Szabad Földműves, 1986. január-június (37. évfolyam, 1-26. szám)

1986-05-31 / 22. szám

1986. május 31. .Szabad földműves, 11 megóvása énfeüesi TTosszú ideig nem vettük ko­molyan a környezetvédelemmel foglalkozó szakemberek külön­böző intelmeit, s ennek követ­kezménye, hogy szinte minde­nütt az egész világon, akarva akaratlan előtérbe kerültek az egészségesebb, szebb emberibb környezet kialakításának, illet­ve megóvásának kérdései. Az emberiség azon igvokezele so­rán. hogy meggyorsítsa a tudo­mányos-műszaki előrehaladás folyamatát, valahogy megfeled­kezett a káros következmények hatása elleni védekezésről. Sok helyütt hallhatunk. olvasha­tunk arról, hnev égitestünkön átlagosan hánv percenként pusztul el a növény-, illetve az állatvilág egy-egv képviselőié. Elérkezett az ideie tehát an­nak. hogv az eddigieknél job­ban odafigyeljünk környeze­tünk megóvása szempontjából fontos kérdések tisztázására. 'A gazdasági fejlődés gvors ütemével szemben jelentős lé­péshátrányba került a környe­zetvédelem. A károk felbecsü­lése sem olvan egyszerű, s ak­kor a károk megelőzéséről még nem is szóltunk. Szinte az egész világon, de főleg az ipari és mezőgazdasági szem­pontból fejlett országokban okoz társadalmi problémát a környezetszennyezés mértéké­nek csökkentése, a károk hely­rehozatala, a környezetkímélő technológiai eljárások műszaki és anyagi felételeinek mielőbbi megteremtése. Hazánkban is egvre nagyobb figyelmei szentelnek a környe­zetvédelem szempontjából is időszerű feladatok megvalósí­tásának. Ebből a nem könnyű munkából a maguk módján a szakfilmck készítői is évek óta kiveszik részüket. Az idén im­már tizenharmadik alkalommal rendezték meg az Ekofilm el­nevezésű. környezetvédelemmel kapcsolatns filmek, videofelvé­telek és tévéműsorok nemzet­közi versenyét. Máius 19-e és 23-a között Ostrávában, a bá­nyászok Szakszervezeti Házá­ban sorra került szakmai meg­mérettetésen több mint 140 fil­met — ebből 37 videofelvételt értékelt a szakmai zsűri. A fesztiválon való részvétel is bizonyítja, hogy az Ekofilm az elmúlt 12 évfolyam során nem­zetközi szakmai rangot, elisme­rést szerzett a környezetvéde­lemmel foglalkozó szakembe­rek körében. A hazai 35 versenyfilm és a szocialista országok filmújdon­ságai mellett nem hiányoztak a nvugati tőkés államok képvise­lői sem. Az Amerikai Egyesült Államokból 11, Nagy-Britann'á­­ból és az NSZK-ból 8—В alko­tást neveztek be a versenybe. Összesen 25 ország, valamint az ENSZ Élelmezésügyi Szerve­zete képviseltette magát a 13. filmfesztiválon. Első ízben vett részt a bemutatón Bolívia. Al­géria. a Kínai Népköztársaság és a Fiilöp-szigetek. Librise Novntnának, a feszti­vál igazgatójának véleménve szerint szerencsésen választot­ták meg az idei évfolyam köz­ponti téma ját. amelynek címe a Környezetvédelem és az egész­ség volt. A témakör a környe­zetvédők egyik legvitatottabb területére összpontosult. így nem csoda, a válogatóbizottság tagjai nem unatkoztak a fil­mek véleményezése során. Vé­gül is a kiválasztott filmek többsége nagyon érdekesen tol­mácsolta a iilm készítőinek vé­leményét, tükrözte szakmai ál­láspontját. A fesztivál szerve­zői a korábbi évfolyamok so­rán felvetett problémákkal kapcsolatos témák tárgyalását szorgalmazták. Ennek a tudatos előkészítésnek köszönhetően a korább: évek során is jelentős, találóbban kifejezve, kulcsfon­tosságú feladatokkal foglalkoz­tak a szakfilmek hazai és kül­földi képviselői. A környezetvédelmi témájú filmek nemzetközi seregszem­léjét nemcsak egy szűk kör képviselői, a szakemberek te­kintették meg. A több hetven való vetítésnek köszönhetően az idén a megszokottnál jóval többen nézték .meg a filmeket. Azok számára, akiket részlete­sebben érdekel a témakör, s nem vehettek részt az nstravai bemutatón, szintén lehetőség nyílik a filmek megtekintésére. A Csehszlovák Tudományos- Műszaki Társaság kerületi köz­pontjai is minden bizonnyal élnek a lehetőséggel és kiköl­csönzik a nagyobb nyilvános­ság számára érdekesebbnek ígérkező filmeket. A hagyományokhoz hűen az idén is — a későbbiek folya­mán — műsorára tűzi a Cseh­szlovák Televízió a díjnyertes filmek bemutatását. így az ér­deklődök otthon is megtekint­hetik az idei fesztivál verseny­filmjeit, megismerkedhetnek az új környezetvédelmi eljárások­kal és módszerekkel. A nem­zetközi filmbemutató minden évben nagyszerű alkalom arra, hogy a résztvevő országok képviselői, környezetvédelem­mel foglalkozó szakemberei a filmek megtekintése mellett széles körű szakmai megbeszé­léseken cseréljék ki ezen a té' ren szerzett tapasztalataikat. Jan Smnlík professzor, a vá­­lasztóbizottság elnöke az Fkn­­filmre elküldött valamennvi al­kotást természetesen megtnk n­­tette. Véleménye szerint a film lehetőségeit és módszereit hasznosítva, számos szerzőnek sikerült valóban figyelemre méltó körnvezntvédelmi témá­jú filmet forgatnia. Nagy ér­deklődési keltett többek között a Milyen áron? című angol versenyfilm. A szerző az olyan korszerűnek hevezett termelési módszerek, illetve technológiai eljárások hasznosságát vonta kétségbe, amelyek csak a ter­melési mutatók növelését ered­ményezik, s a környezetszeny­­nyezés mértékét negatívan be­folyásolják. Hasonló témát dol­gozott let az egyik NSZK-beli film alkntója is. aki az egész­ségre kárns hatású vegyi fo­lyamatok ésszerűsítését sürget­te. A hazai szakfilmek közül megemlítjük a Bioflor-Bioflot címűt, amely a szennyvíztisztí­tó berendezések működését, társadalmi és ökológiai jelen­tőségét mutatja be több szem­léletes példa segítségével. A korábbi évfolyamokhoz ha­sonlóan az idén is nagy figyel­met fordítottak a szervezők a fesztivál központi témájához i kapcsolódó szemináriumok és szakmai megbeszélések rende­zésére. Az ipari és mezőgazda­sági üzemek munkabiztonsági kérdéseivel, s általános vonat­kozásban a munkahelyi kör­nyezet időszerű kérdéseivel Foglalkoztak behatóan a téma hazai és külföldi képviselői a Sznkr-ervezatek Házának kis­termében. A vízszennyezés mértékének csökkentése címmel a vízgaz­dálkodási szakemberek, vala­mint az inari üzemek képvise­lni beszámoltak a knve'kező évekro szóló környezetvédelmi programok előkészítésének me­netéről. és ismertették az öko­lógiai létps;*mények tervezett átadási idejét. Az élelmiszer-ipari feldo'go­­zás során gyártott termékek evészségiigvi vonatkozású kér­déseiről a Szövetségi Mezőgaz­dasági és Élelmezésügyi Mi­nisztérium. valamint az élelmi­szer-ipari kutatóintézet képvi­selői tartottak érdekes elő­adást. Naevon jő ötletnek bi­zonyult már a korábbi évek során is. hogv az értekezletek, szemináriumok és szakmai megbeszélések anyagát közzé­teszik a fesztivál szervezői, s a kiadványt cl juttatták az illeté­kes szervezetek képviselőiek. Igv lehetőség nyílik arra. bngv a seregszemle alkalmából ren­dezett szemináriumok anvagát a gyakorlati munka során is hasznosíthassák a szakembe­rek. Az idei fesztivál résztvevői is meggyőződhettek arról, lmev a tudományos-műszaki haladás gyakorlati vívmányainak alkal­mazása során sem szabad szem, elöl téveszteni a környezetvé­delmi szemponlókat. A továb­biakban is a kornvezetkímélő termelés bevezetését, a' kevés hulladékkal járó technológiák kidolgozását szorgalmazzák a környezetvédelmi szakemberek. Továbbra is legfontosabb alap­elv a megelőzés, amelv mind’g kisebb anyagi és szellemi be­ruházást igényel, mint a károk helyrehozása. A filmbemutató résztvevői reménviiket fejezték ki. hogy az Ekofilm idei évfo­lyama is hozzájárul az olyany­­nyira szükséges tudatformálás­hoz. amely nélkül nem lehet­séges a tartós sikerek elérése. BÄRDOS GYULA Az ellátás javítása (Kalita Gábor illusztrációs felvételei A Nvngat-szlovákiai Sütőipari Vállalat nyitrai (Nitral üze­mének 1983-től Nemesócsán (Zemianska Olüa) is működik egv részlege, amelv finom. Ízletes kenyérrel látja el Gútát (Kolá­rovo). valamint a tíz környező községet. Amint azt az üzemegység vezetőiétől, Lebó Boldizsártól megtudtam, három műszakban készíti a kenyeret a 15 tagú kollektíva. Az egyes műszakokat Cseh Tibor. Kovács Tibor és Kelemen László pékmesterek irányítják. Műszakonként közel két tonna kenyeret sütnek, s így hozzájárulnak a Komáromi f Komárno 1 lárás alapvető élelmiszer-ipari termékekkel való folyamatos ellátásához. Mivel a Nemesócsán készített kenvér iránt nagy a kereslet, sokszor csak komoly erőfeszítés ellenére tudnak az igényeknek eleget tenni. A dagasztáson kívül min­dent kézi erővel végeznek, pedig a kollektíva kétharmada a gyengébb nem képviselői közé tartozik. A mintegy 25 ezer fogyasztó mér közei három éve dicséri terméküket, ezért nem véletlen, hogv Lebó Boldizsártól a minő­ségről érdeklődtem: — A hazai normák megfelelőek, csak azokat sz'gorúan be kell tartani. Nagyon fontos a kollektív szellem, s természetesen a becsületes munkavégzés. Eddig még egyetlen reklamációt sem kaptunk a fogyasztók részéről, s ez magáért beszél. Remélhetőleg az elkövetkező időszakban is élvezni fogjuk vásárlóink bizalmát. Mindent megteszünk ennek érdekében. PAVEL PLAVEC Egy marék lencse Ezzel a címmel jelentkezünk majd Időnként, ha bevásárlási kurtítunk közben dicséretes, vagy bosszantó jelenséggel ta­lálkozunk. Hogy miért éppen ezt a címet választottuk? Néhány évvel ezelőtt még mit nem adtunk volna érte. ha lett volna. Talán odáig nem mentünk volna el, mint Ezsaú az 6 egy tál lencséiért, de elég volt a tudat, hogy hiánycikk, szinte úgy tűnt, legkedvesebb ételünk a lencseleves, a len­csefőzelék ... Most? Szó se róla, megeszi az ember. Néha­­-néha. Mert sokat és méltán dicsért termelőink jóvoltából már van belőle elég. Annyi, hogy még válogathatunk is. A nagyszemű, elsőosztályú prak­tikus csomagolásban, átlátszó zacskóban. Es a másodosztályú, egykilós csomagolásban, közön­séges papírzacskóban. A vevő nézi az egyiket, forgatja a má­sikat, majd szerényen oldalra hajtott fejjel megkérdezi az eladót: — Másféle nincs?... Az, nem éppen jókedvében, fáradtan és ezerféle kívánság­tól gyötörten. epés udvarias­sággal halkan válaszol: ■ — Csattanó maszlaggal nem tartunk... Hát így vagyunk egymással. Mindig más kéne, jobb és újabb. Es sokszor akkor sem szólunk, ha csupán a szemé­lyes tehetetlenség miatt nem jutunk hozzá ehhez ahhoz. Az­tán hol a vevő robban, hol az elárusító. Ezeket a jelenségeket mind­annyian éljük, szemléljük. Szen­vedő alanyai vagyunk mint vá­sárlók, vagy mint eladók. Kö­zünk van hozzá, nemcsak mint fogyasztóknak, sokszor mint termelőknek is. Ezért — ha kedvük van hozzá — tartsanak velünk. Termelők és fogyasz­tók. eladók és vásárlók. Válo­gassuk a „lencsét“, nehogy vé­letlenül benne maradjon a „csattanó maszlag“. HIGIÉNIA Az aprócska boltban üres lá­dák hegyei tornyosulnak. Mel­léjük préselőüve türelmesen nyomul előre a vásárlók sora. Mozgás támad: megérkezett a friss áru. — Helyet, utatI A boltvezető és a személyzet mozgékonyabb tagjai indulnak, hogy kivigyék a ládákat. A felsőket viszik, az alsókat húzzák. Nyoma marad a nyirkos kövön, kint szemerkél az eső,'sietni kell, meg ne áz­zon a friss péksütemény. Az üres ládák helyébe könnyed mozdulattal emelik be a szállí­tók. Ök jobban bírják, férfiak. Már bent van a tej, a kenyér is. Ekkor csattan jel a fehér­­köpenyes vezetőnő hangja: — Nem, nem írom alá, csak ha megszámoltam. Múltkor is becsaplak húsz kiflivel! — hányok, számoljuk! — Gyorsan a köre hajít két üres ládát, mellé tfz illatozó kiflivel érkezetteket. Összedörzsölt nem éppen frissen mosott tenyerét. Es számolnak. Ahoqyan a k>-be cipelésből oriapencl&rültek. Gyor­san és ügyesen. A láda olda­lán felfröccseni sár, csatok. A várakozók megadóan nézik a műveletet, együttérzően szem­lélik a munkától, cipeléstől pi­­pihegő eladókat, lyukacsos al­jú ládákat, a jóillatú péksüte­ményt. fis lassan, szégyenkez­ve visszagyúrik táskájukba a kenyér, a kifli védelmére elő­készített műanyag tasakokat, mikrot énzacskókat. NEMZEDÉKI ELLENTÉT A középkorú asszony felcsil­lanó szemmel nyugtázza a kel­lemes meglepetést: helyben, a hentesüzletben műanyag tasa­­kot is kínálnak egy korona öt­ven fillérérértl Eszébe jut az az idő, amikor qyermekzseb­­kendönyi papirosra csapták a véres húsokat — vidd ahogy tudod. Hát ezt is megértük! Vi­szi boldogan a táskáját, már nem kell félteni ruhát, egyéb holmit, így kell ezt... Otthon diadalmas arccal vágja az asz­talra a fehér csomagot, s mond­ja, lám, milyen előzékenység, milyen jó ötlet. Húszéves gyermeke, a min­dentudók fölényével higgadtan jegyzi meg: — Most ettől kell úgy oda­lenni? Pénzért adták, nem? Ha teljesen természetesen, minden vásárlónak, mint higiénikus csomagolást, az áru részeként nyújtanák — akkor igenI l.ehet, hogy még azt is meg­érem? — töprengett a vásárló, akinek a kedvét ezzel sem le­heléit elvenni, fis nagyvona­lúan csak annyit mondott gyer­mekének: — Tudod mit, engedd meg, hogy mi ennek is örüljünk. Á- minek ti akartok örülni — azt verekedjélek ki ti, magatok­nak ... H. Mészáros Erzsébet FYTOVIT •— levéltrágya a növények klnrózisa ellen ZINKOVIT és ZINKOCH — cinkel tartalmazó cseppfolyós műtrágya a mezőgazdasági növénykultúrák és a gyü­mölcsfák minőségi fejtrágyázására

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents