Szabad Földműves, 1986. január-június (37. évfolyam, 1-26. szám)

1986-02-08 / 6. szám

1986. feSruár 8. fľ

.SZABAD FÖLDMŰVES

11

Amíg nincs későn

KI ne keseredne el akkor, amikor a televízió képernyőjén, a sajtó hasábjain naponta értesül azokról a „bűntettekről“, melyeket az emberek a természet, tehát a flóra és fauna ellen követnek el. Az NDK-beli, lengyelországi és a cseh határvidékek erdőségei egy részének a pusztulása mindannyiunkat érint — méghozzá közvetlenül. Az élet — s ezzel egyetemben a munkafolyamatok végzése is — csakis egészséges, megfelelő környezetben folytatódhat, mehet végbe. Éppen ezért hadd vizsgáljuk meg, hogy a környezetvédelem terén „mi újság házunk táján“ — Szlovákiában.

„VADLÖK“ ÉS „VÁDLOTTAK“

rA felelős szervek képviselői egyre nagyobb gondot fordítanak arra, hogy a káros melléktermékeket pronak kényszerülve arra, hogy a folyóvízbe engedjék szennyező melléktermékeit. Közismert ugyanis, hogy a folyók bizonyos mennyiségű mérgező anyagot képesek rövid időn belül biológiailag hatástalanná tenni anélkül, hogy károsítanák a vízi élővilágot. Számos vállalat képviselőinek felelőtlensége azonban ezen a területen sem marad „eredmény“ nélkül: a Žilinai Vegyipari Művekből két nap alatt 3,5 tonna mennyiségű mérgező anyagot engedtek egy közeli folyócskába, s így itt hosszú évekig még az élet nyomát is kiirtották. Ha történetesen hosszabb ideig kisebb mennyiségben „adagolják“ a mérgező anyagokat, a folyócska állta volna a kedvezőtlen hatást.

A vízszennyezéshez különböző formában a mezőgazdasági üzemek is hozzájárulnak. A műtrágyák, a patakösszegező statisztikai felmérései minden józanul gondolkodó embert figyelmeztetnek:

Q Szlovákiában hozzávetőlegesen 130 ezer ember dolgozik veszélyes munkahelyi környezetekben, ebből 80 ezer olyan helyen, ahol a veszély a termelőegység dolgozói hanyagságának következménye;

• naponta átlagosan négyezer (!) munkabaleset történik, ami tetemes kárt okoz a népgazdaságnak. Ez szoros összefüggésben van a munkahelyi környezettel is: a sérültek közül sokan dolgoznak zajos munkahelyen. A pszichológusok felmérései szerint a zaj 40—60 százalékkal, a rossz mikroklíma — felületes szellőztetés, kedvezőtlen hő- és fényviszonyok —■ pedig húsz százalékkal csökkentik az ember munkateljesítményét;

Ф a fluktuációhoz a kedvezőtlen munkahelyi környezet átlagban harminc százalékban járul hozzá. Az „egészségtelen“ munkaerő-vándorlás nem kívánatos jelenség. Ugyanis a munkahelyét változtató dolgozó átlagosan 22 napig nem fejt ki aktív tevékenységet. Egy-egy dolgozó munkahely-változtatása 30 ezer korona kárt okoz társadalmunknak.

dukáló gyárak, üzemek, korszerű szűrőberendezésekkel legyenek felszerelve, nagy kapacitású, jól kiépített tisztítóállomásokkal rendelkezzenek. Az elmúlt néhány év alatt jelentős előrelépést könyvelhettünk cl ezen a téren, ezért érdemes néhány jó példát kiemelni:

Mivel az utóbbi évtizedekben ez ország energiaszükségletének jelentős részét a gázenergia-felhasználás teteszi ki, nagymértékben csökken a légszennyeződés. A bratislavai vegyipari üzemekben megszüntették a kéntartalmú és más mérgező hatású anyagok gyártását. Számos üzemet, jelentős anyagi ráfordítással, korszerű szűrőberendezéssel láttak el. A Csallóközt védett területté nyilvánították, az Itt üzemelő „szennyezőbázisokat“ szigorú ellenőrzés alá vonták. Akadnak tehát jó példák, persze, ha mérlegre tennénk a pozitívumokat és negatívumokat, győztesként, sajnos, a hiányosságok kerülnének ki.

Szlovákiában napjainkban is több olyan nagyüzem működik, amely sok gondot okoz a növényvédőknek, a természetet szerető és óvó embereknek. Az említett üzemek közé sorolható a Nižná Slaná-i Vasércfeldolgozó Üzem, amely — nagymértékben szennyezi a környezetét, pontosabban a lakó- és mezőgazdasági területeket. A Szlovák Magnezitmfivek kassai (Košice) vállalatának jelšavai részlege — a népgazdasági szempontból fontos termelés mellett — olyan mennyiségű szennyezőanyagot bocsát ki, amilyet a szűrőberendezések képtelenek felfogni. Hasonló a helyzet a Kelet-szlovákiai Vasműben, valamint a Žiar nad Hronom-i Alumíniumgyárban is. Az inoveci villanverőmfiben — az emberi erőfeszítések és a hatalmas anyagi befektetéseknek köszönhetően — már javulás állt be a korábbi kedvezőtlen helyzettel szemben.

partok mentén felhasznált gyomirtó szerek egy része bekerül a talajvízbe, majd később — az öntözés szempontjából fontos — patakokba, folyókba.

Sokan azt gondolhatják, hogy a környezetvédelemben a pénz játssza az elsődleges szerepet. Hogy ez nincs teljesen így, a következő példa is jól bizonyítja. Az évente átlagosan a környezetvédelemre szánt 2 milliárdos összegnek nem egy esetben csak az ötven százalékát merítik ki, mivel, sajnos, még mindig hiánycikknek számítanak a különböző tisztítóberendezések. Még az elmúlt években foganatosított szigorítások ellenére is találunk olyan vállalatokat, ahol a közgazdászok kiszámították: a vállalatnak még mindig „olcsóbb“ kifizetni a környezetszennyezésért megszabott összeget, mint megvásárolni és felszerelni a felkínált drága tisztítóberendezést. Ezért a jövőben a környezetvédelem szakaszán az új törvények és határozatok már jobban korlátozni fogják az ügyeskedő vállalatok „lehetőségeit“.

A MUNKAHELYI KÖRNYEZET

Igaz, hogy a munkahelyi környezetről helyi, járási viszonylatban sokat hallunk, olvasunk, a szlovákiai mérető elemzésekről, az ezzel kapcsolatos statisztikai felmérésekről azonban már keveset beszélünk. A Munka- és Szociálisügyi Minisztérium

Riportutaim alkalmával nemegyszer hallom — olykor felelős vezetők szájából is — a kővetkezőket: „Ahhoz, hogy a munkahelyi környezet megfelelőbb legyen, nagyobb anyagi ráfordításra lenne szükség..Ez természetesen helytelen nézet. Szocialista társadalmunk a lehetőségekhez mérten igyekszik megteremteni a munkahelyi környezet javításának anyagi feltételeit. A javulás persze, nemcsak az anyagi eszköztől függ. Néhány személyes megfigyelés: nemrég például jártam olyan korszerűen felszerelt helyiségekkel ellátott mezőgazdasági gépjavító műhelyben, ahol nem lehetett mozdulni a már hetek óta széjjel hagyott alkatrészektől, vashulladéktól. De nemegyszer látok olyan szerényen felszerelt, régebben épült műhelyt is. ahol rend uralkodik, s már az első benyomás alapján megállapítható: itt rendszerető emberek dolgoznak.

4- + *

A természeti és a munkahelyi környezet közötti összefüggéseket mindenképpen figyelembe kell venni. Az olyan ember, aki védi munahelyi környezetét, szereti a rendet, a tisztaságot, tágabb értelemben vett környezetét is óvni fogja. Mindent megtesz annak érdekében, hogy a közvetlen környezete sose forduljon ellene, hanem szolgálja őt. Sajnos, nem mindenki érti meg azt, hogy környezetünk védelme nem tűr halasztást. Mindenekelőtt azért, mert a természet adományozta kincseket ez ideig az1 ember jóformán csak hasznosította. A természet újratermelődéséért, megóvásáért bizony eddig nem sokat tettünk. A mai kor emberének az egyik legfontosabb feladata, hogy az élet, a folytatódás érdekében minden tőle telhetőt megtegyen.

KÄLITÄ GABOR

Habár a Csallóköz szántóterületeit és erdűsávjait védett területté nyilvánították, probléma itt is akad bőven. Számos mezőgazdasági vezető a gazdaságokban a műtrágyázás és általában a vegyszerezés irányítását végezve, nem tartja be az előírásokat, nem vészi figyelembe a következőket: a műtrágyák helytelen alkalmazásával, túladagolásával rontja a termés minőségét, a talajszerkezetet, a talajvíz összetételét. Töhh helyen nem fordítanak kellő figyelmet a szakszerű műtrágya-raktározásra, a megfelelő silózásí technológia alkalmazására. Ezek a külön külön kicsiségeknek tűnő rendellenességek nszszességükben tetemes károkat okoznak. A „vádlottak“ másik nagy csoportját a folyószennyező üzemek, vállalatok képezik. Mielőtt még néhány nem éppen kedvező példát említenénk szükséges megjegyezni: vannak gyáraink üzemeink, amelyek bizonyos okok következtében rá van(Fotó: — lta

' rés cstkj:

A szép kirakat jó ajánlás

(Illusztrációs felvétel)

A kereskedelem, vagy ha úgy tetszik, a közellátás a vásárlók gyakori témája. Vannak, akik dicsérik, míg mások elmarasztalják. de senki számára sem közömbös. Így is van ez rendjén, hiszen valamennyien szinte naponta járunk üzletbe, több mindent vásárolunk az alapvető élelmiszerektől kezdve a divatárukon át egészen a modern háztartási eszközökig. Eközben sok mindent látunk, hallunk és tapasztalunk.

A minap azon tűnődtem, voltaképpen milyen is a jó közellátás? Mi a jobb, ha a fényűzően berendezett áruházban vásárolhatok, tegyük föl egy olyan helyen, ahol nagy a választék, ellenben az elárusítók szinte átnéznek rajtam, vagy az, ha kisebb

Korszerű

áruház

boltban mindent megvehetek, amire szükségem van.

Embere válogatja — tartja a szólás. Az Ideális az volna, ha mindenütt — ahol erre szükség van — korszerű áruház lenne, s az elárusítók úgy kezelnék a vásárlót, mint kedves Ismerősüket, vendégüket.

Ügy hírlik, hogy Nagykürtös (Veľký Krtíš) legfiatalabb áruháza a mintaboltok egyike. Naponta sokan megfordulnak benne: nemcsak a járási székhely lakói, hanem a környékbeliek is. Amint hallottam, az üzletben nagy a rend és a tisztaság, sőt, akiket megkérdeztem, az áruválasztékra sem panaszkodtak.

Miután végigjártam az áruház valamennyi részlegét, arra a következtetésre jutottam, hogy ez az áruház tényleg kielégítheti a vásárlók igényeit. Sokak szerint az üzletvezetőn múlik, hogy a vevő egy helyen megvásárolhatja-e azt, amit éppen venni szeretne. De vajon így van-e a gyakorlatban?

Némi téblábolás után az áruház vezetőjének irodájában kötöttem ki. Adám János egy kiegyensúlyozott, vidám, kedves ember benyomását keltette. Nem csoda, hogy sokan ismerik és szeretik őt a környéken. Természetesen mindent tud az üzletről, amit egy üzletembernek, kereskedőnek tudnia kell. Kérdéseimre szívesen és őszintén válaszolt.

■ Hogyan lett üzletvezető?

— A Nagykürtös melletti Galábocsról (Glabušovce) származom. A Losonci (Luíenec) Kereskedelmi Szakközépiskolában érettségiztem. Az Iskola elvégzése után Losoncon a Jednota Fogyasztási Szövetkezetnél kezdtem dolgozni. 1970-befl áthelyeztek a nagykürtösi Jednotához, ahol könyvelőként dolgoztam. 1981-ben, amikor az áruházat átadták rendeltetésének, én lettem a vezető, mégpedig a legfiatalabb üzletvezető a környéken. Nem volt mindegy egy kis közösség élére kerülni, mert, mint minden alakuló egységnél, itt is akadtak problémák, amelyeket igyekeztem a kollektíva tagjaival együtt megoldani, s az üzletet úgy irányítani, hogy az adott lehetőségekhez mérten feladatainkat teljesíteni tudjuk. öszehasonlításképpen érdemes megemlíteni, hogy a 7. ötéves tervidőszak első évében 22 millió 357 ezer korona értékű áruforgalmat bonyolítottunk le, tavaly pedig már közel 40 millió koronát, tehát kiskereskedelmi forgalmunk a tervidőszak folvamán megkétszereződött.

■ Milyen az áruellátás?

— Az áruház 1981. május 6-án nyílt meg, hogy a város és a környék lakosságát olyan árukészlettel lássa el, amilyenre a lakosság részéről igény van. Ezzel nemcsak az élelmiszer-ellátásban állt be Jelentős változás, hanem az áruválaszték esetében is. Mi, Kereskedők az elvárásoknak igyekszünk eleget tenni, Igyekszünk bőséges árut — megfelelő választékút és jó minőségűt, — biztosítani a vásárlóinknak. A minél bőségesebb áruválasztékra törekszünk, ám a korszerű igényekhez a termelőknek és a gyártóknak is jobban alkalmazkodniuk kellene. Nemcsak mennyiségi, hanem minőségi szempontból is. Az áruforgalmat, az áruellátást a termelőüzemekkel, valamint az illetékes nagykereskedelmi vállalatokkal közösen bonyolítjuk le. Szállító partnereink többsége a Közép-szlovákiai kerületben található, de jó kapcsolatot tartunk fenn hazánk többi üzemével, vállalatával, sőt, külföldi partnereinkkel is. Elmondhatjuk, hogy az áruellátásban, az áru forgalmazásában még vannak ugyan hiányosságok, de az általános véleményből kiindulva leszögezhetjük, hogy a Kékkői (Modrý Kameň)' Jednota Fogyasztási Szövetkezet hatáskörébe tartozó áruház megfelel a vásárlók igényeinek Elárusítóink igyekeznek kulturáltan kiszolgálni a vásárlókat.

■ Mi kapható az áruházban?

— A földszinten található az ipar« cikkek osztálya, de itt vásárolhatnak különböző kozmetikai szereket, sportfelszereléseket, játékokat, továbbá üveg- és porcelánkészleteket, dísztárgyakat, iskolaszereket, műanyag és háztartási cikkeket. Bevallom, hogy az igények kielégítése szem« pontjából ez az osztály okozza a leg' nagyobb gondot. Ugyanis ha a vásárlók elvárásainak teljes mértékben eleget akarunk tenni, akkor ugyancsak megszaporodik a dolgunk. Nem dicsekvésnek szánom, de ezen az osztályon vásárolhatók olyan árucikkek is, amelyek csak nálunk találhatók. Például a külföldi illat- és tisztítószerek, a porcelán- és kerámiakész« letek, dísztárgyak. Az utóbbi időben javult az áruválaszték a papír szerek és a háztartási cikkek részlegén, ellenben hűtőszekrényből és televíziókészülékből a választék még mindig nem kielégítő.

Az emeleti részen kapott helyet a textil-, a konfekció- és a cipőrészleg. Ezek keretében lehet bébi- és gyermekholmikat, ruházati cikkeket, felöltőket, méterárut, szőnyegeket, lakásdíszítő elemeket vásárolni. A megfelelő árukínálat ellenére alig tudja az említett részleg évi forgalmát teljesíteni. Az indok, hogy kevés a divatos áru, az úgynevezett luxuscikk. Ezen a helyzeten úgy próbálunk változtatni, hogy a hazai árucikkek mellett külföldi árucikket is igyekszünk beszerezni. Az árubehozatalból bőven tudunk kínálni férfi és női pulóvereket, gyermekruházati cikkeket, fehérneműt. Az élelmiszerek között is többféle külföldi árut találhatnak vásárlóink.

A legnagyobb forgalom az élelmiszerosztályon van, beleértve az önálló hús- és hentesrészleget is. Nagykürtösnek ez a legnagyobb élelmiszerüzlete, ahová sokan és örömmel járnak bevásárolni. Ezen az osztályon lényegében teljes árukészlettel — sütőipárí termékekkel, zöldséggel, félkészáruval, diabetikus konzervekkel, tejtermékekkel, valamint számos más alapvető élelmiszerrel — biztosítjuk az ellátást. Igen kedveltek á bolgár, a román és a magyar befőttek, italok, tésztafélék, konzervek. Hiányzik azonbap a Jugoszláv ételízesítő, hazai készítményekből a fűszerpaprika, majoránna, lencse és á bab.

A vásárlók pihenésére, szórakozására szolgál az áruház presszója. Irt a vendég fogyaszthat kávét, süteményt, fagylaltot, vagy akár üdítőitalt. Emellett, megrendelésre, a vevő kívánsága szerint, süteményt és tortát készítenek cukrászaink. Mindent megteszünk annak érdekében, hogy csökkentsük a keresett árucikkek hiányát, s elárusítóink kedvesen szolgálják ki a vásárlókat. Reméljük, hogy a vevők örömmel, jó közérzettel gyakran térnek majd vissza áruházunkba. v NAGY, TERÉZ