Szabad Földműves, 1986. július-december (37. évfolyam, 27-52. szám)

1986-09-13 / 37. szám

Az állattenyésztés minden szakaszán, vonatkozik ez a nyúltenyésztésre Is. csak akkor lehet jő ered­ményeket elérni, ha az állomá­nyunk egészséges. Csak az egészséges állati szervezet ké­pes olyan eredményekre, me­lyek jövedelmezővé, gazdasá­gossá teszik a tenvésztöi mun­kát Mindenféle egészségkáro­sodás csökkenti a súlygyarapo­dást. sok esetben elhullást is eredményezhet, ami rontja a tenyésztői kedvet. A nyulak esetében gyakoriak a paraziták okozta megbetege­dések. Ide soroljuk a kokci­­diőzist is. A kokcidiózis (Coc­­cidiosis cuniculi) a leggyako­ribb parazitás megbetegedések egyike, melv a nyúltenyésze­­tekben előfordulhat. Ez a fiatal nyulak legveszélyesebb beteg­sége. Azokban a ketrecekben, ahol nincs f elevü>emlett trá­gya, a ketrecek tiszták, nincs takarmányhulladék, melyeket a nyulak bepiszkolhatnak, s ké­sőbb elfogyasztanak, nagyobb az esélye annak, hogy kokci­diózis nem lép fel, nem terjed el. Az elterjedést elősegíthetik a nyúl emésztési zavarai Is. Fő­leg tavasszal, amikor módosít­juk a takarmányozást. A zöld és lédús takarmányfélék ked­vező feltételeket teremtenek a kokcidiózis elterjedéséhez. Be­tegségokozó lehet a rossz ta­karmány ts, a fagyos, romlott, de főlég a sárral szennyezett zöldséghulladék. A kokcidtézisnak több faj­táját különböztetjük meg. FI­­MERIA MAGNA: A nyulak szá­mára kevésbé veszélyes. Nem vált ki komolyabb megbetege­dést. EIMER!A PERFORANA és az EFMERfA МЕП1А súlyos káro-Kokcidiózis sodást okozhatnak a nyúl szer­vezetében. Nagyon ellenállőak, nem semmisíti meg őket a fagy, a szárazság, de az egyszerűbb fertőtlenítőszerek sem. A nyúl­­kokcidiőzis más állatra és em­berre nem veszélyes. A kokci­­diózissal fertőzőt nyűi csakis nyulakat fertőzhet meg. Az ilyen betegségben szenvedő nyúl hatalmas mennyiségben terjeszti a kórokozókat, melyek elszaporodásához kedvező fel­tételeket teremt a nedvesség, az optimális hőmérséklet és az elégséges oxigénmennyiség je­lenléte. Ezek a paraziták a ta­karmányra rárakódva jutnak be a nyúl szervezetébei ahol különböző időn belül kezdik meg hatásukat. Az Eimeria Per­­forana 19—28 órán belül. Az EIMERIA STIEDAE.a máj­­kokcidiózls előidézője Is a táp­lálékkal jut be a szervezetbe. Hatása később Jelentkezik, mi­vel a felszívódása a vérbe to­vább tart és fgy jut tovább a májba. Az előzőekben Ismerte­tetteken kívül a betegség elő­idézője lehet az a zöld táplálék ts, melyet olyan földben ter­mesztettünk, mely nyúltrágyá­­val volt trágyázva. Gyakori ter­jesztői az ivarérelt nyulak. ab­ban az esetben Is, ha azokon semmi külső jelelt nem látjuk a kokcidiőzfsnak. Jő tudni, hogy azon tenyész­tőknél, akik nagyobb számban tenyésztenek nyulakat, még a higiéniai előírások betartása mellett is előfordulhat beteg­­séghordoző nyúl. A nyúltenyő­­szetbe bekerülhet kokcidiózis akkor is, ha vásárolunk nyula­kat, ha kiállításról hozzuk visz­­sza, vagy kölcsön adjuk őket. Főleg abban az esetben áll fenn a kokcidiózis veszélye, ha száraz takarmányozásról hirte­len áttérünk a zöldtakarmányo­zásra. Ezen kívül számos olyan tisztázatlan körülménye van a kokcidiózis keletkezésének, me­lyeket a tudomány egyelőre még nem tárt fel. Annak ellenére, hogy a nyu­lak ellenállása a kokcidiőzissal szemben nincs még tisztázva, azt már tudjuk, hogy a szer­vezet ellenállása függ a nyúl korától. Az Idősebb nyulakra a kokcidiőzisnak nincs olyan hatása, mint a növendék példá­nyokra. Legkritikusabb Időszak, amikor legtöbb kárt tehet a nyulakban a kokcidiózis a le­választás után 6—8 hetes kor­tól egészen négyhőnapos koru­kig. Az ettől idősebb nyulak megbetegedése már nem olyan gyakori, és nincs olyan nagy elhullás. Leggyakoribb megbetegedés a máj- és bélkokcidiőzis kom­binációja. Bélkokcidiózis: Gyakori a nö­vendék nyulaknál, sőt sok e­­setben már akkor fertőz, ami­kor a kicsik még az anyjuk alatt vannak. Az Ilyen beteg­ségben szenvedő nyulak szo­morúak, keveset mozognak, leggyakrabban meghúzódnak a sarokban, gyakran lehet fog­­csikorgatást hallani, ami abból ered, hogy erős gyomorfájdal­maik vannak. Ha az állatot két kézzel megfogjuk, előre-hátra mozgatjuk, hallani a vfz lötyö­­gését a gyomorban és a belek­ben. Kezdeti stádiumban emész­tőszervi zavarok lépnek fel a nyulaknál. Váltakozva hol has­menésük, hol székletrekedésük van. Az ürülék nem hasonlít az egészséges állatok ürülékéhez, hasmenéskor vér is található benne, és erős bűzt áraszt. Az állatok étvágytalanok, és sok folyadékot fogyasztanak. Ezek a tünetek az akut lefolyású be­tegségre jellemzők. A krónikus lefolyásra jellemző, hogy azon felnőtt állatok, melyek átestek az akut lefolyású kokcídiózison kiskorukban az aktív etetés mellett is fokozatosan lesová­nyodnak, annak ellenére, hogy a viselkedésükben nem látunk semmi változást. Ha az állato­kat komolyabban megvizsgál­juk, váltakozva találunk kisebb helyeken felfúvódást, a belek­ben pedig a kelleténél nagyobb mennyiségben vizet. Az Ilyen állatok, ha kigyőgyítjuk is őket, n ím a nyű [tenyésztésben továbbra is betegséghordozók lehetnek. Májkokcidiőzis: Tünetei ha­sonlóak, mint a bélkokcidiózisé. A máj- és a bélkokcidiőzis kevert formája: Az Ilyen beteg­ségben szenvedő nyulaknál vár­ható a legnagyobb elhullás. Eredményezheti az Idegrend­szer megbetegedését, a beteg­ség egyszerre támadja meg a beleket és a májat. Orrknkcidiózis: Az említett három formáján kívül a nyu­laknál létezik a kokcidiőzisnak ez a formája fs. A paraziták a nyúl orrába kerülve megtá­madják a nyálkahártyát, a nyúl Ilyenkor gyakran tüsszög, Ide­gesen rángatja a fejét. Az orr­­üregből sokszor észrevétlenül váladék folyik ki, ami főleg az első lábakon vehető észre. Erő­sebb és hosszan tartó betegség esetén a nyúl lefogy, de el is pusztulhat. Az elhullás a kok­­cidiőztsnak ezen formájánál jó­val kisebb, mint az első há­romnál. Gyógykezelés: A kokcidiózis gyógyítására ma már megvan­nak azok az orvosságok, me­lyekkel jő eredményeket érhe­tünk el. Fontos azonban, hogy a gyógykezelést Időben kezdjük el, amikor a nyulaknál a meg­betegedés jeleit csak kismér­tékben észleljük. Sokat jelent a felismerés, a betegség megál­lapítása a kezdeti stádiumban Az anyanvnlakat még ajánlatos az első Hálás előtt megelőző gvézvkezelésben részesíteni, a ketreceket kipucolni, fertőtle­lak nem fogyasztják olyan jó­ízűen, mint a sulfadimidint. Igurdin: Szintén por alakú készítmény, 1 liter vízben 10 gramm igurdint oldunk fel és négy napig Itatjuk a nyulak­­kal. Furantyl-Forte: Vízben na­gyon rosszul oldódik. Egy kilo­gramm élősúlyra számolva 0,2 grammot adagolunk, és öt na­pon át ezzel Itatjuk a nyulakat. A gyógykezelés során nem sza­bad megfeledkezni arról, hogy a nyulaknak több A vitamint kell adagolni, ami növeli a nyálkahártyák természetes el­lenállóképességét. Legjobb ké­szítmény erre a Combinál A. A betegség során nem szabad lédús eledelt etetni az állatok kai. A lédús takarmány csők kentl a nyulak szomjúságérze­tét, a megkevert és felhígított gyógyszert tovább hígítja, ez­zel rontja annak hatását stb. Nagyon fontos ilyenkor az állatokkal jő minőségű szénát, zabot, árpát vagy nyúltápot etetni. Gyógykezelni kell minden be­teg vagy betegséggyanús nyulat. Azokat az egyedeket, melyek nagyon lefogytak, legyengültek külön kell rakni a többitől, ez­zel megelőzhetjük a további fertőzést, mivel ezek a nyulak betegséghordozők lehetnek. A- zokban a tenyészetekben, ahol a kokcidiózis gyakori, az ösz­­szes nyulat megelőző gyógyke­zelésben kell részesíteni, és a gyógykezelést 16 nap után meg kell Ismételni. A kokci­diózis megelőzése kevésbé költ­séges, mint annak gyógykeze­lése. A megelőzés megköveteli a ketrecek tisztántartását, fer­tőtlenítését. Fertőtleníteni kell az etetőket, ltatőkat, de azokat az eszközöket is, melyekkel a ketreceket tisztítjuk. Mivel a nedvesség kedvező feltételt te­remt a kokcidiőzisnak, ügyel­nünk kell rá, hogy a ketrecek ne legyenek ürüléktől, vizelettől nedvesek. A szellős, száraz he­lyet a kokcidiózis nem kedveli, ezért kellő mennyiségű száraz almot kell a nyulak alá tenni, és ezeket gyakran cserélni. Legjobb a nyulakat roston tar­tani. Innen az ürülék lehull, a vizelet lecsepeg. Az etetők, ita­­tők elhelyezésénél ügyelni kell arra, hogy a nyúl ne tudja a vizet, és az eléje kínált ételt, bepiszkolni. A megelőzéshez tartozik a vásárolt, kiá'IPásról visszahozott stb. nyulak karan­ténba való elhelyezése is. níieni. A Sulfamid készítmények előtt sok gyógyszert kipróbál tak a gyakorlatban, de jelen leg is ezek a készítmények vál­tak be leginkább. Sulfadimidin: 20 gramm sul­fadimidint fpor alakú készít­mény) feloldunk 6—8 liter víz­ben. és négy napig itatjuk a nvulakkal. Ez hatékony orvos­ság mind a fejlődésben lévő, mind a már kifejlett kokcidió­zis ellen. A nyulak jóízűen fo­gyasztják. Sulfacombin: Hasonló jő e­­redménveket érünk el ezze- a íolyadékszerű készítménnyel Is, ha i liter vízhez г* millilitert teszünk Hátránya, nogy a nyu-Fertőtlenítés: A fertőtlenítés a ketrecek kipucolásával kez­dődik. A pucolásnál ügyelni kell arra, hogy a sarkakat fs körültekintőbben kipucoljuk, hogy ne maradjon ott semmi. Fertőtlenítésre leggyakrabban használjuk a 20 °/o-os oltott meszet. 5 liter vízben felol­dunk Vi kg oltott meszet. és még melegen fertőtlenítünk vele. Az ólakat fertőtlenítsük kintről-bentről. A fertőtlenítés­nek ezen formája nem mindig elégséges. Főleg az erősen fer­tőzött állományok esetében ada-< goljunk még az 5 liter oltott mészhez 0,5 liter formaldehidet Í40 %-os formalinoldatl. fii klőrmész egyedül gyenge a fer­tőtlenítésre. A segédeszközöket a követ-* kezűképpen fertőtlenítsük: Я gumi- és bőreszközöket 5—10 °/o-os oldatban vagy 4 %-os formalinoldatban 2—3 órán át. A vaseszközeinket lánggal melegítsük fel. azután körülte­kintően mossuk le vízzel. Я kutat vagy a tartályokban a vizet klőrmésszel vagy chnra­­mlnnal fertőtlenítsük úgy. hogy 1 m3 vízhez 15 grammot szá­molunk. A víz elveszít! ktőrfzéí, ha teszünk 1 . m3 vízhez 15 gramm nátriumszulfátot. A nyúl azon állatok közé tartozik, melyeket leggyakrab­ban tenyésztenek a kistenvész­­tők saját konyhai szükségle-* tükre vagy eladásra. Sajnos, ma még nincs meg az a szük­séges szakirodalom a tenvész-* tők részére, melyből elsajálít­­hatnák a legfontosabb gyógy­kezelési tudnivalókat, tartási módokat. Szlovákiai méretben a klste­­nyésztők kb. 6 millió nvulaf tenyésztenek ki évente, ebből a Brankn hozzávetőlegesen egy miliőt vásárol fel, a többi ma­rad konyhai szükségletre Я kimutatások szerint minden ötödik nyúl kokcidiózis követ­keztében pusztul el. Szlovákiai méretben egy év alatt átlag­ban 1 millió 200 ezer két kilo­grammos nvúl ousztul e1 an­nak következtében, hogy a nvúltartók nem ismerik fel, vagy nem tudják gyógyítani a kokcidiőzissal fertőzött nyula­kat. Ha ez a mennyiség eladás­ra kerülne, 48 millió korona jövedelmet eredményezne a nyúltartőknak. MVDr. Jozef Tolnai

Next

/
Thumbnails
Contents