Szabad Földműves, 1986. július-december (37. évfolyam, 27-52. szám)

1986-10-04 / 40. szám

1986. október 4. ir 40. szám * XXXVII. évfolyam * i.uKi Д<рмшю1мшмшмш1шмммимишшмм1мци1м1 nini nini ir^gawraB^weai Ara 1,— Kčs ŠMŠŠffiTTEL Miként igényeink, a termeles.se! kapcsolatos követelmények is folyama­tosan nőnek. Igaz ez a mezőgazdaságban is. A termelés gazdaságosságá­nak, a termékek minőségének javítása és a hatékonyság fokozása mind nagyobb követelmény elé állítja egységes földműves-szövetkezeteink és állami gazdaságaink vezetőit, dolgozóit: Ami a szaktudást, századunk második felének egyik legfőbb életforma­­problémáját illeti, önmagában nem specifikusan szocialista téma. Elcsépelt közhely már. hogy az iparosodás automata- és komputerkorszakában, az urbanizáció mai arányai közepette az embert érintő változások olvan erő­teljesek és gyorsak, hogy minden társadalom foglalkozni kényszerül hatá­saival. E hatásoknak a leirása. elemzése már régen foglalkoztatja a fej­teit tnkésnrszágnk szociológusait éppen úgy. mint ahogy megrendítő iro­dalmi alkotások, filmek jelennek meg az emberről, akire rázftdul a váltó zások minden jó és rossz hatása. Ami azonban jelentős különbség köztük és közöttünk, hogy a szocializmus nemcsak mint más. az eddigitől gyö­keresen eltérő társadalmi rendszer lé'ezik. hanem az egvetlen rendszer és ideológia, amelynek célja az új emberi viszonyok létrehozása az új gaz­dasági és társadalmi viszonyok útján. S az. hogy e téma ma messze túl­terjed a szociológia vagy az irodalom határain hogy az ismeretbővités és a ..hogyan éljünk“ probléma a tudomány és művészet magasságaiból le­szállt a hétköznapok porába. s valamilyen vonatkozásban mindenkit érint és érdekel — éppen ennek köszönhető. Az építész azt mnndja: nemcsak új házakat, korszerűbb lakásokat akarok építeni, hanem új, ésszerűbb humanizáltabb színteret is a közösségi ember számára. Olyat, amely feloldja a magányt, az elzárkózást, és funkcionáli­san is. meg sznciálisan is megfelel a közösségi társadalom igényeinek. A pedagógus azt mondja: nemcsak tágasabb, világosabb, jobban felszerelt, kevésbé zsúfolt tantermek kellenek hanem nlvan nevelési elkénzelé«ek és feltételek is. amelyek az ismeretbővítést szolgálják. A közgazdái! úgv véli: nemcsak az anyagi javak mennyiségét kell növelni illetve a minőséget kell javítani, hanem a mezőgazdasági termelésben és az elosztásban a szocialista ésszerűségnek és a társadalmi igazságosságnak kell érvénye­sülnie. A szakismeret-bővítés és a „hogyan éljünk’* megfogalmazások napjaink­ban már olyan erőteljesek és kategorikusak, hogy az ember önkéntelenül is felkapta a fejét: vajon a törekvések és a lehetőség, a cél és eszköz, a kívánságok és a realitások hogyan viszonyulnak egymáshoz? Ha vala­hol nagvon keskenv a mezsgye a valóság, a lehetőség valamin! a szép á'mnk között, úgy minden bizonnyal a szakismeret bővítés és az élntnormák előzetes művi megfogalmazása és a valóságos létalapok között van ilyen. A fentiek vetületében pártunk politikájával összefüggésben közismert, hogy a mezőgazdasági termelés fejlesztésének, a gazdálkodás javításának sok feltétele van. Az anyagi műszaki színvonal mellett sokat számítanak a természeti adottságok, a talaj- és az éghajlati viszonyok. Az. hogy me­lyik tényezőnek mekkora a jelentősége a mezőgazdasági termelésben már sokan vizsgálták és sokféle felismerés, vélemény alaknlt ki. Abban azon­ban mindenki egyetértett, hogy a szellemi felkészültség, a szakmai mű­veltség a legfőbb meghatározója az eredményeknek. A Haladó tapasztalaink iskolája és a szövetkezeti munkaiskola most kezdődő új évfolyamai, a rádió, a televízió, a különböző társadalmi szer­vezetek ismerpt'erjesztő programjai a szaklapok különböző témájú, érdek­lődési körű cikkei, tanulmányai, szakkönyvkiadásunk gazdagsága naponta és óránként kínálják az alkalmat a szakmai továbbképzésre, ismereteink bővítésére, A világ gyorsuló alakulásához való igazodás igénye, a tudományos ismeretek a korszerű világszemlélet szerves tartozékai: mindez fontos fel­tétele változó világunk jobb megértésének. Tehát nemcsak arról van szó. hogv az eddiginél nagyobb erőfeszítéseket kell tennie egész-társadalmunk­nak az alacsony iskolai végzettségű dolgozó rétegek tanulási igényének, kedvének felkeltésére, bár — társadalmi mértékben — ez az egyik leg­fontosabb feladat. Mindezt azért hangsúlyozzuk, meri közismertek e mun­ka eredményei, de fogyatékosságai is; az. hogv a szakmai ismeretterjesztés még korántsem épül a kívánt mértékben a munkahelyi közösségekre, nem segíti eléggé a szocialista brigádok művelődési törekvéseit; több mező­gazdasági üzemben a szakmai ismeretterjesztő tevékenység esetleges, vé­letlenszerű; hogy különösen sok a javítanivaló e tevékenységben például az állattenvésziési dolgozók körében. A továbblépés, a tudásbeli hiányosságok pótlása kinek-kinek a szemé­lyes kötelessége is. s ez a tétel nemcsak a mezőgazdasági dolgozókra, hanem a gazdasági vezetésre is vonatkozik. Ismert ténv. hogy a közép­iskolában vagy a főiskolán oktatott tudományos-műszaki ismeretek sok területen szinte néhány év alatt elavulnak. Ugyanakkor az is általánosít­ható, hogv a fiatal és az idősebb agrárértelmiségre, egyformán és gyakran tömegesen hárulnak erejük javát igénybevevő — sőt meghaladó — fel­adatok. Fogalmazhatnánk ógy is. hogy a szakképesítés nélküli dolgozók széles tömege mellett nagyon sok vezetőt fenyeget a napi gyakorlati munkában való felőrlődés veszélye. Mindez talán kellően indokolja hogv kissé részletesebben visszatérjünk az alapkérdésre, az alkotó tehetség és a végrehajtás „ellentmondására“ Való igaz. hogy a fejlett szocialista tár­sadalom építésének mai szakaszában sok régi és még több új gonddal kell mepkiizdenünk. Ezt valamennyien tudjuk, s nap nap után érzékeljük a mezőgazdaságban4 is. Csakhogy azt is tudjuk, hogy mit kell tennünk, mi­lyen erőfeszítésekre van szükség. lói megalapozott tervünk a napi tenni­valókat rögzítő reális cselekvési programjaink vannak, fippen ez bizo­nyítja. hogv volt és van erőnk szembenézni a nehézségekkel s ahelyett, hogv eltitkolnánk a problémákat, megtaláltok azok ellenszerét. Hogy nem mindenütt és nem mindig kellő hatásfokkal? A fejlődés mozgástörvénye, hogv baiafnk és azok ellenszere nem egyszeri hanem állandó, fnlvamatns diagnosztizálással fedezhetek fel. s ígv időről időre megszüntethetők. Ami­ben nincs és nem lehet vita me. azok az elvek, a fejlődés már meghatá­rozott fő irányai és üteme A célok elérésében viszont korlátlan az alkotás szabadsága, a ,.ltngv3n“ kutatásában egyenesen elkerülhetetlen az önálló, felelős cselekvés, a szaktudás, a sokszínűség, a gondolati bátorság. Gondiaink bizonyos hányada ugyanis abból származik, hogy vannak emberek — vezetők és beosztottak — akik adottságaiknál fogva képte­lenek erre. s a szakképzettség hiányában akkor is utasításra várnak, ami kor nvilvánvaló: rajtuk a cselekvés sora. nekik keli a megfelelő megoldást megtalálniuk, mert azon a területen ez már az ő kötelességük s dönté­seikért a felelősség is az övék. Az elmondottak értelmében növekvő szerep jut az Ismeretterjesztés és ismeretbővítés különböző formáinak. Ezt egyrészt azért is hangsúlyozzuk, mert mezőgazdaságunk a termelésfejlesztéshen nlvan időszakhoz érkezett, amelyben a termelés minőségi mutatói kerülnek előtérbe. A tanulásra, az önképzésre fordított idő tehát nagyon is a gazdálkodást szolgálja, a szo­cialista mezőgazdaság jövőjét formálja, hiszen az természetes dolog, hogv csak művelt fővel, hozzáértésnél lehet kezdeményezni, ésszerű kockázatot vállalni, korszerűen gazdálkodni, gazdaságosan termelni. CSIBA LÄSZLÖ A Mezőgazdasági Ellátó és Felvásárló Tröszt vezérigazgatóságára a 8. ötéves tervidőszakban rend­­kívül igényes feladatok várnak a keveréktakarmányok gyártásában és folyamatos szállításában Bara László felvétele írta: MIROSLAV BELANSKÝ agrármérnök, a Mezőgazdasági Ellátó és Felvásárló Tröszt vezérigazgatója j A mezőgazdászok és a felvásárlók i a közelmúltban mérlegelték a 6. öt I eves tervidőszak első évének gabona- i termelését. Mindannyian tudjuk, hogy ; a kedvezőtlen időjárási viszontagsá- I gok, főleg a trópusi hőmérsékletek kedvezőtlenül liatnttak a termésnagy­­ság alakulására, s a Nyugat-szlová­kiai kerületben nem sikerült teljesí­teni a gabonafélék tervezett termelé­sét. Ennek ellenére a gabonafélék ál­lami alapba történő felvásárlását mindhárom kerületben és az összes járásban augusztus 24-én teljesítet­ték. A terméskiesés a takarmány­alapba törlénő felvásárlásban mutat­kozik meg elsősorban. A másik oldalon az idei aratásra az élelmiszer-ipari hasznosítású búza és árpa minőségének javulása volt jellemző. Például a búza minősége sokkal jobb. mint a korábbi években volt; az ezermagsúly 750—820 gramm közölt ingadozik, a sikértartalom meghaladja a 25 százalékot, és sok esetben eléri a keménybúza minősé­gét. Hasonló a helyzet a sörárpával kapcsolatban is. A különlegesen jó minőségű élelmiszer-ipari hasznosítá­sú búzáért — mintegy tízezer tonná­ról van szó — tonnánként 100 koro­na felárat fizetünk. Ezáltal a mező­gazdasági üzemek megközelítőleg egymillió korona értékű többletbevé­telhez jutnak. A 8. ötéves tervidőszak igényes fel­adatainak teljesítésével kapcsolatban szeretném hangsúlyozni, hogv új munkaszervezési módszereket veze­tünk be, egyrészt a jó minőségű ga­bona felvásárlása, máxrészt a keve­réktakarmányok és más szolgáltatá­saink minőségének javítása érdeké­ben. A 8. ötéves tervidőszakban az állami alapba történő felvásárlás lé­nyegében nem változik, az 1986-os év szintjén marad, ami évente egymiílió 400 ezer tonnának felel meg. . Rendkívül nagy figyelmet szente­lünk az élelmiszer-ipari hasznosítású gabonafélék felvásárlásának. A mező­gazdasági üzemek ösztönzésé érdeké­ben az integrációs alap eszközeit is felhasználjuk, főleg a felvásárlásra kerülő növényi termékek minőségé­nek javítására. Itt elsősorban az 1 és II. minőségi osztályú sörárpára, a sa- 1 játos növényvédelemre, a tárolásra, a kukorica esetében a keményítőgyár fásra, a gabonafélék és a hüvelyesek (lencse, bab), valamint az élelmiszer­ipari hasznosítású zab betakarítás utáni kezelésére, a jó minőségű bio­lógiai anyag biztosílására. a mező­gazdasági üzemek növényi termékek betakarítására betakarítás utáni ke­zelésére és tárolására használatos alapeszközeinek korszerűsítésével kapcsolatos beruházásokra stb. keil gondolni. A takarmányalapba történő felvá­sárlás a 8. ötéves tervidőszakban nö­vekvő tendenciát mutat, s a tervidő­szak végén várhatóan eléri az egy­millió 587 ezer tonnát. A hüvelyesek takarmányalapba történő felvásárlása évente 51 ezer 400 tonnának felei meg. A szárítmányok felvásárlása sem növekszik lényegesen, évente 92 ezer tonnáról van szó. A száritmá­­nyok felvásárlására rendkívül nagy gondot kell fordítani, ugyanis arról van szó, hogy a takarmányalapba csakis kiváló minőségű, vitaminok ban és fehérjékben gazdag szárúmé nyokat vásároljunk fel, mert ez az egyik előfeltétele a keveréktakarmé­­nyok minősége megőrzésének. Növekednek viszont a feladatok az élelmiszer ipari hasznosítású gabona­félék felvásárlásával kapcsolatban: 1990-ben már egymillió 260 ezer ton­nát ke'l értékesítenünk. Sajnos, már az idén is problémába ütközik az ér­tékesítés, mert a Ma'om és Sütőipar terme'ési gardasági egység mintegy 35 ezer tonnányit nem tud átvenni. Ez a kiesés /mindkét termelési-gazda­sági egység gazdálkodására kihat sőt még a béralap merítését is befolyá­solja mind. az idei évben, mind a lö­vő év első felében. jelenleg rendkívül nagy gondot okoz az. hogy a mezőgazdasági üze­mek ncru akarják átvenni az ipari trágyák tervezett mennyiségét. Ez — hatóanyagban számítva — mintegy 20 ezer tonna nitrogén-. 3 ezer tonna foszfor- és 2 ezer tonna káliummű­trágyát érint. E kedvezőtlen helyzet­ből kiindulva a mezőgazdasági üze­mekben és a központilag irányított szervezetekben vizsgálatot végeztünk az 1987. évi szükségletekről. A helv­­zgt még rosszabbodott; a mezőgazda­­sági üzemek és a központilag irányí­tott szervezetek nem tanúsítanak ér­deklődést 32 ezer tonna nitrogén-, 9 ezer tonna foszfor- és 7 ezer tonna káliiimműtrágya iránt — szintén ha­tóanyagban számílva. Egyértelműen meg kell mondani, hogv milyen irányba terelődik a nüvénvkulilírák. tapanyagellátása, hogy az. említett helyzet nem . folyásul ja-e he a nö­vénytermelés. a terméshozamok csök­kenését, végső soron pedig a 8. öt­éves tervidőszak gabonatermelési ter­vének teljesítését. A keveréktakarmánvok gyártása ter­melési gazdasági egységünk egyik döntő jelentőségű tevékenysége A gyártás közvetlen nsszefitgyijpben á'i a takarmánvalap forrásaival, az olaj­pogácsák és az állati eredetű lisztek behozatalával. A tápok gyártásának növelése összhangban van a takar­­mányalapha történő gabonafelvásár­lás növelésével; az idei évi 2 millió 330 ezer tonnáról 1990 ben eléri a kétmillió 500 ezer tonnát. Annak el­lenére. hogy a növekedés nem nagy arányú, az összes forrást szeretnénk jobban kihasználni 'a kovnréktakar­­mánvpk fizikai és kémiai tu’aldonsá­­gainek, valamint beitartalmi értéké­nek javítására. A keverék takarmá­­nvok beitartalmi értékének javításá­val az idén az SZSZK ' szocialista szektorában a sertéshlzlatás szaka­szán 550. a 1990 ben pedig 600 gram­mos átlagos napi súlygyarapodással számolunk. Annak érdekében, hogy (Folytatás a 11. oldalon)

Next

/
Thumbnails
Contents