Szabad Földműves, 1986. július-december (37. évfolyam, 27-52. szám)

1986-07-12 / 28. szám

2 SZABAD FÖLDMŰVES 1986. július 12. Országhatáraink me§!zfiió KÖZ ERDE K Ú TU DNIVALÓk Előtérben a minőség érvényben van egy íorintbeváltásl kö­telezettség: minden, hazánkból indi­viduálisan a Magyar Népköztársaság­ba látogató felnőtt személy részére A szabadsáeterve/Ketések időszaka egy útra le«feliebb 750 forintot ad- a szabaasagtei vezgetesea íaoszaKa k A 10_15 év közötti gyermekek lejárt: újra itt a nyári turistaidény ára ez kötelezettsé a feln6t. A napokban szinte közszájon orgo számára érvényes összeg fele. A ema az utazás, a nyaralás. Mielőtt { év lolyamyán individuálisan felidéznénk hazánk és néhány gyak- t alkalommal\ehet ellátogatni Ma­rabban látogatott ország vámeloira- szágra_ Minden 16 évnéj idő­sárnak főbb pontjait, pillantsunk bele fybb . áHampolgár 1 liter tö­a statisztikába: a csehszlovák állam- szeszfi ш bort és 200 darab határt a tavalyi év tolyaman 5b mii- ’ h b0 az orszáKba. A 110 eZ% h87 tUriSta 4Pte77Q ľ7T vámmentesen ajándékként bevihető az 1984-es évhez viszonyítva 2,79 szá- 0gyéb árucjkkekJ értékének fels6 ha­zalékos növekedést jelent. ßooo forint _ a tavalyi ötezer-P1?s „most ^ssuk a vámelőírásokat ^ vlszonyítva Ha az árucikkek ér. Először tálán hazánkról, min en 18 meghaladja az említett összeget, évnél idősebb ál ampolgar 1 liter tö- százalékos Jvámot кец fizetni - meny szeszt2Uterbortés 250 darab fQri bfln_ д kivitelről sz6iva hang­cigarettát vihet ki külföldre. Az a)an- .. . Ч7йкЧ0гро hosv az egv sze-0ёк!ап1Уа« kiVltféV?n hafáTba'lénö mély által ajándékként kivihető tár­az 1985 jfcmus else)én hatályba lepő У ér(éke nJem haladhatja meg a hí­­rendelethez kell igazodnunk, egy sze- gy beváltott forintmennyiség mély 1000 korona értékben vihet ki ^taiosa e tárgyak érté vámmentesen ajsndékokat. "Meg kell » Teker S íi«. említem továbbá azt is, hogy a keie­­hárnmnrpr forintot ten belül 300 korona értékben olyan ték PecUg a Háromezer forintot. ajándéktárgyakat is lehet külföldre Tavaly a turistáink által második vinni, amelyek kivitele egyébként ti- leggyakrabban látogatott ország a los vagy korlátozott. Hadd idézzük Né^Bt Demokratikus Köztársaság fel azon árucikkek sorát, amelyek ki- voU Az orszdgba bevihető ajándék­vitele tilos, illetve korlátozott. Külön tárgyak összértékének felső határa vámhatósági engedély szükséges zo- nem lehet több Ю00 keletnémet már­­máncozott és alumíniumedények, sát- kónák jfa hazafelé utazunk, ügyel­­rak, sportszerek, gumimatracok és jünk аГга> hogy mindössze 100 márka -csónakok, fegyverek. lőszer, építő- értékben hozhatunk be árucikkeket anyagok stb. ajándékként való kivi- az NDK-ból. S mely tárgyak behoza­­teléhez. S mely árucikkekre vonatko- tala tiltott? szóba se jöhet például zik a kiviteli tilalom? Többek között dgynemdi cipő, gyermekruha, porce­­meg kell említeni a gyermek- és cse- ]án> fényképészeti vegyszerek, posta­­csemőruházati cikkeket, a plüss-. és bélyegek, régiségek stb. bársonyanyagokat, az arany- és ezüst­cikkeket, a gépkocsi-alkatrészeket, a Bulgária az idén is minden bizony­­hazai gyártmányú kerékpárokat, a nyal isrngt rengeteg turistánk úticél­­varrógépeket stb. ja iesz. Tudni kell, hogy az ország-A behozatal vonatkozásában meg- ból az ajándékként kivihető árucik­­említendő, hogy a csehszlovák állam- kek értékének felső határa 50 leva, polgárok vámmentesen 1 liter tömény éppúgy a behozatalé. Tilos a kivitel szeszt, 2 liter bort és 250 darab ciga- húsból, illetve hústermékekből, liszt­­rettát hozhatnak be. Az egy személy bői, cukorból, rizsből, továbbá gyer­­! által vámmentesen behozható árucik- mekruhából, cipőből, porszívóból, 1 kek értékének felső határa öt ezer mosógépből stb. : korona, amennyiben azokat hivatalos ' valutáért vásárolták, illetve ajándék- Ha a Szovjetunióba utazunk, tárt­ba kapták. S mi a helyzet abban, az suk szem előtt, hogy tilos az ország­­esetben, ha a behozott árucikkek ér- ba fegyvereket, videokazettákat, ká- I téke meghaladja az ötezer koronát? bítószereket bevinni, mert ezekre be- A dohánytermékek után az áruk 20 hozatali tilalom vonatkozik. Hazafelé százalékát, a szeszes italok után az Jövet hozhatunk többek között 6 ki­­árukj 40 százalékát, az elektronikus logramm élelmet személyenként, fel játékok után az áruk 15 százalékát liter tömény szeszt és egy liter bort. stb. képező vámilletéket kell fizetni. A Romániába látogatók vámmente- Ne feledjük: tilos mindennemű olyan sen 2000 lei értékben vihetnek aján­­termék behozatala, amely a szocia- dákot. Tilos az országba bevinni fegy­­lizmus érdekeivel ellentétes gondola- vert, lőszert, narkotikumokat. Aján­­tokat szolgál. déktárgyakat ezer leiért hozhatunk. Hazánkból tavaly a legtöbben Ma- A kiviteli tilalom mindenekelőtt az t gyarországot keresték fel. Az idén is élelmiszerekre vonatkozik. (susla) Igényesség és felelősségtudat (Folytatás az 1. oldalról) rúan fogják ellenőrizni. Hogy bizto-' sak legyenek a dolgukban, a veszte­ség-ellenőrző csoportokat diákok he­lyett hozzáértő, felelős dolgozókból állítják össze. A teljes siker érdeké­ben a népszerűsítő tevékenységet, a szemléltető agltáciét, és főleg a szo­cialista versenyt meg az anyagi ösz­tönzést is a minőségre törekvés szol­gálatába állítják. A tervet persze így sem tudják teljesíteni, de már eldöntötték, ho­gyan pótolják a feltehető hiányt. Részben az egyelőre ígéretesen fejlő­dő szemes kukoricában bíznak, de mintegy hétezer hektár másodnö­vénnyel is számolnak. Egyebek között szuperkorai kukoricát is vet­nek, hátha beérik. A kettős termesz­tésből káruk sehogy sem származhat, hiszen jobb híján zöldeleségnek vagy télire szilázsnak is Jó lesz a kukori­ca, amely — ha megkésik — pótol­hatja a szemre meghagyott, ígérete­sebb silókukoricát. Akárcsak másutt, ezen a nyáron ebben a járásban is nagy becsülete van a szalmának. S nem csupán a­­zért, mert ilyen vonatkozásban is a megszokottnál szerényebbek a kilátá­sok, hanem főleg azért, mert ahol olyan állománysűrfiséggel dolgoznak, és olyan belterjességet mutatnak föl mint a csallóközi üzemekben, olt a szalmának már tömegtakarmány ér­téke van. Ha abból indulunk ki, hogy — a kooperációs segítséget is bele­­■ számítva — ezúttal negyven nagy teljesítményű bálázó és 281 felszedő­kocsi fog dolgozni a tarlókon, akkor i a szalmalehűzás anyagi-műszaki ellá- I tottságát is elfogadhatónak minősít-' hetjük. Igen ám, csakhogy némely üzemekben 40—50, másokban meg j majd 150 hektár szalmatermésének betakarítása vár egy-egy gépre. Bíz­zunk benne, hogy az üzemközi és a kooperációs körzetek közötti kölcsö- , nos együttműködés ezeket a gondo­kat is megoldja. A vitában felszólalók szavai arról tanúskodnak, hogy a mezőgazdasági üzemek és a szolgáltató vállalatok is alaposan felkészültek az elkövetkező napok-hotek munkacsúcsára. A kerü­leti mezőgazdasági igazgatóság agro­­nőmusa örömmel nyugtázta, hogy va­lamennyi járásban és mezőgazdasági üzemben a takarékosságot és a beta­karítási veszteség csökkentését helye­zik előtérbe a gyorsasággal szemben. Ez már csak azért is örvendetes, mi­vel egy százalékos szemveszteség ke­rületi méretben nagyjából 18 ezer tonnával teheti szegényebbé magtá­rainkat, üzemeinket. Szó esett a tűz­megelőzést szolgáló intézkedések megtartásának fontosságáról, a ter­ményfelvásárló és ellátó vállalat fel­készültségéről. valamint arról, hogy az emberekről, akiktől megint komoly és minőségi munkát várunk, sokkal színvonalasabban kell gondoskodni, mint az előző években. A minőséget előtérbe helyező ara­tási munkacsúcs kiváló alkalmat kí­nál az új és haladó munkaszervezési és Jutalmazási formák gyakorlati al­kalmazására. Mint megtudtuk, a ha­ladó módszerek alkalmazásában élen járó somorjai (Samorín) Kék Duna Efsz-ben éppen az átmeneti önelszá­molási munkacsoportok létrehozásá­ban látják az aratók anyagi érde­keltsége megszilárdításának és a mi­nőségre törekvés elmélyítésének ú­­jabb lehetőségét. A Felsőnatonyi (Horná Potön) Efsz-ben a korábbi tapasztalatokra alapoznak, és fiifent az ideiglenes pártesoportnk mozgósí­tó erejétől várnak komoly segítséget. KÄDEK GABŰR A Csehszlovák Köztársaság Nem­zetgyűlése 35 évvel ezelőtt, 1951. jú­lius 11-én hagyta jóvá az országhatá­rok, védelméről szóló törvényt. A tör­vény alapján alakult meg az akkori Nemzetbiztonsági Minisztérium kebe­lében a Csehszlovák Köztársaság or­szághatárainak hatékony védelméért felelős Határőrség. A törvény elfogadása Csehszlovákia Kommunista Pártja és a csehszlovák állam országhatáraink sérthetetlensé­géről való gondoskodását fejezte ki rendkívül bonyolult belpolitikai és nemzetközi feltételek közepette. Mi­után 1948 februárjában a munkás­­osztály minden hatalmat magához ra­gadott a hazai és a nemzetközi re­akció támadásai különösen éles for­mát öltöttek. Ebben a helyzetben a Határőrség­nek. mint a biztonsági apparátus sa­játos és szakosított részének a létre­hozása teljesen logikus és szükséges intézkedés volt az országhatár védel­mének biztosítására a nép ellenségei­vel szemben, valamint a nyugalom megőrzésére a szocializmus alapjai­nak lerakásakor. A Határőrség ezt a feladatát, a Nemzetbiztonsági Testület szerveivel, valamint a határ menti falvak lakos­ságával szoros együttműködésben, kezdettől fogva sikeresen teljesítette. A csehszlovák határőrök mesterség­beli tökéletesítésében fontos tényező a szovjet határőrök tapasztalatainak kihasználása és sokoldalú, önzetlen segítsége. A Határőrség mindenekelőtt nekik köszönheti, hogy kezdettől fog­va kamatozhatta a szovjet határőrök tapasztalatait és Így helyesen irányít­­hatte tevékenységét, főképp pedig a vele összefüggő szükséges káderkép­zést. A Határőrség további fellődése és taglai tevékenysége számára döntő jelentőségű volt Csehszlovákia Kom­munista Pártiénak XIV kongresszusa, amelynek határozata megszabta a köztársaság biztonságának tehát az orszáeba'árnk védelmének tökéletesí­tését is. A fellett szocialista társadalom épí­tésének időssoVsbnn a Határőrség és az orssfiehafSrnk védelmét biztosító alakntnt«k feladata a párt és a szo­cialista állam hlzhonsögi nolHikáJán alapszik, amelynek célja főképp a tő­kés államokkal közös országhatárok sérthetetlenségének következetes biz­tosítása, továbbá minden ulyan tör­vény- és társadalomeilenes tevékeny­ség elleni küzdelem, amely veszé­lyeztetné a Csehszlovák Szocialista Köztársaság és a szocialista közösség függetlenségét és biztonságát. Ezt nem csupán államunk függet­lenségének védelme, hanem az Egye­sült Államok katonai-ipari komplexu­ma és NATO-szövetségesei által kivál­tott nemzetközi feszültség is szüksé­gessé teszi, mivel e háborús erők tö­rekvése a szocialista közösség fölötti katonai fölény kivívására, a globális konfrontációhoz és a világ szocialista, forradalmi és imperial’staellenes erői­vel szembeni visszavágáshoz szüksé­ges erők összpontosítására irányul. E politikának része a nyugati hatá­rainkon túli Német Szövetségi Köz­társaságban végbemenő revansiszta irányzatok növekedése is. Az európai határok háború utáni elrendezésének megváltoztatására irányuló törekvé­seiket az állam legmagasabb képvi­selői is támogatják, különösen a CSSZSZK ellen irányuló, az ország­határaink közelében szervezett kü­lönféle provokációk szervezésével. Ezért a Határőrség és a határvé­delmi alakulatok a Belügyminiszté­rium többi alakulatával egvütt nagy erőfeszítéseket feftenek ki. hogy megbízhatóan biztnsítsák különösen a Német Szövetségi Köztársasággal és Ausztriával közös határainkat. Köz­ben következetesen a csehszlovák törvényekhez, parancsokhoz, rende­letekhez és az érvényes nemzetközi normákhoz igazodnak, hogy semmi esetre se sértsék kapcsolatainkat a szomszédos országokkal. Az országhatárainkon teljesített eredményes szolgálat érdekében párt- és állami szerveink megteremtették a szükséges politikai és anvagi felté­teleket. Nőtt tagjaink politikai, osz­tály- és internacionalista tudata, va­lamint nénünk szocialista vívmányai­nak, a CSSZSZK és az egész szocia­lista közösség határainak védelméért való felelőssége. Az országhatárok sikeres védelmének egvik jelentős előfeltétele a Ha*árőrség és a határ­védelmi alakulatok tagiéinak szoros szövetsége a ba*őr menti civil lakos­sággal és ennek aktív viszonya az országhatárok védelméhez. E szövet­ség szilárdításának a Határőrség párt- és szolgálati szervei a területi párt- és állami szervekkel közösen nagy figyelmet szentelnek. így válik valóra a törvényben rögziteit kitétel, hogy ,.az ország határainak védelme az egész nép ügye“. jelentős feladatot teljesítenek a sc­­gédbatárőrck is. akiknek többsége az elmúlt időszakban évente több mint 120 órát szolgált, s e szám jelentős túlteljesítése se kivételes eset. A se­­gédhatárőrük aktivitásának fejlesz­téséhez jelentős mértékben hozzájá­rul a „Példás segédhatárőr“ és a „Példás egység“ cím elnyeréséért folyó szocialista verseny is, amit 1985-ben egyénileg a tagok harminc százaléka és a közösségek negyven százaléka védett meg, vagy szerzett meg. Már hagyománya van annak is. hogy a határőrök az Ifjú Segédha­­tárőrök iskolásokból és SZISZ-tagok­­ból álló alakulataiban, valamint a Határok Ifjfi Őrei pionírrajokban rendszeresen foglalkoznak a fiatalok­kal. A határ menti községek lakói aktivitásának és kezdeményezésének terebélvesedéséröl tanúskodik a „Pél­dás Határőr Község — Város“ cím elnyeréséért folyó verseny is, amely­be több mint 300 község és város kapcsolódott be. A Határőrség és a határvédelem váinmennvi tagja kellő feltételekkel rendelkezik ahhoz, hogy ma is be­csülettel teljesíthessék azokat a fel­adatokat, amelyek a CSKP KB főtit­kára. Ous*áv Hosák elvtárs köztárra­­sági elnök tűzött ki számukra 1981. június 25-én kelt levelében az ország­határok védelméről szóló törvény jó­váhagyásának 30. évfordulója alkal­mából. Vitathatatlan, hogy az államhatárok védelméről szóló törvény elfogadásá­nak 35. évfordulója is jó alkalom a CSKP XVII. kongresszusán elfogadott, a Határőrségre és a határvédelemre vonatkozó határozatok példás, sokol­dalú és alkotó teljesítésére forradal­mi és harci hagyományainak szelle­mében. A kongresszusi határozatok teHesSíése becsület dolga, a Határőr­ség és a határvédelem tagjai mai nemzedéke tiszteletének kifejezése elődeik iránt, akik áldozatkészen és szívósan harcoltak az oszfályellenség ellen. A tisztelet kifejezése azok iránt, kik a harcban életüket áldozták. (P) Az SZLKP Dunaszerdahelyi (Dunaj­ská Streda) járási Bizottságának plé­numa a közelmúltban megtartott ülé­sén tárgyalt meg, és hagyta jóvá a XVII. pártkongresszus határozatainak lebontását a járás feltételeire, s meg­határozta a mezőgazdasági üzemek pártszervezeteinek fő feladatait Is a 8. ötéves terv időszakában. A járás által most kitűzött felada­tokra az igényesség és a felelősség­­tudat a jellemző. Előtérbe került a tudományos-műszaki fejlesztés meg­gyorsítása a mezőgazdaságban, az ín­­tenzifikáciő és a szociális-gazdasági fejlesztés fokozása. Ezzel párhuzamo­san növekszik a pártszervezetek irá­nyító, szervező és ellenőrző munká­jának szerepe, ,a személyes felelősség jelentősége. A plénum kiemelt feladatként fog­lalkozott az életkörnyezet és a ter­mészet védelmével, ezen a területen kijelölték a konkrét tennivalókat is. Előtérbe kerül továbbá a földalap, a felszíni és az altalajvtzek védelme; a vízgazdálkodásban pedig az elegendő mennyiségű és Jő minőségű ivóvíz biztosítása a lakosság számára. A 8. ötéves terv végéig a járás lakosságá­nak 55 százaléka vfzvezetékhálózat­­ből togja kapni a vizet. Figyelemre méltó tény, hogy ebben az ötéves tervben a termelés anyagi és egyéb ráfordításainak csökkenése mellett 36 százalékkal növekszik az ipar egyes ágazatainak össztermelése. Behatóan elemezték a Járás mező­­gazdasági -élelmiszer-ipari komplexu­mának fejlesztését is. Az előző öt­éves tervidőszakban elért kiváló ered­ményekre támaszkodva a 8. ötéves tervben a mezőgazdasági nyersterme­lés 8,9 százalékos növekedésével szá­molnak. Ezen belül a növénytermesz­tésnek tíz százalékkal, az állatte­nyésztésnek 3 százalékkal kell növe­kednie. lényegesen nehezebb feltéte­lek között, mint amilyenek az előző időszakban voltak. Érvénybe léptek a korlátozó intézkedések, főleg az üzomanyag megtakarítására, valamint az ipari műtrágyák felhasználásának csökkenésére vonatkozóan. A beru­házások is csökkennek ezeken a sza­kaszokon, mivel elsősorban a környe­­vetvédelemre fordítják az anyagi esz­közöket. A mostani ötéves tervidőszakban 206 hektárnyi földterületet nyernek talajjavítással, s további földek vál­nak megművelhetővé a rekultivációs munkálatok elvégzése után, 400 hek­tárnyi gyümölcsösben végeznek fel­újítási munkálatokat, és teremtik meg az öntözés feltételeit. Kidolgozzák a gyümölcs- és zöldségtermesztési rend­szereket is. Nagy súlyt helyeznek az öntözött területek növelésére, a növényter­mesztési programok, főleg a gabona,- és fehérjeprogram további intenzifi­­kálására, a takarmánytermesztés mi­nőségi javítására. Az állattenyésztés­ben fokozott figyelmet fordítanak az optimális állatsűrűség biztosítására, s ennek kapcsán a minőség és a gaz­daságosság tényezőinek javítására. Egy hektár földterületre számítva el akarják érni 95 szarvasmarha tartá­sát, ezzel párhuzamosan 1345 liter tej és 160 kg hús termelését. A ser­téstenyésztésben a legfontosabb fel­adat az állományok optimalizálása. Egy kocától átlagosan 18 malac elvá­lasztását tervezik. Fontos feladat a takarmányalap számára a tartalékok biztosítása, a tömegtakarmányok nö­vekvő arányban történő felhasználá­sa a minőségi mutatók javítása által. A nagyobb gazdasági hatékonyság elérésit segítik elő az irányítási rend­szer tökéletesítésére elfogadott intéz­kedések. A most érvénybe lépett ú] ösztönzők nagyobb teret biztosítanak a mezőgazdasági üzemek önállóságá­hoz, s ennek kapcsán megszilárdít­hatják ezek önelszámolási helyzetét. Nagyobb súlyt kapnak a mezőgazdasá­gi—élelmiszer-ipari komplexum szer­vezetei közötti szerződéses viszonyok is. Szükségesnek tartiák. hogy meg­szűnjön a feladatok mechanikus szét­­írása, viszont feltétlenül elvárják, hogy a mezőgazdasági üzemek direk­tív utasítások nélkül is, saját gazda­sági érdekeiket véve alapul, kezde­­ményezően járjanak el kötelességeik teljesítésében. Egyrészt biztosítaniuk kell újratermelési forrásaikat, más­részt maximális mértékben eleget kell tenniük a velük szemben támasz­tott társadalmi elvárásoknak. A 8. ötéves tervidőszakban az élel­miszer-ipari termelés a járásban 11 százalékkal növekszik, miközben ma­ximálisan alkalmazkodnak a piaci kö­vetelményekhez, és növelik, illetve javítják termékeik minőségét. Ehhez hozzájárulnak a kistermelők és apró­állattenyésztők is. Az ideológiai munkát azoknak a nagy és összetett feladatoknak a szint­jére kell emelni, amelyeket a párt­nak a fejlett szocialista társadalom építésének jelenlegi szakaszában meg kell valósítani. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a pártszervezetek­nek az ideológiai munkát szervesen össze kell kapcsolni a Járás mező­gazdaságának fejlesztésével, s annak kivitelezésében minden kommunistá­nak élen kell járnia. Nem a véletlen műve. hogy a járás dolgozói az idei nagy jelentőségű társadalompolitikai . események, a CSKP XVII. kongresszusa, pártunk megalakulásának 65. évfordulója tisz­teletére vállalt kötelezettségeinek ér­téke meghaladja a 95 millió koronát. A mezőgazdasági dolgozók politika! érettségét bizonyítja az is, hogy tíz élenjáró szocialista brigád csatlako­zott a leningrádt dolgozók felhívásá­hoz; ezek a NOSZF 70. évfordulója tiszteletére tettek vállalásokat. A Hroboüovól, a Csilizközi, a Duna­szerdahelyi (Dun. Streda), a Felbári (Horný Bar), a Hegyétet (Kútnikylés a Nagylúcsi (Lúč na Ostrove) Efsz, valamint a Gombai (Hubice) és a Du­­natőkési (Dun. Klátov] ÁG szocialis­ta brigádjai vállalták, hogy a 8. öt­éves terv első két évének feladatait határidő előtt, 1987. november 7-ig teljesítik. A járási pártbizottság plénuma megállapította, hogy a CSKP XVII. kongresszusa határozatainak teljesíté­séhez kedvezőek a feltételek. Követ­kezetes és igényes munkával, szoros egységben a Járás dolgozó népével látnak hozzá é feladatok maradék­talan és folyamatos teljesítéséhez. SVINGER ISTVÁN

Next

/
Thumbnails
Contents