Szabad Földműves, 1986. július-december (37. évfolyam, 27-52. szám)

1986-08-30 / 35. szám

4

SZABAD FÖLDMŰVES

1S86. augusztus 30.

fiz ШШ fipis! bizottságai teuekengségének értékelése

A Rimaszombati (Rimavská Sobota) járás a mezőgazdasági termelést illetően a Közép-szlovákiai kerület legnagyobb jelentőségű járása. A kerület délnyugati részén terül el. Nyugatról a Losonci (Lučenec) járással határos, északon Banská Bystrica, északkeleten és keleten a Ke'nt-szlovákiai kerület, dé'en és délkeleten pedig a Magyar Népköztársaság képezi a határt.

A járásra jellemző a fejlett mazőgazdasági és élelmiszer-ipari termelés. Az 5. ötéves tervidőszak folyamán az említett ágazatokén kívül jelentős mértékű fejlődésnek indult a gép- és a vegyipar.

A mezőgazdasági termelés szempontjából meg kell jegyezni, hogy a járás viszonylatában különböző éghajlati viszonyokról beszélhetünk. A tengerszint feletti magasság alsó határa 152 méter, míg a felső meghaladja az 1441 métert. A járásban mezőgazdasági termelést tn'.aidnnkénpcn 1100 méter tenoerszint feletti magasságig folytatnak. Rögvest e vonatkozásban kell széba hozni a talaj sokrétűségét is.

Az eltérő természeti adottságok természetesen a földalap kihasználásában is visszatükröződnek. A mezőgazdasági termelésre szánt összterület valamivel több mint 102 ezer hektárjából 63 ezer 534 hektárt a járás hűsz egységes földműves-szövetkezete műveli. Ebbői a szántó kiterjedése 30 ezer 542 hektár.

A 7. ötéves tervidőszak folyamán elért eredményekkel a mezőgazdasági termelés vonatkozásában a Rimaszombati járásban nem lebet szó elégedettségről. Főkénnen vonatkozik ez a bruttó mezőgazdasági termelésre, me’ynek tervét az elműlt ötéves tervidőszak folyamán csupán 95,5 százalékra sikerült teljesíteni. A növénytermesztés tcrii'etén nem volt különösebb probléma a gabonával, de hiányosságokról lehet beszélni az olajnövénveket, a hüvelyeseket és a cukorrépát illetően.

Az efsz-ek 1984 szeptcmberébei)

megtartott járási konferenciáján megválasztották az SZFSZ harminctagú járási bizottságát, illetve az öt póttagot. A megválaszottak 42 száza’éka nő, va'amint 51 százaléka harmincöt éven aluli.

A járási bizottság első ülésén megválasztották a kilenctagú elnökséget, a jb elnökévé Stefan Výboštok mérnököt választották, aki azonban ezt a

funkciót, más tisztségbe való kinevezése miatt, csak 1986 júniusáig töltötte be. Az alelnöki funkciót Mag Erzsébet, az ellenőrző és revíziós bizottság elnöki tisztét pedig Huszti István tölti be.

Az efsz-ek járási konferenciája utáni második ülésre 1985 februárjában került sor, amelyen a CSKP KB

11. és 12., valamint az SZLKP KB ülésének, illetve az efsz-ek X. országos kongresszusának határozatai kerültek lebontásra a járás viszonylatában. Az üiésen továbbá megvitatásra került az 1985-ös gazdálkodási terv, valamint az SZFSZ jb 1985 első félévére kidolgozott munkaterve.

Az SZFSZ Rimaszombati Járási Bizottságának Elnöksége az efsz-ek 1984 szepnmberében megtartott Járási konferenciája óta 12 alkalommal ülésezett — 78,89 százalékos részvételi aránnyal.

Az elnökség ülésein többek között a következőkre helyezte a hangsúlyt: a munkaaktivitás növelése, a szocialista verseny különböző formáinak széles kijrű terjesztése, a szocialistabrigád mozgalom jelentősége, a feltaláló- és újitámozgalom tökéletesítése stb. Természetesen szó volt a szövetkezeti dolgozóknak nyújtott komp'ex gondoskodásról, a pnlitikaf-nevelő munka hatékonyabbá tételéről, a kulturális tevékenység minél rugalmasabb fejlesztésének szükségességéről is.

Az SZFSZ járási bizottsága mellett öt különbizottság működik: a kilenctagú politikai-nevelő, a héttagú gazdasági, a kilenctagú szociális, a tizenegy tagú munkavédelmi és a kilenctagú jogi bizottság.

Az SZFSZ járási ellenőrző és revíziós bizottsága öttagú, illave bí-mnn vannak póttagok. A járási konferencia óta 8 alkalommal ülésezett.

A járási bizottság nagy figyelmet szentel az efsz-ek termelési feladatai teljesítésének. Szoros kapeso’atot tart fenn a járási mezőgazdájáéi i»a7oatésáoeal, amellyel együttesen szervezi meg a szocialista versenyeket — egyének, kollektívák és efsz-ek vonatkozásában egyaránt, A versenykritériumok között benne foglaltatik a növénytermesztés és az á’iattenyésztés eredményeinek értékelése, a mechanizáció fejlesztése, a munkahelyi és természeti környezet alakítása, a dolgozókról való komplex gondoskodás.

A szövetkezeti munkaiskola 1985/ /lPBB-os évfolyamába a járás valamennyi szövetkezete bekapcsolódott. A továbbképzés e formája által 5 ezer 401 állandó szövetkezeti tag jutott új ismeretekhez, ami 63 százalékos részvételi aránynak felel meg. A járási bizottság nagy jelentőséget tulajdonit az eszmei-politikai nevelés egyéb formáinak is (színvonalas szemléltető agitáció, forradalmi emlékszobák stb.). A járás 13 szövetkezetében rendeztek be könyvtárat — 5 ezer 529 könyvvel.-•-•-в-A továbbiakban szólni kell a szociális gondoskodás egyéb mozzanatairól is. A járás bölcsődéit és óvodáit a szövetkezeti földművesek 482 gyermeke látogatja.

Nem szorítható háttérbe a szövetkezeti földművesek egészségéről való gondoskodás, illetve az üdültetés sem. Hiszen például 1923-ban 188 szövetkezeti tag üdült külföldön, míg 1985- ben ez a szám 217-re emelkedett Hazai üdültetésben 1985-ben 291 szövetkezeti dolgozó részesült.

GÄL ISTVÁN, a SZFSZ Rimaszombati Járási Bizottságának titkára és SUSLA BÉLA, a Szabad Földműves szerkesztője

Uj tartalom, új formák

Bizony, ez a szünidő is gyorsan elröppent. Ismét itt a tanévnyitó. De most nem csupán a diákok vonatkozásában hozzuk szóba a vakáctő leteltének tényét ilyen szempontbői szükséges beszélni a szövetkezeti munkaiskoláról Is — igaz, egy kissé a szimbólumok jegyében.

Nem is olyan régen zajlottak a tavalyi évfolyamot értékelő konferenciák. s ísméttaz új tanévvel kapcsolatos kérdések szerepelnek elő térben.

Az előző tanév értékeléséből kifolyólag le kell szögezni, hogy a továbbképzés ezen formája által egyre kevesebb szövetkezeti tag jut új Ismeretekhez. Ezáltal nem sikerűi valóra váltani a szövetkezeti munkaiskola legalapvetőbb követelményeit. Gondolunk itt mindenekelőtt arra, bogy végképp nem kielégítő az állandó szövetkezeti dolgozók szakképzettségi aránya. Természetesen jó néhány járásban szép eredményekkel dicsekedhetnek- például a České Bud*jnvice-i és a Český Krnmlov-i járásban a „bűvös" ötvenszázalékos szakképzettségi arányt 18 százalékkal „megtoldották“. Ezel szemben bizony nagyok a lemaradások a Nagvkörtösi (Veľký RrtíšJ. a Rimasznm hati (Rimavská Sehnta). a Galén*aí (Galante), a Dolný Kabín i stb. já rjfsbnn.

Az illetékesek a szövetkezeti mun kaiskola színvonalának állandó töké létesítésének nyitját elsősorban az új tartalom, Illetve az űj formák keresésében (és minél gyorsabb megtalálásában! látják A hallgatókat elsősorban ezáltal lehet minél nagyobb számban az előadótermekbe csalogatni. Nagyon jól bevált ilyen vonatkozásban az Ismeretek bizonyítvány né'kül elnevezésű verseny, amelybe több mint háromezer szövetkezeti

dolgozó kapcsolódott be. S tulajdonképpen miről Is van szó? A dolgozók aktivitásáról. Arról, hogy — Komenský egyik bölcs mondása szerint — a tanulás a diák számára játékot, vesszőparipát jelentsen.

A SZFSZ Központi Bizottsága a szövetkezeti munkaiskola 1986-1987- es évfolyamára öj tartalmi összetevőket dolgozott ki. A politikai-gazdasági kérdések közé iktatta többek között a CSKP XVII., illetve az SZKP XXVII. kongresszusa határozatainak részletes elemzését. Ezeket a határozatokat természetesen le kell bontani az egyes szövetkezetek gazdálkodásának körülményeire. Hasonlóképpen fog foglalkozni a fent említett kérdéskörrel a Haladó tapaszta- Taíok iskolája is.

Az új formákat boncolgatva mindenképpen szólni szükséges arról, hogy a továbbképzés differenciáltsága halaszthatatlan követelmény. Teh$t nem nagyon vált be az a módszer, melynek alapján a továbbképzésben mindennemű válogatás nélkül részesültek alapiskolai, illetve középiskolai végzettségű dolgozók egyaránt.

Természetesen csak néhány elemét fejtegettük a szövetkezeti dolgozók to-vábbképzési formáinak. Elemzésünket zárjuk azzal, hogy a rohamosan „előretörő" tudományos-műszaki haladás vívmányainak minél rugalmasabb elsajátítása érdekében valóban törekedjünk az újra, a tökéletesebbre. (sb)

Az aratás alatt falvasukban navy finve'met s-RUíeltek a szemléltető agitációnak is.

(Fotó: -kallta-J

A Szövetségi Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium rendeiete яз egységes földműves-szövetkezetek kulturális és szociáiis alapjáról

un.)

(8) Más nyomós esetekben a szövetkezet a hozzájárulás visszatérítésétől — a stabilizációs kötelezettség határidejének lejárta előtt — csak a mezőgazdaságot Irányító Illetékes állami szervek11) beleegyezésével tekinthet el.

(10) A szövetkezet a 6.. 7., 8. és 9. bekezdés alapján járhat el azon kölcsönök esetében is, amelyeket a tagok az SZMÉM 110/1976-os számú rendeleté 7. paragrafusának 8. bekezdése értelmében kaptak.

7. CIKKELY

Üzemi étkeztetés és egészségügyi ellátás

(Ű Az alapból hozzá lehet j'árulni a szövetkezet tagjainak:

a) üzemi étkeztetéséhez az erre vonatkozó külön rendelkezések alapján;

b) üdüléséhez, étkeztetéséhez és elszállásolásához a hazai és az európai országok (Jugoszláviát Is beleértve) gyógyintézményetben, továbbá a tömegközlekedési eszközökkel (autóbusszal vagy vonattal] való szállítás díjának megtérítéséhez abban az esetben, ha a gyógyfürdőt orvos hagyta jóvá és azt a szövetkezet szociális bizottsága javasolta;

c) egészségileg károsult gyermekei gyógykezeléséhez az európai országokban (köztük Jugoszláviában), amely gyógkezeléseket a Balneával és a Slovakotermával együttműködve a kerületi egészségügyi Intézetek szervezik. A térítés hasonló, mint a b) pont esetében.

(z) A szövetkezet a taggyűlés beleegyezésével rendkívüli esetekben (például betegség, haláleset) megtérítheti a ki nem használt gyógykezelési beutalókat.

8. CIKKELY

Üdülések és társasutazások

(1) Az alapból hozzá lehet járulni

a szövetkezet tagjainak és családtagjainak:

a) a Szövetkezeti Földművesek Szövetsége által szervezett hazai és külföldi jutalomüdülésein való részvételéhez12);

b) a szövetkezeti üdülési létesítményekben szervezett belföldi üdülésekhez, valamint a szövetkezet vagy a Szövetkezeti Földművesek Szövetsége által a baráti egyezmények keretében szervezett devizamentes külföldi csereüdülésekhez13);

c) a szövetkezet a Szövetkezeti Földművesek Szövetsége, az utazási irodák, esetleg üdülési szolgáltatásokat nyújtó más közületek14) által belföldön és a szocialista országokban (köztük Jugoszláviában! szervezett üdülésekhez; a szocialista országokba (köztük Jugoszláviába) szervezett társasutazások esetében nem lehet az alapból téríteni a családtagoknak;

d) a szövetkezet érdemes tagjainak első nyugdíjba vonulásuk alkalmával a (nyugdíj vagy a teljes rokkantsági járadék megszerzésekor) támogatást lehet adni a szövetkezet által az utazási Irodák, esetleg üdülési szolgáltatásokat nyújtó más közületek útján belföldre vagy a szocialista országokba (köztük Jugoszláviába) szervezett üdülésekhez; a szövetkezeti tag felesége (férje, élettársa 1 ts üdülési utalványt kaphat;

e) a hazai és a szocialista országok (köztük Jugoszlávia) pionfrtáboraiban szervezett gyermeküdültetéshez.

(2) A* 1. bekezdés a) és d) pontja alapján az üdüléshez való hozzájárulás elérheti a beutaló teljes összegét; a külföldi üdülések esetében nem lehet megtéríteni a zsebpénzt és a tömegközlekedési eszközökkel való szállítás díját.

(3) Az 1. bekezdés b) és c) pontja

alapján az üdülőihez való hozzájárulás csak az elszálláso'ásra és a tömegközlekedést eszközökkel való szállítás díjára vonatkozik. A szövetkezet a sa'át üdü'éű i tézményMben az elszál ásolá»l költségek közé az étkeztetés szem«lvl és tárgyi költségeit Is bevc*-lhat|a abban az esetben, ha a tar'őtkodásí dl] tartalmazza az étkeztet*«* ta. „

(4) A b«'*ö dl üdülések esetében a saját ázeméb’gépkocslva! való szállítást csak abban *z »««then lehet Igényelni, ba a szövetkezet nem szervezi meg a tömegközlekedési eszközökkel való szállítást, de ebben az

esetben is csak a tömegközlekedési eszközökkel való szállítás díjának megfelelő összegben lehet megtéríteni. A hozzájárulás külön-külön minden résztvevőt érinthet.

(5) Az 1. bekezdés e) pontja alapján való hozzájárulást a szövetkezet vezetősége a taggyűlés (a küldöttek testületé) által jóváhagyott alapelvek szerint hagyja jóvá. a család szociális viszonyainak figyelembe vételével; a külföldi gyermeküdültetések esetében nem lehet hozzájárulni a zsebpénz, a manipulációs költségek és a személygépkocsival történő költségek térítéséhez. Az egészségileg károsult gyermekek esetében a Csehszlovákiai Vöröskereszt és a Rokkantak Szövetségének pionírtáboraiban való üdülés alkalmával a hozzájárulás ugyanolyan lehet, mint a pionírtáborok esetében. A hozzájárulás akkor is megadható, ha pionírtábort vagy a külföldi jutalomüdülést nem a szövetkezet szervezi.

(6) A szövetkezet a taggyűlés beleegyezésével rendkívüli esetekben (például betegség, haláleset) megtérítheti az alapból az üdülésekre, a társasutazásokra és a gyermeküdültetésekre kt nem használt beutalókat.

(7) A szövetkezet üdülési intézményeiben az üdülést az efsz kulturális és szociális bizottsága szervezi. Az ilyen üdülési Intézmény költségvetését és anyagi biztosítását a kulturális és szociális bizottság állítja össze és azt a taggyűlés (a küldöttek testületé) hagyja jóvá.

9. CIKKELY Testnevelés és sport

Az alapból a szövetkezet hozzájárulhat:

a) a testnevelési és sportlétesítmények, valamint sportfelszerelésének bérbevételéhez a szövetkezet tagjai és családtagjaik üdülési testnevelésének és szabadidősportjának céljaira azzal a feltétellel, hogy szerződésben biztosítják kihasználtságukat a szövetkezet által e célra fordított eszközök mennyiségének megfelelő mértékben;

b) a Csehszlovák Testnevelési Szövetség sportszervezeteinek és a Honvédelmi Szövetség helyi alapszervezeteinek költségeihez, különös tekintettel a testnevelési és sportlétesítmények, valamint a sportfelszerelések vásárlására, javítására és üzemeltetésére azzal a feltétellel, hogy szerződésben biztosítják az említett létesítmények és felszerelések tömeges kihasználását, beleértve a szövetkezet azon tagjait és hozzátartozóit is, akik nem tagjai a sportszervezetnek. Az efféle kihasználás mértékét a szövetkezet által befektetett eszközök értékéhez kell igazítani; a hozzájárulás csak abban az időszakban adható, amikor az említett kihasználás még tart;

c) a szövetkezet tagjai és családtagjaik számára a szövetkezet által szervezett — fizetett — testnevelési akciókhoz (például úszás, szauna, üdülési rehabilitáció, sítanfolyam, aerobic, redukciós gyakorlatok);

d) az olyan sport-, testnevelési és turisztikai akciók költségeinek térítéséhez, amelyeket a szövetkezet (beleértve az azokban az iskolákban, napközi otthonokban, bölcsődékben és óvodákban rendezett akciókat is, amelyek feletť a szövetkezet védnökséget vállalt), a Szövetkezeti Földművesek Szövetsége vagy más szervezet szervez és amelyekben a szövetkezet tagjai és családtagjaik is részt vesznek. Ezzel kapcsolatban szóba jöhet:

1. műszaki biztosítás (sportfelszerelés és sportkellékek, módszertani

segítségnyújtás, műszaki anyag a sportlétesítmények előkészítéséhez és rendezéséhez);

2. egészségügyi szolgálat (az Illetékes népegészségügyi Intézette! vagy a Csehszlovák Vöröskereszttel megkötött egyezmény alapján):

3. n játékvezetők szerelése (a Csehszlovák Testnevelési Szövetség Irányelve! alapl‘i);

4. propagáció (plakátok, sávos Jelszavak, röplratok, fényképek, brosúrák stb.];

5. oklevelek, érdemérmek, emlékplakettek;

6. frissítő az aktív résztvevőknek (ásványvíz, tea stb.);

(Folytatjuk)

»