Szabad Földműves, 1986. július-december (37. évfolyam, 27-52. szám)
1986-10-04 / 40. szám
1986. október 4 SZABAD FÖLDMŰVES, 3 MEGÁLLAPODÁS STOCKHOLMBAN Az európai bizalom és biztonság erősítésére Nem Csalódott várakozásában az enyhülés elősegítését remélő, a konkrét megállapodásokat sürgető közvélemény. Stockholmban eredményesen zárult az európai biztonsági és bizalomerősítő intézkedésekről és a leszerelésről tárgyaló konferencia első szakasza. Megdolgozott érte a helsinki Záróokmányt aláírt 35 ország küldöttsége. A stockholmi tárgyalóteremben 1884. január J7-én foglalták el helyüket először a harminchárom európai ország, valamint az USA és Kanada képviselői. Azóta, harminckét hónapon keresztül tizenkét tárgyalási forduló, számtalan megbeszélés, plenáris ülés után jutottak el a záródokumentum egyhangú jóváhagyásáig, amelyet az utolsó, döntő forduló befejeztével szeptember 21-én. vasárnap hagytak jóvá. Az ünnepélyes zárószertartásra 22-én került sor, ekkor hozták nyilvánosságra a dokumentumot. Ez a hétfő tulajdonképpen a péntek folytatása volt, ugyanis ekkor kellett volna befejezni a tárgyalásokat, itt ért véget a határidő. Mivel még mindig voltak tisztázandó kitételek a dokumentumban, megállították az órákat, és szombaton, vasárnap. ebben a különleges „időzónában“ tárgyaltak. Bár a jó ügyek érdekében máskor Is ilyen leleményesek lennének a tárgyaló felek. Harminc oldalon konkrét intézkedéseket tartalmaz a zárődokumentiHp a hadgyakorlatok bejelentéséről, azok korlátozásáról, a megfigyelésre és az ellenőrzésre, valamint a katonai tevékenység terveinek cseréjére vonatkozóan. Fontos helyen szerepel benne az erő alkalmazásáról való lemondás elvének megerősítése a nemzetközi kapcsolatokban. 'l Részletesen elemzi a konkrét kötelezettségeket és az ezekből eredő intézkedéseket a részt vevő országok számára. Ezek az intézkedések Európában a váratlan katonai konfliktus létrejötte lehetőségeinek korlátozását célozzák. A megegyezésnek hat kulcspontja von: 1. Tájékoztatás: Valamennyi részt vevő ország kötelezően tájékozlat azokról a szárazföld hadgyakorlatokról, afnelven több mint 13 ezer katona vesz részt, mégpedig megkezdésük előtt 42 nappal. 2. Megfigyelők: A részt vevő országok megfigyelőket hívnak meg más országokból a szárazföldi erők olyan hadgyakorlataira, amelyeken több mint 17 ezer katona vesz részt. 3. Teljesítés és ellenőrzés: Minden ország, amelynek kétségei támadnak arra vonatkozóan, hogy más állam megtartja-e a stockholmi megállapodást, az illető hadgyakorlatot a szárazföldről vagy a levegőből ellenőrizheti. Minden ország évente maximálisan három ellenőrzést kell, hogy engedélyezzen. A katonai tömbökön belül annak tagjai nem hajtanak végre ellenőrzést. Az ellenőrzést kérelmezése után 36 órán belül kell végrehajtani. 4. A katonai tevékenység éves előrejelzése: A részt vevő országok minden évben november 15-ig kicserélik az európai hadgyakorlatok naptárát a következő évre. 5. Nagy hadgyakorlatok: Valamennyi ország mindig november 15-ig információkat cserél -a nagv hadgyakorlatok időnontjáról: a több mint 75 ezer katona részvéteiével megtartott hadgyakorlatokra vonatkozóan két évre előre. Ha ez nem történik meg. a hadgyakorlatot nem szabad megtartani. 6. Az evő alkalmazásáról való lemondás: A részt vevő országok megerősítették a helsinki Záróokmányból és az ENSZ-alapokmánvbó! eredő kötelezettségüket. miszerint nem alka’maznak erőt és nem fognak erővel fenyegetőzni más államokkal szemben, nem veszélyeztetik azok területi egységét és po’ltikai fiigeet’enségét. Megerősítést nyert az önvédelem joga-A dokumentum kitér továbbá a terrorizmus elleni akciók szükségességére. beleértve a terrorizmust a nemzetközi kapcsolatokban Az elfogadott infézkedések politikailag kötelezőek és 1987. január 1-jével lépnek életbe. Ä vf’ágsajtó bő terjedelemben kommentálta a stockholmi konferencia eredményeit, amelyeket jelentősnek minősít. ..Előrelépés a kelet—nyugati párbeszédben, pozitív lépés, hozzáiárulás az enyhüléshez“ — Hven ás ehhez hasonló méltatásokat közöltek a lapok. A Liberation című francia lap mindenekelőtt a Szovjetunió tószándékára mutat rá. amelv lehetővé tette a nagy hadgyakorlatok helyszíni ellenőrzését. A világ politikai és közéleti személyiségeinek többsége szintén elismeréssel üdvözli a konferencián született megállapodást. Hangsúlyozzák, hogv annak köszönhetően sikerült eredményeket elérni, hogy a résztvevők politikai akaratot és készséget tanúsítottak az engedményekre. Kifejezték meggyőződésüket. hogy a stockholmi fórum pozitív határozatai hohzátárulnak a nemzetközi helyzet javításához, és javítják egy úiabb szovjet—amerikai csúcstalálkozó megtartásának kilátásait. A megállapodás gyakorlati eredménye abban rejlik, hogy nolitikai es katonai-műszaki intézkedések egész komplexumában sikerült megállapodni a háborús veszély csökkentése és a részt vevő országok közti hizalnm es biztonság megszilárdítása céljából. Az egyenlőség. a mindenki számára egyenlő biztonság alapelvét a szocialista országoknak, valamint a semleges és el nem kötelezett államoknak köszönhetően sikerült elfogadtatni. A záródokumentum, maga a magállapodás pedig valamennyi részt vevő közös érdeme. Eredményei — a nagyobb biztonság, a kölcsönösen erősödő bizalom — egy oiyan elérhető béke körvonalait vetítik elénk, amelyért küzdeni, a megegyezés útját keresni. tárgyalni nemcsak lehet, hanem kell. Stockholm tehát biztató, jó kiindulópont a további lépésekhez! NYUGATI ORSZÁGOK DIPLOMÁSAI EVEKIG VARNAK MUNKÄRA \ A professzor: — Önök előtt nyitva áll az Elet. Bár az útja néhol rögüf és nemvárt akadályokat is rejt... L. Cseprunov rajza Az NDK társadalmi fejlődését az a gazdasági stratégia határozza meg. amelyet az NSZEP X. kongresszusa fogadott el ‘ és amelynek helyességét, eredményességet a XI. kongresszus igazolta. Ez a stratégia ezt a feladatot tűzte ki, hogy a népgazdaság valamennyi szférájában átfogó jellegű legyen az lntenziflkálás és szilárd alap álljon rendelkezésre a távlati dinamikus növekedéshez. Ez azt jelenti, hogy a minőségi fejlesztés minden tényezőjét fel kell használni: széles, körbe be kell vezetni a tudomány és a technika eredményeit és a fejlett szocialista társadalomra jellemző Intenzív tlpusö bővített újratermelést kell megvalósítani. Ez a feladat szoros összefüggésben van annak я két célnak az elérésével, amelyet az NSZEP programjában megfogalmazott — rendszeresen növelni a termelést és a termelés gazdasági hatékonyságát, abból a célból, hogy állandóan és egyre jobban ellássák a lakosságot élelmiszerrel, illetve az ipart mezőgazdasági nyersanyaggal. A nyolcvanas években elért eredmények. továbbá a tervek arról tanúskodnak. hogy az elfogadott program következetesen megvalósul. Az NDK mezőgazdaságában a nyolcvanas években kezdődött el a fejlesztés, amelý elvi jelentőségűi az intenztfikálási folyamat további alakítása szempontjából. Nemcsak a hozamokat és a termelékenységet sikerült Jelentősen növelni, hanem sikerült lényegesen változtatni a termeiéi fejlődésének és a ráfordítások növekedésének arányain. A termelés gyorsabban nőtt. mint a ráfordítások, és ezzel megkezdődött a mezőgazdaság meszszehatö gazdasági átalakulása. Az utóbbi évek sikerei bizonyítják ezt. 1981—1983-ban a mezőgazdaság nettó termelése 1976—1978-hoz viszonyítva 8.8 százalékkal emelkedett. A bruttó termelés növekedése 7.3 százalékot tett ki. Az alapok takarékosabb és hatékonyabb felhasználása tükröződik például abban is, hogy az egy gabonaegységre jutó műtrágyafelhasználás csökkent: nitrogénből 16.9, káliumból 8,7 százalékkal. Jelentős megtakarítást értek el az energiahordozfikná1. rendszeresen csökkent a takarmányráfordítás, továbbá nagymértékben csökkent a takarmányimport. 1884-ben ez a tendencia erősödött és ezáltal az eddigi legiobb mezőgazdaság! eredményeket érték el. A növénytermelés bruttó hozama gabonaeevségben több mint 30 millió tonnát tett ki. A gabonafélék terméshozama hektáronként elérte a 4.5 tonnát, a burgonyáé 23.9. a cukorrépáé 32,1 tonna volt. 1983-hoz képest Az NDK mezőgazdasága hatékonyan teljesíti népgazdasági feladatát a vágóállatok állami felvásárlása 106.7 a tejfelvásárlás 106,3 százalék volt. A mezőgazdasági*dolgozók ekkor vállalták, hogy 1985-ben túlteljesítik a tervieladatokat — vállalásaikat sikeresen teljesítették. A széles körű intenzifikálás alapvető előfeltételeként a következő tényezők kerültek előtérbe: az Irányítás. a tervezés és az önálló gazdasági elszámolás korszerűsítése a mezőgazdaságban, a munka mennyisége és minősége szerinti bérezési elv érvényesítése, az anyagi érdekeltség növelése a munkatermelékenység emelése érdekében. Az NSZEP Politikai Bizottsága és az NDK kormánya által hozott határozatok, hosszú távú-vonatkozási pontok erős hatást gyakorolnak a szövetkezeti földművesek, a munkások és a szakemberek gondolkodására és magatartására a mezőgazdasági termelőszövetkezetekben. az állami gazdaságokban és a kooperációs egyesülésekben. E határozatok integráló eleme a kooperáció további elmélyítése és a szövetkezeti demokrácia fejesztése. Az irányítás, a tervezés és a gazdasági ösztönzés korszerűsítésében döntő jelentőségű volt a mezőgazdasági termékeknek az NSZEP X. kongresszusa által jóváhagyott árreformja, amely 1984. január 1-jén lépett életbe. A gazdasági ösztönzés korábban is érdekeltté tette a szövetkezetei a termelés állandó növelésében, elmélyítette a munkásosztály szövetségét a szövetkezeti parasztok osztályával. A mezőgazdasági termékek árreformja fontos lépés volt abban a tekintetben, hogy a gazdasági ösztönzés az lntenziflkálás új követelményeinek megfeleljen. Ezért a mezőgazdasági termékek új felvásárlási árait úgy állapították meg, hogy megfeleljenek a társadalmilag szükséges ráfordításoknak. A mezőgazdasági termelőszövetkezetek és az állami gazdaságok mélyebben hatolnak be az újratermelés folyamatába, takarékosabban gazdálkodnak az alapokkal, nagy erőfeszítéseket tesznek a termelés növelésére és a ráfordítások csökkentésére. Ésszerűbbé vált a föld hasznosítása is. Rögzített adót vezettek be. amely szerint a növénytermelési szövetkezetek és az állami gazdaságok földjeik minősége alapján fizeluek adót. Ez az adó nem függ az elért nyereségtől, arra ösztönzi a vállalatokat, hogy jól használják fel a természeti-gazdasági feltételeket, különösen a földet. A termelőeszközök, valamint a mezőgazdasági termékek új árai és az adó megállapításával kapcsolatban a termelés helyétől függően felárakat vezettek be. A tudományos-műszaki haladás eredményeinek bevezetését Is ösztönözni kezdték. A mezőgazdasági termékek árreformja következtében a termelőszövetkezetek és az állami gazdaságok számára előnyössé vált a termelési hatékonyság növelése. Ennek következtében megnövekedett a szövetkezetek újratermelési képessége és tovább erősödött a szövetkezeti tulajdon. Az irányítás, a tervezés, a gazdasági ösztönzés korszerűsítésével, a kooperációs kapcsolatok elmélyülésével, a szövetkezetek, a vátlolatok és az egyesülések felelősségének erősödésével növekszik az állami irányítás jelentősége a demokratikus centralizmus alapján. E folyamat keretében az állami irányítás és tervezés tovább korszerűsödik: a kooperációs' egyesülések tanácsainak irányítási funkcióit gyakorolva tevékenységük egyre inkább a termelés intenzlfikálásának kérdéseire, a mezőgazdasági termelés jobb elhelyezésére, az erőforrások hatékonyabb kihasználására, a tapasztalatcsere ösztönzésére, a munka- és életkörülmények javítására Összpontosul. A munka mennyisége és minősége szerinti munkadíjozási elv következetes alkalmazása mindenki számára világossá teszi,, hogy a jó munka egyaránt szolgálja a szocializmus és az egyén hasznát. E gazdasági stratégia következetes érvényesítése a mezőgazdaságban az az út. amelyen haladva- az NDK mezőgazdasága még hatékonyabban valósítja meg népgazdasági feladatát: saját termelésből biztosítja az ország élelmiszer-ellátását, az ipar mezőgazdasági nyersanyag szükségletét, hozzájárul a nemzeti jövedelem növekedéséhez és erősíti a szövetkezeti parasztság és a munkásosztály szövetségét. KÜLPOLITIKAI KOMMENTAR Egyetlen cél. egyetlen törekvő* felé mutatnak azok az események. amelyek az utóbbi hetekben, napjainkban a világ közvéleményét foglalkoztatják. A lázas fegyverkezés megállítása, a leszerelés, a feszültség csökkentése, a majdani tartós béke megteremtése. A stockholmi eredmények bizakodásra jogosítanak. Az ENSZ 41. ülésszakának értékelésével még várnunk kall. hiszen lapzártánk időpontjában még a „nagy hét“ felszólalásait elemzi a politikai szakértők és hírmagyarázók serege. Az már azonban bizonyos, hogy Eduard Sevardnadze New York-ban tett minden lépését, minden találkozását, minden nyilatkozatát élénk érdeklődés kísérte. Személye által a Szovjetunió álláspontját, törekvéseit, szándékait ismerhették meg mindazok, akik az ENSZ-ben, illetve a csúcs előkészítésével megbízott külügyminiszteri találkozón hallhatták véleményét. Már maga az a tény is reményikeltő, hogy létrejött a Sevardnadze— Shultz találkozó, még ha erről egyik fél sem adott ki tájékoztatást. A Szovjetnnló — Geraszimov szovjet szóvivő szerint — változatlanul lehetségesnek tart leszerelési megállapodásokat az Egyesült Államokkal még az esetleges csúcstalálkozóig. Elsősorban a nukleáris fegyverkísérletek teljes ragszüntetéséröl kellene megállapodásra jutni, de nem kizárt az sem, hogy a közepes hatótávolságú nnkleáris eszközök kérdésében lehet közös álláspontot kialakítani. E következetes jószándék, egyértelmű törekvés szellemében terjesztette a világ közvéleménye elé az ENSZ közgyűlésének 41. ülésszakán a Szovjetunió új békekezdeményezéseit a szovjet külügyminiszter. Sevardnadze karunk nemzetközi realitásainak ismertetésével kezdte felszólalását. Rámutatott: a közgyűlés legutóbbi ülésszaka óta eltelt időszakban uem vált derűsebbé és világosabbá korunk panorámája. Számos olyan tényező jellemezte, amely megnövelte a korábbi aggodalmakat. Am mind több nép. mind tíibb kormány ismerte fel, hogy a nukleáris-kozmikus korszak realitásai között új módon kell gondolkodnia. Eljött az ideje annak, hogy a csoportokra, tömbökre, ideológiákra alapuló elképzelések helyett, a békét tekintsék legfőbb értéknek. így kedvező feltételek jöttek létre a párbeszéd fejlesztésére. Szólt azokról a kezdeményezésekről, amelyeket a Szovjetunió foganatosított ebben az időszakban. Első helven emelte ki a nnkleáris robbantások egyoldalú moratoriums nak érvénybe léptetését, amely kifejezi a Szovjetunió őszinteségét, a Elkezdeni béke sorsa iránti komoly felelősségérzetét. A kétoldalú, majd többoldalú moratórium az egyik legfontosabb láncszeme lehetne a nemzetközi béke ne biztonság átfogó rendszerének — hangoztatta. Gyakorlati lépéseket sürgetett a fegyverkísérletek eltiltására, a nukleáris fegyverek megsemmisítésére, aláhúzva: ezek a javaslatok egy nukleáris nagyhatalomtól származnak, s a Szovjetuniót ezek megtételében nem presztizsérdekei. hanem a saját népe és a világ népei iránt érzett felelősségérzet vezeti. A szovjet külügyminiszter utalt Reagan elnök beszédére az ENSZ közgyűlésén. Erről szólva leszögezte. hogy a szovjet fél nem kíván polémiába keveredni, de alapvető fontosságúnak tartja egy kulcsfontosságú pont tisztázását: Az amerikai elnök szerint a bonyolult háborús technológia képes reálisan biztosítani a biztonságot. Biztonsághoz csak egyetlen út vezethet: a meglévő fegyverek megsemmisítése. Nagy visszhangot keltett az a bejelentése. miszerint felhatalmazása van arra. hogy a Szovjetunió kész bármikor, bárhol aláírni a szerződést a nnkleáris fegyverkísérletek teljes betiltásáról. Ezzel kapcsolatban részletesen szólt az ellenőrzés kérdéséről, leszögezve: ma már nem létezik e téren probléma. A világűr militarizálásának veszélyéről szólva kijelentette: országa folytatja erőfeszítéseit ennek megakadályozására. A- znnban ha azt akarjuk, hogy a világűr békés maradjon ezért mindenkinek meg kell tennie a magáét. Az ENSZ-nck is hallatnia kell e kérdésben a szavát. felszólított, hogy jelentős mértek ben csökkentsék a katonai konfrontáció szintjét, mindenekelőtt a katonai-politikai tömbök között. A Varsói Szerződés tagállamai megtették erre vonatkozó javaslatukat, amely az észszerű hatékonyságra alapul. Ahogy növekszik a bizalom, meg lehet tenni a katonai enyhülés lépéseit. Ez már meg is kezdődött a stockholmi fórumon. Az úgynevezett regionális konfliktusokról a világ különböző társé-és folytatni geiben fennálló válsággócokról szólva leszögezte, azok rendezése szerves része az átfogó biztonságnak. Ehhez a rendezéshez mindenekelőtt tiszteletben kell tartani a népek jogát az önrendelkezésre, a szuverenitásra, arra. hogy maguk válasszák meg fejlődésük útját. Azt is kijelentette többek között, hogy a leszerelés világgazdasági követelmény is. Éles hangon bírálta továbbá azt a magatartást. amelyet az Egyesült Államok tanúsít a világszervezettel szemben. Beszéde befejező részében foglalkozott a szovjet—amerikai kapcsolatok kérdéseivel. Ezzel kapcsolatban kijelentette, hogy reális lehetőség nyílik egy csúcstalálkozóra is. „Valahol el kell kezdenünk“ — mondta a szovjet szóvivő. Nyilvánvalóan a Szovjetunió a maga részéről már régen elkezdte a világ sorsát meghatározó kérdések fnszegetését, és azóta is következetesen folytatja az egyodüli lehetséges megoldások keresztülvitelét, keresését. Ezt bizonyították az elmúlt hetek tárgyalásai, mindazok a lépések, amelyeket az emberiség békéjének érdekében a Szovjetunió Stockholmban és Centben, Bécsben és New York-ban tett. H. MÉSZÁROS ERZSÉBET »
