Szabad Földműves, 1986. január-június (37. évfolyam, 1-26. szám)
1986-02-08 / 6. szám
8 SZABAD FÖLDMŰVES. 1988. február 8. Hjr em ritka az olyan gyerek, aki nem tud bánnt az íde* " lével, és ha nem érzi a hátán az ellenőrzés szigorú hámfát — amelyet többnyire édesapja közvetlen jelenléte jelent számára —, hajlamos arra, hogy éltén- Jeregjen hazulról, magára hagyja a házimunkában az édesanyját, tartalmatlan semmiségekkel töltse az Idejét. Tevékenységének nincs rendszere: hol unatkozik, hol meg kapkod. Ha a gyerekek nem tudnak bánni az idejükkel, ha nem tudják beosztani tennivalóikat, ezért — többnyire a szülők a felelősek. Az egyik hibát ott követték el, hogy kezdettől fogva nem vonták be gyerekeiket a családi teendők intézésébe. Ügy vélték, hogy a kicsi gyerekek dolga a játék, ha az iskolába kerülnek, akkor pedig a tanulás. Persze, hébe-hóba azért nógatták a gyerekeket, hogy rakjanak rendet a holmijaik között, szaladjanak le ezért-azért az üzletbe. Néha kitisztiltatták velük a sáros cipőket, egyikkel másikkal felmosatták a konyhát. De az ilyesmi több bosszúsággal járt, mint örömmel. A gyerekek többnyire kelletlenül látták el, amivel megbízták őket, olykor morogtak az orruk alatt, mert éppen akkor szóltak nekik, amikor valami fontosat csináltak, vagy találkát beszéltek meg barátjukkal, vagy egyszerűen csak azért, mert anya mindig így kezdte: — Igazán láthatnád, mennyi 'dolgom van, eszedbe juthatna, hogy segíts, de te csak ólvasol! Á gyerekek ilyenkor nem is egészen értik, hogy miért kapnak szemrehányást. Meg kell hagyni, gyakran valóban ártatlanok a dologban. Korábban nem tanították meg őket valamire, amiért most szemrehányást kapnak. Nem a cipőtisztításra vagy a konyha felmosására nem tanították meg, hanem a felelősségre, amely a család közös dolgaiért, korának és erejének megfelelően mindenkire hárul. A legjobb meggyőződéssel tanácsoljuk minden családnak: alakítsanak ki rendszeres munkamegosztást. legyen mindenkinek valami dolga, amiért ő felel, amit ö oszthat be egyéb tennivalói, programjai közé. Konkrét javaslatokat nemigen lehet tenni, hiszen ahány ház, annyiféle a munka iránti igény, a tennivalók mennyisége és minősége. De miért ne lehetne például az egyik gyerek dolga, hogy minden este felmossa a konyhát, hogy ő szerezze be fizetéskor a tartós élelmiszereket? Miért ne mehetne le a nyolcéves Peti minden reggel a tejért és a péksüteményért? Persze, korábban kellene egy kicsit felkelnie, de nincs-e nagyobb szüksége Petinek arra az érzésre, hogy a család számít rá, hogy ő is felelős valamiért, mint arra a negyedórácska alvásra? És miért ne lehetne a négyéves Zsuzsi dolga a virágok rendszeres locsolása, a bútorok törölgetése, édesapja papucsának bekészítése esténként az ágy mellé? Nem lehetne minden családban kialakítani a munkák, reszortok megosztásának valamiféle rendszerét? A megszokott felelősség és a megosztott munka szeretni tanít. Mert ugyan mit ér az olyan szeretet, amelyik nem nyilvánul meg tettekben? Csak az tanul meg szeretni, aki megtanul tenni azokért, akiket szeret. Nem lehet szeretni azt, akit nem becsülök, akinek nem tisztelem az erőfeszítéseit, akinek gondjaival, terheivel nem azonosulok. Aki enélkül szeret, az nem szeret. Lehet, hogy saját érzéseit illetően maga is súlyos tévedésben van, mert úgy véli, szeretet az, ha sajnál valakit vagy ha időnként elérzékenyülve gondol arra a sok jóra, amit tőle kapott. Ha tehát arra tanítják meg a gyerekeiket, hogy a családi közösség életét fenntartó, szebbé, kényelmesebbé tevő munkákból kivegyék a részüket, akkor a család iránit szeretetre nevelik őket. Ezen túl a jellemüket is nevelik, amely nem tűr majd ‘ meg érzelgősséget az érzelmek helyén, üres, csak szavakban vagy ünnepi gesztusokban hivalkodó érzéseket, amelyeket remekül össze lehet egyeztetni az önzéssel, a kényelemszeretettel, a közömbösséggel. A családi munkák tervszerű megosztása közös tevékenységgé változtatja az egész munkafolyamatot, amely azáltal válik közössé, hogy kinek-kinek egy rész jut belőle. Megszünteti az egyes tevékenységek elkülönültségét, így az egyes családtagok elkülönültségét is a másik munkájától. Ott például, ahol természetesnek veszik még ma is, hogy az ún. „második műszak" csak az édesanya terhe, az a furcsa helyzet áll elő, hogy a többletmunkáért inkább lebecsülik, semmint megbecsülik. E munka elválasztja az anyát gyermekeitől, a feleséget c férjétől, ahelyett, hogy összefűzné. Es nem elsősorban azért, mert mialatt az anya mos, főz, vasal, mosogat, bevásárol, nem lehet együtt a családdal, hanem azért, mert a munka ilyen „megosztása“ a családon belüli szerepeket osztja meg: kiszolgálókat és kiszolgáltakat hoz létre, egyúttal persze, kiszolgáltatottakat is. A szabadidő — akár felismerik ezt, akár nem — családi tulajdon. Senkinek sincs joga arra, hogy a szabadidőt magának sajátítsa ki, illetve, hogy bárkit is kizárjon belőle, a többiekre hárítva a házimunka tetemes részét. A szabadidő igazságos elosztása, az erre való jog tényleges elismerése és biztosítása önmagában is nagy nevelőerő. Szinte észrevétlenül alakítja ki azt a szokást, hogy senkinek sipcs joga mások rovására előnyöket szerezni. Szokást — mondom, mert ez az erkölcsinek is nevezhető szint vagy állapot nem elsősorban a szívhez szóló magyarázatok hatására alakul ki. Abban a családban, amelyikben a gyermekek magától értetődő természetességgel tapasztalják, hogy a család minden tagja kiveszi a részét a házimunkából, egyszerűen megszokják a kölcsönösségen, tapintaton, megbecsülésen alapuló életvitelt; megszokják ezen fceresztül azt is, hogy ne tartsanak igényt a helyzetükből adódó előnyökre, s hogy ne is Ismerjenek el helyzetekből eredő előjogokat. Minden bizonnyal felesleges fejtegetni, hogy az ilyen beállítódásnak nemcsak a gyerekek családon belüli életében, hanem egész jellemük, világnézetük és majdani politikai magatartásuk alakításában Is mekkora a jelentősége. Jobb megelőzni Február végén, március elején a legtöbb ember fejfájós, levert, aluszékony. Rátör a tavaszi fáradtság. Mit tehetünk, hogy megelőzzük? A helytelen táplálkozás káros hatás ai különösen a téli hónapokban jelentkeznek. Ez érthető is, hiszen a téli étrend nem tartalmazza megfelelő mennyiségben a vitaminokban, főleg a C- vitaminban gazdag főzelék- és gyümölcsféléket. A C-vitamin hiányának következményei a fáradékonyság, a fertőző betegségekkel szembeni csökkent ellenálló képesség. A vitaminok bonyolult összetételű szerves vegyületek, amelyekből a szervezetnek csak igen kis ntenynyiségre van szüksége, arra viszont feltétlenül. A szervezet számára a legfontosabb az A-, B-, C- és D-vitamln. Télen a C-vitamin a legszükségesebb. C-vitamin-szükségletiinket leginkább azokból a zöldségfélékből fedezhetjük, amelyek minden, de főleg A- és В vitamint is tartalmaznak a C-vitaminon kívül. E- zek a következők: káposzta, kelkáposzta, tök, paraj, saláta, spárga, karfiol, uborka paradicsom, zöldpaprika, bab, zöldborsó, burgonya, sárgarépa, petrezselyem, cékla, retek, zeller, kararábé stb. (Még konzervált, illetve mélyhűtött állapotban is.) A főzéssel ezek természetesen sokat veszítenek vitamintartalmukból, azonban bőséges fogyasztásuk kiegyenlíti ezt a hiányt. Sok C vitamint tartalmaz a torma is. A zöldségfélék mellett legfontosabb vitaminforrásunkat a gyümölcsök jelentik. Van egy mondás, eszerint: naponta egy két alma, az orvost távol tartja. Kevesebb Üdítő és tápláló Paradicsom-ital A házilag befőzött p'arsdicsomhoz ízlés szerint cukrot, sót (csak egy csipetnyit!) keverünk, kevés citrom'ével is ízesíthetjük, tetejét megszórjuk finomra vágott zöldpetrezselyemmel. Kínálhatjuk reggeli, ebéd, vacsora után. levét keyerjük, ízlés szerint cukorral vagy mézzel édesítjük. (Ugyanígy hidegre hütött, nem túl erősre főzött teával is készíthetjük.) Lényeg, hogy ne meleg, hanem hideg italba keverjük a citromot. A meleg megsemmisíti a C-vitamin nagy részét. A felszabadulás krónikájából Garamkálnán (Kalná nad Hronom) a Harci Dicsőség Háza a téli hónapokban is sok látogatót fogad. Patassy Elek nyugdíjas pedagógus, a Lévai (Levice) Barsl Múzeum dolgozója készségesen kalauzolja az érkezőket, türelemmel magyarázza a pionírok csoportjainak szlovák és magyar nyelven a felszabadulás itteni krónikáját, a Malinovszkij marsall vezetésével harcoló szovjet csapatok előrenyomulásának irányát, a legnagyobb harcok helyét. Decemberben is több mint hatszáz pionír ismerkedett itt a történelemmel. Patassy Elek bácsi már 72 éves, de minden nap friss erővel és kedvvel tartja érdekes és tanulságos történelemóráit, és a felnövő nemzedékek Idelátogató képviselőt itt szerzik első ismereteiket felszabadulásunk történetéről. Belányi János Hát nálatok mi újság? A ti Iskolátokban milyen szakkörök működnek? Melyik szerintetek a legérdekesebb? És verset, prózát mondani, bábozni — szerettek-e? Kire — kikre — vagytok a legbüszkébbek? És ti, magatok, miben szeretnétek a legjobbak, a legsikeresebbek lenni? írjátok meg pékünk! Leveleteiket érdeklődéssel várja a PIONlRKRÖNIKA Citromos limonádé Banántej Két deci vízbe fél citrom Fél liter tejet, két banánt, C-vitamint tartalmaz ngyan, mint a citrom, illetve a na’ rancs, de jóval olcsóbb, könnyebben hozzájuthatunk, A narancsot és a citran* csőt (grape-fruit) gyümölcslé formájában is itathatjuk kisgyermekekkel és idős emberekkel. De ma már a legtöbb háztartásban van mixer, ennek segítségével az almából is készíthetünk koktélt, sőt, keverhetjük id a gyümölcsöket. Tájainkon a tél folyamán fokozódik a kalóriadús, zsíros húsfélék fogyasztása. Ennek ellensúlyozására fo< gyasszunk több halkonzerv vet, pontyot, növényi eredetű zsírokat, s legalább néhai „váltsunk át“ az olajra, a vajra. Vajon párolva ízben gazdagabbak a zöldségfélék, olajban sütve könnyebben emészthetők a húsok. A helyes táplálkozás ságit megelőzni a betegséget, egészségünk alapját szilárdítjuk meg, ha étkezésünkéi ésszerűbbé változtatjuk. BONCSEK LÁSZLÓ két kiskanál mézet össze* mixelünk. Tetejét megszórjuk reszelt csokoládéval, vagy tejszínhabbal dúsítjuk. Gyermekek tápláló Itala. Tavaszi koktél Egy kis doboz paradicsompürét (vízzel fölengedve] vagy a házilag eltett paradicsomot picit megsózzuk, megborsozzuk és gazdagon meghintjük finomra! vágott metélőhagymával, Még táplálóbb, ha 2 dl paradicsomitalhoz 1 tojássárgáját is hozzákeverünk-. Népszerű szakkör Léván (Levice) egyre nagyobb népszerűségnek örvend a Honvédelmi Szövetség rádióamatőr szakköre. Jozef Ivanov és Pavel Benőik irányítja harminc pionír munkáját, akik a világ különböző tájain élő rádióamatőrökkel tartanak fenn kapcsolatot. Izgalmas és érdekes lehetőség ez, a gyerekek lelkesen készülnek a foglalkozásokra és a versenyekre is, amelyeken eddig szép helyezéseket értek el. —bj— . Vers- és prózamondó verseny A nemesócsai (Zemianska OlčaJ Petőfi Sándor Pionírcsapat a közelmúltban tartotta meg hagyományos szavalóversenyét. Negyvenkét pionír versengett vers- és prózamondásban azért, hogy a legjobbak a körzeti versenybe Juthassanak. Az első kategóriában Szaly Andrea 4.b, a másodikban Fitus Anita 5.b, a harmadikban pedig Pálfy Mónika 8.a osztályos tanuló volt a legjobb versmond6. A prózamondás győztesei első kategóriában Mészáros Csaba 2.a, a másodikban Cseh Erzsébet 6.b, a harmadikban pedig Hercz Zsuzsa 8.a osztályos tanulók. Most már azért „szorítunk“ a győzteseknek, hogy a körzeti versenyen is az elsők közé kerüljenek! Ravasz Ödön Á MEGFEJTÉS — NYERTESEK Lapunk 4. számában közölj keresztrejtvény helyes megfejtése I „Szegény rokon mindig távoli rokon.“ Nyertesek: Petri Zoltán, Kassa (Košice), Kasztura Irén, Bodrogszerdahely (Streda nad Bodrogom), Luky János, Barsendréd (Ondreíovce). i
