Ennek fontos részét képezi a téli ta­­karmánvalap biztosítása. A vadászok minden évben rendszeresen kaszálják az árokpartokat, s átlagosan hat ton­na szénát tárolnak a ’későbbi fölhasz­nálás céljából. Hagyományosan együttműködnek a helybeli Béke Egységes Földműves­­szövetkezet tagjaival, bekapcsolódnak a_ fontosabb mezőgazdasági munkák végzésébe, a szövetkezet a tagság segítségét szemes takarmánnyal vi­szonozza. amelyet főleg a téli etetés során hasznosítanak. A palásti vadászok sikeres munká­ját bizonyítja az is. hogy évente át­lagosan 30—35 darab őzet. 10 szar­vast és 30—40 vaddisznót ejtenek el. Sokat fáradoznak a mezei nyúl, vala­mint a fácán szaporítása érdekében — változó sikerrel. Ezen a téren ugyanis gyengébb eredményeket ér­nek el a vadásztársaság tagiai. Ezért a jövőben tovább szeretnék javítani az ezzel kapcsolatos vadvédelmi mun­­káluk minőségét. Lelkes odaadó munkáiéért a veze­tőség többi tagjáról is csak elisme­rően szólhatunk. Várady Károly erdőmérnök, az SZVSZ-alapszervezet elnöke és Ján H u s á к titkár min­dent megtesz annak érdekében, hogy a továbbiakban is előkelő helyet fog­laljanak el a palásti vadászok a já­rási. illetve kerületi mezőnyben. B e n d í к Károly pénztáros, Annus Pál, a lövészeti szakkör vezetője. S 11 а c к у Miklós kinológus és Pav­le n d a Pál szakreferens szintén nagymértékben hozzájárul a sikerek eléréséhez. Az utóbbi nevéhez fűző­dik. hogv egy szép vadászklubot, va­lamint egy trófeákkal díszített helyi­séget létesítettek a községben. Elis­merően nyilatkozhatunk a vadőrök munkájáról is. akik rendszeresen tel­jesítették a vadállomány védelmével kapcsolatos teendőiket. A társadalmi munkában főleg a fiatal vadászok értek el figyelemre méltó eredménye­ket. Elsősorban nekik köszönhető, hogy Időben elkészültek a vadetetők és a magaslesek. Belányi jános • A palásti vadásztársaság tagjai. {A szerző felvétele) Az erdő vészjelzője Az erdőben cserkésző vadász hány­szor fohászkodik Dianához. Huber­­tuszhoz és Nimródhoz, hogv segítsen a becserkészendő vad elejtésében! S amikor már-má.r belopta az őzbakot, netán lövéshez készül, abban a pil­lanatban megszólal felette egy mesz­­sze hangzó, érdes madárhang. Erre a hangra felfigyel a óz is. figyel­me megsokszorozódik, és szinte biz­tos. hogy másodperceken belül na­gyokat „böffentve“ odébbáll. Ilyenkor 16 néhány percre „lőttek“ a vadász reményeinek, mert a kiváncsi madár nem éri be egy-két kiáltással, hanem fáról fára szállva kíséri egy darabig „(áldozatát", amíg meg nem unja. Ha a szaikó tovább repült, akkor újra folytatódhat a cserkészés. de azzal mindenesetre számolni kell. hogv mindenféle, hallótávolban lévő vad nagyon óvatossá válik a szajkó jel­zésére. A szaikó hangosko'dásával a vadász nemcsak veszíthet, de nyerhet is, ami­kor rikkantgatásáva! éppen a közel­gő vadra hívja fel az ember figyel­mét. A szajkó tehát leleplezője va­dásznak. vadnak egyaránt. Ezzel per­sze még nem okoz kárt sem ember­nek. sem pedig állatnak. A szakirodalom meglehetősen ke­veset foglalkozik a varjúfélékhez tar­tozó szajkóval, amelyet a népnyelv matvásroadárként Is emleget. Talán azért van ez, mert csak erdőkben — főként fenyvesekben — él. Ahol pe­dig összefüggő nagy erdők vannak, ott általában nagyvadra vadásznak, s a nagyvadban természetesen nem tud kárt tenni ez a tarkatóllú. szép madár. Az aprővadas területeken ál­talában kévés az erdő. így fel sem tűnik kártevése például a szarkáéhoz képest. Pedig bizony kárt tud okozni mindenhol. Hegyvidéken és síkságon egyaránt előfordul, páronként elkülönülve. A költési időben nagyon reltetten él. Ősszel és télen gyakran több madár tartózkodik egymás közelében. Éber, mindenre figyelő madár, amelynek hangja messze hangzó, érdes. „Éne­ke“ nagyon változatos: nyávogó, fü­tyülő hangok keveréke. Kitűnő hang­utánzó, más madarak hangját, sőt még a kutyaugatást is a megtévesz­tésig hűen utánozza. Hangutánzó ké­pessége miatt régebben kalitkában ts szokták tartani. Mindenevő, ősszel magvakat, gyümölcsöt fogyaszt. Ét­rendje különösen tavasszal, a költés Idején teszi Igen kártékonnyá. Elősze­retettel eszi a madártojást. Elsősor­ban az apró énekesmadarakra veszé­lyes, a fákon lévő fészkeket kutatla fel. eszi meg a kicsi tojásokat, s kárt tesz a földön fészkelő madarakéban is. Felkeresi a fácánosokat, ahol igen­csak nagy pusztítást tud végezni. Ezért a fácántelepek környékén nem szabad megtűrni. Napjainkban a szó szoros értelmé­ben csak egyetlen fegyverrel véde­kezhetünk e kártékony madár ellen: a vadászpuskával. Ám a szajkót meg­lőni nem is olyan egyszerű dolog. Megesik, hogy a iácánhajtásban fel­rebbenő szajkóra négy-öt vadász Is rádupláz, de a madár mégis sértetle­nül repül tovább. Köszönheti ezt fur­csa, hullámzó repülésének és annak a sajátosságának, hogy ritkán repül a fák fölé; inkább az ágak takarásá­ban suhan tova. Szép tollal — szerencsére — szá­mos vadászt csábítanak lövésre, és sokszor nem is annyira kártékony volta okozza vesztét, mint inkább az a vadászvágy. hogy világoskék, feke­tével keresztsávozott szárnvdisztollai a vadászkalapra kerüljenek. Bugár Arpád óriási károkat okozott. Éppen ezért több helyütt nem kis gondot jelentett a legfontosabb népgazdasági tenni­valók elvégzését követően a horgá­szati feltételek kialakitása. a megfe­lelő körülmények biztosítása. A Szlovákiai Horgászok Szövetsége Dunaszerdahelyi (Dunajská Streda) Városi Szervezetének tagjai október tizedikén a Thermal Étteremben ün­nepi ülésen emlékeztek meg a szö­vetség megalakulásának hatvanadik, valamint a szervezet létrehozásának negyvenedik évfordulójáról. Ez alka-Kettős jubileum jegyében

Next

/
Thumbnails
Contents