Szabad Földműves, 1986. július-december (37. évfolyam, 27-52. szám)
1986-10-04 / 40. szám
1986. október 4. SZABAD FÖLDMŰVES IGÉNYESEN, HATÉKONYAN, SZAKSZERŰEN Az idei aratás nem jelentett különösebb feladatot az Agrokomplex bodrogszerdahelyi (Streda nad Bodrogom) üzeme dolgozóinak. Néhány nap alatt raktárba került a gabona, a termelési tervüket 103 százalékra teljesítették. Sovány vigasz, hogy 4,10 tonnás átlagos hektárhozamot értek el, hiszen messze a járást átlag alatt maradtak, mégpedig hektáronként 0,61 tonnával. Noha a bodrogszerdahelyiek a gabonaprogram tervét túlteljesítették, az elért eredménnyel megis elégedetlenek. Gál Dezső agrármérnök az átszervezés után került jelenlegi posztjára. — Néhány hónapja neveztek ki igazgatóhelyettesnek. Különben 1970- ben kerültem Nagvmácsédról (Veiké Mafia) ide. Mostanáig agronórausként dolgoztam, és elmondhatom, hogy jól ismerem az Itteni embereket, akikről csak a legjobbakat tudom mondani. A gazdaság tizenkét település határára terjed ki, és nagyon alacsony a földek termőképessége. Itt keményen kell a közepes eredmény eléréséért Is dolgozni. Ezzel természetesen nem azt akarom mondani hogy ne volnának a termelésben tartalékaink. MEGELŐZNI A KUDARCOT Nem hiszem, hogy érdemes lenne hosszasan firtatni a gyenge termés okát. Néhány dolgot azonban meg kell említeni. A műit őszön késett a talaj előkészítés, így természetesen „csúszott“ a vetésidő, s a munka minősége sem volt kifogástalan. Súlyosbította a helyzetet, hogy nem mindenütt a megfelelő területre került a búza: sok volt a fagyzugos, alacsony fekvésű terület, ami meg Is bosszulta a gondatlanságokat. — Négy gazdasági részlegünk van — folytatja Gál Dezső. — Például a bodrogszerdahelyf részlegünkön, ahol agronómus voltam, a búza 4,68, a tavaszi árpa pedig 4,80 tonnát termett, de a zempléni gazdasági részlegünkön a búza már csak 3,4 és a tavaszt árpa pedig 3,2 tonnát termett hektáronként. El kell mondanom azt is. hogy például növényvédelmet csak részben tudtunk végezni, mert nem volt permetszerünk. Amit nagy nehezen kaptunk, azzal már elkéstünk, de így is a védett területeken a hektáronkénti bűzahozam 1 tonnával volt nagyobb, mint ahol nem tudtunk a betegségek ellen védekezni. Tehát a tapasztalatok azt mutatják, hogv mi is ei tudjuk érni a hektáronkénti 5,5 tonnás átlaghozamot. О Mit tesz a vezetés, hogy ne ismétlődjön meg a múlt esztendei kudarc? Gál Öezső határszemlére Invitál, és útközben válaszol. — Magasabb szintű ellenőrzést vezettünk be a technológiái fegyelem szigorú betartására Sokkal jobban állunk az őszi munkákkal, mint tavaly ilyenkor. Az idén 3200 hektár búzát vetünk. Eddig 720 hektáron már előkészítettük a talajt vetés alá. A vetést október 5—10 között akarjuk elvégezni. 0 Vannak gazdaságok, ahol már szeptember elején megkezdték a búza vetését. Nem késő az október? Az Agrokomplex igazgatóhelyettese határozottan szögezi le: — Nem Szándékosan választottuk ezeket a napokat, hiszen a búza optimális vetésideje október 1—25-e Gál Dezső között van, ezalatt befejezzük a munkát. A tervezett terület talajmunkáival gyakorlatilag végeztünk, sajnos, a szárazság miatt nehezen megy a talaj-előkészítés. Örömünkre szeptember közepére befejeztük a silózást és a gépek átcsoportosításával meg tudtuk gyorsítani a talaj-előkészítést, így a siló helyén is meglesz a Tőid kéthetes pihenője, tehát bízunk a jó termésben. Persze, a jó termés nem bizalom, reménykedés kérdése: tenni, nagyon sokat kell ezért tenni. A talaj-előkészítés, a tápanyag-utánpótlás jól sikerült, most már a vetésminőség lesz fontos, meg persze az időjárás, de ez már nem a gazdaságon múlik. —• Rajtunk Is, hogy csökkentsük szerepét — egészíti ki közbevetésemet az igazgatóhelyettes. — Igyekszünk úgy megválasztani a búzafajtákat, hogy azok télállósága, érésideje a ml követelményeinknek legjobban megfeleljen. Úgy terveztük, hogy Danúbta, írisz, Vtglnta és Kcšútka fajtákat vetünk. Határszemlénk alkalmából a látottak nem cáfolták meg a dicsérő, elismerő szavakat. Négyszáz hektáron végeztek altalajlazítást. 624 hektárt meszeztek, mégpedig hektáronként öt tonna meliorációs meszet használva, továbbá ötszáz hektárt szervestráJó ütemben halad a szántás is • Mi a helyzet a szemes kukoricával? — érdeklődöm Gál Dezsőtől. — Szemes kukoricát 900 hektáron termelünk, ebből 500 hektáron az IKR-en belül. 0 Mondana valamit ezen kukoricatermelési rendszer előnyéről? — Az IKR komplett technológiai utasításokat dolgoz ki. Gazdaságunk elvégzi a szükséges talajvizsgálatokat, a rendszergazdaság pedjg ennek ismeretében meghatározza a legmegfelelőbb kukoricafajtákat, a szüksé- A műtrágyázást és a permetezést repülővel végzik ges műtrágyaféléket, biztosítja a ke(Bogoly János felvételei) gyáztak, négyszáz hektáron hígtrágyalevezést végeztek, száz hektárt komposzitrágyáztak és ugyancsak száz hektárt zöldtrágyáztak. Különben a talajjavítási munkálatokra a gazdaság 1,4 millió koronát költött eddig. A magvar határnál Séra Gábor és Vida János a silókukorica földjét szántják. r- Az utolsó hektároknál tartunk a szántással — mondja Vida János, aki egymaga 650 hektár tarlószántást végzett el a nyáron, és ezzel járási első lett. — Ilyen száraz, meleg időre nem emlékszem, most már esőt kíván a föld. Iski jános és Bukus András a már leszántott földön igyekeznek kitűnő magágyat készíteni. Elnézést kérnek, de még a dőlt harangszófg szeretnének ezzel а даЬ1ёуа1 végezni. A nyolrvanhektáros szójatáblán ifj. Ferko Sándor és Lackó István E- 516-os kombájnnal rója a köröket. A váltótársak — Csorosz Zoltán és Kása jános — a kicsépelt szemet szállítják a raktárba. 4 — Ha egy ember négyfelé szakadna. az is kevés lenne — mondjaICsorosz Zoltán. — Van munka bőven — toldja meg az igazgatóhelyettes. — A hónap utolsó hetében kezdjük a 135 hektár cukorrépa kiszedését, vele egy időben 94 hektáron a szüretet is meg keli kezdenünk. Jő, hogy van egy repülőnk, amely a műtrágyázást és a permetezést is elvégzi. A traktorokat ezáltal más munkákra tudjuk használni. mikáliát, ami igen nagy előny. Átlagosan 5,1 tonnás hozamot érünk el, ám az IKR-területeken 5,4 tonnát. KILÁBALNI a bajból 'A betakarítás és a vetés mellett az állatállomány téli takarmányszükségleteinek tárolása foglalkoztatott legtöbb embert szeptember első telében. Lukács László, Szaszák József és Lackó István gépkezelők 18 ezer tonna szilázst készítettek. Ahogy megtudtam, 3 ezer 500 tonnával kevesebbet a tervezettnél, és éppen ezért kérdeztem meg, hogyan lesz pótolva a hiány. — Úgy terveztük, hogy kukoricaszárból, répafejből és répaszeletből legalább ötezer tonnát még készítünk. Különben van 400 hektár tarlókeverékünk. A rendszeres öntözés következtében több mint 20 tonnás hektárhozamot ígér. Van közel háromezer tonna szenázsunk. 303 tonna lucernaltsztünk és 2 ezer 57 tonna szénánk. Az állattenyésztés teleltetésére az elmúlt évekhez viszonyítva az Idén körültekintőbben felkészültek a bodrogszerdahelytek. Legeza Miklós is elégedett a takarmánykészlettel, s neki hihetünk, mert kiváló állatgondozó. Jelen Időszakban Is — tehenenként — a felvásárlóiizemnek 10,5 litert szállítanak. A napi tehenenkéntl fejésátlaguk 4 literrel több mint tavaly Ilyenkor volt. Bók Júlia és Pikó Erzsébet fejőnők örömmel mondják, hogy az év elejétől mostanáig 125 ezer liter tejjel teljesítik túl az eladási tervüket. Azt is elárulták, hogy a tervezett 2,7 millió liter tejet előreláthatólag 400 ezer literrel túlteljesítik. — De nem csupán a tejtermelés! tervünket teljesítjük — figyelmeztet az igazgató helyettese —, hanem a húseladási tervünket is. Az évi tervünk 825 tonna sertés- és marhahús értékesítését irányozza elő. Jelenleg a tervünket 15 tonnával teljesítjük túl. Egy fiatalember szakította félbe beszélgetésünket. Az igazgatóhelyettest keresik az irodában, aztán meg a vizesekhez kell' menni, mert az öntözőberendezéssel van valami baj. Nem tudjuk folytatni a beszélgetést. Szeptemberi napokon Bodrogszerdahelyen pillanatra sincs megállás. ILLÉS BERTALAN Úgyszólván ömlik a paradicsomié a nagysallói (Tekovské Lužany) Béke Efsz paradicsomfeldolgozójában. A közös területén épült, de a Hronfruct nemzeti vállalat tulajdonában lévő feldolgozóba folyamatosan érkezik a földekről a termés. Először a mosóba kerül, ahonnan alaposan megtisztítva „elindul“ a futószalagon, hogy néhány művelet után vitamindús leve a szállítójárművek tartályában kössön ki. • •• Ä fiatalos mozgású, de már nyugdíjas Kovács Pál kertész éppen az egyik pótkocsi rakományét ellenőrzi, meggyőződik, rendben van-e minden az új szállítmánnyal. — Rendszeresen figyelemmel kísérjük a termény betakarítását, ellenőrizzük annak feldolgozását, nehogy az esetleges hanyag munkavégzés minőségromlást Idézzen elő — mondja, miközben engedélyt ad a pótkocsi ürítésére. — Szövetkezetünkben fiagy hagyománya van a kertészkedésnek, hosszú évek óta foglalkozunk a paradicsom feldolgozásával, és örvendetes, hogy ezidetg nem volt panasz a minőségre. Az Idei száraz nyár nem kedvezett a növénytermesztőknek, különösen a zöldségtermesztők hiányolták a csapadékot. 0 A nagysallói kertészet eredményeinek alakulását mennyire befolyásolta a rendkívüli szárazság? — Az Időjárás valóban próbára tét-Féltermék a szövetkezetből te idén a kertészeket, jó eredményt bizony csak kiváló munkaszervezéssel és a lehetőségek teljes kihasználásával lehetett elérni. Mi, gondolva az utóbbi évek szeszélyes időjárására, olyan helyre „telepítettük“ kertészetünket, ahol biztosítottak az öntözés feltételei. Vízgondunk így nem volt, öntözőrendszerünk a közeli Ga-^ ram vizét használta fel, mely az „el-' ső sári patak“ közvetítésével jutott el kertészetünk közelébe. Működtek is az öntözőberendezés szórófejei szinte megállás nélkül. „Esőcsináló“ dolgozóink — Gerhát Mihályné, Kakas Sándorné, Szediák jánosné és Horváthné — dicséretes munkát végeztek. Annak ellenére tehát, hogy az időjárás mostohán bánt velünk, a 40 hektáros területről mintegy 2500 tonnányi termésre van kilátás. Augusztus végéig már 700 tonnára valót takarítottunk be és dolgoztunk fel a „paradicsom-gépsoron, ahonnan a vitamindús levet az üroszkai fPohron ský Ruskovj Cukorgyárba szállítjuk további feldolgozásra. Egy fiatalember köszön ránk, kezet rázunk. — Az utódom, az új kertész. Dániel Jokel — mutatja be beszélgetőpartnerem. — A talaj-előkészítést, a vetést és a palántázást még én irányítottam, de a termés betakarítását már ő szervezi. — Júniusban vettem át Pali bácsiHúsz hektáron kétfajta paprikát is termelnek, Jelentős részét továbbtermesztésre, a többit pedig a konzervgyárnak Oroszkára. A paprika termesztése eléggé munkaigényes, mivel ki Is kell magozni. A magját a Semexnek adják el, a paprika „húsát“ pedig a konzervgyár veszi át. Többletmunka ez, de kettős bevételt is eredményez. • • • A tennivalók végzőséhez szükséges munkaerő a szövetkezetből kerül ki, de szükség esetén Nová Bánéból ts érkezik segítség, naponta mintegy 25 személy. Számunkra nem új ez a munkavégzés, hiszen évről évre megjelennek a kertészetben. A kertészeti „alapcsoport“ 50 tagjának 90 százaléka nő. A 25 személyes „dohányos“ csoport (korábban annak termesztését végezte) a fűszerpaprikát gondozza, de besegít más munkákba is, sőt. a szőlészetiek is jönnek szükség esetén. Mindkét kertész elismerően nyilatkozott a lányok, asszonyok munkájáról, akik szinte kivétel nélkül a Judita Habanová vezette szocialista brigád tagiai. Idén többek között vállalták, hogy a 7 millió korona értékű termelési tervet 80 ezer koronával megtetézik. Bár a kertészetben meghatározott munkaidejük van, ha szükséges, bármikor hajlandók többletmunkára Is. És nemcsak a helybéliek. de azok is, akik a szövetkezet társközségéből. Csekérő! (Caka) járnak: Mária Ondruäeková, Marta Bieliková, Dóra Zultánné és mások. De meg kell említeni a kertészet állandó traktorosát. Földi Andrást is, aki Super Zetorjával egész éven át szorgoskodik a különféle munkáknál. Az elmondottak igazolják, hogy a kedvezőtlen időjárás ellenére is lehet sikeres évet zárni, elfogadható eredményeket elérni. Előfeltétele az előrelátás,. a jé munkaszervezés és természetesen a becsületes munkavégzés. A nagysallói kertészetben, úgy tűnik, mindez megtalálható. BÖJTÖS JÁNOS tól a stafétabotot, de ő továbbra is itt maradt a kertészetben — magyarázza az újdonsült főkertész. — Élettapasztalatára, szakmai ismereteire, jó szervezőképességére szükség van a kertészetben, ahol nem csupán paradicsomot, hanem paprikát is termesztünk. Helyet foglalunk a szociális helyiségek melletti kis irodában, hármasban folytatjuk a beszélgetést a 85 hektáros kertészet hétköznapjairól. Futószalagon a paradicsom (A szerző felvétele)