Szabad Földműves, 1986. július-december (37. évfolyam, 27-52. szám)

1986-09-06 / 36. szám

12

.SZABAD FÖLDMŰVES.

1986. szeptember 8.

A Csehszlovák Tudományos-Műszaki Társaság, a brnéi Technika Háza és a Mezfípizdasági Felvásárló és Ellátó Váľala! szervezésében július e’ső beiében rendezték meg „A technológiai folyamatok elektronizá’ása és automatizálása a mezőgazdaságban“ elnevezésű országos konferenciát. A Vornnyezs Szálló kongresszusi termében a vártnál tóval több mezőgazdasági szakertber gyűlt össze. A szervezők elsődleges célja az volt, bogy a Jelenlevőkkel megismertessék az ágazatban eredményesen ha.sznosíthatő automatikus irányítórendszerek működésének a’apiait alkalmazáséit lehetőségeit. Mindenekelőtt a gabonatermesztés és a takarmánykészítés területén sikerrel hasznosítható rendszerek bemutatására fordítottak megkülönböztetett figyelmet.

A kongresszus résztvevőit V. Procházka. a CSSZK mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszterhelyettese üdvözölte. Beszédében vázolta a hazai mezőgazdasági termelés időszerű tennivalóit. s kiemelte az atnematikes génsorok és számítógépek alkalmazásának fontosságát M. Spelina mérnök, kandidátus, a Sanyi Mezőgazdasági Gépészeti Kutatóintézet munkatársa részletesen elemezte az 1904-ben jóváhagyott hazai mezőgazdasági eiektronizálási programot. Ennek alapján összefogj lalta azokat a feladatokat, amelyek a mezőgazdasági szakemberekre várnak ezen a területen. Ezek pedig a következők:

— a számítógépek alkalmazása során alapvető, nézapontbeli változás elérése;

— a robotok széles körű hasznosításának előkészítése, a kutatómunka bővítése;

— a mezőgazdasági és élelmiszer-ipari vállalatok, illetve üzemek információs és irányítórendszereinek tökéletesítése;

— a középfokú mezőgazdasági szakközépiskolák és szaktanintézetek, valamint a felsőfokú oktatási intézmények tantarveinek kibővítése a számítástechnikai tantárgyakkal;

— mérnöki-tanácsadó szolgáltatások bevezetése.

A fent közűiteket figyelembe véve dolgozták ki „A csehszlovák népgazdaság 1995-ig szóló hosszú távú, komplex elektronizálás! tervét“. A növénytermesztés szakaszán a termőföld, a növények és a környezet biológiai vizsgálatát, állandó értékelését elősegítő berendezések; a műtrágyák és védőanyagok adagolását meykönynvítő szabályozórendszerek; az önműködő szárítóberendezések műszaki újdonságai lehetővé teszik a bolterjesítési folyamai1 meggyorsítását Az állattenyésztés területén, különösképpen a szarvasmarba- és a baromfitenyésztésben, a tejtermelés folyamatainak automatizálásában ifimét nagy szerepet kap az elektronizálás és automatizálás. Az állatók különböző adatainak mérésére szolgáló műszaki berendezések, automatikus adatpyfíjtő és kiértékelő rendszerek, mikroprocesszoros takarmányelókészítő és adagoló gépsorok fejlesztése, haszposífási területének felkutatása szintén az időszerű feladatok közé sorolható.

Közismert, hogy az elektronizálási és automatizálási program megvalósítása kellő számú, megfelelő képesítésű szakembert igényel. Mindez nemcsak azt jelenti, hogy fel kell újítani a szakembergárdát, hanem egyben azt is: a jelenlegi dolgozók átképzésére is nagy figyelmet szükséges fordítani A szakemberképzés területén jelentős szerep hárul a mezőgazdasági és élelmezésügyi minisztériumok nevelési és művelődési intézeteire is.

J. Jarabica mérnök, a Szövetségi Elektrotechnikai Minisztérium munkatársa beszámolójában szólt az elektronizálás anyagi-műszaki bázisának helyzetéről. Felszólalásában ismertette, hogy a hazai számítógépek és autometizációs rendszerek továbbfejlesztését döntően befolyásolta a KGST 41. ülésszakán elfogadott „A KGST-tagországok tndományos míiszaki fejlesztésének 2000-ig terjedő programja“ címet viselő dokumentum. Ennek fő irányvonala a népgazdaság elektronizálását tárgyalja melyhez az alkatrészbázis kiépítése, és továbbfejlesztése mellett a számítástechnikai ágazatok is szervesen kapcsolódnak.

A hazai számítógép-ipari termelés és behozatal a jelenlegi ötéves tervidőszakban továbbra is a ÍSEP, vala mint az SMEP számítógép családokra összpontosít. Az elkövetkező években

is alapvető követelményként fog szerepelni a számítógépek aránytalan műszaki különbségeinek felszámolása. Így nagyobb lehetőség nyílik a kiválasztott, megbízható típusok és rendszerek sorozatgyártására.

Az alábbi számítástechnikai készítmiények fejlesztése és gyártása tűnik a szakemberek szerint célszerűnek:

— EC 1527-es terem-számítógép;

— IBM/PC hasznosítható moduláris számítógép:

— SM 52/12 32 bites mikroszámítógép; '

— SM 50/50 Ml 15 bUes mikroszáraítÓ*?6TJJ

— В bites házi számítógép;

Az említett számítógépekhez az alábbi kiegészítőeevségek fognak tartozni, s lesznek kanhatók:

— 100 és 200 Mó-os lemezes tárolók;

— 20 МВ-ns Winchester tárolók;

— mSopesszalagok, sornynmtatók:

— atfanwnmerikával, illetve grafikával eľátntt monocbromatikus és színes képernyők.

Mivel a hazai elektrotechnikai inarban n:nos elegendő nrneramozé szakember. az egyes ágazatok fe’használási elképzeléseit, programjait nagy részben az ágazatokon beiül szükséges megvalósítani, illetve alkalmazni. A továbbfejlesztés érdekében a mezőgazdaságban is korszpríí irányítási rendszerek széiss körű alkalmazása, egységesített programok készítése, számítógépes hálózatokhoz programok tervezése, kidolgozása, valamint az egvség"« rendszerek fejlesztése kerül előtérbe

Z. Bohuslávek mérnök, kandidátus a Prágai Mezőgazdasági Főiskola képviseletében az acél gabonatárolók számítógépes irányítórendszeréről tartott érd-kes ismertetést A rendszer fejlesztése seréi Miris-elemekbö' álló mikroszámítógépet és NS 905-ös, a Tesla kn’íni üzemében gyártott, programozható automatákat hasznosították. A választolt csoportosítás az alábbi elvárások alapján örtént:

— a technológiai gépsor irányítása (indítás, ellenőrzés, leállítás) automatákkal történjen;

— a kezelő a rendszert képernyő segítségével üzemeltethesse;

— a hőmérsékletmérést két Siloterm-rendszer végezze;

— biztosítva legyen a tárolt mennyiség, illetve fajták nyilvántartása;

— sornyomtatókkal folyamatos adatrögzítés történjen.

Az új irányítási módszer nem igényli a személyzet részéről a magasabb szakképesítést. A mikroszámítógép, információs rendszerként, s a silómester tanácsadójaként is hasznosítható. A programok MVS 800, TNS és ORMIS számítógépeken készültek, s próbaüzemelés is az említett gépeken folyt. Hosszabb próbaüzemelésre csak a későbbiek folyamán nyílik lehetőség.

A. Strussnvá mérnök, az Ivánka pri Dunaji-i Takarmányipari Kutatóintézetből a technológiai folyamatok sokrétű automatizálására, optimalizálására hívta fel a figyelmet. Erre a takarmánykeverékeket előállító mezőgazdasági üzemekben is van bőven lehetőség. Azt, hogy mennyire fontos feladatról van szó, az is bizonyítja: Szlovákiában 70 ilyen üzem működik, s a továbbiakban újak létesítésével számolnak.

Az automatikus irányítórendszerek tervezésénél, hangsúlyozta az előadó, nagvon fontos a rendszeresség, az új módszerekre való odafigyelés. A következőkre szükséges nagy figyelmet fordítani:

— az irányítási folyamat technológiai sajátosságaira;

— a rendszerirányítás és folyamattervezés elméleti ismérveire;

— a tervezés módszereire (szintézis, analízis;

— az automatizációs technika eszközeinek használatára;

— az applikációs és rendszerprogramok alkalmazására.

A takarmánykeverékeket előállító gépsorok irányítása SMEP ST'IO-es mikroszámítógépes rendszerrel tervezett. Az irányítórendszer SMEP 50/40- es mikroszámítógépen alapuló terminálokból tevődik össze. Funkciójuk szerint két félét fognak hasznosítani: az egyik a konkrét folyamatokkal, a másik pedig a kezeléssel lesz kapcsolatban. A rendszer alkalmazásának előnye, hogy jelentős mennyiségű villamos energia takarítható meg, s állandósul a termelés minősége.

V. Kubík mérnök, az úpicei Transporte Vállalat szerepét vázolta, amely hazánkban egypdiití gyártója a technológiai felhasználásra tervezett mérlegrendszernek. Az automatikus

irányítórendszerrel ellátott berendezések főbb tulajdonságai:

— érintés nélküli, számjegyes irányítás;

— távközlésű, számjegyes és analóg tömegmérés;

— a jelzések optoe'ektronikus szétválasztása;

— tiimegmegáilapítás — toleranciával;

— kézi, automatikus vagy előre megszabott irányítás.

Az alapanyagok áttekintésében használatos mérlegrendszerek irányítása a jövőben SÁPI 1 nľkroszároítfigéppel fog történni. Ezáltal leb<,;riség nvílik a gyorsabb és pontosabb mérésre, optimális vezérlésre, az alapanyagok és komponensek szórnának, mennyiségének meghatározására.

P. Skubal, a Slušnvicéi Agrokombinát képviseletében az országos hírű sliiüovicoi szövetkezet számítástechnika! eredményeiről tartott beszámolót. Mivel a decentralizált válla'at'rányítás céljaira az elektrotechnikai ipar sokáig nem gyártott kellő számú számítógépet, a szüvetkezetNm elkezdték a 0 bites 7П0 ornrosszoron alapuló. TNS mlkro'zémffűeének gyártását. Tavaly az országban ver, n szövetkezetben pedig száz TNS működött. Albo'mazásnk fS’eg a termelőszférában történik. A számítógép felhasználási területei:

— a tudományos-műszaki számítások végzése;

— bérelszámolás mérése és irányítása;

— a takarmányartagolás optimalizálása;

— az embrió-átültetés szinkronizálása. A szövetkezet számítógépes üzemegysége ezenkívül foglalkozik a hardware és a software fejlesztésével, rendszerprogramok kidolgozásával, s legújabban operációs rendszer fejlesztésével.

Végül említsünk meg néhány műszaki berendezést, amely fejlesztése fontos feladatot jelent a szakemberek számára:

— szemcsés anyagok átfolyási tömegmérésére alkalmas berendezés;

— folyékony anyagokat a takarmánykeverékekbe adagoló, önműködő szabályozóval ellátott készülék;

— automatikus irányítású rezgő adagoló;

— mikrnszámítógépes gabonaminta-véteiező gép;

— TTL logikával ellátott szállítószalag;

— mikroprocesszorral szabályozott granulációs gyártósor és szárítóberendezés.

+ + +

Az elektronizálás és antomatizálős bevezetése a mezőgazdaságba a fejlődés elengedhetetlen feltétele. A korszerűsítéssel lehetőség nyílik a munkatermelékenység fokozására, az irányítás hatékonyabbá tételére, az adminisztratív munkák megkönnyítésére, a jobb anyagkihasználásra, tüzelőanyag-takarékosságra, s nem utolsósorban az eddigieknél jóval hatékonyabb környezetvédelemre is.

RNDr. IZSÖF BÉLA

Szabó Irén a szövetkezet egyik legügyesebb juhásza

Pontosan 1982-ben süllyedt mélypont alá a vajáni (Vojany) szövetkezet juhtenyésztése. Nyolcvanhárom nyarán már az állomány felszámolását tervezte a gazdaság vezetősége. Ekkor került a szövetkezetbe Popély Tibor, akit állattenyésztési főáguzatvezetonek neveztek ki. A fiatal agrármérnök gyorsan felmérte a juhászaitól kapcsolatos helyzetet és a fellendítésre fejlesztési tervet dolgozott ki.

A juhtenyésztésben a legtöbb probléma abból adódott, hogy gyenge volt a szaporulat, másodsorban pedig abból, hogy a nvolcvanas évek elején a nedves időjárás miatt betegségek léptek fel —, vallja a főágazatvezető. Szóval az átlagosnál alacsonyabb volt a tenyésztés színvonala. Az is igaz, hogy abban az időben a juhot csak a határ „söprögetőjének“ tartották. Hiányzott a hozzáértő juhász is a szövetkezetből.

El kell mondani azt is, hogy a valáni szövetkezetben törzskönyvezett fésősmerinő juhokat tartanak. A fiatal szakember bízott abban, hogy ha derekasan hozzálátnak, gyors javulást érhetnek el. A fordulópont akkor állott be, amikor a szövetkezetbe került Kovács Lajos számadójuhásznak, aki a juhtenyésztés fellendítését a szívén viselte. Hogy a szaporulatban ne essen kár, maga látott hozzá a juhakolok téliesítéséhez. Már az első évben sikerült megóvnia a növendék állatokat.

Kovács Lajos azonban nem érte be csupán ezzel. Fáradhatatlanul tanította a többi juhásztársait mesterségére. Csak egy gondolat foglalkoztatta: hogyan juttassa ki a juhászatot a hullámvölgyből?

Szabó Irén, Dubrovszky Mihály Handrak Zoltán, Makkó Bertalan juhászak értettek az értelmes szóból, hiszen megtanította őket a számadójuhász egy és másra: hogyan gondozzák az anyajuhokat, hogyan bonyolítsák le az elléseket, hogyan neveljék és óvják meg a növendék állatokat.

Néhány év elteltével a juhászok megtanulták, hogyan neveljék a jerkéket, hogyan igazodjanak el a tenyészetben, továbbá lelkiismeretességet és felelősséget tanultak. S mindez arra Irányult, hogy értékes törzsállományt alakítsanak ki.

— Gyakran felvetődött a kérdés: hogyan lehetne a legjobban megszervezni a juhok etetését a legeltetést időszakban — mondja Popély Tibor főágazatvezető. — Mert a juhok termékenysége és a szaporulat, a bárányok egészségi állapota a takarmány minőségétől fíigg elsősorban. Sokat

fsíilpfflii a iiipszies

tanácskoztam a juhászokkal, kikértem a véleményüket. S így sikerült ésszerűen megszervezni a legelők hasznosítását.

Щ Korábban hogyan történt a legaltetés?

— Ogy, hogy kora tavasszal kihajtották a juhokat a legelőre, Illetve annak egy részére. A nyájat egy helyen tartották, természetesen, hogy a legeltetés után kopár föld maradt. Most már minden másként van. A legelők fel vannak osztva, minden juhász számára ki van jelölve a legeltetés kezdetének Ideje. A legeltetés közben ügyelnek arra, hogy a növénvek gvökérrendszere ne károsodjon. Egy-egy lege’őszakaszra csak meghatározott idő múlva terelik vissza a nyájat.

В Mondana valamit az elért eredményekről? — firtatom a fiatal szakembert.

— Örömmel mondhatom, hogy a Juhászaiban alaposan túlteljesítettük a tervet. Azzal kell kezdenem, hogy száz anyától 105 bárányt neveltünk fel. Idén összesen 8,2 tonna gyaplűt értékesítettünk, 500 kilóval többet a tervezettnél. Juhonként 4,3 kiló gyapjút értünk el. El koll mondanom, hogy az összes birkát a számadójuhász, Kovács Lajos nyírta.

A szövetkezetben mindenki elismeri a számadójuhász kiapadhatatlan szorgalmát, fegyelmezettségét, lelkiismeretességet. Rendkívül igényes önmagával szemben, de nem tűri mások munkájában sem a hanyagságot.

— .Rövid négy év alatt bebizonyosodott, hogy a juhászat is lehet nyereséges — mondotta Popély Tibor. — Jelenleg 2 ezer 380 juhot tartunk, ebből 750-et a torzsáHományban. Az idén sikerült továbbtenvésztésre eladnunk 100 jerkét és 40 fiatal kost. A kosok darabjáért átlagosan 5 ezer 200 koronát kaptunk. Az év végéig 58 törzskönyvezett fiatal kost adtunk el. Azt is el kell mondanom, hogy 120 bárányt hizlalunk. Eddig 700 ezer korona tiszta nyereségünk van a juhászaiból.

■ Milyenek a további terveik a juhászattal kapcsolatban?

— A cél: legalább 130 százalékos szaporulat elérése. Javítani szeretnénk az állomány genetikai színvonalát. Vérfrissítés céljából fésösmerinó jellegű törzskosokat vásárolunk. Elöregedett až anyajuhállomány, sok köztük a 6—8 éves, holott öt éves korban már selejtezni kellene őket. A nagyarányú selejtezést már elkezdtük, és tovább foytatjuk. A takarmányozást, és a szálláshelyeket is tovább javítjuk.

ILLÉS BERTALAN

Jerkék a fa árnyékában

j, Fotó:

Molnár János

A ИЁШШ Myamtak ИийШкА

illlľllililil