Szabad Földműves, 1986. január-június (37. évfolyam, 1-26. szám)
1986-05-24 / 21. szám
6 SZABAD FÖLDMŰVES 1986. máius 23, A A érintése rén még határozottabb minőségi változásra került sor. A festő tájképeinek többsége a búza. a kenyér, a föld színében jelenik meg. ezzel Is kifejezve azt a valódi kötődést, ami köti az alkotót a tájhoz, az élethez, valóságunkhoz. Egv sík vidék tájaival, vén fűzfákkal. emlékeket őrző faluképekkel ismerkedhettünk Kocsis Ernő kiállításán nemrég a Gaiántai (Galanta) Művelődési Ház kiállítótermében. A festőművész a tőle megszokott téma körben állította ki 37 képét, melyek szinte méreteikben is alkalmazkodtak az aránylag szűk kiállítóteremhez. Habár a festő munkásságát sokunk számára nem kell külön bemutatni emlékeztetőül hadd pillantsunk vissza pályájára: Kocsis Ernő 1937-ben született Štúrovóban. Középiskolai tanulmányai után a Nyitrai (Nitra) Pedagógiai Fakultáson szerzett diplomát, majd a prágai Károly Egyetemen doktorált. Jelenleg az „alma materiében. Nyitrán tanársegédként oktatja diákjait ralzra és a képzőművészet alapismereteire. A festő-pedagógus 1967-től kezdődően állít ki, első önálló kiállítása 1972-ben volt a komáromi (Komárnol Duna Menti Múzeumban. Azóta az értő közönség összesen kilenc önálló és számos csoportos kiállításon ismerkedhetett meg műveivel. Mivel Kocsis Ernő alkojásait több kiállításon is láthattam már. kellő összehasonlítási alap birtokában mondhatom: Kocsis Ernő az alkotói vívódások korát éli. Míg például a gaiántai kiállításának anyaga többségében Kocsis hagyományos alkotói stílusában készült — a hasonló. „lebontott“ tájképekkel számos kiállításon találkozhattunk —. már néhány olyan alkotásra is felfigyelhetett az értő szem. amelvek lépésváltásról tanúskodnak. Egyelőre azonban maradjunk azoknál a hagyományos stílusban készült festményeknél, melyek az alkotó eddigi pályafutásának jellemzői. Kocsis Ernő festészetének — a tájkép-megielenítéé mellett az egyik fő motívuma a nagybetűs ÜT. Űt az anvaföldhöz. út a nyugalom, a fennmaradás, az emberség, a megértés felé. Erről tanúskodnak azok a határozott, de emellett lágy színfelületek. melyekkel Kocsis a szülőföldet érinti meg. Akkor, amikor Kocsis Ernő egyik tíz évvel ezelőtti kiállításáról írtam, tettem egv megállapítást: Kocsis fest. ménveiről sugárzik az intelligencia, a gondolati alapú alkotásmód jele. Ezt a véleményemet a mai napig fenntartom, hiszen az 1976-os komáromi kiállítása óta az említettek teAz írás eleién jeleztem azt. hogy Kocsis alkotó módszereiben a lépésváltás jelét véltem felfedezni. A* alkotó legújabb művei tanúskodnak erről, azok a munkák, melyek már nem az évtizedek során begyakorolt mozdulatokkal készültek, hanem a mívesebb, gondolatilag gazdagabb alkotásmód a jellemzőjük. A városképek mellett felfigyeltem egy képre, amely nagy távlatok fényében tünteti fel az alkotót: „A hajógyárban“ című alkotás teljes megjelenésében figurális kompozíció, amely dokumentum-erővel bír. s az újat hozó. a korszerűért küzdő ember mindennapjait ábrázolja. A hatalmas hajótest mellett pici emberalak köszörüli egyenesre a hegesztések nyomát. Ám ez a'figura mozdulataival, szikrát hányó masinájával óriássá növekszik a majdan tengereket szelő, háznvi hullámokkal is könnyedén megbirkózó hajó mellett. Az előtérben tanácskozó két munkás az újért való küzdés. a töprengés jelképe. Olyan hősök ezek. akik nem torpannak meg az akadályok előtt, hanem ésszel, értelemmel kívánnak előbbre lépni a munka frontján, újat hozni az élet minden területén. Természetesen nemcsak Kocsis művészete. hanem az egész európai képzőművészet „mozgásban van“ napjainkban. Arról van tulajdonképpen szó. hogy a mai modern művészet megelőzte a korát. így a mai kor embere, a befogadó — lehet, az ismeretterjesztés bűne is ez — nem képes lépést tartani korunk művészetével. Ám ennek ellenére is az alkotókat további útkeresésre kell bíztatnunk, hiszen eredetiség, korszerűség nélkül a képzőművészet csak „félmüvészet“ marad. Kalita Gábor + A hajógyárban (olaj) Fesztiválra / Már harmincegy éve aktív közös munka köti össze a lelkes kultúrdnigozókat, alkotóművészeket a Zselizi (Želiezovce) Országos Művészeti Fesztivál eseményeivel. A népművészeti fesztivál rendezvénysorozata bemutatója a folklórmozgalom célkitűzéseinek, megfelelő lehetőséget ad csoportjainknak művészetük nyilvánosság elQtti bemutatására. Egyúttal alkalom arra is, hogy felmérje és összehasonlítsa a fesztivál fejlődési szakaszait, irányát és a jelenlegi színvonalat. A népművészeti fesztivált lelkes emberek hozták létre, akik megérdemlik a társadalmi megbecsülést. Ám nemcsak azok érdemeinek dicséretet, akik eszmeileg és szervezésileg biztosítják, hanem főleg azok, akik alkotó tevékenységükkel rendszeresen kutatják és színpadra állítják népművészetünk gyöngyszemeit. Egyik a másik nélkül nem hozhat létre olyan seregszemlét, mint amilyen a mi népművészeti ünnepünk. A népművészeti fesztivál a nép által létrehozott szépségek bemutatója, bizonyítéka annak, hogy tiszteljük elődeink kultúrhogyumányait, amely hagyományokat rendszeresen ápoljuk és nemesítjük. Kifejezője annak, hogy ezt az örökséget az újabb nemzedékek hogyan Sajátítják el, miként nyilvánítják ki iránta érzett szeretetüket és az új feltételek mellett miképpen fejlesztik tovább. A művészi alkotásokon keresztül hagyományaink megismerése azt jelenti, hogy megismerjük népünk történelmét, az értékek elsajátítása nagy jelentőségű a barátság és osztályöntudat erősítésében és nem utolsósorban az emberek érzelmi világának fejlesztésében. A Zselizi Országos Népművészeti Fesztivál valamennyiünk számára ünnep, és mi ezt az ünnepet nagy tiszteletben tartjuk, hisz erre áldoztunk szabadidőnkből megszámlálhatatlan órákat, és az itt megvalósuló személyes és kollektív találkozások élménygazdagítóak. Az elmúlt hónapokban fokozott munkatempó jellemezte a Zselizre készülő néptáncegyüttesek munkáját, mivel április közepén került sor műsoraik válogató bizottság előtti bemutatására. A Csemadok KB új formát választott az együttesek kiválasztására. Három területi elődöntőt rendezett Kelet-, Közép- és ,Nyugat-Szlovákiában. Bizonyítást nyert, hogy az új módszer tökéletesen bevált, mivel az együttesek rákényszerültek arra, hogy becsületesen felkészüljenek, műsorukat teljes pompájában mutassák be. a közönség pedig gazkészülünk dag, jó színvonalú összeállításokban gyönyörködhetett. A területi döntők szervezésében és rendezésében jelesre vizsgázott a Csemadok lpolynyéki (Vinica nad Ipľom) Helyi Szervezete. A lelkes szervezők telt házat biztosítottak a szereplőknek, akik színvonalas műsorral hálálták meg a vendéglátók kedvességét. Sajnos, épp az ellenkezője volt a diőspatonyi (Orechová Potôh) szervezés. Az illetékesek, akik feladata lett volna az előkészítés, sajnos, félvállról vették ezt a feladatot, és így történhetett meg, hogy az együttesek üres nézőtér előtt mutatták be egyébként nagyon színvonalas műsorukat. A Zselizi Országos Népművészeti Fesztiválra tizenhárom együttes nevezett be. A válugató bizottság javaslata alapján a következő kilenc együttes vesz részt a fesztiválon: a Csemadok Kassa (Kosice) Cjvárosi Helyi Szervezetének Üj Nemzedék táncegyüttese, a Királyhelmeci (Krát. Chlmec) Városi Művelődési Ház Bodrogközi Népi Együttese, a Csemadok Rozsnyói (Rožňava) Helyi Szervezetének Búzavirág táncegyüttese, a Csemadok Fülekpüspöki (Fifakovské Biskupice) Helyi Szervezetének Palóc táncegyüttese, a Csemadok lpolynyéki Helyi Szervezetének Hont táncegyüttese, a Komáromi (Komárno) Szakszervezetek Háza Hajós táncegyüttese, a Csemadok Ekeli (Okoliőná n/0) Helyi Szervezetének Ekeli Summások tánccsoportja, a Csemadok Somorjai (Samorín) Helyi Szervezetének és a Városi Művelődési Ház Csalié Népművészeti Együttese és a Dunaszerdahelyi (Dunajská Streda) Városi Művelődési Ház Csallóközi Dal- és Táncegyüttese . Az országos népművészeti fesztivál ösztönzőleg hat az új műsorok alkotásában, mely az elkövetkezendő időben gazdagítja a meglévő műsorok széles skáláját. Ezek a műsorok, amelyek az eredeti folklőrhagyományokból táplálkoznak, hozzájárulnak népünk kultúréletének gazdagításához. Bizonyítéka annak is, hogy általánosan lényegesen megváltoztak a művészet alapfeltételei, a népművészet fejlődésében pedig különösen. A népművészet rohamos fejlődése, minőségi foka összefügg hazánk üj társadalmi fejlődésével, szocialista átalakulásával. Társadalmunk mindezt hatékonyan támogatja. a széles néptöraegek pedig csodálják és tovább fejlesztik. Eszmei, esztétikai és etikai értéke pedig hatalmas. Közös ünnepünk felemelő érzéssel tölt el bennünket, mert a dal, a zene és a tánc — a szabadság jelképe.____Czingel László MEGKEZDŐDÖTT A DOLGOZOK NYÁRI FILMFESZTIVÁLJA ilaszték a mozivásznon A * W Boí ifin fe- A Alig néhány nappal ezelőtt, május 22-én kezdődött meg a dolgozók Idei nyári filmfesztiválja. Az ünnepélyes megnyitóra Szlovákiában Bratislavában került sor. amelyet követően elsőként a Zsuzsi szökőkútja című szlovák filmet mutatták be a fesztivál gazdag kínálatából. S hogy ez a kínálat valóban bőséges és változatos, arról már néhány adat is meggyőzhet bennünket: a fesztivál két hete alatt összesen tizennégy film kerül vetítésre, Szlovákia 25 városában. A válogatás arányos volt, hiszen az alkotások között — a már említett szlovák filmmel együtt — három hazai filmet találunk; további öt szocialista országok, hat Pedig kapitalista országok stúdióinak terméke. Mivel a fesztiválfilmek gyakorlatilag mindenki számára könnyen hozzáférhetőek lesznek, legyen szó városi vagy falusi lakosról, a választás megkönnyítése érdekében néhány filmről az alábbiakban rövid tartalmi előzetest adunk. Kezdjük a sort a Zsuzsi szökőkútja című alkotással, éspedig nemcsak azért, mert maga a fesztivál is ezzel kezdődött, hanem elsősorban azért, mert színvonalasan szórakoztatónak ígérkező filmről van szó. E. Gašparová regénye alapján készült és témája — a készítők bevallása szerint — „a szerelem, a motorok és az isteni frizurák“. Mindebből selíhető már. nogv a főszereplők — fiatalok. Az alapiskolát éppen befejezett kislány fülig szerelmes lesz. ami persze mindenkivel megeshet; rosszabb viszont, hogy az egész családja, a nővérét is beleértve, görbe szemmel nézi ezt az ifjonti fellángolást. És ahogy az ilyenkor — főleg a filmekben — lenni szokott: csökönyössége olyan helyzetekbe sodorja, amelyekben kénytelen elszenvedni az első alapos leckéket a nagybetűs Élettől. Megtanulja viszont megkülönböztetni a jót a rossztól, felismerni az igazi emberi értékeket. V<? Az Cjbor című cseh alkotás tulajdonképpen egv filmtrilógia harmadik része. Az első két rész (Forr a bor. Érett bori után az alkotók most a falu legújabb kori történelmével ismertetnek meg bennünket, tipikus cseh humorral színezve. A történet lényégében arra épül. hogy a régi. a megszokott sehol sem adja át zökkenőmentesen az újnak, a legkevésbé faluhelyen ... Mert mi történik olyankor. ha egv kis falu szövetkezetének élére úi elnök kerül, aki igyekszik meghonosítani a modern kor vívmányait? Kiderül a filmből, amelyet Václav Vorlfček rendezett, s amelynek a szereposztása valóban parádés: František Filipovský, Vladimír Mensík, Iva janžurová és így tovább ... VS> Első helyen szólunk viszont a szereposztásról a látszani, minden áron című magyar film esetében. Néhány név a listáról: Maggy Smith, Adolph Green, Elke Sommer... A kitűnő gárda. Makk Károly rendező karmesteri Pálcája alatt egv művészházaspár életét eleveníti meg előttünk. A nő ismert hollywoodi rendező, a férfi ugyancsak ismert színész, aki azonban mégsem kapia meg feleségétől annak új filmje főszerepét. Az ok — mint az bizonyára selthető — a féltékenység ... Az események sorozata azonban végül is meggyőzi a nőt férje kivételes tehetségéről, s ami még fontosabb: szerelmük erejéről és a kölcsönös bizalom fontosságáról. V<? Idillien kezdődik a Motel című mexikói film., hogy aztán többszörösen is drámába torkolljon. Egy fiatal, házaspárnak elege lesz a neurotikus városi életből, és elhatározzák, hogy hátat fordítanak a lármás, büdös nagy emberi hangyabolynak, a nagyvárosnak. Megvásárolnak egv gyönyörű természeti környezetben fekvő motelt. ahoT kezdetben valóban úgy is érzik magukat, mint a Paradicsomban. A magány és az állandó összezártság azonban a felszínre hozza jellembeli fogyatékosságaikat, s egyre nehezebben bírják elviselni egymást. Ráadásul hamarosan anyagi gondjaik is támadnak, ami csak súlyosbítja kettejük amúgy is egyre romló viszonyát. Éppen ezekben a napokban érkezik a motelbe egy. dúsgazdag idős hölgy, s a házaspár nem tud ellenállni a kísértésnek... Megölik az asszonyt, és elrabolják minden vagyonát. A nyomozás ugyan soha nem deríti fel a tetteseket, azok fölött azonban saját lelkiismeretük mondja ki az ítéletet... VC? A maffiáról szóló filmek tömkelegét szaporítja a Szicíliai összekötő című olasz alkotás. A történet középpontjában ezúttal két fivér áll, amelvek közül az egyik — az idősebb — hírhedt maffiatag. Többször próbálta már öccsét is a bűn útiára csábítani, annak azonban sokáig sikerült tisztességesnek maradnia. Egészen addig, amíg kényszerítő körülményként színre lépett a szerelem. Szíve választottiának szülei ugyanis kereken kijelentették: pénzt kérnek a lányukért, mégpedig rengeteget. Annyit, amennyit tisztességes úton nem lehet előteremteni... S minthogy a fiú mindenre el van szánva szerelméért, hamarosan az erőszak, az ököljog. a farkastörvények birodalmában találja magát... V<? A tudományos-fantasztikus irodalom korai korszakához tartozik H. G. Wells »A láthatatlan ember« című regénye. Minthogy azóta a sci-fi népszerűsége óriási mértékben növekedett, joggal számíthat hatalmas érdeklődésre az ebből a regényből készült szovjet film, A Láthatatlan. Röviden az ismert történet: egv fiatal londoni vegyész feltalálta „az emberi test fénytörési indexét nullára redukáló“ szert, pontosabban módszert: a gyakorlatban ez annyit lelent. hogy a fénysugarak akadálytalanul és irányváltoztatás nélkül hatolhatnak át az emberi szervezeten, miáltal az gyakorlatilag láthatatlanná válik. A módszer hatékonysága bebizonyításának egyedüli útja. ha — saját magán alkalmazza ... Így lesz „a Láthatatlan“. akinek a nyomában a rémület és a borzalom iár London utcáin, s aki előbb „csupán“ megrészegül salát hatalmától, később közveszélyes, megalomániás, dühöngő őrült válik belőle, aki végül is a saját, ördögi találmánya áldozatává válik. A filmről szólva külön is említést kell tennünk a remek technikai megoldásokról. amelvek ebben a műfaiban akár önmagukban eldönthetik egy alkotás sikerét vagy kudarcát. VC? * Nem ígérkezik rosszabbnak az eddig megismert frantfa vígjátékok többségénél* az Apa és apa című színes film. Már az alaphelyzet a pikantériába hajló komikumok egész sorát kínálja: eltűnik otthonról egv rosszcsont kölyök, s az anya. megelégelve a rendőrség és a férje tehetetlenségét. két régebbi „barátjához“ fordul segítségért, akik mindketten akár a fiú apjának is hihetik magukat... S nemcsak hihetik, hiszik is. mégpedig úgy. hogy közben tudomásuk sincs egymás létezéséről; így fognak, nagy vehemenciával, a nyomozásba. Két nagyorrú szupert tankol... Ha egy filmnek ilyen címe van. az már önmagában is nyert ügy. S valószínűleg nem lesz ez másként ennek a nyugatnémet filmvígjátéknak az esetében sem. annál is inkább, mert a fenti közönségcsalogató címmel éppen ez büszkélkedhetik. Hősei — a két nagyorrú — maguk lepődnek meg a legjobban, amikor, százezredik látogatóként érkezve egv múzeumba, az egyik pillanatról a másikra két szupermotorkerékpár boldog birtokosaivá válnak ... Hogy mégse legyen ilven felhőtlen az egész, hamarosan kiderül, hogy az akciót egv betörőbanda szervezte, amelynek tagjai ily módon szeretnék biztos helyre juttatni a múzeumból ellopott, felbecsülhetetlen értékű gyémántokat. Hogy a két. mit sem sejtő nagyorrú első. ün. nepélves útja ilyen körülmények között hogyan végződik, azt már valóban nem árulhatjuk el. Mindössze annyit: természetesen csinos „motorstopos“ lányok is az útjukba vetődnek.., Vas» Gyula
