Szabad Földműves, 1986. január-június (37. évfolyam, 1-26. szám)

1986-02-08 / 6. szám

4 SZABAD FÖLDMŰVES jL986. február 8, ÜJ SZEMLELETMÓD, flJ TARTALOM Eredményértékelás, kongresszusi verseny A Szövetkezeti Földművesek Szövetségének Danaszerdahelyi (Du­najská Streda) Járási Bizottsága értékelte a járás szövetkezeteiben működő SZFSZ-alapszervezetek múlt évi társadalmi tevékenységét. A A munkavédelmi előírások betartása kötelezői II (A szerző felvételei Uta zá s" a i ml kav ét lei len a körül Az egészséges munkahelyi környezetért flü SZFSZ A Szövetkezeti Földművesek Szövetsége egyik leg­fontosabb feladatának tekinti a dolgozókról való komp­lex gondoskodást, illetve a környezetvédelmet és további állandó javítását — a falvakban és a községekben egy­aránt. E célt szolgálja az a szocialista verseny is, ame­lyet a szövetség az SZSZK Mezőgazdasági és Élelmezés­ügyi Minisztériu­mával közösen min­den évben meg­rendez. A verseny­­feltételek között szerepel a rend és ,a tisztaság betar­tása az egyes Uzemrészlegeken, a gazdasági udvarok példás elrendezése, a talaj minél ésszerűbb kihasználása stb. A szövetkezeti munkaiskola keretén belül a mező­­gazdaságban dolgozókat tájékoztatják. afelől, mily mó­don kell alkalmazni a különböző növényvédő szereket, illetve milyen mellékhatással lehetnek azok az egyes növényfajtákra. Arról is számos előadás hangzik el, hogy a védett területeken miképpen lehet védekezni a növényzetet ellepő gyom ellen. Az egyes efsz-ek munkakörnyezetét a jelen időszak­ban bátran össze lehet vetni a népgazdaság bármely más ágazatának munkakörnyezetével. A szövetkezetek­ben valóban jelentős összegeket fordítanak e végképp nem elhanyagolható tényezőre. Az 1984—1985-ös évek­ben a munkakörülmények javítására évi átlagban 111 millió koronát fordítottak. A szövetkezeti dolgozók e célból 2 millió órát dolgoztak társadalmi munkában. Az SZFSZ nagy figyelmet fordít a mezőgazdasági ter­mőterület védelmére és á termelésnövelésre is. Az SZFSZ Szlovákiai Bizottsága az SZSZK Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériumával együttműködve az 1984—1985-ös években számos intézkedést fogadott el. A munkahelyi környezet Javítását illetően az utóbbi években több pozitív eredményt könyvelhettünk el. A kedvező mérlegelés ellenére azonban nem lehetünk tel­jes mértékben elégedettek. Hiszen a mezőgazdasági ter­melés továbbfejlesztése újabb és újabb műtrágyákat, agrokémiai eszközöket, nehézgépeket hozott magával. Ezek az eszközök természetszerűleg fokozták a munka­helyi környezet szennyeződésének lehetőségeit. A talaj Jelentős részét víz- és szélerózió veszélyez­teti, romlik azoknak a talajoknak a szerkezete, ame­lyekbe beszivárognak a különböző vegyszermaradványok. S ebből kifolyólag mintegy természetszerűleg csappan a mezeivad- és madárállomány. A gazdasági udvarokat még gyakran „tarkítják“ az öreg traktorok, kombájnok, amelyeknek már régen az ócskavasban lenne a helyük. Az ökológiai egyensúly megtartása érdekében arra kell törekednünk, hogy munkahelyi környezetünket zöld­övezetekkel díszítsük. Ültessünk ki minél több fát, s tulajdonítsunk mélyreható figy 1 net a levegőszennyező­dés csökkentésének. Az ilyen értelemben előterjesztett (az SZSZK Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériu. ma által is elfogadott) Felhívást csakis helyeselni tud­juk. Az 1984-ben elfogadott dokumentum kedvező ered­ményei már a tavalyi év folyamán felszínre kerültek. Örömmel adhatjuk hírül, hogy a Felhívás (többek kö­zött az SZFSZ jóvoltából) számos egységes földműves­­szövetkezetben talált kedvező visszhangra. Ezáltal is korszerűbbé váltak a mezőgazdaságt-élelmiszer-ipari komplexum dolgozóinak munkakörülményei. ANTON SafARIK mérnök A Galántal járás Zsigárdi (Ziharec) e Egységes Földműves-szövetkezetében T immár két éve Czuczor József tölti v be a munkavédelmi felelős tisztét. 11 Amikor kinyitotta az iratokat, kimu- z tatásokat, segédanyagokat tároló к szekrényét, abban bizony rend ho- t nőit. r • A nyilvántartásban levő rend, * pontosság mennyiben segíti elő a E munkavédelmi előadó Jó munkáját? r — „indulok ki“ a látottakból. * — Tudja, az állandóan gyarapodó e papírmunka, a jelentések számos £ helyre való szétküldése komoly meg- 2 terhelést jelent. Ez mindenképpen t pluszmunka. Ezen kívül még a pol- 1 gári ügyeket, valamint a tűzvédelem * tennivalóit is végeznünk kell. A kér- í désére válaszolva azt mondhatom, nagyon lényeges, hogy a nyilvántar- ' fásban rend uralkodjék, a munkavé­delemmel kapcsolatos iratoknak : könnyen áttekinthetőknek kell len- i niük, tudni, mi hol van. Ha az ellen- J kezője történne, akkor zűrzavar üt- ! né fel a felét. Persze, így van ez más : munkaszakaszon is. Elmondhatom kollégáim nevében is, hogy a száz százalékos, pontos nyilvántartás sok : kellemetlenségtől óvja meg az elő- : adót. Ezt egyetlen példával illuszt­rálhatom: ha történetesen egy űj munkaerő reggel anélkül lép a mun­kagép mellé, vagy ül fel rá, hogy előzőleg nem részesült munkavédel­mi oktatásban — s ezt aláírásával sem igazolja —, az esetleges munka­balesetért elsősorban a munkavédel­mi előadó a felelős. Eme felelősség alól ki nem bújhat. Ф A „munkavédelmis“ tevékenysé­gét kedvezően befolyásolhatja, ha az illetékes járási vagy központi szervek kellően ellátják őt a szükséges nyom­tatványokkal, törvény- és rendelet­gyűjteménnyel stb. — Ez így igaz! Csakhogy é téren hiányosság van éppen bőven. Jó len­ne, ha nemcsak a jml Illetékes osz­tálya, hanem a központiak is többet törődnének a megfelelő nyomtatvá­nyok elküldésével. A törvénymódosí­tások, rendeletszabályozások és egyéb változtatások Ismeretének a hiánya többször okoz nehézséget. Erről is idejében értesíthetnék a munkavédel­mi előadókat. Ideiében! Az ember nemegyszer összeütközésbe kerül az ellenőrző szervekkel, csak azért, mert nem tudott hozzájutni bizonyos érte­sítésekhez, iratokhoz, melyeket szét kell osztani az egyes munkahelye­ken, hogy a dolgozók is tájékozódja­nak ezekről. A helyzet Ismeretében ezeket a fontos tájékoztató anyago­kat (ha tetszik, ha nem) üzemektől, kollégáktól szerezzük be, eléggé kö­rülményes úton.., Ф Javaslat? — Nagyon jő lenne, ha az illetékes szervek kiadnának terjedelmesebb törvénygyűjteményt. Tájékoztatnának a nyomtatványok formájáról, típusai­ról; az egyes kiadványokról, melyek a munkavédelem körét érintik. Vala­hogy úgy érezzük, mostohán bánnak velünk! Azokkal az emberekkel, akik nagyon felelős tisztséget töltenek be, s nemegyszer bizony kellemetlen helyzetbe kerülnek. Afféle „két tűz közötti“ emberek vagyunk. Felülről is, alulról is „taposnak“ minket. Az utóbbinál maradva: az emberek szá­ját nem lehet betömni, kimondják azok sokszor azt is, bár gyakran el­hamarkodottan, amit talán nem is kellene kimondaniuk. Ehhez még annyit, hogy pillanatnyilag lóval több energia, pénz fordítódik brosúrákra, illetve egyéb kiadványokra, melyek sokszor minket nem érintenek. ф Milyen Is volt a múlt év a mun­kavédelem szakaszán? <— Röviden: míg 1984-ben tíz bab 4> set történt, tavaly már kevesebb, avalyelőtt (292 munkaerőt számol­­a) 1257 munkanapkiesést tartottunk lyilván. Emiatt konzultáltunk a kör­­éti orvossal és a járási egészségügyi ;özpont illetékeseivel, s megállapod* unk abban: a betegségmegelőzésre lagyobb gondot kell fordítani. így :erült sor egészségügyi témálú elő­­idások szervezésére és lebonyolításé* a. Ezek eredményeként tavaly már :edvezőbb volt a helyzet, bár még ilégedettek nem lehetünk. Mindehhez mnyit: az állattenyésztésben dolgo­­:ók számára 8, a növénytermesztőké­­■e 9 előadás hangzott el. S ugyan* :sak egészségvédelmi előadásokat ártották a gépüzemelési ágazat dől* jozói részére is. • S a dolgozók érdeklődését le* íütötték-e ezek az előadások? — Valószínű, hogy okultak belőlük, 3 az érdeklődés is nagy* volt részük­ről. Meggyőződésem: ha szakembe­reink az igényeknek megfelelően ké­szülnek fel feladataik teljesítésére és felelősségérzetük is fokozódik, sze­mélyes példamutatásuk mindenkép­pen hat a dolgozókra is. Ha meg­magyarázzák, hogy az egyre korsze­rűbb és bonyolultabb gépek, gépi eszközök a nagyobb balesetveszélyt is magukban hordozzák, amit csak nagyobb hozzáértéssel és fegyelme­zettséggel tudnak csökkenteni, a dol­gozók bizonyára hallgatnál^ a jó szó­ra. Ф A vezető beosztású dolgozók két­évenkénti munkavédelmi vizsgája mi­lyen eredménnyel zárult? — A végeredményt közepesnek tar­tom. Az Idén azonban már lobb ered­ményt várok. Ehhez kedvezőbbek a feltételek. A szükséges segédanyago­kat beszereztük. A tudnivalók elsajá­tításához jól viszonyulnak a gazda­ságvezetők, s részt is vesznek az ok­tatásokon. Ф Több helyütt panaszkodnak « munkavédelmi eszközök körülményei beszerzési módjára. —• Ennek a szervezettsége koránt sem olyan, mint szeretnénk. Utánjá rással azért minden szükséges esz köz beszerezhető. Persze, bosszúsé gaink közé tartozik, hogy a Nyitra (Nitra) Munkavédelmi Felügyelősé; munkatársai rendszerint számonkéril a normajegyzéket, az ebben feltünte tett s hiányzó tárgyakat. Salnos, e: a normanyomtatvány nem szerezheti be. Mit fűzhetek ehhez? Ellenőriző is csak akkor lehet, ha rendelkezőn! a szükséges munkavédelmi eszközök kel. Ezen a téren összehangoltak együttműködésre lenne szükség a ellenőrző szervek és a munkavéde] mi eszközellátó között. Olyasmiket n követeljenek, amit nem gyártana! vagy beszerzésük úgyszólván lehetel len. Ф A munkahelyeken, főleg abc gépekkel dolgoznak az emberek, a alkohol az első számú ellenséggé lé] elő. — Mi is végzünk alkoholellenői zést, sajnos, alkoholszondához is m gyón nehéz hozzájutni. Hiába rendi lünk, az illetékes forgalmazó szerve igényünket nem tudják kielégíten Az a gépjárművezető, aki azt hisz hogy szabadon, gátlástalanul itu munkavégzés közben, téved. Nemcsa mi, több illetékes járási szerv is vi géz — meglepetésszerűen — alkoho ellenőrzéseket. ** Egy dolgot mindenképpen had hangsúlyozzunk: mindannyian feleli sök vagyunk a saját és mások - munkatársaink — testi épségéért. ) lenne, ha ez a felelősségérzet közö­­ségivé változna. Ennek érdekébe valóban szükséges cselekedni! sodík szakaszának megismertetése, mely tág teret biztosít a differenciá­lásnak. Tagjainkon keresztül nagyobb részt vállalunk a tudományos-műszaki haladás ütemgyorsításában, az isme­retek gyakorlati felhasználásában. E szempontból fontos szerepet tulajdo­nítunk a tudományos gazdálkodás intézete által kidolgozott módszerek, rendszerek, eljárások népszerűsítésé­nek. # Az ú| ötéves tervidőszak felada­tai minden eddiginél igényesebbek. Teljesítésükhöz rendkívül fontos a szellemi erőforrások és lehetőségek lobb hasznosítása. Mit teszlek ez ügyben? — Csupán a dolgozók aktív rész­vétele, jó hozzáállása ehhez nem ele­gendő. Szükséges, hogy a szövetke­zetek vezetői, az SZFSZ-alapszerve­­zetek tisztségviselői ne csak tudato­sítsák, hanem nap mint nap tegye­nek is azért, hogy a dolgozók szak­mai-politikai és általános műveltségi szintje egyre magasabb legyen. El­képzelésünk: a szakképzett dolgozók számának további gyarapítása az új ötéves tervidőszakban. Egyrészt az üzemi felnőttoktatás (szövetkezeti munkaiskola) keretében, másrészt tanfolyamokon, valamint közép- és felsőfokon. Sőt, szakosítás formájá­ban. Az újítók, ésszerűsítők, feltalá­lók többre, jobbra törekvését a mun­kához való magas szintű szocialista viszonyként értékeljük. Ezért arra törekszünk, hogy a 8. ötéves terv­időszakban egy-egy szövetkezetre leg­alább 8—10 újító lusson átlagosai 1,5—2 újítással. Abból indulunk ki hogy a tudományos-műszaki haladás ütemgyorsításához jelentősen hozzá lárulhatnak a komplex ésszerűsítő brigádok. — A szocialista versenyt kiterjeszt jük a földvédelemre, a talaj lobt hasznosítására, a környezetvédelem re, a két termelési főágazat (növény termesztés és állattenyésztés) mun katermelékenységének fokozására, i betakarítási és tárolási veszteségei csökkentésére stb. Méginkább nép szerűsítjük az új termelési és gyár tásl eljárásokat, az említett két fő ágazaton, valamint a gépüzemelés ágazaton belül. Célunk: a tanulmány utakra és egyéb rendezvényekre olyai egyéneket küldeni, akik a tanultaka át is tudják adni a gyakorlat számá ra. Az elmondottakból kitűnik, hog az SZFSZ Jb megtette a szüksége szervezési és egyéb intézkedéseke az SZFSZ-alapszervezetek tevéken; ségének tartalmasabbá, gazdagabb tétele érdekében. Ez nagyon fonto ahhoz, hogy az idei éves tervfelade tok — a gazdasági szabályozókat, külső és belső hatásokat is figyelen be véve — teljesülhessenek. A CSK XVII. kongresszusa tiszteletére kiboi takozó szocialista verseny tükrö: ily módon a szemléletmód változást és összhangban van a társadalom e várásaival is. SVINGER ISTVA Patasi Ilona agrármérnökkel, a lá- t rási bizottság titkárával beszélget- t tünk a múltkoriban. Többek között i arról, hogyan sikerült a hazánk szov- 1 jet hadsereg általi felszabadítása 40. ' évfordulója tiszteletére meghirdetett < járási verseny, melynek fő célja a i szervezeti élet fellendítése, valamint 1 a tervfeladatok mennyiségi és minő­ségi teljesítése volt. S a kongresszusi versenyben mire kívánják fordítani 1 a fő figyelmet?... < — Tavaly a szervezeti élet fellen­dítése volt a legfőbb célja verse- i nyűnknek. Ennek megfelelőek voltak ' a versenyfeltételek Is. amelyek a közgazdasági propagandának, a szem- '• léltető agitációnak a hatékonyabbá tételére, a dolgozók munkahelyi és életfeltételeinek a javítására, a szó- : ciális bizottságok tevékenységének a ' tökéletesítésére, a dolgozók egész­ségvédelmére, valamint a munkavé­delemre irányultak. ф Mire ügyeltek leginkább a ver­seny értékelésekor? — Komplex szemléletmódot érvé­nyesítettünk. Csupán a leglényege­sebbeket említeném. A közgazdasági propaganda és a szemléltető agitáció területén például figyelembe vettük azt, hogy az SZFSZ-alapszervezetek hány különböző témájú előadást, film­vetítést, vetélkedőt rendeztek, s mi­lyen volt azok színvonala, hatása a dolgozókra; vezetik-e a szövetkezeti krónikát; létrehozták-e az efsz-alapí­­tótagok, valamint az élenjárók arc­­képcsarnokát; hogyan szemléltették a tervteljesítésben elért legjobb ered­ményeket s azok létrehozóit? Továb­bá a szocialista brigádok, a komplex ésszerűsítő brigádok, az újítók, felta­­látók tevékenységét mennyire nép­szerűsítették? Adnak-e ki üzemi la­pot? Szerveznek-e sport -és honvé­delmi napokat? Értékeltük, mit tesz­nek az efsz-ek vezetői a dolgozók munkahelyi és életkörülményeinek javítása érdekében? Építenek-e saját, vagy összevont pénzalap ráfordításá­val óvodát, bölcsődét? Gyarapították-e legalább 20 százalékkal a közétkez­tetésben részt vevők számát? Felmér-1 tűk azt is, hogy a szövetkezetek mek­kora pénzösszeggel járultak hozzá üzemi egészségügyi központ, vagy üdülő építéséhez. ф Miként értékelték a szociális bi­zottságok munkáját? — Megtudakoltuk, kellően ellen­őrizték-e az üzemi i étkezdéket. Bal­esetek, betegségek miatt milyen ará­nyú volt a hiányzás a munkahelyen. A szociális bizottságok hogyan telje­sítették választási tervüket, különös tekintettel a nyugdíjasokról és a dol­gozókról való komplex gondoskodás­ra? Külön értékeltük azt, hogy az efsz-tagok mivel járultak hozzá a Nemzeti Front választási programja------------------------------------------------------ 1 teljesítéséhez. A munkavédelmet lile- i tőén elsődleges szempontként vettük s figyelembe, hogy a szövetkezetekben i létrehozták-e a biztonságos munka- 1 végzés előfeltételeit, illetve; hogyan i tartják be a közösségek, egyének a 1 munkavédelmi szabályokat, óvintéz­kedéseket. Ugyancsak felmértük azt j is .miként gondoskodnak a szövet- ■ kezetekben dolgozó nőkről és a i fiatalokról az SZFSZ-alapszervezetek, i a vezetőséggel közösen. ® Mely efsz-ek voltak a legjobbak a versenyfeltételek teljesítését ille- 1 tőén? I — A közgazdasági propaganda és : szemléltető agitáció vonalán a leg- : jobb eredményeket a Csilizradványi ! (Cilizská Radvan). a Dercsikai (Ju- : rová), a Nagylégi (Lehnice), a Diós­­patonyi (Orechová Potôií), a Hrobo­­ňovói és az Illésházi (Eliášovce) Efsz érte el. A munkahelyi és életfeltételek ja­vítása terén a legnagyobb előrehala­dást az Ekecsi (Okoöj, a Felbári (Horný Bar) és a Pozsonyeperjesi (Jahodná) Efsz könyvelhette el. A munka- és egészségvédelmi elő­írások, óvintézkedések betartásában a DUKLA, a Hrobniiovői és a somor­­jai (Šamorin) Kék Duna Efsz járt az élen. A legjobb szociális bizottságnak az illésházi, a somorjai és a dercsikai szövetkezeté bizonyult. Valamennyi említett szövetkezetei a jmi és az SZFSZ jb pénzjutalomban részesítette. ф Az idén milyen új szempontokat vesznek figyelembe a kongresszusi versenyt illetően? — A 8. ötéves tervidőszakban á hatékonyabb szervezeti életet szor­galmazzuk, a dolgozók kezdeményezé­sének széles körű kibontakoztatását és felkarolását. S a dolgozók figyel­mét az egyéb döntő fontosságú felJ adatok teljesítésére irányítjuk. A gaz­daságosabb termelésre, melynek kap­csán csökkenteni kívánjuk a költség­ráfordításokat, s fokozni a munkater­melékenységet. Ennek megfelelően a szocialista verseny is sok tekintetben új tartalommal telítődik majd: fő jellemzője a minőségjavítás, az anyag- és energiatakarékosság lesz. Nélkü­lözzük a formalizmust, az átlagos­ságra törekvést. Több figyelmet for­dítunk az újító- és ésszerűsítő moz­galom felkarolására. SZFSZ-alapszer­­vezeteink az üzemi pártszervezettel és az efsz vezetőségével karöltve — az efsz-ek X. országos kongresszusa ■ határozatával összhangban — rend- i szeresen figyelemmel kísérik az érde­■ keltségi rendszert, annak tökéletesí­■ tését. Ezzel hozzá kívánunk lárulni ; a gazdaságossághoz és a minőség- I javításhoz. Méginkább az előtérbe ke- i rül a gazdaságirányítási rendszer má-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents