Szabad Földműves, 1986. július-december (37. évfolyam, 27-52. szám)

1986-08-16 / 33. szám

jgegiwjjÜwisiraife t A köznyelvben rendszerint páfrányként vagy erdei liím­­páfrányként emlegetett erdei pajzsika (Dryupteris filix más) a magasabb fekvésű, árnyas és nyirkos erdők növénye. Persze a virágoskertekben is megta­lálható, hiszen kertészkedoink — és általában a virágkedve­­lok — igyekeznek valamivel kihasználni az árnyékos szeg­leteket is. Gyógyászati szempontból a növény gyükérzete értékes. Ezt nyár végén gyűjthetjük. Ássuk ki a tövet, távolítsuk el a föld­­labdát, az elszáradt leveleket és a mellékgyókereket, éles késsel vágjuk le a levélmarad­ványokat meg a gyökérlürzs már elkorhadt részét, az ép és • egészséges gyökértörzset pedig egészben szárítsuk meg árnyé­kos helyen, szobahőmérsékle­ten. A száradási arány 3:1. Nagybani gyűjtése nem aján­lott. mivel a drogot nem vásá­rolják fel, s házi használatra sem érdemes egy évnél hnsz­­szalib időre tartalékolni, mert hatását feszíti. Az erdei pajzsika gyökértör­­zsénnk szárításával nyert drog ismert féregűző szer, de mivel a szakszerűtlen használat eset­leg vakságot okozhat, a gyó­gyászat biztonságosabb készít­ményeket használ. Köztudott, hogy a gilisztaüző szerek után hashajtót is szokás adni. Az er­dei pajzsika gyökeréből készült kivonat esetében alapszabály, hogy nem szabad utána olajos hashajtót alkalmazni, mert az olajban a drog hatóanyagai feltűnően jól oldódnak, s így könnyen felszívódnak a szer­vezetben, ami bizony vakságot okozhat. A drog találomszerű használatától óvakodjunk. A népgyógyászat külsőleg a rosszul gyógyuló sebek kezelé­sére, valamint a reumatikus fájdalmak enyhítésére is fel­használja a drog kivonatát. Dr. Nagy Géza Á VÖRÖSCSORU SZÖVŐMADÁR 'Afrikában a kö­les és más * gabo­nafélék érésekor óriási csapatokban jelennek meg a földeken a vörös­­csőrö szövőmada­rak, s tetemes ká­kát okoznak. Vé­dekeznek is elle­nük minden esz­közzel. Ez a faj nem tartozik a színpompás mada­rak közé. három alfaja van, közü­lük a legszebbnek a tollazatán, a fekete álarc körül, a begyén és a mellén halvány rózsaszínű futtatás látszik. A hím csőre vörös, a tojóé költés időszakában sár­ga, egyébként ugyancsak vörös. Hazájában a száraz szavan­nák lakója. A magas Tűben, a fák alacsony ágai között, egy­más közelében százával szövik oldalt bebújó nyílással ellátott, ökölnagyságú fészkeiket, ame­lyek zöld fűből készült vékony, de erős alkotmányok. Fogságban a nyugodtahb szö­vőmadarak közé tartozik. La­kótársaival általában jól meg­fér. Szorgalmasan szövi fész­két, egyiket a másik után, de sikeres költés nagyon ritkán adódik. Egyetlen tojóval él. Tanácsos egy volierben több párt tartani, ilyenkor inkább lehet szaporulatra számítani. Nagyon szeretem a szövő­madarakat, de eddig sohasem sikerült egy vüröscsörű pár­hoz jutnom. Egy ízben vettem egy tojót, ugyanakkor kaptam egy vörösfejü szövőmadár hí­met. Ez a faj legközelebbi ro­kona a vöröscsőrűnek, de an­nál is jámborabb. Reméltem, hogy egymásra «találnak és lesz költési eredmény. Nem csalód­tam, a hím hamarosan szolt egy öklömnyi fészket, a tojó Az eltenni való uborka osztályozása ' Az eltenni való (konzerv) uborka minősítésénél minde­nekelőtt a gyümölcsök méretéből, a hosszúságból és az át­mérőből indulunk kt. Ezek szerint a termést a következő csoportokba osztjuk: Minőségi osztály Äz uhorka Hosszúság megengedett mérete Átmérő A 30—50 mm 25 mm lg В 50—70 mm ■ 25—30 mm C 70—90 min 30—38 mm D 90-120 ram 33—50 mm E 120 mm fölött 55 nim-ig Ha az alapszervezetek megbízott terményfelvásárlói az áru átvételekor szigorúan és részrehajlás nélkül ellenőrzik a meg­vételre kínált zöldség és gyümölcs minőségét, illetve a ládák tartalmának valós tömegét, akkor a minimálisra csökkenthe­tő az utólagos kifogások miatti bosszankndás, megőrizhető a termeltetők és a háztáji termelők jó kapcsolata Fotó: -bor \ Az élelniiszer-őnellátottság megszilárdítását szorgal­mazó programból ere­dő feladatok teljesítését a Ri­maszombati (Rimavská Sobota) járás szervezett állattenyésztői is fontosnak tartják és teljes erővel szorgalmazzák. A Szlo­vákiai Állattenyésztők Szövet­ségének tagjai ehheu a járás­ban tavaly szerződéses alapon összesen 62 ezer 84Я pecsenye­­nviilat adtak el a felvásárlás­sal megbízott nyitrai (Nitra) BRANKO Közös Mezőgazdasági Vállalatnak. Élei miszer készle­teink gyarapodásai szolgálta a háztájiban meghizlalt és a kö-No É eredmények zös asztal gazdagítására felkí­nált 31r>8 juh és 3318 pecsenye­­bárány is. A szövetség tagjai járásunk­ban is aktívan bekapcsolódtak a szerződéses háztáji állattar­tásba. és nyulakon meg juho­­kon kívül szarvasmarhát meg sertést is sokan hizlaltak. A múlt év folyamán értékesített 328 vágómarha és 317 hízott sertés azt jelenti, hogy vállal­kozó kedvű lustenyésztőink kö­zel 226 ezer kilogramm húst adtak a közös asztalra. Kistenyészlőlnk szorgalmát és feladatvállalását fémjelzi továbbá az is, hogy a feldol­gozóipar 9750 kilogramm juh­­gyapjút és több mint kétezer különféle gereznát is nyert a háztájiból, a szövetség hivata­losan működő keltetői (össze­sen bárom volt belőlük) pedig 65 ezer fajtatiszta naposcsibét és 5800 víziszárnyast értékesít­ve enyhítették a járás állattar­tóinak beszerzési gondjait. Említést érdemel, hogy a szervezett állattartók a köz­hasznú társadalmi munkától sem vonakodnak. Hogy konk­rét adatokról beszéljünk: az S/Asz-a lapszervezetek tagjai nálunk tavaly a Z akcióban 4405, a mezőgazdasági csúcs­­munkák idején 5П0, a szövet­ségi létesítményeken pedig 2175 órát dolgozlak társadalmi munkában. A gépek számára hozzáférhetetlen területekről — eszesen 80,5 hektárról — saját állományuk részére, a mező­­gazdasági üzemek részére pe­dig 291 tonna minőségi szénát gyűjtöttek. Bízunk benne, hogy a szövet­ség ezerhélszáz tagja idén is megtesz mindent a lehető leg­jobb eredmények eléréséért! T o r p i s József A finom csemegét kínáló, reszelve vagy akár kovászolva télire is eltartható uborkát rendszeresen kell szedni, különben a termés megvénül, megkeseredik,-és a növényzet virágzási-termés­kötési hajlama is csökken. Felvételünkön Márkus Aurélia štúrovói kertészkedő kígyóuborkát szüretel Fotó: -bor avaly tavasszal nem kap­tam a burguiiyabngarak ellen eredménnyel hasz­nálható vegyszert, ezért a lap április 20-i számának szakro­­vatábau érdeklődéssel olvastam C s é p e Pál írását, amelyben a nagy csalán kivonatának elő­nyös használatáról volt szú. Jobb híján magam is úgy határoztam, kísérletet teszek az új módszerre!. Csalán mife­lénk is terein bőven, csak le­gyen aki összegyűjtse és fel­­aprítsa. A szerző 1 kg csalán­ra 5 kanna vizet javasolt önte­ni. Én úgy voltam vele, ha már hozzáfogtam, legyen csak erő­sebb az a lé. úgy biztosabb a hatása is. Nos végül 1,5 kilo­gramm aprított csa'ánra vagy negyven liter vizet öntöttem, s az egészet egy hétig erjesz­tettem, naponta legalább két­szer kovergetve az edény tar­talmát. Kezdetben féitem tűle, de kiderült, az erjedő csalán nem is olyan bűzös, mint gon­doltam. A negyedik napon a csalán már teljesen szétmállott. sö­tétzöldre festve az erjesztő fo­lyadékot. Közben azért a bur­gonyán károsító bogarakat is gyűjtögettem, s mivel ugyan­csak a szakrovatban olvastam a rovarptrmetről, kicsit meg­tapostam. majd az erjedd lébe dobáltam a burgonyabogéra kát. Az erjesztés betejc/téuel a léből két liternyit töltöttem egy öntözőkanna vízhez (leg nagyobb bosszúságomra, a csa­lánlében ekkor még mindig éllek a biirgonyabngarak!) es alapusan mcglocsnltam vele a hagymát meg a burgonyát. A kezelt növényzetén nem pnsz Mert általában azt is elmagya­ráztam ám, hogy a burgonya lefelé gyökeret, fölfelé sztóló­­kat fejleszt, s ezeken alakul ki a termés. A töltögetéssel meg­nyújthatjuk a föld alatti szár­­részt. gyarapíthatjuk a sztólók számát, tehát a temós is gaz­dagabb lehet. Ezt főleg a kez­dő kertészkedők körében ina som ártana népszerűsíteni. Ar­TAPASZTALATOM A CSALÁNLÉVEL tultak el a bogarak, tehát ölő hatása nincs az oldatnak. Ri­asztó hatása viszont komoly, de nem tartós, tehát a keze­lést rendszeresen keli ismétel­getni. Talán legjobb lenne a­­zonnal megkezdeni a locsolást, mihelyt a burgonya kikel, hogy a támadó bogarakat már a kez­det kezdetén elriasszák a nö­vényzettől. Egyebek között megfigyel­tem, hogy a rendszeresen lo­csolt burgqnyatövek egyre erő­teljesebben fejlődtek és a szí­nük is haragosabb volt, mint egyébként. S ha már szót kaptam, hadd mondjak el még valamit. Éve­kig fulyószabályozáson dolgoz ,tam, s ahol csak krumplit lát­tam, mindig szóltam a gazdá­nak, töltögesse már föl a bok­rokat. Volt, aki megharagu­dott a figyelmeztetésért, volt aki megköszönte a tanácsot. ról nem is beszélve, hogy a kora tavaszi töllögetés alka­lomszerűen a kései fagyok el­len is védelmet nyújthat a nö­vényzetnek. Ami pedig a csalán haszná­latát illeti: többen javasoljak, hugy a virágzás előtt vágott és erjesztett csatán levét része­sítsük előnyben (szárított csa­lánból is lehet hasznosítható levet erjeszteni). Nos, én csu­pán annyi különbséget tapasz­taltam, hogy a virágzás után erjesztett növényzet nem bom­lik el olyan tökéletesen és több szilárd szármaradvány marad hátra az edényben le­szűrés után. A riasztó hatás se nem gyengébb se nem erő­sebb, mint a virágzás előtt vagy közben kaszált és kier­jesztett csalán esetéhen. Majoros András, Gümör (Gemer) elfoglalta és letojt három vilá­goskék tojást. Csak egyetlen fióka kelt ki, ezt mamája buz­gón etette begyéből egy hétig keményre főtt tojással és liszt­kukaccal. A 7. naptól kezdve azonban éjjel már nem melegí­tette a kicsit, ezért az erős éj­jeli lehűlés után kimúlt sze­gény.. A tojó rövidesen újra tojt 3 tojást. Éppen kéznél volt egy kanári tojó, amely egy­­idöben költött a szövővel. Ä szövőtojásokat a kanári alá tettem, saját tojásait pedig mind elvettem. Elfogadta, ki­­költötte és fel is nevelte mind a három (1 hím és 2 tojó) fió­kát. A kanári nemcsak pinty­félék dajkaszolgálatára hasz­nálható, mint a japán} sirály­ka a díszpintyekére, hanem a szövőmadarak legnagyobb ré­szére is. Különösen akkor, ha ml is segítünk a fiókák eteté­sében lisztkukaccal. Tartsunk szövőmadarakat, ha hozzájutunk bármelyik fajhoz is. Rendkívül érdekes tagjai a madárvilágnak. Fészeképítö mű­vészetük sok szórakozást és örömet szerezhet minden ma­­dárkedvelőitek még akkor is, ha költési eredményre arány­lag ritkán számíthatunk. S. Z. Az eltenni való uborka minő­ségének elbírálásakor persze egyéb követelményekre is te­kintettel, kell lenni. Például a termés nem lehet túlérett, a gyümölcsöknek keményeknek és ajakban is a szabványhoz igazodóknak kell lenniük. A termés lehetőleg a fajtára jel­lemző színű legyen (nem szá­mít hibának, ha a gyümölcs napfény hiánya miatt a kelle­ténél valamivel világosabb szí­nű), nem lehet sérült fáz osz­tályozáskor elszenvedett, ki­sebb ütödés nem hibaj, torz vagy beteg. Megengedett eltérések: az áru legfeljebb 5 százaléknyi hajlított vagy görbe, de nem torz gyümölcsöt tartalmazhat, az osztályozáskor mechanikai vsérülést szenvedett gyümölcsök mennyisége nem haladhatja meg a 3 százalékot. A minősí­tett áru 20 százalék keserű, valamint 10 százalék olyan uborkát tartalmazhat, amely­nek 100 mm-es kocsánya van. Az egyes csoportok (osztá­lyok) legfeljebb 5 százaléknyi olyan terményt tartalmazhat­nak, amelyek a hosszúság vagy átmérő tekintetében eggyel a­­lacsonyabb minőségi osztályba tartoznának. A termés keserű­ségét úgy állapítják meg, hogy az uborkából mind a két vé­gén levágnak 10—10 mm t, és a termést megkóstolják. (va)

Next

/
Thumbnails
Contents