Szabad Földműves, 1986. július-december (37. évfolyam, 27-52. szám)
1986-10-04 / 40. szám
1986. október 4. ir 40. szám * XXXVII. évfolyam * i.uKi Д<рмшю1мшмшмш1шмммимишшмм1мци1м1 nini nini ir^gawraB^weai Ara 1,— Kčs ŠMŠŠffiTTEL Miként igényeink, a termeles.se! kapcsolatos követelmények is folyamatosan nőnek. Igaz ez a mezőgazdaságban is. A termelés gazdaságosságának, a termékek minőségének javítása és a hatékonyság fokozása mind nagyobb követelmény elé állítja egységes földműves-szövetkezeteink és állami gazdaságaink vezetőit, dolgozóit: Ami a szaktudást, századunk második felének egyik legfőbb életformaproblémáját illeti, önmagában nem specifikusan szocialista téma. Elcsépelt közhely már. hogy az iparosodás automata- és komputerkorszakában, az urbanizáció mai arányai közepette az embert érintő változások olvan erőteljesek és gyorsak, hogy minden társadalom foglalkozni kényszerül hatásaival. E hatásoknak a leirása. elemzése már régen foglalkoztatja a fejteit tnkésnrszágnk szociológusait éppen úgy. mint ahogy megrendítő irodalmi alkotások, filmek jelennek meg az emberről, akire rázftdul a váltó zások minden jó és rossz hatása. Ami azonban jelentős különbség köztük és közöttünk, hogy a szocializmus nemcsak mint más. az eddigitől gyökeresen eltérő társadalmi rendszer lé'ezik. hanem az egvetlen rendszer és ideológia, amelynek célja az új emberi viszonyok létrehozása az új gazdasági és társadalmi viszonyok útján. S az. hogy e téma ma messze túlterjed a szociológia vagy az irodalom határain hogy az ismeretbővités és a ..hogyan éljünk“ probléma a tudomány és művészet magasságaiból leszállt a hétköznapok porába. s valamilyen vonatkozásban mindenkit érint és érdekel — éppen ennek köszönhető. Az építész azt mnndja: nemcsak új házakat, korszerűbb lakásokat akarok építeni, hanem új, ésszerűbb humanizáltabb színteret is a közösségi ember számára. Olyat, amely feloldja a magányt, az elzárkózást, és funkcionálisan is. meg sznciálisan is megfelel a közösségi társadalom igényeinek. A pedagógus azt mondja: nemcsak tágasabb, világosabb, jobban felszerelt, kevésbé zsúfolt tantermek kellenek hanem nlvan nevelési elkénzelé«ek és feltételek is. amelyek az ismeretbővítést szolgálják. A közgazdái! úgv véli: nemcsak az anyagi javak mennyiségét kell növelni illetve a minőséget kell javítani, hanem a mezőgazdasági termelésben és az elosztásban a szocialista ésszerűségnek és a társadalmi igazságosságnak kell érvényesülnie. A szakismeret-bővítés és a „hogyan éljünk’* megfogalmazások napjainkban már olyan erőteljesek és kategorikusak, hogy az ember önkéntelenül is felkapta a fejét: vajon a törekvések és a lehetőség, a cél és eszköz, a kívánságok és a realitások hogyan viszonyulnak egymáshoz? Ha valahol nagvon keskenv a mezsgye a valóság, a lehetőség valamin! a szép á'mnk között, úgy minden bizonnyal a szakismeret bővítés és az élntnormák előzetes művi megfogalmazása és a valóságos létalapok között van ilyen. A fentiek vetületében pártunk politikájával összefüggésben közismert, hogy a mezőgazdasági termelés fejlesztésének, a gazdálkodás javításának sok feltétele van. Az anyagi műszaki színvonal mellett sokat számítanak a természeti adottságok, a talaj- és az éghajlati viszonyok. Az. hogy melyik tényezőnek mekkora a jelentősége a mezőgazdasági termelésben már sokan vizsgálták és sokféle felismerés, vélemény alaknlt ki. Abban azonban mindenki egyetértett, hogy a szellemi felkészültség, a szakmai műveltség a legfőbb meghatározója az eredményeknek. A Haladó tapasztalaink iskolája és a szövetkezeti munkaiskola most kezdődő új évfolyamai, a rádió, a televízió, a különböző társadalmi szervezetek ismerpt'erjesztő programjai a szaklapok különböző témájú, érdeklődési körű cikkei, tanulmányai, szakkönyvkiadásunk gazdagsága naponta és óránként kínálják az alkalmat a szakmai továbbképzésre, ismereteink bővítésére, A világ gyorsuló alakulásához való igazodás igénye, a tudományos ismeretek a korszerű világszemlélet szerves tartozékai: mindez fontos feltétele változó világunk jobb megértésének. Tehát nemcsak arról van szó. hogv az eddiginél nagyobb erőfeszítéseket kell tennie egész-társadalmunknak az alacsony iskolai végzettségű dolgozó rétegek tanulási igényének, kedvének felkeltésére, bár — társadalmi mértékben — ez az egyik legfontosabb feladat. Mindezt azért hangsúlyozzuk, meri közismertek e munka eredményei, de fogyatékosságai is; az. hogv a szakmai ismeretterjesztés még korántsem épül a kívánt mértékben a munkahelyi közösségekre, nem segíti eléggé a szocialista brigádok művelődési törekvéseit; több mezőgazdasági üzemben a szakmai ismeretterjesztő tevékenység esetleges, véletlenszerű; hogy különösen sok a javítanivaló e tevékenységben például az állattenvésziési dolgozók körében. A továbblépés, a tudásbeli hiányosságok pótlása kinek-kinek a személyes kötelessége is. s ez a tétel nemcsak a mezőgazdasági dolgozókra, hanem a gazdasági vezetésre is vonatkozik. Ismert ténv. hogy a középiskolában vagy a főiskolán oktatott tudományos-műszaki ismeretek sok területen szinte néhány év alatt elavulnak. Ugyanakkor az is általánosítható, hogv a fiatal és az idősebb agrárértelmiségre, egyformán és gyakran tömegesen hárulnak erejük javát igénybevevő — sőt meghaladó — feladatok. Fogalmazhatnánk ógy is. hogy a szakképesítés nélküli dolgozók széles tömege mellett nagyon sok vezetőt fenyeget a napi gyakorlati munkában való felőrlődés veszélye. Mindez talán kellően indokolja hogv kissé részletesebben visszatérjünk az alapkérdésre, az alkotó tehetség és a végrehajtás „ellentmondására“ Való igaz. hogy a fejlett szocialista társadalom építésének mai szakaszában sok régi és még több új gonddal kell mepkiizdenünk. Ezt valamennyien tudjuk, s nap nap után érzékeljük a mezőgazdaságban4 is. Csakhogy azt is tudjuk, hogy mit kell tennünk, milyen erőfeszítésekre van szükség. lói megalapozott tervünk a napi tennivalókat rögzítő reális cselekvési programjaink vannak, fippen ez bizonyítja. hogv volt és van erőnk szembenézni a nehézségekkel s ahelyett, hogv eltitkolnánk a problémákat, megtaláltok azok ellenszerét. Hogy nem mindenütt és nem mindig kellő hatásfokkal? A fejlődés mozgástörvénye, hogv baiafnk és azok ellenszere nem egyszeri hanem állandó, fnlvamatns diagnosztizálással fedezhetek fel. s ígv időről időre megszüntethetők. Amiben nincs és nem lehet vita me. azok az elvek, a fejlődés már meghatározott fő irányai és üteme A célok elérésében viszont korlátlan az alkotás szabadsága, a ,.ltngv3n“ kutatásában egyenesen elkerülhetetlen az önálló, felelős cselekvés, a szaktudás, a sokszínűség, a gondolati bátorság. Gondiaink bizonyos hányada ugyanis abból származik, hogy vannak emberek — vezetők és beosztottak — akik adottságaiknál fogva képtelenek erre. s a szakképzettség hiányában akkor is utasításra várnak, ami kor nvilvánvaló: rajtuk a cselekvés sora. nekik keli a megfelelő megoldást megtalálniuk, mert azon a területen ez már az ő kötelességük s döntéseikért a felelősség is az övék. Az elmondottak értelmében növekvő szerep jut az Ismeretterjesztés és ismeretbővítés különböző formáinak. Ezt egyrészt azért is hangsúlyozzuk, mert mezőgazdaságunk a termelésfejlesztéshen nlvan időszakhoz érkezett, amelyben a termelés minőségi mutatói kerülnek előtérbe. A tanulásra, az önképzésre fordított idő tehát nagyon is a gazdálkodást szolgálja, a szocialista mezőgazdaság jövőjét formálja, hiszen az természetes dolog, hogv csak művelt fővel, hozzáértésnél lehet kezdeményezni, ésszerű kockázatot vállalni, korszerűen gazdálkodni, gazdaságosan termelni. CSIBA LÄSZLÖ A Mezőgazdasági Ellátó és Felvásárló Tröszt vezérigazgatóságára a 8. ötéves tervidőszakban rendkívül igényes feladatok várnak a keveréktakarmányok gyártásában és folyamatos szállításában Bara László felvétele írta: MIROSLAV BELANSKÝ agrármérnök, a Mezőgazdasági Ellátó és Felvásárló Tröszt vezérigazgatója j A mezőgazdászok és a felvásárlók i a közelmúltban mérlegelték a 6. öt I eves tervidőszak első évének gabona- i termelését. Mindannyian tudjuk, hogy ; a kedvezőtlen időjárási viszontagsá- I gok, főleg a trópusi hőmérsékletek kedvezőtlenül liatnttak a termésnagyság alakulására, s a Nyugat-szlovákiai kerületben nem sikerült teljesíteni a gabonafélék tervezett termelését. Ennek ellenére a gabonafélék állami alapba történő felvásárlását mindhárom kerületben és az összes járásban augusztus 24-én teljesítették. A terméskiesés a takarmányalapba törlénő felvásárlásban mutatkozik meg elsősorban. A másik oldalon az idei aratásra az élelmiszer-ipari hasznosítású búza és árpa minőségének javulása volt jellemző. Például a búza minősége sokkal jobb. mint a korábbi években volt; az ezermagsúly 750—820 gramm közölt ingadozik, a sikértartalom meghaladja a 25 százalékot, és sok esetben eléri a keménybúza minőségét. Hasonló a helyzet a sörárpával kapcsolatban is. A különlegesen jó minőségű élelmiszer-ipari hasznosítású búzáért — mintegy tízezer tonnáról van szó — tonnánként 100 korona felárat fizetünk. Ezáltal a mezőgazdasági üzemek megközelítőleg egymillió korona értékű többletbevételhez jutnak. A 8. ötéves tervidőszak igényes feladatainak teljesítésével kapcsolatban szeretném hangsúlyozni, hogv új munkaszervezési módszereket vezetünk be, egyrészt a jó minőségű gabona felvásárlása, máxrészt a keveréktakarmányok és más szolgáltatásaink minőségének javítása érdekében. A 8. ötéves tervidőszakban az állami alapba történő felvásárlás lényegében nem változik, az 1986-os év szintjén marad, ami évente egymiílió 400 ezer tonnának felel meg. . Rendkívül nagy figyelmet szentelünk az élelmiszer-ipari hasznosítású gabonafélék felvásárlásának. A mezőgazdasági üzemek ösztönzésé érdekében az integrációs alap eszközeit is felhasználjuk, főleg a felvásárlásra kerülő növényi termékek minőségének javítására. Itt elsősorban az 1 és II. minőségi osztályú sörárpára, a sa- 1 játos növényvédelemre, a tárolásra, a kukorica esetében a keményítőgyár fásra, a gabonafélék és a hüvelyesek (lencse, bab), valamint az élelmiszeripari hasznosítású zab betakarítás utáni kezelésére, a jó minőségű biológiai anyag biztosílására. a mezőgazdasági üzemek növényi termékek betakarítására betakarítás utáni kezelésére és tárolására használatos alapeszközeinek korszerűsítésével kapcsolatos beruházásokra stb. keil gondolni. A takarmányalapba történő felvásárlás a 8. ötéves tervidőszakban növekvő tendenciát mutat, s a tervidőszak végén várhatóan eléri az egymillió 587 ezer tonnát. A hüvelyesek takarmányalapba történő felvásárlása évente 51 ezer 400 tonnának felei meg. A szárítmányok felvásárlása sem növekszik lényegesen, évente 92 ezer tonnáról van szó. A száritmányok felvásárlására rendkívül nagy gondot kell fordítani, ugyanis arról van szó, hogy a takarmányalapba csakis kiváló minőségű, vitaminok ban és fehérjékben gazdag szárúmé nyokat vásároljunk fel, mert ez az egyik előfeltétele a keveréktakarményok minősége megőrzésének. Növekednek viszont a feladatok az élelmiszer ipari hasznosítású gabonafélék felvásárlásával kapcsolatban: 1990-ben már egymillió 260 ezer tonnát ke'l értékesítenünk. Sajnos, már az idén is problémába ütközik az értékesítés, mert a Ma'om és Sütőipar terme'ési gardasági egység mintegy 35 ezer tonnányit nem tud átvenni. Ez a kiesés /mindkét termelési-gazdasági egység gazdálkodására kihat sőt még a béralap merítését is befolyásolja mind. az idei évben, mind a lövő év első felében. jelenleg rendkívül nagy gondot okoz az. hogy a mezőgazdasági üzemek ncru akarják átvenni az ipari trágyák tervezett mennyiségét. Ez — hatóanyagban számítva — mintegy 20 ezer tonna nitrogén-. 3 ezer tonna foszfor- és 2 ezer tonna káliumműtrágyát érint. E kedvezőtlen helyzetből kiindulva a mezőgazdasági üzemekben és a központilag irányított szervezetekben vizsgálatot végeztünk az 1987. évi szükségletekről. A helvzgt még rosszabbodott; a mezőgazdasági üzemek és a központilag irányított szervezetek nem tanúsítanak érdeklődést 32 ezer tonna nitrogén-, 9 ezer tonna foszfor- és 7 ezer tonna káliiimműtrágya iránt — szintén hatóanyagban számílva. Egyértelműen meg kell mondani, hogv milyen irányba terelődik a nüvénvkulilírák. tapanyagellátása, hogy az. említett helyzet nem . folyásul ja-e he a növénytermelés. a terméshozamok csökkenését, végső soron pedig a 8. ötéves tervidőszak gabonatermelési tervének teljesítését. A keveréktakarmánvok gyártása termelési gazdasági egységünk egyik döntő jelentőségű tevékenysége A gyártás közvetlen nsszefitgyijpben á'i a takarmánvalap forrásaival, az olajpogácsák és az állati eredetű lisztek behozatalával. A tápok gyártásának növelése összhangban van a takarmányalapha történő gabonafelvásárlás növelésével; az idei évi 2 millió 330 ezer tonnáról 1990 ben eléri a kétmillió 500 ezer tonnát. Annak ellenére. hogy a növekedés nem nagy arányú, az összes forrást szeretnénk jobban kihasználni 'a kovnréktakarmánvpk fizikai és kémiai tu’aldonságainek, valamint beitartalmi értékének javítására. A keverék takarmánvok beitartalmi értékének javításával az idén az SZSZK ' szocialista szektorában a sertéshlzlatás szakaszán 550. a 1990 ben pedig 600 grammos átlagos napi súlygyarapodással számolunk. Annak érdekében, hogy (Folytatás a 11. oldalon)
