Szabad Földműves, 1986. július-december (37. évfolyam, 27-52. szám)

1986-10-18 / 42. szám

SZABAD FÖLDMŰVES

1988. október 18.

4

Tűzesetek

hanyagságból

Aránylag sokat beszélünk-írunk a tűzmegelőz'ésrőí, az említett téma eredményeiről, problémáiról. Persze — korántsem véletlenül: a tűzvédelem területén a hathatós intézkedések ellenére is olyan problémák — emberi hanyagság, szervezetlenség — állnak fenn, melyek kiküszöbölésének érdekében nélkülözhetetlen az éberség, tűzvédelmi szerveink állandó készültsége, az önkéntes tűzoltók áldozathozása. Az alábbiakban a fűtési idény problematikájával, feladataival foglalkozunk, emellett a tűzvédelmi szervek főfelügyelőségének legfrissebb felmérése alapján beszámolunk az aratás ideién és a takarmánybetakarítás

es tűzkárokról.

NE BECSÜLJÜK LE A FŰTÉSI IDÉNYRE VALŰ FELKÉSZÜLÉS JELENTŐSÉGÉT

Ilyenkor, a Keményebb fagyok beállta előtt — legyen szó magánvagy állami szektorról — mlndanynyiunk kötelessége, hogy megvizsgáljuk, megvizsgáltassuk a fűtőberendezéseket stb., vagy mi magunk végezzük el az egyszerűbb „műveleteket“. Az átégett kályhacső kicseréléséhez nem szükséges szakembert hívni, ám a komolyabb ellenőrzési, szerelési műveletekhez — a kazán-, a kémény-, a villanyvezetékek állapotának ellenőrzéséhez, javításához — igenis, szükséges a szakértelem.

Azoknál a mezőgazdasági üzemeknél — hivatkozva az őszi mezögazda'sági munkálatok „finisére“ —•, ahol a belüzemi ellenőrzés keretén belül nem végzik el az őszi tűzvédelmi ellenőrzést, ne is várják el azt, hogy fűtőberendezéseik hibátlanul működjenek, vagyis ne legyenek „tűzveszélyesek“. A felületesség, a nemtörődömség az elmúlt időszakban is megbosszulta magát: „iine néhány statisztikai adat, amely — önmagáért beszél:

Az elmúlt évben a fűtési Idény alatt összesen 253 tűz pusztított, melyek során 7 millió 483 ezer korona értékű kár keletkezett: 13-an meghaltak, 12 személy pedig súlyosan megsebesült. Ezeket az adatokat összehasonlítva az 1984-es évvel: 1985-ben 13-al több tűzeset történt, s a károk is 3 millió 203 ezer koronával nagyobbak voltak. Figyelemre méltó adat az is, hogy a legtöbb tüzeset a Kelet-szlovákiai kerületben történt: mivel a nagy „számbeli“ különbség már évek óta stabilizálódott, a tűzvédelmi szervek az említett kerületben fokozottabb ellenőrzéseket hajtanak majd végre.

A tűzoltóság szakemberei nagyszabású felméréseket végeztek annak a kivizsgálása érdekében, hogy vajon mik voltak a tűzesetek fa okozói. Ezek közé tartoztak:

— a fűtőtestek gondatlan kezelése;

— a villanyvezetékek elöregedése;

— a kéményekbe befalazott tartógerendák gyúlékonysága;

— a fűtőtestek helytelen elhelyezése;

— a fűtőtestek rossz technikai állapota.

folyamán bekövetkezett esetekről

Äz elmúlt évben a következő nagyobb tüzesetek történtek — a fűtési idényre való felkészülés elhanyagolása következtében:

# A Stará Turá-i Elektrotechnikai Szakközépiskolában leégett a tornaterem —azért, mert gyúlékony anyagokat „felejtettek“ az akkumulációs kályhák mellett. A kár 4 millió 840 ezer korona volt.

# Zarnovicában leégett egy lakóház — annak következtében, hogy a kémény téglái közül „kiégett“ a vakolat. 190 ezer korona értékű kár keletkezett.

Ф Tűz következtében Spišský Šťavnikban megrongálódott egy kastélyépület, melyben kisegítő iskola működött. A tüzet az előírások be nem tartása okozta: ugyanis gázlámpával akarták felmelegíteni a központi fűtés befagyott vezetékeit. A kár 191 ezer 700 korona.

SOK A TÜZESET —

A MEZŐGAZDASÁG „TERÜLETÉN“

Amint erről Ján Fogas alezredes, a Szlovák Tűzrendészeti Főfelügyelőség parancsnoka beszámolt, az idei nyári betakarítási munkálatok sem teltek el anélkül, hogy ne történtek volna komolyabb tüzesetek:

Az aratási időszak alatt összesen 73 tüzeset történt, melyek következtében 1 millió 352 ezer 600 korona érték vált a tűz martalékává. Az említett esetek közül 34 nem a közvetlen betakarítás alatt történt, hanem előtte, vagy utána. Az elmúlt évvel való összehasonlítás aránylag kedvező: 35-tel kevesebb tűzeset történt mint 1985-ben.

Az aratás alatt a központi és járási illetékes szervek 2 ezer 562 alkalommal végeztek ellenőrzéseket, melyek folyamán összesen 3; ezer 644-szer találkoztak a rendellenességgel, melyeket pénzbírsággal súlytottak: a mezőgazdasági üzemek, egyének 321 ezer korona büntetést fizettek — hanyagságuk zálogaként. E- mellett az ellenőrző szervek nyolc mezőgazdasági gépet vontak ki a forgalomból.

Korántsem volt kedvező a helyzet

ä takarm'ánybetakarításl munkálatok idején. Szeptember végéig a tűzoltóság 41 esetben vonult ki s a tűzkárok meghaladták a 3 millió 640 ezer koronát.

A tanulságlevonás, a Jövőbeni ellenőrzések formáinak meghatározása érdekében most is felmérték azt, mi is okozta a tüzek többségét. Az idegen' tárgyak a gépekben, gyerekek felügyelet nélkül, dohányzás, öngyulladás, szikra — ezek voltak a fő okok, melyek többnyire az emberi hanyagság következményei.

Az aratás és a takarmánybetakarítás idején ez ideig a következő — százezer korona feletti — tűzesetek történtek:

ф a Dolná Trnávka-I szövetkezetben leégett egy korszerű szénatároló, melynek következtében 1 millió 450 ezer korona kár keletkezett. A tűz oka eddig ismeretlen.

ф A Cernicai (Svidniki járás)’ Efsz-ben szintén egy hatalmas szénatároló égett le, amelyben 2 ezer 500 mázsa széna is elégett. Az öngyulladás következtében 260 ezer korona kár keletkezett.

# Vasúti sínek mellett 18 hektár területen égett le a sörárpa, a Vágsellyei (Sala) szövetkezetben, aminek következtében 182 ezer korona kár keletkezett. Amint erről a tüzrendészeti főfelügyelőség parancsnoka tájékoztatott: a vizsgálatok folyamán megállapítást nyert, hogy a tüzet egy gyújtogató vasutas „bosszúja“ okozta.

# A Galántai (Galante) Állami

Gazdaság Veľká Maöa-t részlegén leégett egy POCLAIN rakodógép. Az eset 166 ezer korona értékű kárt „eredményezett“.

# A Komáromi (Komárno) Állami Gazdaság Vadas nevű farmján a tűz martalékává vált 331 mázsa lucerna, 400 mázsa széna, s 50 mázsa árpaszalma.. A kár 106 ezer koronát tesz ki.

ф Villám okozott tüzet a drieénai szövetkezet szénatárolójában, ahol 170 ezer korona kár keletkezett. Az esetet vizsgáló szervek megállapították, hogy a tüzet hanyagság okozta. A szénatároló építői „elfelejtettek“ villámhárítót szerelni a szénatárolóra.

• ••

A cikk szerzőjét korántsem az „ijesztgetés“ szá'ndéka vezéreli akkor, amikor közreadja az írásban említett tényeket, adatokat. A cél: a figyelemfelkeltés; a tűzvédelem legyen mindannyiunk feladata — munkahelyen, otthon egyaránt- A helyzet ugyanis — a tűzmegelőzés területén — korántsem megnyugtató, amit a következő tények közlésével lehet a legrövidebben kommentálni: Szlovákiában az év első nyolc hónapjában 1468 tűzeset történt, melyek következtében 40 millió 53 ezer korona értékű kár keletkezett. A tűz következtében 25 ember vesztette életét.

KALITA GABOR

A Mojmirovcei Egységes Földműves-szövetkezetben már javában folyik a sárgarépa és a petrezselyem betakarítása. A kiszántást a finn gyártmányú JUKO kombájnnal végzik. A tervben egyébként 470 fonna sárgarépa és 155 tonna petrezselyem betakarítása szerepel.

A felvételeken Anna Hitková és Františka Tnlnvá tisztítja a sárgarépát, illetve Michal Geri rendezi a megtisztított zöldséget.

Kép és szöveg: Pavel Matis

(Bogoly János illusztrációs felvétele)

Tudományos elemzésekre alapozva

* A vásárúti (Trhové Mýto) Csehszlovák-Szovjet Barátság Efsz-ben a szövetkezet vezetősége az őszi munkák lebonyolítását Illetően komplex programot dolgozott ki, melyet valamennyi érdekelt munkacsoporttal és egyénnel megbeszélt. Az idei aszályos időjárás ellenére ebben a közös gazdaságban viszonylag jó volt a gabonatermés, ami mindenekelőtt a tudományos megfigyelésen alapuló fajtamegválaszfásnak, s nem utolsósorban az öntözésnek tulajdonítható. Nem véletlen, hogy Varga István agrármérnök, a növénytermesztési ágazat vezetője az őszi búza vetésénél is nagyobb fontosságot tulajdonított a jó talaj-előkészítésnek.

— Mi abból indulunk ki, hogy az őszi búza jelenleg is — és az elkövetkező években is — az. egyik legfontosabb növénykultúránk. Ennélfogva a termelés belterjesítése elsőrendű kötelességünk. Az idei év termése is igazolja, hogy a nagyhozamú fajták mennyire érzékenyek a kedvezőtlenebb termőhelyi adottságokkal szemben. Vizsgálataink bizonyítják, hogy a szárazság elsősorban az egységnyi területre jutó produktív kalászok számát befolyásolja. Már pedig világos, hogy a kalászok számát a talaj-előkészítés minősége és a vetés agrotechnikai határidejének a betartása határozza meg. Mindkét tényezőhöz még a megfelelő gépi felszerelés, a magas szakmai színvonal, a technológiai fegyelem szigorú betartása, s nem utolsósorban a talaj megfelelő nedvességtartalmának a biztosítása is hozzátartozik.

• Hogyan tettek eleget ezeknek a követelményeknek a búza

vetésénél?

— Említettem már, hogy az aratás után elvégeztük az elem. zéseket és meghatároztuk a nálunk legjobban bevált búzafajták termesztési arányát. A vetőmagokat sikerült biztosítanunk. Az idei szeptember a legszárazabb hónapok közé tartozott. s a csapadékhiány bizony megnehezítette a mtnöséges talajeiőkészítést. Sajnos, a hosszan tartó aszály még a mélyebb talajrétegekben Is jelentősen csökkentette a nedvességtartalmat. Szövetkezetünkben az öntözési kísérletek és az öntözéses gazdálkodás tapasztalatai igazolják, hogy a búza vetés előtti öntözése kedvező feltételeket teremt a minőséges magágy előkészítéséhez, s ennek következtében az egyenletes keléshez, a jó gyökérképződéshez és végső soron a vetemény jó átteleléséhez. Ennek kapcsán szövetkezetünk vezetősége úgy döntött, hogy azokon a helyeken, ahol lehetséges az öntözés, a vetés előtt mindenképpen öntözni kell. összesen ezer 200 hektáron kellett elvégezni a vetést. Az öntözés hatására növekszik a talaj biológiai tevékenysége, gyorsabban bomlanak szét a szerves anyag maradványai. A vetés előtti és utáni öntözésre főleg azokon a táblákon volt és van szükség, ahol az elővetemény nem volt öntözve, illetve ahol erősen kiszáradt a talaj, pl. a lucerna, a lóhere és a cukorrépa esetében. Nálunk az öntözést az agrotechnikai műveletek láncolatának fontos részeként kezeljük, mert az nem csupán a szárazság mérsékelésére, hanem annak megelőzésére is irányul.

• Milyen egyéb munkálatokat kellett elvégezni a szövetkezetben az őszi betakarítás folyamán?

— Tekintettel arra, hogy nagy közös gazdaság vagyunk, nagy terjedelemben kellett elvégezni a betakarítási munkálatokat is. jó ütemben halad a 400 hektárnyi területen termesztett cukorrépa begyűjtése, melyből a mennyiségi és a minőségi mutatók alapján az idén elérjük a tervezett szintet.

A betakarításnál nagy súlyt helyezünk a gépsorok 16 beállítására, hogy a minimálisra csökkentsük a betakarítási veszteségeket. Nagy fontosságot tulajdonítunk a leveles répafel betakarításának is.

— Szövetkezetünk a Dunaszerdahelyi (Dunajská Streda) járás egyik legnagyobb kukoricatermesztő gazdasága. Ebben az évben 1100 hektárnyi területről takarítjuk be a termést — folytatja a beszélgetést Varga mérnök. — Szemesekből az idei tervünket maradéktalanul teljesíteni tudjuk. Itt legyzem meg azt, hogy a kukorica hozamának alakulását nagyban befolyásolta az, hogy a termesztett terület 60 százalékán mesterséges öntözést alkalmaztunk.

Az említetteken kívül a szövetkezetben 110 hektárról takarították be a lucernamagot, 50 hektáron vetettek lucernát,

25 hektáron fűféléket, 20 hektáron pedig Perkót. Megtették' a szükséges szervezési intézkedéseket a mélyszántás időbeni és minőséges elvégzésére is. Főleg a cukorrépa után igyekeztek elvégezni ezt a munkát.

Határjárásunk során meggyőződhetünk arról, hogy az egyes munkacsoportok Utemszerűen végzik a munkálatokat. A Danúbía, Agra, Iris és Viginta búzafajták vetését az erre a célra kiképzett munkacsoport végezte, melynek tagjai Kántor Lajos, Takács Pál, Márton Győző, valamint Gaál Lajos és Nagy József voltak.

A munkálatok minőséges elvégzése céljából hirdették meg a belüzemi szocialista versenyt, melyet komplex alapon értékelnek, figyelembe véve a gazdaságosságot és a munkaidő kihasználását. Lelkesedésből és tenniakarásból mindenesetre nincs hiány. A szövetkezet vezetősége és dolgozói kihasználják a kedvező időjárási feltételeket és mindent megtesznek annak érdekében, hogy a 1ó termés mielőbb biztos helyre kerüljön. Mindannyian tudatosítják, hogy nem kevesebbről, mint a 8. ötéves terv első éve föladatainak maradéktalan ' teljesítéséről van szó. SVINGER ISTVÁN