Szabad Földműves, 1986. július-december (37. évfolyam, 27-52. szám)

1986-08-23 / 34. szám

4

SZABAD FÖLDMŰVES

1986. augusztus 23.

Szocialista versennyel a fejlődésért

Amikor aratás Idején a Galántai (Galante) járásban kombájnosokkal, masszái lufikkal, szalmabetakarftókkal beszélgettem, többen közülük ekképpen nyilatkoztak:

„Tudja, sokáig beszélgethetnénk, de hát sürget az Idő — és versenyben vagyunk..

A A GABONATÁBLA NEM AUTÓPÁLYA

A Szövetkezeti Földművesek Szövetsége Galántai járási Bizottságának politikai dolgozójával, Jozef B r e • z i n a elvtárssal arról beszélgettem, vajon miként szervezték meg az idei aratási szocialista versenyt, továbbá szó esett arról is, hogy a szocialista brigád-mozgalom szervezésében milyen új irányzatokat követnek najjj az 1990-ig előterjesztett programjavaslat alapján.

— Ahelyott, hogy a versenykritériumokat részletesen elemezném, elmondom, hogy amikor az idei aratási verseny feltételeit — még a tavasz folyamán — kidolgoztuk, magát a minőségi tényezőt helyeztük előtérbe. Az idén nem végeztünk részleges értékeléseket — pl. a tarlón való zászlóátadás stb, —, mivel ezzel sem akartuk „előidézni“ a rohanást. Hiszen a gabonatábla nem autópálya. A versenykritériumok magukban foglalták azt is, milyen az optimális teljesítmény, melynek alapján a kombájnos munkáját értékelni lehet. Az idén fő mutatóként szerepelt a legminimálisabb szemveszteségre való törekvés. Amelyik kombájn több magot „ejtett“, kizártuk a versenyből. Hasonlóképpen volt ez a magszállítók versenyében is. Az a traktoros, illetve gépkocsivezető, akit a járást vagy a helyi ellenőrzés „rajtakapott“, hogy az úton szórja a szemet, szintén nem folytathatta tovább vetélkedését. Az aratási szocialista versennyel kapcsolatban most érkeznek be hozzánk az utolsó jelentések, így a végleges eredményhirdetésre a későbbiek folyamán kerül sor.

Az SZFSZ Szlovákiai Bizottságának jelentései alapján nem csupán az aratási szocialista versenyben történtek módosítások, hanem a munkakezdeményezés ezen formájának más szakaszain is. Mind központilag, mind járási viszonylatban kidolgozták az

1986—1990-es évekre szóló versenykritériumokat. Brezina elvtárs arról is szólt, hogy járási bizottságuk a tervek kidolgozásánál hol „erősített“, mely területeken történtek a korábbi gyakorlathoz viszonyítva változtatások:

— Ennél a témakörnél szintén arról kell szólnom, hogy a központi tervjavaslatokból kiindulva elsőrendű tényezőként a minőséget helyeztük előtérbe. A versenyből kizártuk azon vállalásokat, melyek tulajdonképpen nem is vállalások voltak, hanem: munkakötelességek. A brigádvállalások értékelésénél a Jövőben jobban figyelembe vesszük majd az ellenőrizhető teljesítményeket. Ugyanis a gyakorlat azt igazolja, hogy a korábbi években sok volt a „papíron való vállalás“ — s ez nem szolgálja sem az egyén, sem pedig a társadalom javát.

ф Lapozgatva a tervjavaslatot: új kritériumokat tartalmazó szocialista versenyt hirdettek a munkavédelem területén. A dolgozók épségét, egészségét szolgáló verseny valóban humánus célt követ.

— Ezzel a versennyel tulajdonképpen azt akarjuk elérni, hogy minden egyes munkahelyen az eddiginél jobban figyeljenek oda az említettekre. Ezt a versenyt pontozásos alapon bíráljuk, s az év végén a három legjobb kollektíva tevékenységét értékeljük.

# A mezőgazdasági fifítómozgalomban szorgalmazott szocialista versenyben eddig nagyon sok formalizmust tapasztaltam.

— A versenykritériumokat — az új javaslatok alapján — úgy szerkesztettük meg, hogy kiemelve értékeljük a terjesztett újításokat, találmányokat. Ugyanis nem jól teljesíti egy kollektíva kötelességét akkor, ha csak „kerítés" mögött, azaz saját üzemegységén belül hasznosítja ötleteit. Az anyagiakra való gyakori utalások természetesen több esetben jogosak. Sajnos, ez vonatkozik a többi verseny re is, ami abból ered. hogy aránylag kevés pénzösszeget kapunk a versenyjutalmazás céljaira. Az erkölcsi elismerést optimális anyagi juttatásokkal kellene alátámasztani.

▲ A BRIGÁDOK FELSZÁMOLÁSA

NEM MEGOLDÁS

A szocialista brigádok a szocialista verseny alaptényezői. A továbbiak során arról beszélgettem Brezina elvtárssal, hogy a Galántai járásban miként mutatnak példát ezen brigádok, s vajon milyen hiányosságokat kell a jövőben kiküszöbölni.

— Járásunkban összesen 147 szocialista brigád működik, 3 ezer 100 taggal. Módszertani tanácsokkal, továbbképzések szervezésével igyekszünk „erősíteni“ ezeket a brigádokat. Vannak szövetkezeteink, amelyek valóban szép eredményekkel rukkolhatnak elő ilyen vonatkozásban is: pl. a sókszelőceí (Selice), a Veľký

Grob-i és a tešedíkovói. Több szövetkezetünk időben reagál a különböző felhívásokra. így például a Vágsellyel (Šaľa) Efsz sorra teljesíti a leningrádi felhívás feltételeit. Az eredmények mellett persze jócskán akadnak gondok is. A központi határozat kimondja, hogy a jövőben az eddiginél több mezőgazdasági dolgozót szükséges beszervezni a szocialista brigádmozgalomba. Sajnos, ezen a téren nem haladunk úgy előre, ahogyan szeretnénk.1 A helyi szervezetlenség példáját tükrözi többek között az, hogy sokszor nem terjesztik elő időben az előbbrelépéshez szükséges javaslatot. Sok például az olyan bronzérmes brigád, amely teljesítményei alapján már több éve megérdemelte volna az ezüstöt. Mi a jövőben ezzel kapcsolatban még határozottabban kérjük majd a párt- és állami szervek segítségét, hiszen számos gazdaságban e téren szinte már tarthatatlan az állapot.

ф A Farkaséi (Vlfany) Efsz volt szocialistabrigád tagjaitól tudom: a közelmúltban náluk a szocialista brigádok zömét felszámolták, így mindössze kettő fejt ki tevékenységet. A volt brigádtagokkal párhuzamosan kérdezem én is: miért?

— Ez a kérdés számunkra is nyitott maradt. Ott ugyanis, ahol a mozgalommal kapcsolatosan problémák merülnek fel, hatékonyan ki kell küszöbölni azok okozóit. A brigádfelszámolás nem megoldás, hiszen kedvezőtlenül befolyásolja a munkakedvet, a kezdeményezést. Egy ilyen gyenge gazdasági eredményeket felmutató szövetkezetben, mint a farkasdi, igenis támaszkodni kellene a szocialista brigádokra, éltetni kellene a mozgalmat. Ehhez a témához fűzve megemlíteném, hogy mi a szövetkezet elnökétől megkérdeztük a brigádfelszámolás okait. Hát... Mtnősíthetetlen választ kaptunk. Ismét azt kell mondanom: a járási és a helyi pártszerveknek is jobban oda kel! majd figyelniük a fark: - r -«'’'vetkezet ben történtekre.

**

Sokszor leírtuk már, most is hangsúlyozzuk: a szocialista brigádmozgalom az évek folyamán többször bizonyított. Olyan kiváló eredményeket mutatott fel, amelyek mindig a köz javát szolgálták. Mivel a brigádmozgalom tevékenységének milyensége a szervezettségtől, a vezetők és a dolgozók hozzáállásától függ. véleményünket társítjuk Brezina elvtárséval; az illetékes szerveknek mindenképpen jobban oda kellene figyelniük arra hogy az egyes termelőegységek nél úgy szervezzék és értelmezzék a brigádmozgalmat, ahogyan azt szoeia lista társadalmunk elvárja. Mert hiszen csakis ilyen esetben lesz gyümölcsöző jó néhány szorgos brigádtag (és szervező) tevékenysége.

KALITA GABOR

Munkaszeretetből jelesre vizsgáztak

A Nagykürtösi (Vefký Krtlä) Járás déli részén július utolsó harmadában, az északi területeken pedig augusztus elején fejeződött be az Idei aratás. A járás mezőgazdasági üzemei évek őta gyümölcsöző kooperációs, baráti kapcsolatban állnak a magyarországi partnergazdaságokkal. így hát nem újdonság, ha az aratás idején magyar vendégkoinbájnosokkal találkozunk a járás gabonaföldjein. A Nagykürtös! Állami Gazdaságban idén két magyarországi gazdaság Is segítette az aratást. A kiskürtösl (Malý KrtíS) részlegen augusztus elsó napjaiban találkoztam Gonda Sándor, Horváth Lajos, Kiss Lajos, Patkós Lajos és Péteri! Ferenc mezőtúri kombájnosokkal.

— Szolnok megyéből, az egykori mezővárosból. Mezőtúrról jöttünk. Ennek a 600 éves városnak ma már több mint 25 ezer lakosa van. A Dózsa nevet viselő termelőszövetkezetünk több mint 12 ezer hektáron gaz dálkodik — kezdi a beszélgetést Péterfl Ferenc. — A négy Claas doml nátorhoz öten vagyunk kombájno sok. Két hete már. hogy itt vagyunk és ha minden jől megy, ma befejezzük az aratást.

В Es utána máris csomagulnak?

— Azért ilyen könnyen nem enged nek el vendéglátóink — veszi át a szót Gonda Sándor. — Holnap egy kirándulás résztvevői leszünk, s csak vasárnap reggel indulunk haza.

В Hogy érezték magukat nálunk?

— Mivel a két gazdaság 1980 óta tart fenn baráti kapcsolatot, nem első alkalommal vagyunk itt, Nagykürtö sön. Most Is azzal az érzéssel me gyünk haza, mint más években: jól éreztük magunkat — jegyzem fel Pétert! Ferenc válaszát.

— Az elszállásolás kitűnő volt, a

szakácsnők is kitettek magukért. Az idén mintha jobban a ml, magyaros Izeink szerint főztek volna — Jegyzi meg Horváth Lajos.

É Az otthoni sík terület után nem volt-e szokatlan az itteni dimbesdombos határ?

— Csak az első esztendőben volt szokatlan. Valóban nehezen szoktuk meg a meredek lejtőket — kapcsolódik a beszélgetésbe a rangidős, Patkós Lajos.

Időközben megérkezett Peter Zelenőík növénytermesztési ágazatvezető, a kts csapat Irányítója, vezetője. Szinte kérdezés nélkül mondja:

— Nem udvariasságból állítom, de tényleg nagy segítséget nyújtottak a fiúk az aratásban; és ez nemcsak kitűnő teljesítményt nyújtó gépeiknek

tudható be, hanem példás munkaszeretetüknek és a feladatokhoz való aktív hozzáállásuknak is.

Ahogy kissé eltávolodik az utolsó kombájn is az árpatábla végéről, Kiss Lajossal, a „cserejátékossal" váltok néhány szót.

— Odahaza ts öten kezeltünk négy Claas dominátort. Egyébként nagyon üzembiztos gépek.

В Önöknél milyen volt az idei termés?

— Különösebben nem dicsekedhetünk. Hasonlóan alakult, mint az itteni gazdaságban — mondja kissé eltűnődve, a hazat tájra gondolva, melytől több mint 250 kilométeres távolság választja most el őt.

Kép és szöveg: Bodzsár Gyula

$ A fenti sorban (balról): Gonda Sándor, Horváth Lajos, Péterfi Ferenc. Előtérben; Patkós Lajos és Kiss Lajos.

A Szövetségi Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium rendelete az egységes földműves-szövetkezetek kulturális és szociális alapjárói

и.

2. ha társadalmi munkát szerveznek a szövetkezetben az 5. cikkely alapján, az alapból megtéríthetők a társadalmi munka résztvevőinek szállítási, elszállásolási és étkeztetési költségei az erre vonatkozó külön rendelkezésekben8) feltüntetett összegig terjedően;

3. a szövetkezetek üdülési, üdüléslrehabilitáciős, valamint üdülési-testnevelést és sportlétesítményeinek üzemeltetési költségeihez;

4. a szövetkezeti kulturális létesítmények, a szövetkezett egészségügyi létesítmények, az üzemi étkeztetési létesítmények, a szövetkezeti gyermekintézmények, a szövetkezett nevelő és művelődési létesítmények, a szövetkezeti higiéniai és szociális létesítmények (vécék, zuhanyozók, Öltözők, mosdók és más hasonló létesítmények) beruházási és nem.beruházási jellegű létesítéséhez, újjáépítéséhez, korszerűsítéséhez, {elszereléséhez, további javításához, a szövetkezet tagjai egységes munkaöltözéketnek elkészítéséhez a személyi munkavédelmi eszközök keretein belül. Az említett létesítmények flnanszírozásának fő forrásai a szövetkezet beruházási és üzemelési (nem beruházási) eszközei;

5. a szövetkezetek üdülési, üdülési-rehabilitációs, üdülési-testnevelési és sportlétesítményeinek beruházási jellegű javításához, karbantartásához és felszereléséhez, továbbá az alapból — az alapra vonatkozó korábbi rendelkezések alapján Is — épített létesítmények beruházási jellegű más kiadásaihoz;

6. a szövetkezeti tagoknak nyújtott olyan szolgáltatásokhoz, amelyek a munkahelyi környezet káros befolyásainak megszüntetését és a nők munkájának megkönnyítését szolgálják.

A szövetkezet -által az а-l pontban feltüntetett létesítményeket a beruházási alapból is lehet finanszírozni, abban az esetben, ha nem veszélyeztetik a beruházási szükségleteket.

6. CIKKELY

Lakáscélokra nyújtott támogatá*

(1) A szövetkezet tagjainak ’ írásbeli szerződés alapján az alapbői

a) kölcsönt lehet adni:

1. lakás vagy családi ház személyi vagy társtulajdonba vételére, a lakásszövetkezet tagdíjának befizetésére, a szövetkezet tagjainak személyi vagy társtulajdonban levő lakások vagy családi házak olyan átalakítására, amely építkezési engedélyhez vagy bejelentési kötelességhez kötődik, továbbá a fűtési berendezések létesítésére, javítására vagy kicserélésére az ilyen lakásokban vagy családi házakben;

2. a bötorok,.a padlóburkoló anyagok, a szőnyegek, a világítótestek, a tévé- és rádiókészülékek, valamint a gáz- és villamos fogyasztók vásárlására (lakásberendezésekre);

3. az olyan építkezésekre, amelyek építkezési engedélyhez vagy bejelentési kötelességhez kötöttek azon személyi, magán- vagy társadalmi tulajdonban levő házakban, amelyekben a tagok által használt lakások találhatók, továbbá a fűtőberendezések beszerzésére, javítására és kicserélésére ezekben a lakásokban;

4. a korábbi munkaadótól felvett kölcsön hátralékának törlesztésére;

b) be lehet fizetni a stabilizációs lakás minimális tagdíját9) azokban az esetekben, amikor a különleges előírások értelmében nem lehet megoldani a munkaerő-állandósítást.

(2) Az alapból az а-l pont alapján nyújtott kölcsönök kamatmentesek és a következő feltételekkel szerezhetők meg:

ej a szövetkezet tagjának egyidejűleg vagy tokozatosan több kölcsön Is adható; azonban a szövetkezet tagjának és feleségének (férjének) munkaadó közületeik által az alapból az (1) bekezdés al pontja értelmében nyújtott kölcsönök összege nem haladhatja meg az 50 ezer koronát, ebből az a-2 és a-3 pont alatt feltüntetett oknál fogva nyújtott kölcsön önálló összege a 25 ezer koronát. Ebbe a keretbe az alapról szóló korább! rendelkezések értelmében nyújtott kölcsönök azon hátralékai ts beleszámítanak, amelyeket az e rendelet hatályba lépésének napiéig még nem törlesztettek. A keretek e rendelet értelmében csak egyszerre meríthetek ki;

b) a kölcsönt legkésőbb a kölcsönről kötött szerződés napjától számítva tíz éven belül törleszteni kell, és a törlesztést legkésőbb a kölcsönről

szóló szerződés megkötése utáni egy éven belül meg kell kezdeni;

c) a kölcsönök összegeit az állami takarékpénztárnál a szövetkezeti tagok kamatmentes számláira utalják át, amelyeket a tagok utasítása nélkül is megnyitnak (esetleg a lakásszövetkezetnek a Csehszlovák Állami Banknál nyitott számlájára); ezek az összegek csak azokra a célokra használhatók fel, amelyekre a kölcsönt nyújtották, mégpedig a kölcsön kiutalása Idején az állami takarékpénztárra vonatkozó hitelpolitikai elvek alap. ján. Az összegek folyósítása során az állami takarékpénztár hasonlóan jár el, mint az önmaga nyújtotta kölcsönök kiutalása során;

d) a tagsági viszony megszűnése10) esetén a kölcsönt legkésőbb a tagsági viszony megszűnésének napjától számított hat hónapon belül törleszteni kell; ez alól kivételt az efsz vezetősége engedélyezhet;

e) nem lehet kölcsönt nyújtani olyan költségek fedezésére, amelyeket az állami takarékpénztárról vagy más fosrásból felvett kölcsönnel fedeztek;

f) a kölcsönök kiutalásánál előnyben részesülnek a rosszabb szociális helyzetben levő szövetkezeti tagok.

(3) Az alapból nyújtott kölcsönöket — az alapra vonatkozó korábbi rendelkezések alapján is — a taggyűlés (küldöttek testületé) elengedheti, ha a szövetkezeti tag elhalálozott vagy teljes rokkanttá vált.

(4) A szövetkezet tagjainak kölcsön helyett az alapból írásbeli szerződés alapján hozzájárulást lehet adni az (1) bekezdés а-l és a-3 pontja alatt feltüntetett célokra az állami takarékpénztártól felvett kölcsönök kamatainak törlesztése céljából. Ez a hozzájárulás egyszeri, és legfeljebb az (1) bekezdés а-l pontja értelmében 50 ezer koronáig, az a-3 pontja értelmében pedig 25 ezer koronáig felvett kölcsönök kamatainak törlesztésére szolgál, ha a kölcsönt legfeljebb tfz évig terjedően rendszeresen törlesztik, maximálisan a törlesztési hátralék összegére (a hozzáírt kamatokat is beleszámítva) az állami takarékpénztárnál kimutatott kölcsönszámla alapján.

(5) Az (1) bekezdés b) pontja szerinti hozzájárulás egyszeri lehet a tagdíj minimális összegéig vagy az elhasználódási értékig — amelyet az építkezés tdején érvényben levő előírások alapján számítanak ki —, legfeljebb 25 ezer korona értékig azzal a feltétellel, hogy a szövetkezeti tag az írásbeli szerződésben vállalla, hogy a szövetkezetben fog megszakítás nél. kül tíz évig dolgozni és tíz évig fogja használni lakásszövetkezeti tagként a szövetkezeti stabilizációs lakást.

(6) A hozzájárulást csak annak a szövetkezeti tagnak lehet adni. aki még nem részesült térítésmentes pénzügyi támogatásban a szövetkezet vagy más szervezet eszközeiből, esetleg az állami költségvetésből, vagy ha a támogatást már visszatérítette. A hozzájárulás nem ruházható át más személyre. A megkötött feltételek megsértésekor a szövetkezeti tag köteles visszatéríteni a hozzájárulást a tagsági viszony vagy a munkaviszony megszűnését követő hat hónapon belül; kivételt csak az efsz vezetősége engedélyezhet.

(7) A hozzájárulás visszatérítésétől el lehet tekinteni, ha a szövetkezett tag a stabilizációs kötelezettség előtt átszervezés, szerkezeti változások vagy ésszerűsítő intézkedések következtében más szervezethez kerül és ha az írásbeli szerződés függelékeként vállalja, hogy ledolgozza illetve visszatéríti a hátralékot és teljesíti az összes egyéb kötelezettséget. Ha a szövetkezeti tag nem teljesíti az írásbeli szerződésben foglaltakat, a (6) bekezdésben leírtaknak megfelelően köteles visszatéríteni a hozzájárulást.

(8) A stabilizációs kötelezettség Idejének lejárta előtt a hozzájárulást nem kell visszatéríteni, ha a szövetkezeti tag:

a) meghal vagy teljes rokkanttá válik, de nem munkabaleset vagy foglalkozást betegség következtében;

b) az egészségi állapotára valő tekintettel alkalmatlan a korábbi munka elvégzésére foglalkozási betegség vagy az erre való hajlam, az expozíciós határidő túllépése, a nem a szövetkezeti tag által előidézett munkabaleset vagy a munkahelyi környezet káros hatásaira fellépő betegség következtében. (Folytatjuk)

I