Szabad Földműves, 1986. január-június (37. évfolyam, 1-26. szám)
1986-01-04 / 1. szám
1986. Január 4. SZABAD FÖLDMŰVES" Munkában a gépjavítók Összevont pénzalapból könnyebben Most, a téli gépjavítás idején ágy érezzük, a mezőgazdasági üzemekben túl nagy gondok nincsenek. Hozzájárni ehhez többek között az is, hogy a gépjavító mühelvek szerelőinek körében szemléletváltozás történt. Ma már mindinkább azok az emberek kerülnek előtérbe, akik szakmailag Jöl felkészültek, s amellett ötletszegénységgel sem vádnlhaték. Az adott problémát nem előzi meg a sopánkodás, annál inkább érvényes a hozzáértés, a szakavatottság, az újszerű hozzáállás. Ezeknek a cselekvőkész embereknek a kedvét még az újítómozgalom megannyi fogyatékossága sem szegi. . Valami ilyesfélét tapasztaltunk a hegyétci (Kútniky) szövetkezetben is, ahol teljes lendülettel folyik a gépek és gépi eszközök javítása, üzemképessé tétele. Ősszel, a munkák befejeztével olykor így viccelődnek a szerelők: „Gépeink úgy néznek ki, mintha gránátot vágtak volna közéjük ...“. — A tavalyi őszvége milyen állapotban „hagyta“ az itteni gépeket? — kérdeztem Domonkos Zoltán mflhelymestertől, aki kertelés nélkül így válaszolt: — A száraz őszelő bizony nagyon megviselte gépeinket, s így rászorulnak az alapos, igényes javításra. A korai tél beállta nem zavarta a munkánkat; folyamatos a gépek és gépi eszközök javítása. A mi esetünkben a teljes gépjavítást értelmezzük; ez a hibamegelőzést is felöleli, adott esetben a teljes felújítást. \ — Azt tartja a gépjavító szakma szólásmondása: ha idejében hozzálátnak a kombájnjavításhoz, az a májusi ellenőrzést határidőig, gépszemléig be is fejeződhet... — így igaz. A gabonakombájn-javítási gondjainkon úgy Igyekszünk túltenni, hogy mindjárt az őszvégi munkák befejeztekor elvégezzük a hibafeltáró munkát, amelynek tapasztalatait figyelembe véve felvázolhatják, miiven pótalkatrészekre lesz szükségünk a tél folyamán. Szerelőink szaktudását, cselekvőkészségét dicséri az a tény, hogv a nagy igénybevétel ellenére is idejében üzemképessé tudják tenni azokat a gépeket, amelvek másutt is üzemeltek — kisegítésképpen. Sajnos, sem a gépek szakszerű tárolására, sem a gépjavításra nem a legjobbak a körülményeink ... jómagam is meglepődtem, amikor egy eléggé drága E-516-os gabonakombájnt. valamint régebbi gépeket az udvaron, a szabad ég alatt láttam. A gépjavítók mondták el, hogy van ugyan egy fedett gépszínjük, de az gabonával telítettt. A mezőgazdasági terményfelvásárlók és ellátó vállalat járási üzeme nem képes az összes gabonamennyiség tárolására, raktér Az erőgépek sérült részei hegesztésre szorulnak híján. Más éveken ide raktározták ol a legértékesebb gépeiket a szövetkezetiek. — Épült korábban egy betonozott géptároló — újságolja a mííhclymester —, de mire elkészült, műtrágyaraktár lett belőle, mondván: a műtrágya mégsem tárolható a szabad ég alatt. Most új, nagy térfogatú gépszín építését irányozta elő szövetkezetünk. Dehát, csekély vigasz ez: gépeink jelentős része eeen a télen a „csilaggar&zsban“ parkol... Egy géppark akkor igazán jó, ha van elegendő és jó minőségű vontató. Ebben a közös gazdaságban aránylag jó a helyzet, mivel a Chryštal típusjelű erőgépekből sikerült néhányat (712 lies, 72-45-ös) beszerezniük, melyek jól beváltak. Ez azért Is fontos, mert a Škoda traktorok, amellett, hogy sok üzemanyagot fogyasztanak, hamar meghibásodnak. S az alkatrészellátásuk is problémásabb, bonyolultabb. Mint magam is meggyőződhettem róla, rendes mederben halad a traktorjavítás. A hegyétiek nem szívesen küldik máshová javításra az erőgépeket, jobban megjavítják ők, ha nincs alkatrészproblémájuk. A fogasok, boronák javítását Balázs János kovács végzi. Ezzel a munkával sem lehet ráérősködni, bár mégcsak január elején járunk. Egy munkacsapat viszont a pótkocsik javítását szorgalmazta. — És a vetőgépjavítás ...? — Mint jóformán mindnütt, mi is a pneumatikus vetőgépekre „építünk“ — válaszolt Domonkos elvtárs. — A korábbi esetek tanítottak meg minket arra, hegy a vetőgépek beszerzésére, azok ttpusának jó megválasztására nagy gondot fordítsunk. Felemlíti még, hogy nálpk Ürögl László mérnök, növénytermesztési ágazatvezető személyesen felügyel — és szavatol — a vetés minőségéért. De a gépkezelőktől elvárja a precíz, felelősségteljes munkát, 8 természetesen a traktorostól is. Mostanában sok szó esik az alkatrészhalmozásról, s arról, a káoszról, amely ekörül, egynéhány szövetkezetben, annak alkatrészraktárában fellelhető. Bepillantva a hegyétei szövetkezetbe, s annak nyilvántartási jegyzékébe, rend tapasztalható. Az illetékeseknek van áttekintésük minden darabról. Túlhalmozás itt nem észlelhető. Ez a helyzet — sajnos — más mezőgazdasági üzemekben (tisztelet a kivételnek!) nem általánosítható, ami negatívan hat az alkatrészellátás amúgy sem rózsás helyzetére. Az idevetődő azt gondolhatná, hogy a mezőgazdasági gépjavítók csakis a mezőn használatos gépeket, talajművelő eszközöket, szállító-járműveket javítják a műhelyben. Ez koránt sincs így. Sok dolguk akad az állattenyésztő telepen is. Ottjártunkkor épp egy trágyahordáshoz alkalmas eszköz kivitelezésén dolgoztak a mesteremberek. Az újitásszámba menő „szerkentyű“ a trágya egyenletes tárolására, könnyebb szállítására alkalmas. Remélhető, ez az újítás is papírra kerül majd, hogy — illetékes helyre eljuttatva — másutt is alkalmazhassák. Bár tél van, a gépjavítók most is keményen dolgoznak azért, hogy idejekorán üzemképessé váljanak a gépek, gépi-, valamint szállítóeszközük. Mert a tavasz megkérdezi, mit tettek a télen, hogy az 1986-os év is gyümölcsöző, eredményes legyen. Kicsi település Dunatőkés (Dunajský Klatov), mely közigazgatásilag Pozsonyeperjes (Jahodná) nemzeti bizottságához tartozik. Am jelentősége túlnő a település határain: ezt jórészt az eredményesen, sőt, példamutatóan működő állami gazdaságnak köszönheti, élén Hajtman István mérnökkel, az igazgatóval. A kerület gazdaságainak élmezőnyébe tartozik, s 513 dolgozónak nyújt tisztes munka- és kereseti lehetőséget ez az állami gazdaság, jóllehet, sajátos problémákkal küzd, a céltudatos gazdaságvezetésnek, a Jól felkészült szakembergárdának és a dolgozók fegyelmezettségének, magasfokú Igyekezetének Is betudhatók a kétségkívül jó eredmények. A beszélgetés lendületes, tartalmas. Akaratlanul is felszínre jut, hogy itt bizony új szemléletmód dívik. Vagyis hamar megértik: a haladó módszerek, eljárások viszik előbbre a fejlődést. A tudományos-műszaki haladás ütemgyorsítása nem képzelhető el másként, mint a szellemi erőforrások maximális kiaknázásával, a tudás, a kincset érő megannyi tapasztalat termelőerővé alakításával. A megszokott, kitaposott út egyre járhatatlanabb... Viszont a még kttaposatlan útra térés az, amely a jeleniegi körülmények között (ha nehezebben és több fejtöréssel), de előbbre visz. A felmerülő problémák ily módon könynyebben megoldhatók. De hagyjuk az elmélkedést! Miről Is van szó? Arról, hogy ebben az állami gazdaságban a lépésváltás már évekkel ezelőtt bekövetkezett. — Közösen hoztuk létre — járásunkban elsőként — az AGROFRIGOR közös mezőgazdasági társulást — sorolja Hajtman elvtárs —, az agrokémiai vállalatot, a húsipari társulást, az AGROPROGRES-t, az Agrostav-ot és a nyitral (Nitra) keltetőüzem Is hat állami gazdaság összefogása alapján jött létre. Helyben vagyunk. Ezzel azonban a sornak még nincs végei Ki folytatja? Nem más. mint Vontszemű Frigyes, a gazdaság főüzemgazdásza: — Nagy szükségünk van egy korszerű egészségügyi központra: mind a lakosok, mind gazdaságunk dolgozói szempontjából. Mi mást tehettünk? Amivel egyedül a hnb képtelen megbirkózni, az háromnak megmegy. Hozzájárul a hely! efsz és ml, vagyis az állami gazdaság, Az összevont pénzalapba gazdaságunk 1 millió koronát ad. így, közös erőfeszítéssel tető alá juthat az egészségügyi központ. Természetesen, önkéntes társadalmi munkát Is Igényel majd az építkezée, ami alól ml sem vonjuk ki magunkat. Am téved az, akt azt hiszi, hogy a megértés, a felbuzdulás, az adakozás lángja ezzel kihunyt. A Sidőnia nevű ptonírtábor építéséhez is 300 ezer koronával hozzájárulnak, hiszen közügyről van sző. ' 'Aztán ismét Hajtman elvtárs foly-' tatja a tájékoztatást. — Mfg más gazdaságok megszüntették, ml már több mint húsz éve üzemeltetjük Felsőpatonyréten (Horný Potôň-Lúky) az egy-, Tőkésen pedig a kétosztályos óvodát. Ez ts költségráfordítással jár. A módszertani irányítás természetesen a jnb Illetékes osztályára hárul. Hozzáfűzhetem még: a tőkési óvodába nem csupán az alkalmazottaink gyerekei járnak. S étkeztetésüket gazdaságunk üzemi konyhája látja el. Maradjunk még egy kicsit a szociális gondoskodás talaján. Az állami gazdaságnak nemcsak a legifjabb honpolgárokról kell gondoskodnia, hanem a fiatalokról és a felnőttekről Is, akiket munkaerőként tartanak számon. — Gazdaságunk több mint másfél millió koronát fordított 1985-ben a dolgozók szociális-kulturális Igényelnek a kielégítésére ... — újságolja a főüzemgazdász. — Ebből csupán az üdültetési költség 160 ezer korona volt. Természetesen a 150—160 dolgozó bel- és külföldi üdültetésének a költsége közvetve megtérül. Éppen azáltal, hogy dolgozóink a lehető legjobb eredmények elérésére törekszenek, így viszonozva a róluk való gondoskodást. Aztán azzal hozakodik elő, hogy a dolgozóik közétkeztetése jó mederben halad. Általában a dolgozóknak mintegy fele étkezik naponta az üzemi konyhán, de nyáron ez a szám 400-ra is felszökik. Azáltal, hogy a meleg ebédet a munkahelyekre szállítják, sok időt megtakaríthatnak, munkavégzésre fordíthatnak. — A teljes konyhai kapacitás hasznosítására törekedve a sósszigaíieknek (Solaryj és a búslaki tangazdaság dolgozóinak (kb. 70—80 fő) is étkezési lehetőséget nyújtunk — folytatja a gazdaság „pénzügyi szakembere“. — Az ez irányú szocialista versenyben a nagyon megtisztelő I. helyet vívtuk ki. Nagy kár, hogy a konyhai berendezések, gépek beszerzése fölöttébb körülményes és hosszadalmas... üt év is eltelik, míg valamihez hozzájutunk ... A gépipar figyelmébe ajánljuk! jó lenne, ha a fokozódó Igény kielégítésére törekednének. Annál Is Inkább, mert másutt hasonló problémák épp az 6 „jóvoltukból“ megoldatlanok. A beszélgetés során még szót ejtünk a víz- és környezetvédelemről, amely Itt különösképpen az előtérben szerepel. Megtudjuk, hogy a 7. ötéves tervidőszakban összesen csaknem 75 millió koronát fordítottak beruházásokra, bővített újratermelésre, valamint vfz- és környezetvédelemre. — Nincs pardon! — kapcsolódik ismét a beszélgetésbe Hajtman elvtárs, az igazgató. — Tavaly kétszer ts megleptek minket a víz- és környezetvédelmi ellenőrzés emberei. Szerencsére nem sok dolguk akadt. A gépjavító és -karbantartó központ szabad tere Is betonozott, úgyhogy a talajvízszennyezés szinte kizárt. Nemcsak eddig, a közeljövőben Is azon munkálkodunk majd, hogy a víz- és környezetvédelem elvárásainak következetesen eleget teliessünk. A beszélgetést rövid terepszemle követi. Megtekintjük a tőkési óvodát, A tágas udvaron az első hóból 3 hóembert gyurmáltak a kis lurkók, még a látogatásunk előtt. Éppen szundizás közben toppanunk be. Molnár Erzsébet óvodavezető hevenyében arról ad áttekintést, hogy a 32 ovis nevelése és felügyelete jiégy szaképzett óvónőre hárul. A játékokról az állami gazdaság gondoskodik. Az óvoda-' épület világítását korszerűsítették. Központi fűtésesek a termek, ahol barátságos meleg honol. Negyedévenként a körzeti orvos, Kozmáiévá doktornő ellátogat a gyerekek közé. Fogorvos is rendszerint a tiszteletét teszt. Korcsoportok szerint fluortablettákat fr elő a gyerekek részére. Elköszönünk, békén hagyva az alvó lurkókat. A 12 munkaerős tésztaflzem asszonyait munka közben lepjük meg. akik serényen teszik a dolgukat Székács Mária csoportvezetővel az élen. — Mivel a rendelésnek mindenképpen eleget szeretnénk tenni — mondják a vezetők —, latolgatjuk a napi két műszakra való átállást. Hamarjában megtudjuk még, hogy a jugoszláv gyártmányú gépek megbízhatók, jó minőségű — tíztojásos— tészta készíthető általuk, melynek valóban nagy a keletje. — A tésztaüzem létrehozását kéť dolog is sürgette: a nők könnyebb munkába állítása, mely nem lehet közömbös számunkra; másrészt meg a tojástermelésünk nagyméretű, s ily módon Is hasznosul. Tulajdonképpen csak próbaüzemeltetésről beszélhettünk eddig. Az új év elejétől bevezetjük a brigádszerű szervezést és jutalmazást. Erre különösképpen adottak a lehetőségeink — fejezte be a beszélgetést az igazgató. Eredményes, jé munkát kívánva elköszöntünk a tésztaüzem aranykezű asszonyaitól, akik úgy Igyekeznek, hogy a tőkési tészta — gyártmányuk — jó híre eljusson szerte az országba, s ne csorbulhasson. Ezt jó minőségű munkájúkkal, hozzáértésükkel szavatolják. (kovács) Domonkos László műhelymester munkatársával egy újítás gyakorlati kivitelezését beszéli meg (A szerző felvételei)
