Szabad Földműves, 1986. július-december (37. évfolyam, 27-52. szám)
1986-07-05 / 27. szám
1986. Július 5. SZABAD FÖLDMŰVES 13 Szorosabban egybekötni a tudományt a gyakorlattal Az S7LKP Nyugat-szlovákiai Kerületi Bizottságának szervezésében a közelmúltban Nitrán szemináriumot tartottak a tudományos-műszaki haladás kérdéseivel kapcsolatban. A rendezvényen jelen volt egyebek között Ivan K n o t e k. a nyugat-szlovákiai kerUleti pártbizottság titkára. Ivan Pánik, az SZLKP Központi Bizottságának munkatársa, Tóth Endre, a CSKP Központi Bizottságának munkatársa. Štefan Studený mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszterhelyettes. A szemináriumon a kijelölt mezőgazdasági üzemek pártszervezeteinek titkárai és gazdasági vezetői, továbbá a járási pártbizottságok, a járási mezőgazdasági igazgatóságok, az agrár-ipari komplexum vállalatainak, valamint a kutatóintézetek képviselni vettek részt. A szeminárium arra volt hivatott, hogy képet adjon a tudományos műszaki haladásról a 7. ötéves tervidőszakban, értékelje az áj ismeretek gyakorlati alkalmazásában elért eredményeket, s végöl a leszűrt tapasztalatok nyomán megjelölje az előttünk álló feladatokat. géppark összetételével, a gépek teljesítményével és a gépsorok komplettizálásával. A hiányosságok oka elsősorban abbéi ered, hogy vertikális szinten nem teremtették meg a szükséges szervezési teltételeket a tudományos-műszaki információs központok hálózatának a kiépítéséhez. Igaz, gyakran hangoztatjuk azt az alapelvet, miszerint a tudományos-műszaki haladás kérdéseivel és lehetőségeivel minden vezető szakembernek foglalkoznia kell, viszont ehhez pontosan meg kell jelölni az egyes vezető dolgozók szervezeti beosztásának hatáskörét. A kerületben kedvezőek a tudományos-műszaki fejlesztés előfeltételei. A kerület területén 9 kutatóintézet található, és itt van a mezőgazdasági főiskola is. Tavaly a mezőgazdasági üzemekben összesen 18 ezer 974 gazdasági-műszaki dolgozó tevékenykedett, ezeknek mintegy 21,3 százaléka főiskolai végzettségű. A munkáskáderek több mint 50 százalékának van szakoklevele. Egy mezőgazdasági végzettségű szakemberre 36,5 dolgozó, 210 hektár mezőgazdasági terület és 8 millió 900 ezer korona értékű termelési eszköz Jut. Ez majdnem megközelíti az ipari szintet, viszont a termelés hatékonyságában mezőgazdaságuhk ettől jelentősen elmarad — mondotta Végezetül Knotek elvtárs. Ivan Sole agrármérnök, a Nyugat szlovákiai Kerületi Mezőgazdaság’ Igazgatóság igazgatóhelyettese beszá mólójában rámutatott arra. hogy аз elkövetkezendő időszakban jelentőser : növelni kell a termelés hatékonyságát. figyelembe véve azt a tényt hogy kisebb termőterület, kevesebt Jövedelmező növény A leleszi (teles) Májas 1. Élez ben fnvalv próbálkoztak először borsótermeszféssel Hogy milyen sikerrel, arról Látrán t ászló agrármérnök, a közös gazdaság növénytermesztési fűágazatvezetője fgy nyilatkozott: — Tavaly 100 hektáron vetettünk étkezési borsót, és hektáronként 3.41 tonnás átlaghozamot értünk el. A 341 tonna borsó a gazdaságunknak 1 millió 750 ezer korona bevételt eredményezett. ebből 962 ezer korona volt a tiszta nyereségűnk. A többi növény- Vultürához viszonyítva jól jövedelmező növénynek bizonyult, így elhatároztuk hogy vetésterületét növelni fogjuk. Az idén 150 hektáron vetettük. A növénytermesztési főágazatvezető az idei terméskilátásokkal kapcsolatban elégedett. Azt mondja: — A június elejei eső megtette a magáét, a borsó nagyon szép, és bő termés van kilátásban. TÖBB. MINT TAVALY A leleszi határt járva valóban szemet gyünyörködtetően szép termést ígér a borsó. Mindez annak tudható be, hogy a táblák kijelölésétől kazdve pontosan betartották az agrotechnikai előírásokat. — Idén szerényen számítva is meglesz a 3 tonnás hektáronkénti terméshozam — mondja kísérőpartnerem. — Ez ötven kilóval több a tervezettnél. De az sincs kizárva, hogy elérjük a 4 tonnás átlagtermést. A gazdálkodás egészét tekintve jó start és nagy bevétel lehet ez nekünk. Jó start és nagy bevételi Ez a kijelentés magyarázatra szorul. Egy olyan gazdaságban, ahol elég nagyarányú a gabonatermesztés, és kukoricát, napraforgót, takarmánynövényeket, sót zöldséget is termesztenek, továbbá jelentős az állatállomány. az ágazatok részeredményeiből adódik az év végi nyereség. Hogy mekkora, a borsótermesztés eredményétől ts függ. A szövetkezet növénytermesztési főágazatvezetője zsebszámológépén gyorsan kimutatja: — Ha hektáronként csak ötven kilé terméstöbbletünk lesz borsóból, akkor 187 ezer korona többletbevételhez jutunk, vagyis összesen 1 millió 600 ezer korona bevétellel számolunk. Tavaly még állami támogatásban részesültünk, sajnos, az idén már nem kapunk, így 500 ezer koronával csökken a tiszta nyereségünk. De ha csupán a tervezett 2,5 tonnás átlaghozammal számolunk, 150 hektárról a bevétel akkor ts 1 millió 413 ezer korona felett lesz, a nyereség pedig hektáronként 6 ezer korona körül. BORSÖBA BOJT LEHETŐSÉG Szó ami szó, a borsóban milliós nyereséglehetőség rejlik. És ez ma már félig-meddig valóság. Azért félig, mert a bő termést be is kell takarítani, és a termést a felvásárlőüzemnek el Is kell szállítani. Aztán át is kell adni, ami nem olyan egyszerű. Tavaly például a megtermett 341 tona borsó na borsót az utolsó szemig első osztályban vették át, ebből étkezésre 250, takarmányozásra pedig 91 tonnát. Az étkezési és a takarmányozási borsó között 140 korona volt az árkülönbség száz kilönként. Tehát nem mindegy a szövetkezetnek, hogy száz kiló borsóért 400, vagy 540 koronát kap. • A betakarítást hogyan szervezték meg? — érdeklődöm Látrán Lászlótól. — A betakarítás gépek és emberek dolga. # A többlettermésért járó tiszta nyereséget csak a kombájnos bére terheli, vajon mennyire érdekeltek a kombéfnosok feladatuk maradéktalan teljesitésében? — A kombájnos bére a teljesítménytől függ, mégpedig attól, hogy naponta mennyit csépel ki. Ha jó a termés, márpedig most jó, szépen kereshet. A teljesítmény utáni javadalmazás ösztönzi őket. Főként arra, hogy minél több jő minőségű mag kerüljön a pótkocsik rakterére ... • Ügy tudom, hogy babtermnsztéssel is foglalkoztak. A sikeres termesztés alapvető része ma már a számítógépes programban van. A fajta kiválasztásától kezdve a vetésen, át a betakarításig számítógép adja az utasításokat. Kérdés: beigazolódott-e a számítástechnika segítségével végzett termesztési technológia? — A számítástechnika az étkezést babnál nem jött be. Több volt a bajunk a babbal, mint az összes többi növénnyel. Ezért az eddig háromszáz hektáron termesztett bab vetésterületét folyamatosan csökkentjük és ráállunk a borsóra. A Bohatýr borsófajta nagyon jól bevált lövőre már 300 hektáron vetjük az étkezési borsót és 3,5 tonnás hektárhoznmot tervezünk. Az étkezési babot pedig teljesen felszámoljuk E’őreláthatőiBg a betakarítást július második felében kezdjük. A betakarítást a lehető legkedvezőbb érési szakaszban lg\ éhezzük elvégezni. Illés Ivan Knotek a főbeszámolőban rá- ! mutatott a Nyugat-szlovákiai kerület ' mezőgazdaságában végbement dina- i mikus fejlődés eredményeire. Elmondotta, hogy a 7. ötéves tervidőszak folyamán az előző ötéves tervidőszakhoz viszonyítva a bruttó mezőgazdasági termelés 9,3 százalékkal nőtt. Elérték a növénytermesztés elsődleges fejlesztését, amelynek növekedési üteme meghaladta a 12 százalékot. A kerület mezőgazdasága maradéktalanul teljesítette a szemesek termelési tervét, de az elvárásoknak megfelelően alakult a hüvelyesek, az olajnöványek és a takarmánynövények termelése Is. Az állattenyésztés szakaszán is sikerrel teljesítették tervfeladataikat a gazdaságok. Előtérbe került a szarvasmarha-tenyésztés fejlesztése. Mig 1980-ban 86 darab. addig 1985-ben már 72,2 darab szarvasmarha jutott száz hektár mezőgazdasági területre. Egy hektárra számítva — a baromfit is beleértve — 272 kilő hüst értékesítettek. Kedvezően alakultak gazdasági mutatóik is. Az egy dolgozóra számftott munkatermelékenység a szövetkezetekben elérte a 144 ezer 400. az állami gazdaságokban pedig a 158 ezer 200 koronát. Az elmúlt öt évben a jövedelmezőség foka a szövetkezetekben elérte a 13,53, az állami gazdaságokban pedig a 10,8 százalékot. — Az elért pozitív eredményekhez naeymértékben hozzájárult a tudományos-műszaki haladás vívmányainak gyakorlati alkalmazása — hangsúlyozta Knotek elvtárs. — A növénytermesztés szakaszán különös szerepet töltöttek be a termelési rendszerek. A rendszergazdák példája Igazolta hogv a tudománvos-müszaki Ismeretek egyetemes alkalmazása az anvagi.műszaki feltételek megleremtésóvel valamint a céltudatos és felelősségteljes munkával egybekötve meghozta a várt eredményt, lói példázza ezt az a tény. hogv kerületi viszonvlatban a kukoricatermelési rendszerek keretében 1,1—1.3 tonnával na«vobb volt a hektárhozam. m!nt a hagyományos termesztés esRtében Előrelépés történt a számttázterhnika és az automatizált Irányítási rendszerek célravezető alkalmazásában A mezőgazdasági üzemekben is megtörténtek az első lépések azon cél felé. hogy a tudomány alapvető termelési eszközzé váljon. Hiszen a mezőgazdasági üzemek zöme talajelemzések alanián végzi a mőtráevázást. Több gazdaságban rátértek a tudományosan megalapozott vetésforgóra, az osztott tápanyagpótlásra, meghonosították a nagy termelőkénessógő talfékat, s alkalmazzák a mikrnelektronikát. A beszámolóból az Is kiderült, hog" az állattenyésztés szakaszán eredmé nyesen megvalósították a szarvasmarha nemesítés! programjának III. szakaszát, ami a tejtermelés növekedésében nyilvánult meg. Tavaly kerületi átlagban elérték az egyedenkénti évi 3865 literes tejtermelést, vi-Streda), a Bratlslava-vidéki és a Trnavai járásban túllépték a négyezer literes évi fejésl átlagot. Ma már szélesebb körben alkalmazzák a szarvasmarhák irányttott szaporodását, az állatok takarmányozásában pedig egyre nagyobb mértékben kihasználják az agrokémiai vállalatok központjai nyújtotta lehetőségeket. A Nitrai Állattenyésztési Kutatóintézet munkájának eredményeként gyakorlati nagyüzemi körülmények között kezdik alkalmazni az embrióátültetést. A jövő szempontjából meszszemenő perspektívákkal kecsegtet a kutatóintézet mellett létrehozott biotechnológiát központ. Különben a Nyugat-szlovákiai kerület az elsők közé tartozott az országban, ahol behatóbban kezdtek foglalkozni a biotechnológia fejlesztésével. A mezőgazdaság valamennyi területét érintő tárgyilagos beszámolóból azonban az észlelt hiányosságok felsorakoztatása sem hiányzott. Knotek elvtárs egyebek között rámutatott arra, hogy ezidáig nem történt ielentősebb előrehaladás a minimalizált talajművelés, az integrált növényvédelem, az előrejelzés, a növényállomány beállítása újszerű módszereinek fel lesztése. Illetve alkalmazása területén. Sajnos, az öntözéses gazdálkodás — mint egyik leg|elentősebb belterjesig ténvező — sem emelkedett kellő színvonalra. Holott konkrét eredmények igazolták, hogy az öntözés hatására a gabonafélék hektárhozama 400, a kukoricáé 420 kilóval, az éveló takarmánynövényeké pedig 1.35 tonnával növekedett. A Dunaszerdahelyi és a Galántai járás tapasztalatai — ahol az öntözhető terület eléri az 54 százalékot — arra utalnák hogy a jövőben nagyobb figyelmei kell szentelni az öntözés szakszerű szervezésének és irányításának. An nak ellenére, hogy a 7 ötéves tervidőszakban a gépi eszközök vásárlá sára több mint 5 milliárd koronái fordítottak a kerület gazdaságai, még sem lehetünk telfesen engedettek a * energia, üzemanyag és egyéb anyagi 1 eszköz áll majd rendelkezésünkre. A ( célok eléréséhez gyökeres szemléleti i változtatásra lesz szükség a tudomá- ! nyos-műszaki haladás és a gyakorlat 1 közötti kapcsolat felfogásában. Alap- i vetően fontos, hogy a tudomány az i irányító munka nélkülözhetetlen részévé váljon. A figyelmet a jövőben is a növénytermesztés elsődleges fejlesztésére kell fordítani, miközben a termelési rendszerek további bővítésével és hatékonyabbá tételével számolunk. Az elképzelések szerint a jövőben komplex termelési rendszerek központjai jönnek létre, amelyek többféle kultúrpövény rendszerszerű termelésére lesznek hivatottak Ma ezt az újszerű szervezést a Vágselylyei (Sala) Efsz-ben alkalmazzák a kukorica, a cukorrépa és a napraforgó termelési rendszerének bevezetésével. A jövőben az eddiginél sokkal hatásosabban kell szorgalmazni az öntözött feltételek között a kettős termesztést. A tudományos-műszaki haladás ismereteinek gyakorlati alkalmazásában jelentős szerepet tölhetnek be a komplex ésszerűsítő bfigá- I dók. Kováé professzor, a Nitrai Mezőgazdasági Főiskola rektora néhány fontos tényezőre hívta fel a figyel* ' met. Elsősorban arra, hogy a fejlett tőkés országoktól jelentősen eltnara* dnnk a termelés hatékonyságában. Általában 20—30 százalékkal drágáb' ban termelünk, továbbá a nvers■ anyag-kihasználásban és a végtermék ! minőségében sem érjük el a kívánt i szintet. A műszaki feilesztésben szor■ galmazni kell a komplex technolő> giák, az elektronika és a robotok > széles körű alkalmazását, a biotechnológia területén pedig a molekuláris biológiában rejlő lehetőségek kiaknázását Ehhez jobban ki kell használni a külföldi ismereteket. A tudományos-műszaki fejlesztésnek a tervezés szerves részévé kell válnia, valamennyi irányítási szinten. Am ami talán a legfontosabb, kedvező közgazdasági légkört kell teremteni, olyan ösztönzőket alkalmazni, amelyek a vezetőket az újszerű módszerek és technológiák alkalmazására serkentik. Hraško akadémikus, a Bratislava! Talajtani Kutatóintézet igazgatója a talajerő megtartásának néhány időszerű kérdésével foglalkozott. Rámutatott arra, hogy sokan abban a tévi. j hitben élnek, miszerint a műtrágyák évről évre növekvő adagjai egyben a talaj termőképességének növekedéséhez vezetnek. A felmérések azon* ban ennek az ellenkezőjét mutatják. A talaj bioenergetikai képességét hu* musztartalma határozza meg. Talajainkban a szerves trágyázás elmulasztása miatt a humusztartalom évi átlagban 7,5 tonnával csökken. A talajtermő-képesség megtartásának tehát elsőrendű feltétele a szerves anyag folyamatos utánpótlása. A második döntő jelentőségű tényező a talaj tömörítése, amely a talajszerkezet megbontását eredményezi. Olyan talajokon, ahol a talajtöménység elért a 2-es értéket, sem kultúrnövények, sem gyomnövények nem nőnek. Az 1,6-os értéknél csökken a gabonafélék, az 1,4-es értéknél pedig a kapásnövények hozama. Ezért a talajszerkezet megtartására, illetve Javítására kell törekedni. A talaj termőképességét nagymértékben csökkenti a gabonafélék nagy részarányú termesztése miatt megbontott vetésforgó. A kompromisszumos megoldások keresésében felbecsülhetetlen az évelő takarmánynövények szerepe. Ezért vetésterületüket feltétlenül bővíteni kell. Nem kevésbé fontos a talaj víz- és szélerózió ellen' védelme. A gazdaságoknak jobban ki kéne használni az erózió elleni agrotechnika adta lehetőségeket. Ennek elvei a szakirodalmunkban megtalálhatók. A talaj vízgazdálkodásának szabályozását Is célszerű lenne a hagyományostól eltérő módszerek alkalmazásával, például az altalajlazítással megoldani, esetleg ezzel kiegészíteni a jelenleg alkalmazott két szélsőséges módszert, az alagcsövezést és az öntözést. Mikita docens, a Bratislaval Közgazdasági Kutatóintézet igazgatója beszámolójában egyebek között a tudományos-műszaki haladás lassú ütemű gyakorlati alkalmazásának okaira utaít. Véleménye szerint a tudományos-műszaki ismeretek gyakorlati alkalmazását az informáltság hiánya, az elégtelen anvagi-müsznkl ellátás, a bürokratizmus, s a vezetők innováció iránti elégtelen érdeklődése hátráltatja. Rámutatott arra, hogy a vezetők prémiumrendszerének mutatói között feltétlenül szerepelne kellene annak, hogv milyen mértékben, s milyen konkrét eredménnyel alkalmazzák a tudományos-műszaki ismereteket. A szemináriumon elhangzott beszámolók és vitafelszólalásnk sok hasznos ismeretet és észrevételt tártak fel. Felhívták a jelenlevő vezetők figyelmét arra, mire kell a jövőben legfőképpen összpontosítaniuk figyelmüket ahhoz, hogy a tudományos-műszaki haladás eredménvel mielőbb a nagyüzemi termelésben kamatozódjanak, s végső soron a termelés hatékonyságának a növelését eredményezzék. KLAMARCSIK MÄRIA agrármérnök
