Szabad Földműves, 1986. július-december (37. évfolyam, 27-52. szám)

1986-10-04 / 40. szám

1986. október 4 SZABAD FÖLDMŰVES, 3 MEGÁLLAPODÁS STOCKHOLMBAN Az európai bizalom és biztonság erősítésére Nem Csalódott várakozásában az enyhülés elősegítését remélő, a konk­rét megállapodásokat sürgető közvé­lemény. Stockholmban eredményesen zárult az európai biztonsági és biza­lomerősítő intézkedésekről és a le­szerelésről tárgyaló konferencia első szakasza. Megdolgozott érte a helsinki Záró­okmányt aláírt 35 ország küldöttsé­ge. A stockholmi tárgyalóteremben 1884. január J7-én foglalták el helyü­ket először a harminchárom európai ország, valamint az USA és Kanada képviselői. Azóta, harminckét hóna­pon keresztül tizenkét tárgyalási for­duló, számtalan megbeszélés, plená­ris ülés után jutottak el a záródoku­mentum egyhangú jóváhagyásáig, a­­melyet az utolsó, döntő forduló befe­jeztével szeptember 21-én. vasárnap hagytak jóvá. Az ünnepélyes záró­­szertartásra 22-én került sor, ekkor hozták nyilvánosságra a dokumen­tumot. Ez a hétfő tulajdonképpen a péntek folytatása volt, ugyanis ekkor kellett volna befejezni a tárgyaláso­kat, itt ért véget a határidő. Mivel még mindig voltak tisztázandó kité­telek a dokumentumban, megállítot­ták az órákat, és szombaton, vasár­nap. ebben a különleges „időzóná­ban“ tárgyaltak. Bár a jó ügyek ér­dekében máskor Is ilyen leleménye­sek lennének a tárgyaló felek. Harminc oldalon konkrét intézke­déseket tartalmaz a zárődokumentiHp a hadgyakorlatok bejelentéséről, azok korlátozásáról, a megfigyelésre és az ellenőrzésre, valamint a katonai tevé­kenység terveinek cseréjére vonatko­zóan. Fontos helyen szerepel benne az erő alkalmazásáról való lemondás elvének megerősítése a nemzetközi kapcsolatokban. 'l Részletesen elemzi a konkrét köte­lezettségeket és az ezekből eredő in­tézkedéseket a részt vevő országok számára. Ezek az intézkedések Euró­pában a váratlan katonai konfliktus létrejötte lehetőségeinek korlátozását célozzák. A megegyezésnek hat kulcs­pontja von: 1. Tájékoztatás: Valamennyi részt vevő ország köte­lezően tájékozlat azokról a száraz­föld hadgyakorlatokról, afnelven több mint 13 ezer katona vesz részt, mégpedig megkezdésük előtt 42 nap­pal. 2. Megfigyelők: A részt vevő országok megfigyelő­ket hívnak meg más országokból a szárazföldi erők olyan hadgyakorla­taira, amelyeken több mint 17 ezer katona vesz részt. 3. Teljesítés és ellenőrzés: Minden ország, amelynek kétségei támadnak arra vonatkozóan, hogy más állam megtartja-e a stockholmi megállapodást, az illető hadgyakor­latot a szárazföldről vagy a levegő­ből ellenőrizheti. Minden ország évente maximálisan három ellenőr­zést kell, hogy engedélyezzen. A ka­tonai tömbökön belül annak tagjai nem hajtanak végre ellenőrzést. Az ellenőrzést kérelmezése után 36 órán belül kell végrehajtani. 4. A katonai tevékenység éves elő­rejelzése: A részt vevő országok minden év­ben november 15-ig kicserélik az európai hadgyakorlatok naptárát a következő évre. 5. Nagy hadgyakorlatok: Valamennyi ország mindig novem­ber 15-ig információkat cserél -a nagv hadgyakorlatok időnontjáról: a több mint 75 ezer katona részvéteiével megtartott hadgyakorlatokra vonat­kozóan két évre előre. Ha ez nem történik meg. a hadgyakorlatot nem szabad megtartani. 6. Az evő alkalmazásáról való lemondás: A részt vevő országok megerősítet­ték a helsinki Záróokmányból és az ENSZ-alapokmánvbó! eredő kötele­zettségüket. miszerint nem alka’maz­­nak erőt és nem fognak erővel fe­nyegetőzni más államokkal szemben, nem veszélyeztetik azok területi egy­ségét és po’ltikai fiigeet’enségét. Megerősítést nyert az önvédelem jo­ga-A dokumentum kitér továbbá a ter­rorizmus elleni akciók szükségessé­gére. beleértve a terrorizmust a nem­zetközi kapcsolatokban Az elfoga­dott infézkedések politikailag kötele­zőek és 1987. január 1-jével lépnek életbe. Ä vf’ágsajtó bő terjedelemben kom­mentálta a stockholmi konferencia eredményeit, amelyeket jelentősnek minősít. ..Előrelépés a kelet—nyugati párbeszédben, pozitív lépés, hozzáiá­­rulás az enyhüléshez“ — Hven ás ehhez hasonló méltatásokat közöltek a lapok. A Liberation című francia lap mindenekelőtt a Szovjetunió tó­szándékára mutat rá. amelv lehetővé tette a nagy hadgyakorlatok helyszí­ni ellenőrzését. A világ politikai és közéleti szemé­lyiségeinek többsége szintén elisme­réssel üdvözli a konferencián szüle­tett megállapodást. Hangsúlyozzák, hogv annak köszönhetően sikerült eredményeket elérni, hogy a részt­vevők politikai akaratot és készséget tanúsítottak az engedményekre. Kife­jezték meggyőződésüket. hogy a stockholmi fórum pozitív határozatai hohzátárulnak a nemzetközi helyzet javításához, és javítják egy úiabb szovjet—amerikai csúcstalálkozó meg­tartásának kilátásait. A megállapodás gyakorlati ered­ménye abban rejlik, hogy nolitikai es katonai-műszaki intézkedések egész komplexumában sikerült megállapod­ni a háborús veszély csökkentése és a részt vevő országok közti hizalnm es biztonság megszilárdítása céljából. Az egyenlőség. a mindenki számára egyenlő biztonság alapelvét a szocia­lista országoknak, valamint a semle­ges és el nem kötelezett államoknak köszönhetően sikerült elfogadtatni. A záródokumentum, maga a magál­lapodás pedig valamennyi részt vevő közös érdeme. Eredményei — a na­gyobb biztonság, a kölcsönösen erő­södő bizalom — egy oiyan elérhető béke körvonalait vetítik elénk, ame­lyért küzdeni, a megegyezés útját ke­resni. tárgyalni nemcsak lehet, ha­nem kell. Stockholm tehát biztató, jó kiindulópont a további lépésekhez! NYUGATI ORSZÁGOK DIPLOMÁSAI EVEKIG VARNAK MUNKÄRA \ A professzor: — Önök előtt nyitva áll az Elet. Bár az útja néhol rögüf és nemvárt akadályokat is rejt... L. Cseprunov rajza Az NDK társadalmi fejlődését az a gazdasági stratégia hatá­rozza meg. amelyet az NSZEP X. kongresszusa fogadott el ‘ és a­­melynek helyességét, eredményessé­get a XI. kongresszus igazolta. Ez a stratégia ezt a feladatot tűzte ki, hogy a népgazdaság valamennyi szférájában átfogó jellegű legyen az lntenziflkálás és szilárd alap álljon rendelkezésre a távlati dinamikus növekedéshez. Ez azt jelenti, hogy a minőségi fejlesztés minden tényező­jét fel kell használni: széles, körbe be kell vezetni a tudomány és a technika eredményeit és a fejlett szocialista társadalomra jellemző In­tenzív tlpusö bővített újratermelést kell megvalósítani. Ez a feladat szo­ros összefüggésben van annak я két célnak az elérésével, amelyet az NSZEP programjában megfogalmazott — rendszeresen növelni a termelést és a termelés gazdasági hatékonysá­gát, abból a célból, hogy állandóan és egyre jobban ellássák a lakossá­got élelmiszerrel, illetve az ipart me­zőgazdasági nyersanyaggal. A nyolcvanas években elért ered­mények. továbbá a tervek arról ta­núskodnak. hogy az elfogadott prog­ram következetesen megvalósul. Az NDK mezőgazdaságában a nyolcvanas években kezdődött el a fejlesztés, amelý elvi jelentőségűi az intenztfiká­­lási folyamat további alakítása szem­pontjából. Nemcsak a hozamokat és a termelékenységet sikerült Jelentő­sen növelni, hanem sikerült lényege­sen változtatni a termeiéi fejlődésé­nek és a ráfordítások növekedésének arányain. A termelés gyorsabban nőtt. mint a ráfordítások, és ezzel megkezdődött a mezőgazdaság mesz­­szehatö gazdasági átalakulása. Az utóbbi évek sikerei bizonyítják ezt. 1981—1983-ban a mezőgazdaság nettó termelése 1976—1978-hoz viszo­nyítva 8.8 százalékkal emelkedett. A bruttó termelés növekedése 7.3 szá­zalékot tett ki. Az alapok takaréko­sabb és hatékonyabb felhasználása tükröződik például abban is, hogy az egy gabonaegységre jutó műtrágya­­felhasználás csökkent: nitrogénből 16.9, káliumból 8,7 százalékkal. Jelen­tős megtakarítást értek el az ener­­giahordozfikná1. rendszeresen csök­kent a takarmányráfordítás, továbbá nagymértékben csökkent a takar­mányimport. 1884-ben ez a tendencia erősödött és ezáltal az eddigi legiobb mezőgazdaság! eredményeket érték el. A növénytermelés bruttó hozama gabonaeevségben több mint 30 millió tonnát tett ki. A gabonafélék termés­hozama hektáronként elérte a 4.5 tonnát, a burgonyáé 23.9. a cukorré­páé 32,1 tonna volt. 1983-hoz képest Az NDK mezőgazdasága hatékonyan teljesíti népgazdasági feladatát a vágóállatok állami felvásárlása 106.7 a tejfelvásárlás 106,3 százalék volt. A mezőgazdasági*dolgozók ek­kor vállalták, hogy 1985-ben túltelje­sítik a tervieladatokat — vállalásai­kat sikeresen teljesítették. A széles körű intenzifikálás alap­vető előfeltételeként a következő té­nyezők kerültek előtérbe: az Irányí­tás. a tervezés és az önálló gazdasági elszámolás korszerűsítése a mezőgaz­daságban, a munka mennyisége és minősége szerinti bérezési elv érvé­nyesítése, az anyagi érdekeltség nö­velése a munkatermelékenység eme­lése érdekében. Az NSZEP Politikai Bizottsága és az NDK kormánya által hozott határo­zatok, hosszú távú-vonatkozási pon­tok erős hatást gyakorolnak a szö­vetkezeti földművesek, a munkások és a szakemberek gondolkodására és magatartására a mezőgazdasági ter­melőszövetkezetekben. az állami gaz­daságokban és a kooperációs egyesü­lésekben. E határozatok integráló eleme a kooperáció további elmélyí­tése és a szövetkezeti demokrácia fejesztése. Az irányítás, a tervezés és a gaz­dasági ösztönzés korszerűsítésében döntő jelentőségű volt a mezőgazda­­sági termékeknek az NSZEP X. kong­resszusa által jóváhagyott árreform­ja, amely 1984. január 1-jén lépett életbe. A gazdasági ösztönzés koráb­ban is érdekeltté tette a szövetkeze­tei a termelés állandó növelésében, elmélyítette a munkásosztály szövet­ségét a szövetkezeti parasztok osztá­lyával. A mezőgazdasági termékek árreformja fontos lépés volt abban a tekintetben, hogy a gazdasági ösz­tönzés az lntenziflkálás új követel­ményeinek megfeleljen. Ezért a me­zőgazdasági termékek új felvásárlási árait úgy állapították meg, hogy meg­feleljenek a társadalmilag szükséges ráfordításoknak. A mezőgazdasági termelőszövetke­zetek és az állami gazdaságok mé­lyebben hatolnak be az újratermelés folyamatába, takarékosabban gazdál­kodnak az alapokkal, nagy erőfeszí­téseket tesznek a termelés növelésé­re és a ráfordítások csökkentésére. Ésszerűbbé vált a föld hasznosítása is. Rögzített adót vezettek be. amely szerint a növénytermelési szövetkeze­tek és az állami gazdaságok földjeik minősége alapján fizeluek adót. Ez az adó nem függ az elért nyereség­től, arra ösztönzi a vállalatokat, hogy jól használják fel a természeti-gaz­dasági feltételeket, különösen a föl­det. A termelőeszközök, valamint a mezőgazdasági termékek új árai és az adó megállapításával kapcsolatban a termelés helyétől függően felárakat vezettek be. A tudományos-műszaki haladás eredményeinek bevezetését Is ösztönözni kezdték. A mezőgazda­­sági termékek árreformja következ­tében a termelőszövetkezetek és az állami gazdaságok számára előnyössé vált a termelési hatékonyság növelé­se. Ennek következtében megnöveke­dett a szövetkezetek újratermelési képessége és tovább erősödött a szö­vetkezeti tulajdon. Az irányítás, a tervezés, a gazda­sági ösztönzés korszerűsítésével, a kooperációs kapcsolatok elmélyülésé­vel, a szövetkezetek, a vátlolatok és az egyesülések felelősségének erősö­désével növekszik az állami irányítás jelentősége a demokratikus centraliz­mus alapján. E folyamat keretében az állami irányítás és tervezés tovább korszerűsödik: a kooperációs' egyesü­lések tanácsainak irányítási funkcióit gyakorolva tevékenységük egyre in­kább a termelés intenzlfikálásának kérdéseire, a mezőgazdasági terme­lés jobb elhelyezésére, az erőforrások hatékonyabb kihasználására, a ta­pasztalatcsere ösztönzésére, a mun­ka- és életkörülmények javítására Összpontosul. A munka mennyisége és minősége szerinti munkadíjozási elv következetes alkalmazása min­denki számára világossá teszi,, hogy a jó munka egyaránt szolgálja a szo­cializmus és az egyén hasznát. E gazdasági stratégia következetes érvényesítése a mezőgazdaságban az az út. amelyen haladva- az NDK me­zőgazdasága még hatékonyabban va­lósítja meg népgazdasági feladatát: saját termelésből biztosítja az ország élelmiszer-ellátását, az ipar mezőgaz­dasági nyersanyag szükségletét, hoz­zájárul a nemzeti jövedelem növe­kedéséhez és erősíti a szövetkezeti parasztság és a munkásosztály szö­vetségét. KÜLPOLITIKAI KOMMENTAR Egyetlen cél. egyetlen törekvő* felé mutatnak azok az esemé­nyek. amelyek az utóbbi he­tekben, napjainkban a világ közvéle­ményét foglalkoztatják. A lázas fegy­verkezés megállítása, a leszerelés, a feszültség csökkentése, a majdani tartós béke megteremtése. A stock­holmi eredmények bizakodásra jogo­sítanak. Az ENSZ 41. ülésszakának értékelésével még várnunk kall. hi­szen lapzártánk időpontjában még a „nagy hét“ felszólalásait elemzi a po­litikai szakértők és hírmagyarázók serege. Az már azonban bizonyos, hogy Eduard Sevardnadze New York-ban tett minden lépését, minden találko­zását, minden nyilatkozatát élénk ér­deklődés kísérte. Személye által a Szovjetunió álláspontját, törekvéseit, szándékait ismerhették meg mind­azok, akik az ENSZ-ben, illetve a csúcs előkészítésével megbízott kül­ügyminiszteri találkozón hallhatták véleményét. Már maga az a tény is reményi­­keltő, hogy létrejött a Sevardnadze— Shultz találkozó, még ha erről egyik fél sem adott ki tájékoztatást. A Szovjetnnló — Geraszimov szovjet szóvivő szerint — változatlanul le­hetségesnek tart leszerelési megálla­podásokat az Egyesült Államokkal még az esetleges csúcstalálkozóig. Elsősorban a nukleáris fegyverkísér­letek teljes ragszüntetéséröl kellene megállapodásra jutni, de nem kizárt az sem, hogy a közepes hatótávolsá­gú nnkleáris eszközök kérdésében le­het közös álláspontot kialakítani. E következetes jószándék, egyértelmű törekvés szellemében terjesztette a világ közvéleménye elé az ENSZ köz­gyűlésének 41. ülésszakán a Szovjet­unió új békekezdeményezéseit a szov­jet külügyminiszter. Sevardnadze karunk nemzetközi realitásainak ismertetésével kezdte felszólalását. Rámutatott: a közgyű­lés legutóbbi ülésszaka óta eltelt idő­szakban uem vált derűsebbé és vilá­gosabbá korunk panorámája. Számos olyan tényező jellemezte, amely meg­növelte a korábbi aggodalmakat. Am mind több nép. mind tíibb kormány ismerte fel, hogy a nukleáris-kozmi­kus korszak realitásai között új mó­don kell gondolkodnia. Eljött az ide­je annak, hogy a csoportokra, töm­bökre, ideológiákra alapuló elképze­lések helyett, a békét tekintsék leg­főbb értéknek. így kedvező feltételek jöttek létre a párbeszéd fejlesztésé­re. Szólt azokról a kezdeményezések­ről, amelyeket a Szovjetunió fogana­tosított ebben az időszakban. Első helven emelte ki a nnkleáris robbantások egyoldalú moratoriums nak érvénybe léptetését, amely kife­jezi a Szovjetunió őszinteségét, a Elkezdeni béke sorsa iránti komoly felelősség­érzetét. A kétoldalú, majd többoldalú moratórium az egyik legfontosabb láncszeme lehetne a nemzetközi béke ne biztonság átfogó rendszerének — hangoztatta. Gyakorlati lépéseket sür­getett a fegyverkísérletek eltiltására, a nukleáris fegyverek megsemmisíté­sére, aláhúzva: ezek a javaslatok egy nukleáris nagyhatalomtól származ­nak, s a Szovjetuniót ezek megtéte­lében nem presztizsérdekei. hanem a saját népe és a világ népei iránt ér­zett felelősségérzet vezeti. A szovjet külügyminiszter utalt Reagan elnök beszédére az ENSZ közgyűlésén. Erről szólva leszögez­te. hogy a szovjet fél nem kíván po­lémiába keveredni, de alapvető fon­tosságúnak tartja egy kulcsfontossá­gú pont tisztázását: Az amerikai el­nök szerint a bonyolult háborús technológia képes reálisan biztosíta­ni a biztonságot. Biztonsághoz csak egyetlen út vezethet: a meglévő fegy­verek megsemmisítése. Nagy visszhangot keltett az a be­jelentése. miszerint felhatalmazása van arra. hogy a Szovjetunió kész bármikor, bárhol aláírni a szerződést a nnkleáris fegyverkísérletek teljes betiltásáról. Ezzel kapcsolatban rész­letesen szólt az ellenőrzés kérdésé­ről, leszögezve: ma már nem létezik e téren probléma. A világűr milita­­rizálásának veszélyéről szólva kije­lentette: országa folytatja erőfeszíté­seit ennek megakadályozására. A- znnban ha azt akarjuk, hogy a világ­űr békés maradjon ezért mindenki­nek meg kell tennie a magáét. Az ENSZ-nck is hallatnia kell e kérdés­ben a szavát. felszólított, hogy jelentős mértek ben csökkentsék a katonai konfron­táció szintjét, mindenekelőtt a kato­nai-politikai tömbök között. A Varsói Szerződés tagállamai megtették erre vonatkozó javaslatukat, amely az ész­szerű hatékonyságra alapul. Ahogy növekszik a bizalom, meg lehet tenni a katonai enyhülés lépéseit. Ez már meg is kezdődött a stockholmi fóru­mon. Az úgynevezett regionális kon­fliktusokról a világ különböző társé-és folytatni geiben fennálló válsággócokról szól­va leszögezte, azok rendezése szer­ves része az átfogó biztonságnak. Eh­hez a rendezéshez mindenekelőtt tisz­teletben kell tartani a népek jogát az önrendelkezésre, a szuverenitásra, arra. hogy maguk válasszák meg fej­lődésük útját. Azt is kijelentette töb­bek között, hogy a leszerelés világ­gazdasági követelmény is. Éles han­gon bírálta továbbá azt a magatar­tást. amelyet az Egyesült Államok ta­núsít a világszervezettel szemben. Be­széde befejező részében foglalkozott a szovjet—amerikai kapcsolatok kér­déseivel. Ezzel kapcsolatban kijelen­tette, hogy reális lehetőség nyílik egy csúcstalálkozóra is. „Valahol el kell kezdenünk“ — mondta a szovjet szóvivő. Nyilvánva­lóan a Szovjetunió a maga részéről már régen elkezdte a világ sorsát meghatározó kérdések fnszegetését, és azóta is következetesen folytatja az egyodüli lehetséges megoldások keresztülvitelét, keresését. Ezt bizo­nyították az elmúlt hetek tárgyalásai, mindazok a lépések, amelyeket az emberiség békéjének érdekében a Szovjetunió Stockholmban és Cent­ben, Bécsben és New York-ban tett. H. MÉSZÁROS ERZSÉBET »

Next

/
Thumbnails
Contents