Szabad Földműves, 1986. július-december (37. évfolyam, 27-52. szám)
1986-10-11 / 41. szám
Szabad földműves 14 1S86. október IJj MÉHÉSZET • MÉHÉSZET • MÉHÉSZET • MÉHÉSZET • MÉHÉSZET 6 MÉHÉSZET • MÉHÉSZET • MÉHÉSZET О MÉHÉSZET • Méliek után jártunk Szolgálati autónk egyhangú bugással haladt előre az enyhén rázós úton. Nyitrához (Nitra) közeledve a vidék egyre inkább megváltozott. Éberségünk éledezni kezdett. A járási székhelyt elhagyva a helyszíntől csupán néhány kilométer választott el bennünket. A zoboralji vidék sajátos hangulata magával ragadott mindenkit. A dombokat szüretre érett „szőlöerdők“ borították. Bortermő vidék, ahol minden valamire való gazdának van borospincéje és benne több hektó bora. Ez az itteni emberek nektárja, jut eszünkbe, miközben a szemünk a tovasuhanó szőlősorokban gyönyörködik, megcsodálva rajtuk az ékszerként csüngő kövér fürtöket. Feltűnnek a keresett község, Nagycétény (Vefký Cetfn) körvonalai. Megérkezniük, csengetésünkre egy asszony nyit ajtót feketében. Bekísér bennünket. Az udvarba iépve szemünk ösztönösen kaptárak után fürkész. A hátsó kertből csak a búja szőlő látszik, valahol pedig ott kell a méhesnek is lennie. Házigazdánk — a hetvenkét éves Cníka Antal — méhészkedő nyugdíjas. Ahhoz a nemzedékhez tartozik, melynek tagjai mindent tudnak a méhekről, s akik szerint a méh is meghal. A házigazdát pihenéséből vertük fel. Rákényszerített társaságunkat mégis úgy fogadta, mintha csak a minap váltunk volna el. Amikor felkelt az ágyból, akkor vettük észre, hogy a jobb lábát egyáltalán nem mozdítja. Elmondta, hogy ez a bénulás háromszori lábszárcsonttőrés következménye. Az első baleset harminc évvel ezelőtt egy cséplőgép mellett történt. Egy évvel később a frissen ásott pincegödörbe csúszott bele oly szerencsétlenül, hogy újra eltört a lába, majd hat évvel később motorkerékpárról esett le. Az izmok nem bírták a sok megpróbáltatást. Hát, így történt. — A méhészkedés nálunk családi örökségnek számít — kezdte bemutatkozását a méhész. — Azért fogal-Ä tenyésztés iránya többféle lehet, például tiszta fajtajellegíí, jobb méztermelő, több propoliszt gyűjtő, lendületesebben építő, kevésbé rajzó, nem túlzottan támadó méhcsaládok szelektálása. Sajnos, nincs olyan méhcsalád, amelyben az összes jó tulajdonság megtalálható. Tenyésztéssel viszont a különböző, gazdaságilag fontos tulajdonságok „összehozhatok“ és így érdekesebb méhpopuláciők alakíthatók ki. Méhészkedésiink mai viszonyai között a legfontosabb gazdasági képességet kell tekintenünk, amely adottság leginkább a krajnai fajtában van meg. Ebből adódóan в tenyésztőnek több tulajdonságra szelektálni kell állományát. A tenyászcsaládok kiválasztásának másik fontos tényezője a hozamok alapján való Összehasonlítás. Ennek megbízható, pontos értékelése sokkal körülményesebb, mint azt általában gondolnánk. A legkényesebb követelmény, hogy azonos népességű családok termelési eredményét állítsuk egymással szembe. Az ugyanis nyilvánvaló, hogy a 2D léputcás családtól kisebb eredmény várható, mint például a 15 keretet takarótól. De az egyenlő nagyságú méhtömeg sem jelent ugyanakkora győjtőképességet, ha az egyik családban más a méhek kor szerinti összetétele, mint a másikban. Ennek megítélése nem lehet kielégítően pontos, ha csak külsejük alapján akarjnk meghatározni a fiatal, belső munkás és az idősebb, gyűjtőkörű méhek arányát. Mert igaz, hogy a fiatal méh szőrzete hiánytalan, szárnya ép, teste telt, az öreg méh szőrzete kopott, ezért látszik a fényes kitinpáncélja, szárnyal is szakadozottak; de két-három hetes méh a 4—5 hetestől így nem különböztethető meg. Az anyák teljesítménymérésének, napi petezésének adatai jól segítik a számszerű értékelést, összehasonlítást. Segít az eltérő népességű családok méhei gyüjtőszorgalmának, —• képesmazok múlt időben, mert a fiam inkább borgazda, mint méhész. A nemzedékről nemzedékre öröklött fuglalatosság utolsó művelője a családban én vagyok, hacsak az unokám nem lép a nyomdokaimba — amit kétlek. Velem az édesapám szerettette meg a méhészkedést, amit sajnos, nem sikerült átadnom. Kizárólag a tulajdonjogban és a haszonban osztozkodunk. Huszonnyolc kaptárunk van, s ennek a fele a fiamé. A munka viszont az én osztályrészem. Béna lábbal bizony nem leányálom ennyi családról rendszeresen gondoskodni, de nagyon szeretem őket, s ez sok mindenért kárpótol. A horgászat és a vadászat sosem állt hozzám közel. Méhésznek születteml Megélhetéshez azonban ez nem volt elég. A háború első éveiben nősültem meg. Voltam kovács, bolti eladó, gabona- később zöldségfelvásárló, valamint a helyi egységes földműves-szövetkezet anyagbeszerzője. 1974-ben vonultam nyugdíjállományba. Ez életem rövid krónikája. Következett a terepszemle. Fejünkre méhészsisakot húztunk, nehogy úgy járjunk mi is, mint a méhész évekkel ezelőtt, amikor egyszerre 100—120 csípés érte. Kénytelen volt az ingét letépni. Túlélte. Ma már teljesen ellenálló. Harminc-negyven csípés meg se kottyan neki. A kertben két sor szőlő közt egymás melségének megítélésében, ha a 10, 12, 14 léputcás családok összes hozamát pl. az akácról, egységnyi méhtömegre (1 kg méhre) vetítve vizsgáljuk. De ez is csak akkor lesz hiteles, ha a különféle csoportok családjaiban a belső munkás és a gyűjtőméhek aránya nem tér el lényegesen. A hozamok szabatos összehasonlításának lehetőségét az is gátolja, hogy gyakran nem azonos a tesztelt családok gyűjtőterülete. Egyesek a röpkörzeten belül jobb, mások roszszabb legelőről hordanak. Ez olykor könnyen megfigyelhető az egy méhészeten belüli családok gyűjtöméheinek eltérő irányú forgalmán. Ä virágporgyfijtés eredményének vizsgálatakor hibaforrás lehet az anyák nem egyenlő teljesítményéből származó több, illetve kevesebb Hasítás, amely az eltérő virfigporigény következtében az etetésre szoruló álcák mennyisége szerint megváltoztatja a nektárt és pollent gyűjtő méhek arányát. A méhek kor szerinti megoszlásának aránya és az eltérő méhlegelő természetesen a más méhészeti termékek alapján való értékelés hitelességét is befolyásolják, (pl. viaszterinelés, propoliszgyüjtés, pempötermelés). Ezért a méhcsaládok termelés alapján való összehasonlító vizsgálatának minél megbízhatóbb eredménye érdekében fontos, bogy ennek időszakában az egész röpkörzetben egységes méhlegelő legyen (pl. akác, napraforgó), mert ezáltal az egyik feltételt, a hordási lehetőséget azonossá tesszük minden vizsgálandó méhcsalád számára. A hozamokat az értékelés hitelessége érdekében pontosan mérni kell az összehasonlításban résztvevő minden családra vonatkozóan. A mézterlett guggoló kaptárak látványa tárult elénk. A vénasszonyok nyarának nyomai mindenütt megtalálhatók. Fejünkön a védősisakkal járjuk a kertet. A gazda közben állandóan magyaráz. Elmondja, hogy a méhek most már kevés nektárhoz jutnak. Röpködésük sem olyan Intenzív, mint nyáron. A fiasítás is egyre kevesebb. A méhek már a kaptárak réseit kezdik betapasztanl. Méhszurokkat és viasszal szűkítik a kijárónyílást. A méheknek szánt, vízzel telt vödrök szétszórtan vannak elhelyezve a kertben. Mindegyik szélén szomjas „munkások“ szívják az üdítő nedűt. A telelésig még van egy kis idő, de az előkészületek már megkezdődtek. A levegőben érezhető: búcsúzik a nyár. A méhek még kihasználják az utolsó lehetőségeket, a kirepülésre alkalmas napokat. A szőlőlugasok közt lila, fehér és kék színben pompázó őszirózsák kfnálgatják csekély ajándékukat. Az óriási kertben a méhes szinte elvész. A méhes után a pergetót is megnéztük. — A napraforgóról hordott méz pörgetése volt az idén is a utolsó — magyarázza Culka Antal, miközben a pergető hajtókarját forgatja meg. — Ezután csak ritkán kerül sor újabb pergetésre. Közben letelepedünk a szerkentyű mellett álló két székre, így folytatjuk tovább a beszélgetést. Párbeszédünk tárgya az itteni méhészkedés felé irányul. Lám, a panaszok ugyanazok mint másutt. — Lutri az egész —mélyül el magyarázatában a méhész — mivel az állandó permetezés kiszámíthatatlan következményekkel jár. Az akác, és a napraforgó virágzásakor egyaránt permeteztek. Igaz a hangosanbeszélő néha figyelmezteti a méhészeket, hogy zárják be méheiket, de hát ilyet csak az kívánhat, akinek halvány fogalma sincs a méhek életéről. A minap is permeteztek a szövetkezetiek. Egyrészt a vegyszerezéssel is magyarázható, hogy a meglévő családok számát csökkenteni szeretném. A munka is sok már nekem. Általában a feleségem szokott segíteni, de a reumájával már képtelen. Fáradtnak érzem magam. Látta ön is az imént, a kert akkora, mint egy erdő. Sajnos, a méhlegeltetés sem a régi. A tarlóvirágok teljesen eltűntek. Legtöbb hasznot az akácból, a hársból és a napraforgóból nyerünk. Az idén eddig összesen tíz kanna mézet pergettem kt. Ebből 350 kilót értékesítettem, a többit megtartottam saját szükségletre. A méhlegelőlt esetében döntő, hogy a növények milyen mértékben termelnek nektárt, melynek képződésére közismerten az éghajlati viszonyok vannak a legnagyobb hatással. ide tartozik a levegő hőmérséklete, a napsugárzás hatása és a páratartalom. — Ezeknek külön-külön milyen nagy a jelentőségük? melés mennyiségének megállapítására a kaptármérleget használhatjuk, megmérve a hordás kezdetén és a végén minden méhcsaládot. A termeit virágpor és viasz tömegét pontos konyhai vagy bolti mérlegen állapítjuk meg. A családok biológiai értékének (fiasítás mennyisége, népesség arányának kor szerinti megoszlása) eltérésétől származható hibák mérséklése érdekében lehetőség szerint a más-más kezelésű vagy származású populációkból, csoportokból összehasonlításra egyenlő népességű családokat kell kiválogatni. Ezen túlmenően a termelési kísérletek egyes csoportjaiban elegendő, legalább 28— 20 méhcsalád legyen. A megfigyelés eredményének megbízhatóságát nagyban nijveli, ha ugyanazokkal a családokkal, pi. más méhlegelőn. vagy két egymást követő évben a vizsgálatot megismételjük. A fajtára jellemző küllemi jegyek a méheknél is fontosak. Ezek alapján állapítható meg a fajtajelleg. Erre külön is fel kell hívni az e téren kevésbé járatosak figyelmét, mivel ezek egyrészt korrelációt, összefüggést mutatnak a hozamokkal, másrészt a megfelelő fajtabélyegek, a tiszta fajtajelleg az alapfeltétele egy esetleges méhexportnak. A krajnai méhre (Apis mellifera carnica) jellemző legfontosabb bélyegek: a szipóka hosszúsága (határértékek 8,4—8,8 mm), cubitalis index (határértékek 2,4—3,0), kitinpáncél színe a háti patrohgyürőkön (tergiten), amelyeknek egyöntetűen sötéteknek kell lenniük. A fajtabélyegek vizsgálata műszereket, az adatok értékelése biometriai számításokban velő jártasságot igényel. A tenyésztő szabad szemmel is meg tudja állapítani, hogy családjai Az őszi méhes — A nektárképződés szempontjából a levegő hőmérséklete elengedhetetlenül fontos. Az sem mindegy viszont, hogy milyen a levegő páratartalma. A hars például 20 Celsius-fokon elveszíti nektárját. Tehát a nagy meleg kedvezőtlen hatást vált ki. Általában azonban a növények nappal jóval több nektárt termelnek, mint este. — S mindezt hogyan befolyásolja a levegő páratartalma? — A páratartalom szintén a nektár képződésére hat. A nektármennytség ugyanis a páratartalom emelkedésével arányosan nő, melynek velejárója a cukortartalom csökkenése. A nektárképződés szempontjából a 60—80 százalékos relatív páratartalom a legideálisabb. Munkában a mézpergető '(A szerző felvételei) mutatják-e az olasz (apis mellifera ligustáca) fajtával való kereszteződés jeleit. Az ilyen munkásméhek háti potrohgyűrűi ugyanis nem sötétek, hanem a tortól hátrafelé haladva egy-három gyűrű (tergit) sárgacslfcos. Ezeket a családokat (anyáit és heréit) az anyák azonnali lecserélésével ki kell zárni a tenyésztésből akkor is, ha azok egyébként más téren jó tulajdonságokat mutatnak. Újabb válogatás során, vagy más tenyészetből megfelelő fajtajellegü anyákkal kiváló termelő családokhoz lehet jutni. A kevert, heterogén állomány nem nyújt biztosítékot a tartósan jó eredmény elérésére, mert az ilyen anyák utódai igen eltérő tulajdonságokat örökölhetnek. X rablásra való hajlam erőssége csak alapos, hosszabb megfigyeléssel vizsgálható. Egyszerűbb a támadókészség mértékének megállapítása. Több egymást követő családkezelés során feljegyezzük a kapott szúrások (vagy a méhek arra tett kísérletének) számát, s ennek alapján ítélünk. (ól bírálható a méhek lépen maradó vagy arról lefutó tulajdonsága. A méhek szorgalma számszerűen vizsgálható pl. a kijáróból 1 perc alatt felröppenő méhek megfigyelése útján, amelyet természetesen több alkalommal meg kell ismételni, főleg a kora reggeli és az esti órákban. Ä méhek tulajdonságaikra vonatkozó megfigyeléseknél az anyaválogatások alkalmával meg kell várni, mfg a család népessége teljesen lecserélődik. A tenyésztési cél megválasztásakor a főszempontok (korai gyors fejlődés, nagy mézhozam, krajnai fajta jelleg) mellett egyszerre csak egy-két másik lényegesnek számító tulajdonságot akarjunk javítani. A szelekciós előrehaladás ugyanis annál lassúbb, minél több sajátosságra irányul a kiválogatás. — A közelben milyen méhlegelők találhatók? —Legjobb a napraforgó, amely általában július második felétől virágzik. A hárs után innen gyűjtötték be a méhek a télirevalót. De szívesen vándoroltatunk lucernára is, mivel az szintén jó mézelő. Virágzása gyakran egybeesik az akác virágzásának végével. Az akácról hordott mézet az idén július elején, a hársról hordottat pedig július közepén, a napraforgóról gyűjtöttet pedig most pergettem. — Mi történik a kaptárban ebben az időszakban? — A jövő évre való - felkészítést augusztusban kezdtem meg. Gondosan megfigyeltem az anyák teljesítményét, hogy a gyengén petézőket időben kiselejtezhessem és helyükre új anyákat helyezzek el. Volt eset, amikor tartalékcsaláddal ányásítottam — ugyanis ez a legbiztosabb eljárás —, de az anyát még így is zárkába tettem. Ha sikerül ez a csere, akkor az új anya még képes körülbelül hetven négyzetdeciméter felületen fiasítaní. Köztudott az anya akkor petézőképes igazán, ha van elegendő méh a kaptárban. De vigyázni kell arra is, hogy anyásítás előtt ne legyen kevés a fiasítás, mert abban az esetben a méhek között nagy lesz a korkülönbség. Az idén kicseréltem már a kétéves anyákat, mert azok nem minden esetben képesek a tavaszi fejlődést biztosítani. Ebben az időszakban különösen vigyázok, hogy a családoknak elegendő élelmük legyen. Fontos, hogy most, a télre való felkészülés időszakában elegendő virágporos legelőt találjanak a méhek, mert ilyenkor több virágport fogyasztanak. A családok már megkezdték a téli fészkek építését, ezért az öreg heresejtes és az új szűzlépeket kiszedtem a fészekből. — Egy „klasszikus“ kérdést ha szabad feltenni: mi a helyzet az atkákkal? — Azokban a kaptárakban, amelyekben sok volt az atka, már a napraforgóméz kipergetése után elvégeztem a füstölést Varrescens-csíkkal. A többiben majd a fiasítás befejeztével október végén, november elején végzem el. Az idei száraz, meleg nyári időjárás is épp elég bosszúságot okozott, ugyanis gyenge volt á nektárképződés. Ilyenkor a méhek is „unatkoznak“, nincs elég munkájuk. Ezzel kapcsolatban meg kell jegyezni, hogy ilyen esetben megnő a méhek kutatásveszélye, amely bizony még rabláshoz is vezethet Az imént láttuk az egymás mellé felsorakoztatott kaptárakat. Éppen ezért a gyengébb családok röpnyilását szűkítettem, néhol le 4s takartam, hogy ne kerüljön sor rablásra, melynek áldozatává rendszerint ezek a családok válnak. Például a hordástalan időben sem nyitok kaptárt, mert néha bizony már megjártam. Amíg beszélgettünk, a nap végigfutott égszínkék pályáján. Itt, árnyékban, bizony már hideg van. A nap ereje fogytán. Az udvarról még egy búcsúpillantást vetünk a kertre, s találkozásunkra kézfogással tesszük rá a pecsétet. MACSICZA SÁNDOR HIRDETÉS Értesít jük a tisztelt méhésztársakst, hogy a beküldött viaszból megrendelésre 10,— koronáért — sonkolyból pedig kilónként 12,— koronáért jó minőségű mülépet készítünk, s azt kívánatra fertőtlenítjük. A mfilépet megrendelés szerinti méretre vágjuk, 3 ha partnereink kívánják, foszforral feljavítjuk, hogy a méhek egészségesen szaporodjanak. Výrohfle medzistienok 981 ПЯ Z a I я v e e Telefon: 931-14 Culka Antal méhész A tenyészkiválasztás gyakorlata
