Szabad Földműves, 1986. július-december (37. évfolyam, 27-52. szám)
1986-09-27 / 39. szám
14 SZABAD FÖLDMŰVES 1986. szeptember Tt. A mežisazdaeäoi — élelmiszer-ipari komplexum feladatai a 8. ötéves tervidőszakban (Folytatás a 13. oldalról) * ÜJ GAZDASÁGI szabályozok Ä 8. ötéves terv feladatait a tervszerű irányítás tükéleíesí tett rendszerének feltételei között valósítjuk még. A tervezést, az adásvételi kapcsolatokat, a gazdasági szabályozókat és az anyagi érdekeltséget érintő Irányítási rendszer a belső tartalékok mozgósítására, a minőség javítására, a munkatermelékenység növelésére, valamint a mezőgazdasági—élelmiszer-ipart és a mezőgazdasági-ipari komplexum belső és külső értékrendi kapcsolatainak a szilárdítására irányul. A tökéletesített irányítási rendszer intézkedései az egész vertikális vonalon növelik az Igényességet az állami gazdasági Irányító szervek és az üzemi szféra közötti hatékonyabb munkamegosztással szemben. Az alapelvek életbe léptetésekor ki kell jelölni az állami Irányító szervek faladat- és hatáskörét ügy, hogy kedvező feltételeket teremtsenek az őstermelés, a szolgáltatások és az élelmiszeripar hatékony fejlesztéséhez, összhangban a társadalmi követelményekkel. Fontos követelmény lesz a hatékony szervezési módszerek, az irányítási szerkezetek, valamint az ágazati munkamegosztás tartalékainak a feltárása. Az üzemi szféra tágabb teret kap a szocialista vállalkozáshoz, növekszik a hatáskörük, de a felelősségük Is a belső források kihasználásáért, valaipint az össztársadalmi követelmények biztosításáért. Ezek az elvek megnyilvánultak a tervezésben, a kötelező tervmutatők számának csökkenésében. Megerősödött a gazdasági szerződések szerepe is. Az eddidgi tapasztalatok azonban arra ts utalnak, hogy az adásvételi kapcsolatokat érintő intézkedések nem valósultak meg teljes mértékben, s így nem hozták meg a várt eredményt. A gazdasági szabályozók rendszerével kapcsolatos új intézkedéseknek az a célja, hogy serkentsék a mezőgazdasági termelés hatékonyságának növelését és a minőség javítását. Az őstermelés megváltozott gazdasági feltételeinek — a termelési eszközök áremelkedése, valamint a gazdasági-pénzügyi szabályozók módosítása révén -— a konkrét szervezési intézkedésekben a belüzemi önelszámolás formáinak az alkalmazásában és az összes belterjesítő tényező hatékonyabb kihasználásában kell megnyilvánulniuk. Hatékonylbban kell kihasználni az árszabályozókat is a termelési és pénzügyi tervfeladattfk teljesítése, a minőség javítása, az anyagi költségek csökkentése a termékek ésszerű hasznosítása érdekében. Valamennyi irányítási szinten fokozott figyelmet kel] szentelni a különbözeti járadékok juttatásának, különösen a kedvezőtlen feltételek között gazdálkodó üzemek tekintetében. Igaz, hogy az új gazdasági szabályozók nem kompenzálták a termelési eszközök árszabályozásának hatását, viszont megszilárdították az árakon kívüli gazdasági szabályozókat. Ebből a legjelentősebb mértékben — több mint 600 millió koronával — nőtt az intenztfikáctós alap, de az lp85-ös évhez viszonyítva a többi alap is lényegesen növekedett. Az intenzifikációs alap meghaladja a 2,1 milliárd koronát, ebbő! a beruházási részre mintegy 1,4 milliárd koronát fordítunk. A jelenlegi irányelvekkel összhangban kidolgoztuk az íntenztfikáciős alap kerületek, ágazatok és termelési-gazdasági egységek szerinti szétosztásának kritériumait. Ebben az ötéves tervidőszakban — az említetteken kívül — 200 millió korona tartalékalapot hozun'k létre azon üzemek beruházásainak támogatására, amelyek nem rendelkeznek saját pénzforrásokkal. illetve le vannak terhelve hitelekkel. A 8. ötéves tervidőszakban az előző évekhez viszonyítva Jelentősen növekszik a nem beruházásos talajjavítási munkák állami támogatása. A szubvenció 163 millió koronáról 1985-ben 400 millióra nőtt. I Előtérbe került azon tartalékok jelentősége is. melyek arra hivatottak, hogy a mezőgazdasági üzemek érdekeit a felvásárlók szükségleteivel egyeztessék. Ezen keretet több mint 150 millió koronával növeltük, s jelenleg meghaladja a félmilliárd koronát. Ezáltal megfelelő teret biztosítottunk az integrációs kapcsolatok megszilárdítására, a sörárpa minőségének javítására, a mák-, a bab- és a szójatermelés növelésének az ösztönzésére, továbbá a beruházások — főleg tárolókapacitások építésének — támogatására. Ezekre a célokra évente hozzávetőlegesen 120 millió koronát fordítunk. A kiválaszott területek problémáinak megoldására árkiegészítőkkel több mint 230 millió koronát fordítottak. Itt főleg a fölözött tej és a tejpor áremelkedése hatásának átmeneti mérsékelésére. a szarvasmarha-tenyésztés fejlesztésével kapcsolatos problémák és más kérdések megoldására kell gondolni. A tudomány és a technika eredményeinek a mezőgazdasági üzemekben történő rugalmasabb hasznosítására ágazati alapot hoztak létre, amelyet a központi tartalékalapból fedeznek, jévente 70—100 millió korona értékben. Jelentős nagyságú eszközökről van sző, melyek az árakon kívüli úton kerülnek a mezőgazdasági üzemekbe. Az elosztásnál a mezőgazdasági igazgatóságok és vezérigazgatóságok szélesebb jogkörrel rendelkeznek, de nagyobb a felelősségük is az eszközök tárgyilagos elosztásáért és gazdaságos kihasználásáért Ki kell zárni bármiféle szubjektivizmust az elosztásnál, és megengedhetetlen az állami költségvetésből meg nem érdemelt Juttatás eszközlése. Ezen eszközök elosztásának módát a jóváhagyott irányelvek és utasítások szabják meg. Ezen irányelvekben egyértelmű a felelősség és a célratörés, az Intenzifikációs alap vonatkozásában pedig az az eljárás, amely a huzamosan lemaradozó mezőgazdasági nagyüzemek felzárkózásához vezet. E rendelkezéseket szigorúan be kell tartani. Jelentős változások történtek az alapbérek és a jutalmak szabályozásában is. Az. egy összetevős szabályozás érvényesült, amely a teljes bértömeget a módosított saját teljesítményhez viszonyítja, ezzel Is fokozza a gazdálkodás jövedelmezőségét. Kedvezően értékeljük, hogy az említett szabályozási módszernek a mezőgazdasági szektorba történő bevezetésével megoldódott a bérek (Jutalmak) irányításának egységes rend szere, mé^ha nem alakultak is ki hasónló feltételek a bér alap- (jutalom-) merítés tekintetében mindkét szektorban. A szabályozás új rendszere hatékonyabban befolyásolja az anvíig- és energiaigényességet, lehetővé teszí az időjárás termelésre gyakorolt hatásának tárgytlagosabb figyelembe vetélés, és elősegíti a mezőgazdasági nagyüzemek gazdálkodásának és a belüzemi önelszámolási rendszer gyakorlati érvényesülését. E rendszer hatékonyságának értékelése még korai, és tulajdonképpen lehetetlen is. Az viszont vitathatatlan, hogy a mezőgazdasági—élelmiszer-ipari komplexum tervszerű kialakításával, a tervezés tökéletesítésére hivatott Intézkedések végrehajtásával a gazdasági szabályozók rendszerének módosításával és egyéb intézkedésekkel tágabb tér nyílik a 8. ötéves terv feladatainak teljesítésére. De hogyan tudjuk mindezt kihasználni? Mindenekelőtt az irányítómunka elveinek következetes betartásával, kezdve az SZSZK Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériumától egészen a vállalatokig, üzemekig. Ágazataink vezetőinek felelőssége a leginkább abban nyilvánul meg, hogyan használjuk ki az. újonnan kialakított feltételeket feladataink teljesítésére. A tökéletesített rendszer feltételei között — az igényesebb feladatok szükségszerű teljesítésénél — nem lesznek elegendőek az irányítómunka eddig kipróbált, rutinszerű formái. Természetesen az olyan sokoldalú és változatos tevékenység, mint amilyen a termelési és a társadalmi-gazdasági folyamatok Irányítása, nem egységesíthető, fontosnak tartom viszont az irányítómunka azon elveinek és irányainak kiemelését, melyek megvalósításában a jövőben egységesnek kell lennünk. Mindenekelőtt ide tartozik a rendszer alapelveinek a gyakorlati életbe való bevezetése. Például amennyiben a rendszer valamelyik vállalatnál az ötéves tervet tartja a tervezés alapiának, és csak a körülmények lényeges változása esetén teszi" lehetővé annak módosítását az éves terveken keresztül, akkor ennek a gyakorlatban is így kell lennie. Ha a rendszer az állami terv két kötelező mutatóját határozza meg, akkor ezt a mezőgazdasági termékek felvásárlásával kapcsolatosan a vállalati tervek készítésénél a középszintű Irányításnak is figyelembe kell vennie. Amennyiben a rendszer a vállalatok jogainak és kötelességeinek szélesítéséből és szilárdításából indul ki, a vállalatok belső szervezésébe és irányításába Jelűiről sem lehetséges a beavatkozás. A vállalati jogok és kötelességek szélesítése viszont nem csökkentheti a középszintű irányításnak a termelés fejlesztéséért vállalt felelősséget. Ehhez-azonban,meg kell változtatni az irányítómunka formáit és stílusát. A rendszer feltételei között meg kell szilárdítani a gazdasági jellegű irányítást, és a terv és a rendszer nyújtotta eszközöket hatékonyabban kell kihasználni a feladatok teljesítésére. Erre elég lehetőség nyílik a vállalatok operatív tevékenységébe való beavatkozás nélkül Is. Póťóhatatlan a középszintű irányítás szerepe a legújabb tudományos-műszaki ismeretek terjesztésében. A mezőgazdasági Igazgatóságoknak és a vezérigazgatóságoknak saját területükön a tudományos-műszaki fejlesztés tényleges központjaivá és biztosítójává kell válniuk. Emelni kell a vezetők képzettségi szintjét. Minden vonatkozásban érvényesíteni kell a vezetők munkaeredményekért való személyes felelősségét, mégpedig olyan igényesen, amilyent a feladatok fontossága megkövetel. A vezetők képzettségi szintjének és képességeiknek az új feladatokhoz való emelése céljából készülőben van az átképzés ágazati rendszere a MÉM Nevelő és Továbbképző Intézetével, a Nyítral Mezőgazdasági Főiskolával és az élenjáró tudományos munkahelyekkel együttműködve. Szigorúbbá kell tenni a mezőgazdasági igazgatóságok, a feldolgozóipar és a szolgáltatások vezérigazgatóságainak ellenőrző tevékenységét. Ebben az összefüggésben állást kell foglalni néhány nagyon elterjedt olyan torzulással szemben, amely már gyökeret vert néhány vállalat tevékenységében, főleg az irányítás egyes fokozatain, ami alól az SZSZK Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériuma sem képez kivételt. Mindenekelőtt az aktfvaértekezletek, a tanácskozások, a tanfolyamok, a konferenciák és egyéb rendezvények hatalmas számáról van sző, melyeken a vezetőknek — gyakran ugyanazon a rendezvényen többször is — részt kell venniük. Megérné felmérni, hogy az efsz-ek elnökeinek, a vállalatotk igazgatóinak és a műszaki szakembereknek valójában mennyi idejük marad saját irányítómunkájuk végzésére. Helytelen, ha az irányítás magasabb szintje a tényleges irányítást semmitmondó értekezletekkel, a magától értetődő feladatok elvégzésére irányuló felhívásokkal és a vállalatok irányitó tevékenységébe való beavatkozással pótolja. A második probléma, melyet meg kell oldanunk, a megnövekedett adminisztráció kérdése, közgazdasági kifejezéssel élve: „a termelés növekvő adminisztrációigényessége“. Tudatosítjuk a nyilvántartás szükségszerűségét az irányítőmunkában, sőt igyekszünk ésszerűsíteni ezt számítástechnikával (emellett éppen a racionalizáció az, ami éppen nem szokott sikerülni). Amennyi kimutatást, jelentést, áttekintést és egyéb iratot kötelesek vállalataink küldeni és fogadni, az minden mértéken túllép. Írunk és iratokat követelünk mi Is, az SZSZK Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériumában, a középszintű Irányításban pedig ebben a tekintetben sem akarnak lemaradni mögöttünk, s csatlakoznak a menethez, az ágazaton kívüli szervek és szervezetek is. Ennek a végtelen irathalrnazásnak véget kell vetnil Rövid időn belül a Szlovákiai Statisztikai Hivatallal együttműködve — alapos elemzést követően — elkészítjük a nyilvántartás minőségi javításának alapelvett. Ágazatunkban is intézkedéseket kell foganatosítani az irányítás minden szintjén a társadalmi tulajdon védelme, a törvényesség betartása és a társadalomellenes jelenségek elleni eredményes harc érdekében. A társadalomellenes megnyilvánulások veszélyének hosszan tartó lebecsülése, a fegyelem és a rend megsértése olyan következményekkel jártak, amelyek a termelés fejlesztését előirányzó feladatok teljesítésének kerékkötőivé váltak. A probléma lényegét abban látjuk, hogy a törvényességet sértő megnyilvánulások és társadalomellenes tevékenységek megbontják a dolgozókollektfvák egységét és rontják felkészültségüket az intenzifikációs feladatok teljesítésében. A szocialista tulajdon károsítása, az indokolatlan előnyök szerzése, a fegyelem megsértése és a társadalomellenes tevékenység egyéb formái nem kis hatást gyakorolnak vállalatainkra és szervezeteinkre. Az elemi kérdésekben keletkező rendetlenség megnehezíti az igényes feladatok teljesítése során a mi munkánkat is. Erről tanúskodik a melléküzemági termelés alapelveinek durva megsértése, a mezőgazdasági nagyüzemek és élelmiszer-ipari vállalatok tulajdonának szétlopkodása, a társadalom rovására történő meggazdagodás, a tervteljasités adatainak egyéni érdekből való meghamisítása stb. Sajnos, sok bizonyítékot sorolhatnánk fel a társadalomellenes tevékenység jelentős méreteiről számos egységes földműves-szövetkezetben és állami gazdaságban, de nem képeznek kivételt az élelmiszer-ipari vállalatok sem. Ezek csak igazolják az elkövetőik elleni következetes eljárások és a megelőző intézkedések szükségszerűségét. Mindezt az Irányítás felsőbb fokozatain kell megkezdeni, de nagy felelősség hárul a vállalatok vezetőire is, hiszen ők a szocialista elvek alapján tör* ténő gazdálkodás, és a dolgozó kollektívák erkölcsi szilárdság génak biztosítékai. Mai ülésünkön főként a 8. ötéves terv lebontására és a CSKP XVII. kongresszusa határozataiból adódó feladatok teljesítésére összpontosítjuk figyelmünket. A szociális és gazdasági fejlesztés meggyorsítása, a hatékonyság növelése és a minőség javítása nem a Jövő, hanem a ma feladata. AZ IDEI FELADATOKRÓL Ebből a szempontból kell értékelnünk az idei terv teljesítését ts. A terv telejsítése az egyes szakaszokon és területi vonatkozásban nagyon differenciált. A lakosság élelmiszerekkel való folyamatos ellátását és az élelmiszerpiac állandósítása feltételeinek megteremtését összességében teljesítsük. Viszon jelentős nehézségeink vannak a növénytermesztés és az élelmiszeripar néhány fontos szakaszán. Éppen ezért fokoznunk kell erőfeszítésünket a lemaradások pótlása érdekében. Csak a legfontosabb problémákat vázolom. Gabonafélékből szlovákiai méretekben sajnos 300 ezer tonnával elmaradtunk a tervtől, ami körülbelül a tervezett menynyiség 8 százaléka. A hiány leginkább a Nyugat-szlovákiai kerületre jellemző, ahol a szárazság következtében a szükséges tömegtakarmány-alap megteremtése is nagy gondot okoz. (Szlovákiában a termés körülbelül 20—25 százalékkal kevesebb a tavalyinál.) Takarmánygondjainkat úgy kell megoldanunk, hogy az állami termékek felvásrlása a jövő évben az SZSZK kormánya által jóváhagyott terv alapján történjen, és ahogy ezt a tervet lebontották az adásvételi kapcsolatok szintjére. Döntői jelentőségűvé kell válniuk azoknak a saját intézkedéseknek, melyek minden hozzáférhető takarmányforrás kihasználására irányulnak, de szükségesek a központi szervek intézkedései is, A javaslatokat a szövetségi kormány és a köztársaságok kormányai vizsgálják meg a szeptember 15-i termésbecslések, valamint a mezőgazdasági igazgatóságok és a vállalatok intézkedései alapján. Mindenképpen számolni kell a szemestakarmány-fogyasztási normák megszigorításával. Maximalizálni kell a szárítmányok gyártását a fűtőolajkeret növelésével mind az idei, mind pedig a jövő évi termésből. Kiadtuk a gabonafélékkel való gazdálkodás alapelveit, melyek már közismertek, és ezeket már az ez évi termés felhasználásánál érvényesítjük. Helyesnek tartjuk a tervezett mennyiség felett termelt gabona tonnánkénti 500 koronás felárral történő felvásárlását, ugyanakkor a gabona termelési tervét nem teljesítő vállalatoknak keveréktakarmányok formájában történő eladását tonnánként 440 koronás felárral. Cukorrépából átlagos termésre számíthatunk. Döntő jelentősége lesz a begyűjtési veszteségek csökkentésének és a feldolgozási kampány sikerének. Ha a mérleg szerinti források lehetővé tennék a melasz termelésének növekedését — ami enyhítené a takarmányhiányt —, értékesítése feláron történne. A burgonyatermés becslésében több a bizonytalanság. Ä növényzet egészségi állapota jó, de az apróbb burgohyagumólí nagyobb részaránya várható. Abban egyeztünk meg, hogy amennyiben az érvényes normák alapján a felvásárlás nem ért el a kívánt szintet, kivételeket eszközlünk a gumónagyságof illetően. Megengedhetetlen azonban az a gyakorlat, hogy a jó minőségű burgonyát takarmányként használják, másutt pedig a normának nem megfelelőt kínálják eladásra. Nagy szervezési erőfeszítéseket kíván az •őszi gyümölcs- és zöldségfélék betakarítása, ezekből ugyanis a fogyasztói piac és a feldolgozóipar igényeinek fedezésére minden tonnára szükség van. Számolunk a kistermelők árufeleslegeinek felvásárlásával is. Már az év eleje óta gondjaink vannak a sertéshús-felvásárlással. A húsipar a belső piac igényeit főként külföldi árucserével próbálta kielégíteni. Augusztus végéig 4 ezer 700 tonnára csökkent a hiány, a műit évhez viszonyítva eddig 9 ezer 50 tonnával kevesebb sertéshúst vásároltunk fel. Az év hátralevő részében a felvásárolható mennyiség a feldolgozőkapaci* tással arányosan lesz megszabva. Aki a sertésfelvásárlás tervét teljesíteni akarja, annak már szeptemberben és októberben szállítani kell. Sehol sem engedhetjük meg azonban az alacsony vágósúlyú sertések eladását pusztán a terv teljesítése végett, mert ezzel csak a következő időszakra tolnánk át a problémát. Az élelmiszeripar az év első hét hónapjában árutermelés! tervét 100.7 százalékra, a piaci alapokba való szállítás tervét pedig 100,4 százalékra teljesítette. Nagyobb hiány csak a tej-, valamint a malom- és sütőiparban mutatkozott. Leggyengébb pontunk a terv minőségre irányuló feladatainak teljesítése. Az élelmiszeripar 11 termelési-gazdasági egységéből 8 nem teljesíti a módosított saját teljesítmények előirt évi növekedési ütemet. Szükséges, hogy a vállalatvezetők és a vezérigazgatók kézben tartsák a bérfejlesztést, mert amennyiben ez a fejlődés az eddig tapasztalt irányban haladna tovább, a jóváhagyott tervek alapján büntetésekre kerül sor. Kifejezésre kell juttatni elégedetlenségünket az élelmiszeripar fontos építkezéseinek lemaradásában is. Az 1986. évi több mint 600 millió koronás beruházást az első félévben csak 39 százalékra teljesítették, de például a nagykürtösi (Veľký h'rtíš) tejüzemnél csak 23,5, a senlcai tejüzemnél 35,6, a Losonci (Luüenec) Húskombinátnál 37,5, a Kassai (Košice) Cukrász- és Sütőipari Vállalatnál pedig 32,5 százalékra. Ezt az állapotot nem tűrhetjük tovább. Minden szinten — a beruházóktól kezdve egészen a minisztériumig — intézkedéseket kell foganatosítani a radikális változás érdekében. 'A középszintű irányítás szakembereinek a műit hónapban megtartott szlovákiai értekezletén bíráltuk a pénzügyi terv és a termelés gazdaságossá tétele időszakos terveinek teljesíté-Az 1986-os évi terv teljesítésével és a 8. ötéves terv kidolgozásával a CSKP XVII. kongresszusa által megszabott feladatok teljesítésének időszakába léptünk. Eljött az az idő amikor meg kell kezdeni a küzdelmet‘a határozatok megvalósításáért, az élelmiszer-termelés hatékonyabbá tételéért a mezőgazdasagnak társadalmunk fejlődésében való növekvő részvétßlöert» iossegtudattal kell hozzálátni, hogy biztosítani tudjuk néi zavartalan és folyamatos élelmiszer-ellátását. A létrehozott feltételek, az alkotó Jellegű munka a pr< mák rugalmas és energikus megoldása - ezek a ténvexí sikeres előrehaladás zálogai. 3 '
