Szabad Földműves, 1986. január-június (37. évfolyam, 1-26. szám)

1986-02-01 / 5. szám

SZABAD FÖLDMŰVES

1986. feliruár 1«

0 MÉHÉSZET • MÉHÉSZET • MÉHÉSZET • MÉHÉSZET • MÉHÉSZET • MÉHÉSZET • MÉHÉSZET 9 MÉHÉSZET 9 MÉHÉSZET 0

14----------------------------SZABAD FULDMUVES---------------------------------------------------------------------------------------------------------------Január első felében meglátogattuk Céczi Lajost, az Ung-vtdék elismert méhészét, hogy megtudjuk tőle mire ügyel Ilyenkor leginkább a tapasztalt méhészkedő.

■ Sokan úgy vélekednek, hogy a tél a méhek életében a teljes nyugalom időszaka...

— Ez így igaz. Ä méhésznek mindenekelőtt a legszükségesebb nyugalmat kell biztosítania a méhállomány számára. Ez persze nem azt jelenti, hogy félidőben nem akad dolga a méhésznek. Nekem például a falutól hozzávetőlegesen 2—3 kilométerre levő erdőben van két méhésztanyám. Ha fúj a szél, esik az eső, vagy akár erősen havazik, én akkor is naponta meglátogatom méheimet.

■ Mi á legfontosabb feltétele a gondtalan teleitetésnek?

— A fagyos téli időszakban csakis 8 bőséges mézkészlet a legfontosabb előfeltétele a gondtalan és biztonságos teleitetésnek. Amint tudjuk, a méhcsaládoknál az egyes évszakok különböző „házirendet“ írnak elő a méhek számára. Nyáron a mezőt „Járó“ idős, valamint belső munkásméhek fiatal nemzedékére tagozódik a család, saigorúan betartva a munkamegosztást. Az előbbiek a gyűjtők, az utóbbiak a raktározók, érlelők, építők, fiasítást gondozók, anyanevelők és a különböző belső munkákat végzők. Még szigorúbb a család téli házirendje, az a munkamegosztás, amely egészen különlegesen tagozódik.

■ Mondana erről is valamit?

— A kijáró közelében elhelyezett mézes és virágporos kereteken alakul ki a telelőfürt, amely a legkisebb hőveszteségl forma. Énnek közepe a mag, ahol az anya telel védett helyen. Az Idősebb méhek alkotják a fürt külsejét, potrohúkkal kifelé. A fürt a külső hőmérséklet szerint lehet zártabb vagy lazább. A burok Időnként lassú mozgással cserélődik, táplálkozás és pihenés céljából.

■ Milyen telelési módot használ?

— Többféle módszert ismerek. Én a helyben történő telelést, illetve a külső telelést alkalmazom, amikor a méhekkel sűrűn t3kart kereteken, a népesség szerint 10—16 kilogramm mézzel telel a család. Szűkített kijáróval védekezem a rágcsálók ellen. A meleg takarást nedvességelvonó anyaggal segítem elő.

H Hogyan viselik el a méhek például a mínusz 10 Celsius-fokos hideget?

— Ismeretes, hogy a méhek önma-A keret ellenőrzése közben (Bogoiy János felvétele)

guk nem képesek testhőmérsékletüket a télen megfelelő szinten tartani, fürtbe tömörülve azonban izmaik finom rezgetésével olyan hőmérsékletet (általában plusz 15 Celsius-fokot) alakítanak ki, amely lehetővé teszi életben maradásukat. Bármilyen zörejre a fürt 5—7 cm-es kérgét alkotó öregebb méhek közül némelyek kiválnak, s a kaptár fenekére hullanak, ahol megdermedve elpusztulnak. A gyakori zörejek következtében nemcsak a család néptelenedik el, hanem a megmaradónak is egyre több élelmet fogyasztanak, emiatt hasmenést kaphatnak, ez pedig a családok legyengülését vagy akár pusztulását is okozhatja.

■ Az elmondottakból kitűnik, hogy miért kell megszívlelni azt a gyakran elhangzó tanácsot, mely szerint télen elösorban a méhek nyugalmáról kell gondoskodni.

— Természetesen. Láthatta, hogy én mind a két méhésztanyámon és a kertemben is miként védekezem a méhek kártevői, illetve nyugalmának zavarót ellen. A kártevőket távol kell tartani a méhésztanyáktól, vagyis a méhektől. Ezért az erdőben és a kertemben is madáretetőket helyeztem el, a méhektől nagyobb távolságra, ahol a cinegéket etetem. így megakadályozom, hogy azok háborgassák az állományt. A harkály is nyugtalaníthatja az állományt, ezért úgy védekeztem, hogy a kaptárokat gyékénnyel borítottam be.

Az egerek behatolását ősszel a kijáróra szerelt 7 milliméteres ráccsal gátoltam meg, de meg kell jegyezni, hogy a kaptárba már behatolt ellenségeket a méhésznek kell elpusztítania. Éppen ezért naponta körbejárom a méhésztanyáimat, hogy megvédjem méheimet a kártevőktől. A nyugalom biztosítása azonban nemcsak a kártevők elleni védelmet jelenti, Ügyeljünk arra is, hogy a kaptárak, illetve a méhek körű! a gyerekek ne za-' várják az állományt. Hasonlóan meg kell akadályozni, hogy a háziállatok a kaptár közelében tartózkodjanak.

■ Az elhangzottakon kívül mi mindenre kell még félidőben a méhésznek ügyelnie?

— A kaptárakból kiszűrődő zümmögés kéthetenkénti kötelező meghallgatásakor az a szokás, hogy megkopogtatjuk a kaptárfalat, vajon felzúg-e a család. Ha a család zümmögése nyugodt, ezt a fölösleges zavarást is mellőzni lehet. Csak akkor folyamodjunk az iménti módszerhez, ha gyanúsan halk a kaptárból hallható zümmögés, ami a család éhezésére vall, vagy pedig arra, hogy az éhenpusztulás veszélye fenyeget. Ilyenkor haladéktalanul közbe kell lépni, ugyanúgy, mint az elnyüjtottan, szinte sírósan zúgó családoknál, ami az anya hiányát jelenti. Igaz, hogy a petézés kezdetéig az anyának tulajdonképpen nincs szerepe a kaptárban, de hiánya — akárcsak a zörejek — állandó izgalomban tartja a

családot, s a méhek mintegy „árvaságukat“ siratják. Ilyen esetben nemcsak szabad, hanem el is kell térni attól a szabálytól, hogy télen ne bontsunk kaptárt.

■ Lajos bácsit nem zavarja, hogy в kaptárakat vastag hóréteg fedi?

— A kaptárakat borító hótakaró ne agassza a méhészt, mivel a hóbunda jó hőszigetelő. Csak olvadáskor kell eltávolítani a havat a kaptárakről és arra kell vigyázni, hogy jégréteg ne vonja be a kijárót.

■ A kaptárakban mikor kezd megújulni az élet?

— A méhek telelés alatt nem röpködnek és nem is ürítkeznek, mert az egészséges méh úgymond kaptártiszta. A vastagbelükben felgyülemlő ürülék meghaladhatja a testsúlyuk 40—50 százalékát. Ezért természetes, hogy a méhek alig várják, mikor szabadulhatnak meg terhűktől. Minél gyakrabban van alkalmuk tisztuló kirepülésre, annál jobban telelnek, s korábban kezdik etetni az anyát, a az annál korábban és szorgalmasabban kezdi el a petézést. Decemberben a méheknek még többször volt alkalmuk tisztuló repülésre (szélcsendes időben árnyékban 10— 12 C-fokos hőmérsékletben). Tanácsos, hogy a méhész naponta figyelje minden egyes kaptárát, hogyan viselkednek méhei, tömegesen vagy egyenként jönnek-e ki a kaptárból, hirtelen vagy pedig lassan ürítkeznek-e. A tapasztalt méhésznek sokat mondanak ezek a megfigyelések arról, hogy milyen volt a telelés. Ä tisztuló kirepülések után fokozott figyelmet kell szentelni a méhcsaládok meghallgatásos ellenőrzésének, mert a következő, legtöbbször hidegebb napok alatt a méhek újra fürtbe tömörülnek és nem tudhatjuk, hogyan alakították ki újra a fürtöt, s elérhető-e számukra az • élelemtartalék. Ha így teszünk, nem fordulhat elő az, hogy bár van élelem, a kaptárban a család mégis elpusztul. Különös figyelmet kell fordítani azokra a családokra, amelyek a tisztuló ki-, repülésben gyengén vagy pedig alig1 vettek részt. i

Géczi Lajos bácsival bési (BcSa) lakásán sok mindenről elbeszélgettünk. Az autóbuszhoz kísérve elmondta azt is, hogy február közepén, bár tombolhat a tél, a fürtben a méhek elkezdik a fiasítás nevelését, s az anya az első napokban lerak néhány petét. Megindul a kaptárban az élet, egyre nagyobb lesz a fogyasztás, de ■ meg kell jegyezni, hogy a peték csak 35 Celsius-foknál maradnak életben. A méhésznek vastagabb takarással kell segítenie az állományt a megfelelő hőmérséklet kialakítása során.

Az értékes tájékoztatást köszöni: ' ILLÉS BERTALAN

Napenergia a méhészetben

Egy futballpalya nagyságú te-* rület a Német Szövetségi Köztársaságban 50 ezer márka értékű napenergiát kap tavasztól őszig — írja az egyik nyugatnémet lap. Ez mindenképpen elgondolkoztató adat, hiszen eh az energiát érdemes lenne másutt is hasznosítani. A napviaszolvasztót már régóta Ismerik és használják, de áramfejlesztő napelemek még a méhészetnél sokkal jobban fejlett ágazatokban is különlegességnek számítanak.

A fénysugárzást közvetlenül elektromos energiává átalakító napelemek Jelenleg csak 10—15 százalékos hatásfokkal működnek. Egy négyzetméter területű napelem naponta 0,5 kWó energiát biztosít a márciustól októberig tartó periódusban, a méhek aktív élettevékenységének időszakában. Napos időben ez az érték meghaladja az 1 kWÓ-t. A legkisebb ilyen rendszer hetente 400 Wó-t produkál, tehát egy normál 70 W-os pörgetőt hetente öt óra hosszat lehet ezzel működtetni. Ez a rendszer egyébként akkumulátort, 220 V-ra átalakító transzformátort és egyéb tartozékokat is tartalmaz.

Ma már léteznek olyan speclá* lis termocellák, amelyek a hősugárzást is át tudják alakítani elektromos árammá. így lehetségessé válik, hogy a napfény hiányában akár az ócska kályha Is áramot termeljen.

—M-<

Hirdetés

Értesítjük a tisztelt méhésztársakst, hogy a beküldött viaszból megrendelésre 10,— koronáért — sonkolyból pedig kilónként 12,— koronáért Jó minőségű műlépet készítünk, s azt kívánatra fertőtlenítjük. A műlépet' megrendelés szerinti méretre vágjuk, s ha partnereink kívánják, foszforral feljavítjuk, hogy a méhek egészségesen szaporodjanak.

A viaszt, a sonkolyt, s a megrendelést az alábbi címre küldjék:

Výrobiía medzistienok Я91 08 Z e 1 o v c • Telefon: 931-14

A méhegészségügyi felelős joga

MEGELŐZŐ GYÓGYKEZELÉS BEF-SZERREL

'Az acarinézis fellépése esetén a Járási állat-egészségügyi központ szakemberei zárlatot rendelnek el, s a fertőzött méhcsaládokat elpusztítják. A többi méhcsalád megmentése érdekében nélkülözhetetlen a megelőző gyógykezelés alkalmazása. A Járási állat egészségügyi központok képviselői a Szlovákiai Méhészek Szövetsége alapszervezeteinek a vezetőivel szerződést kötnek az együttműködésről, Így a szükséges beavatkozás elvégzése időben biztosított. Az alapszervezetek képviselőinek kötelessége, hogy mindent megtegyenek a gyógykezelés eredményessége érdekében. Ezért:

a) a méhegészségügyi felelősök és bizalmik a zárlaton belül elvégzik a méhcsaládok pontos nyilvántartását;

b) biztosítják a szükséges gyógyszermennyiséget (BEF). Nem szabad arról sem megfeledkezni, hogy hozzávetőlegesen 10 százalékkal több gyógyszer szükséges, mivel számolni kell minden eshetőséggel (a gyógyszeres üvegek összetörésével, újabb ferőzött családokkal stb.);

c) a méhegészségügyi felelős a zárlaton belüli állomány kezelését úgy irányítja, hogy a kezelést végző személyre hozzávetőlegesen 100 méhcsalád jusson. A hegyvidékeken a terepviszonyokat is ligyelembe kell venni;

d) a község határában végzendő megelőző kezelést egy hétvégén szükséges elvégezni, nem szabad egyetlen méhcsaládról sent megfeledkezni;

e) a méhcsaládok megelőző kezelésének időpontját tudatni kell a község lakóival, méhészkedőivel. Azokat a méhészeket, akiknek a méhfillománytól távolabb van a lakhelyük, ajánlott levélben kell figyelmeztetni a kezelés időpontjára, hogy jelen lehessenek a gyógykezelésnél;

f) a megelőző gyógykezelés előtt szükséges a helyes eljárási módszer gyakorlati bemutatása;

g) az egyes községek, illetve községrészek képviselői közül meg kell bízni az állat-egészségügyi szakemberekkel együttműködő méhészeket a tennivalók elvégzésével;

h) az SZMSZ-alapszervezetek biztosítják az eredményes megelőző gyógykezeléshez szükséges segédeszközöket és kellékeket;

i) a gyógykezelésről három példányban kell4nyilvántartást, illetve jegyzőkönyvet készíteni. Egy példányt a járási állategészségügyi központ, egyet az SZMSZ-alapszervezet, egyet pedig a méhegészségügyi felelős részére.

A gyógykezelés esetén a méhészkedő köteles segítséget nyújtani a kezelést végzőnek. A szakember a kaptárba helyezi a megfelelő menynyiségű gyógyszert és két hét múlva úgynevezett szúrópróbás módszerrel ellenőrzi, hogy az ott van-e még. Semniilyen körülmények között nem megengedett, hogy a méhész saját maga helyezze a gyógyszert a kaptárba, vagy pedig azt onnan eltávolítsa.

Abban az esetben, ha a gyógykezelést követően elpusztulnak a méhcsaládok, a kezelést végző személy jegyzőkönyvbe foglalja a történteket, s a jegyzőkönyvet az SZMSZ járási bizottságára elküldi. Az elpusztult családok kártérítését a járási állategészségügyi központ vagy pedig az SZMSZ-alapszervezet fedezi.

MEGELŐZŐ GYÓGYKEZELÉS KÔLTÉSROTHADÄS VESZÉLYE ESETÉN

Szervezési szempontból megelőző

és kötelessége

gyógykezelés esetén a korábban említett módszer szerint járunk el. Hasonlóan érvényes, hogy mindig csak az állat-egészségügyi központ szakembereinek irányításával lehet a megelőző gyógykezelést elkezdeni. Az eddigi gyakorlat alapján a zárlaton belül a fertőző családokat elégetik, a veszélyeztetett családok megmentése érdekében pedig megelőző gyógykezelést alkalmaznak. A kezelést a járási állat-egészségügyi központ szakembere Irányítja. Általában a cukorlepénybe vagy pedig a cukorszörpbe adagolják a gyógyszert, amelyet minden méhész megkap, s a szakemberek gyakorlati bemutató során vázolják a legszükségesebb tennivalók elvégzésének módját. Az eredményes gyógykezelésért felelős méhész, többnyire a méhegészségügyi felelős figyelemmel kíséri a körzeten belül valamennyi méhállomány kezelését.

VARROATÖZIS ELLENI KEZELÉS

Amint ismeretes, egész Szlovákia területén kötelező a Varroa atka elleni megelőző gyógykezelés alkalmazása. Az egyes körzetekben a járási állat-egészségügyi központtal együttműködő méhegészségügyi felelősök vagy méhészeti munkatársak kísérik figyelemmel a családok egészségi állapotát, illetve kezelését. Az Avartín 01-gyet megkapja minden méhész. Aki nem tudja a gyógyszert helyesen alkalmazni, az az állat-egészségügyi szakember segítségét kérje.

IRATELLENÖRZÉS VÄNDOROLTATÄS ESETÉN

A vándoroltatő méhész ez állományt vagy pedig annak egy részének áthelyezését megelőzően köteles ezt bejelenteni a helyi nemzeti bizottságon. A’ méhegészségügyi felelősök vagy bizalmik kapcsolatban állnak a nemzeti bizottság képviselőivel, s a vándoroltatő méhészek Iratainak ellenőrzéséért anyagi juttatásban Is részesülnek. Ennek összegét az SZMSZ-alapszervezet határozza meg, s az anyagiakat a Szlovákiai Méhészek Szövetsége fedezi. Minden méhésznek tudnia kell, hogy állat-egészségügyi zárlat elrendelésekor a családokat vagy azok egy részét nem szabad a vándortanyáról eltávolítani.

A FlASlTÄS ELLENŐRZÉSE

Főleg költésrothadás előfordulása esetén rendeli el a járási állat-egészségügyi központ szakembere a Hasítások ellenőrzését. A méhegészségügyi felelősük ezzel kapcsolatos kiadásait a járási állat-egészségügyi központ fedezi. A családok áthelyezését megelőző kötelező vizsgálat esetén azonban a kiadásokat a tulajdonos, vagyis a méhész maga fedezi. A vizsgálat után a tulajdonos megkapja a vándoroltatásra feljogosító engedélyt. Ha a méhes áthelyezését kéri a méhész, a járási állat-egészségügyi központ beleegyezése is szükséges.

A fiasítás ellenőrzése során a kaptárbontást csak a tulajdonos jelenlétében lehet elvégezni. Ha a vizsgálatot végző fertőzést tanúsít, köteles 10X10 centiméteres nagyságú fiasításos lépet kivágni, s azt kivizsgálásra elküldeni. A kivágott lépet kellően becsomagolva, kísérőlevéllel együtt kell a járási állat-egészségügyi központba küldeni. A fertőzésgyanús családokat a kivizsgálás eredményeinek megismeréséig zárlat alatt szükséges tartant.

A MÉHCSALÁDOK ELPUSZTÍTÁSA, MEGSEMMISÍTÉSE

Ha • laboratóriumi vizsgálat során

fertőzést állapítanak meg, bi állat* -egészségügyi szakemberek elrendelik e fertőzött állomány megsemmisítését, s a körzetben zárlatot hirdetnek

ki. Az állomány felszámolását általában a méhegészségügyi felelős, vagy pedig az állat-egészségügyi központ méhészeti munkatársa végzi« Fontos, hogy a határozatban fel le* gyen tüntetve: hány családot kell megsemmisíteni.

Ha a méhész nem hajlandó bele* egyezni a méhcsaládok megsemmisí* tésébe, a méhegészségügyi felelős vagy pedig az állat-egészségügyi köz* pont méhészeti munkatársa köteles a közbiztonsági szervek segítségét kérni, majd pedig a kirendelt képviselő jelenlétében elvégezni az álló* mány megsemmisítését.

A nyúlós költésrothadás fellépése esetén a járási állat-egészségügyi központ elrendeli a fertőzött családok lekénezését, majd pedig az egész kaptárak elégetését. Ha több méhcsalád elégetéséről van sző a helyi tűzoltókat Is előre értesíteni kell. Mielőtt azonban megsemmisítenék a méhcsaládokat, fel kell becsülni a kaptár és a többi kellék értékét. Ezért négy példányban jegyzőkönyv* be kell foglalni a becslés eredményét. Két példány a tulajdonosé, vagyis a méhészé, egy-egy pedig a járási állat-egészségügyi központé és az SZMSZ-alapszervezeté marad.

Nem szabad megfeledkezni erről, hogy a jegyzőkönyv a becslést végző kézjegyével legyen ellátva, s a pecsét se hiányozzon az iratról. A méhészt Ilyen esetben felvilágosítják, hogy kérvényezheti a járási nemzeti bizottságion a kártérítést. Az ezzel kapcsolatos kérvényt legkésőbb három hónapon belül kell elküldeni, mellékelve a járási állategészségügyi központ képviselőjének, valamint a becslést végző személynek az értékelését.

Pavol Silnjf