Szabad Földműves, 1986. január-június (37. évfolyam, 1-26. szám)
1986-05-17 / 20. szám
1986. május 17. SZABAD FÖLDMŰVES Minden munkafolyamat döntő lehet! Az Idei végrehajtási terv mutatóinak ismeretében ma már mindenki előtt világos, hogy az eddigieknél lényegesen igényesebb feladatok hárulnak a mezőgazdasági dolgozókra. Jelzi ezt az a tény is, hogy a múlt év valóságához viszonyítva a nyereségképződést 8,3 százalékkal kell növelni. Ez annyit Jelent, hogy Szlovákia viszonylatában a mezőgazdasági üzemeknek el kell érniük legalább a 3 miilárd ISO millió koronás nyereséget az újra termelési folyamat biztosításához, vagyis a további gazdaságfejlesztéshez. A nyereségnövekedést pedig az új közgazdasági szabályozók Jövedelemcsökkentő hatása ellenére kell megvalósítaniuk. Az iyen nehéz feltételek között a nyereséges gazdákodást, csakis a belterjesítésre ,a hatékonyságra és a gazdaságosságra orientált termelés teszi lehetővé. Miképpen sikerül majd a mezőgazdasági üzemeknek a különösen igényes feladatoknak eleget tenni sok múlik azon is, milyen feltételeket teremtettek a tervek sikeres megvalósításához, milyen lendülettel és következetességgel láttak hozzá a munkához. Hiszen a kezdeti mulasztások később gyakran már helyrehozhatatlanok. Az idei első negyedév eredményei már bizonyos helyzetképet nyújtanak arról, hogyan fogtak hozzá mezőgazdasági üzemeink az előirányzott tervfeladatok megvalósításához, s melyek azok a területek, ahol változtatni kell a helyzeten, a hiányosságok kiküszöbölése, a problémák megoldása érdekében. Az első negyedévben — a kemény tél ellenére — szlovákiai viszonylatban kedvezően alakult a tejtermelés. Az egyedenkénti napi fejési átlag elérte a nyolc litert, ami két deciliterrel több a múlt év valóságához viszonyítva. Ennek következtében a tejüzemek a tervezettnél több tejet vásároltak fel. Sajnos nem minden kerület, járás vagy mezőgazdasági üzem teljesítette maradéktalanul a tejértékesítés ütemtervét. Az első negyedév folyamán is a produktívabb tejtermelő körzetekből kellett szállítani a tejet, főleg a Keiet- és a Közép-szovákiai kerület lemaradozó körzeteibe. Ez pedig nem csekély mértékben növelte a szállítási költségeket, nem is beszélve a megnövekedett üzemanyagfogyasztásról. A tejtermelés alakulása két fontos tényezőre hívja fel a figyelmet: egyrészt a téli takarmányozás helyzetének a javulására, másrészt pedig a tejtermelés idényszerfiségére, amelyet ezidáig sem sikerült áthidalni. Az első negyedév mérlegének tűkében sokkal kedvezőtlenebbül mutatkozik a húsértékesités, mivel az előiráuyzott feladatokat mind a marhahús, mind a sertéshús tekintetében nem sikerült a mezőgazdasági üzemeknek maradéktalanul teljesíteniük. A lemaradás fő oka abban rejlik, hogy tavaly jelentősen csökkentek a szarvasmarha- és a sertésállományok. Ez a tény mielőbbi hatékony intézkedések érvényesítését sürgeti. Szükségszerű mindenekelőtt a szarvasmarha-tenyésztés fejlesztése már abból a szempontból nézve is, miszerint a világpiacon kedvező exportlehetőség kínálkozik a marhahús értékesítésére. Csak természetes, hogy a marhahús-termelés növelése nem mehet az állományok rovására, hanem csakis belterjes termelési módszerekkel valósítható meg. A sertéshús-termelést a hazai piacigényekhez kell igazítani, úgy, hogy a lakosság húsellátása folyamatos és'kielégítő legyen. A hústermelésben tapasztalt lemaradást az elkövetkezendő időszakban mielőbb be kell hozni. A növénytermesztés helyzetét, illetve a tavaszi munkák menetét Vendelín Peter agrármérnök, az SZSZK MÉM növénytermesztési osztályának igazgatója és jozef Mudroch agrármérnök, a MÉM főnövénytermesztője tájékoztatása nyomán foglalhatjuk össze. Az idén gabonafélékből hozzávetőlegesen 3 millió 900 ezer tonnát kell termelnünk. Am a jelenlegi tényállás szerint meglehetősen igényes és kockázatos helyzettel nézünk szembe. Mint tudjuk, az ősziek vetését nagyon megnehezítette az aszályos ősz, aminek következtében csak lassan indult be a kelés és a fejlődés. A tél folyamán azonban jól átteleltek az ősziek, fejlődésben viszont 2—3 héttel lemaradtak. Április derekáig az időjárás kedvezett az őszi vetéseknek. Sajnos április második felében és május elején beállt nyári meleg nagyon kedvezőtlenül hatott a növényzetre. Igaz, a növényzet állapota az ország egyes részein nagyon különböző. Egyelőre az ősziek a Kelet-szlovákiai kerületben a legjobbak. Közép-szlovákiáhan már valamivel gyengébbek. Sajnos, a legjelentősebb károkat éppen a legproduktivabb körzetekben, vagyis a Nyugat-szlovákiai kerületben szenvedték. A szélsőségesen meleg tavaszi időjárás következtében helyenként elszaporodtak a kártevők, főleg a drótférgek és a búzabagolypille. De számolni lehet a répalevéltetS, a repcefénybogár és a répabogár elterjedésével is. A jelentős kártétel miatt a gabona sok helyütt annyira megritkult, hogy ki kellett szántani. Május elejéig az őszi gabonaféléket összesen 17 ezer hektáron szántották ki. Szlovákia déli körzeteiben szemes kukoricával pótolják majd az őszi gabona termőterületének a kiesését. Jelenleg folyamatban van az ősziek Retacellel történő kezelése az egész termőterületen a bokrosodás serkentése érdekében. A tavaszi munkák menetét értékelve dicséretre méltó helytállást tanúsítottak a mezőgazdasági üzemek dolgozói. Teljes mértékben kihasználták a korszerű vetőgépeket, amelyekkel — kedvezd időjárás esetén — éjszaka is végezték a vetést. A rugalmas munkaszervezésnek és a traktorosok áldozatkész munkájának köszönhetően a három éves átlaghoz viszonyítva a tavasziak vetését mindössze öt napos késéssel fejezték be. miközben a tavaszi munkák kezdete két héttel eltolódott. A korai burgonya ültetését pedig tíz nappal korábban elvégezték. Jó ütemben halad a szemes- és a silókukorica vetése is. Az anyagi-műszaki ellátással kapcsolatban el Kell mondani, hogy az idén is számolni kell egynéhány külföldi, specifikus hatású növényvédő szer hiányával, mivel a devizakeretek a múlt évi szinten maradnak. Valamicskét javul a helyzet a burgonya vegyszeres növényvédelmében, mivel a burgonyaperonoszpóra ellen hatékony külföldi gombaölő szereket biztosítottak olyan mennyiségben, amely kétszeri permetezésre lesz elegendő. A másik oldalon viszont a mezőgazdasági üzemekben is gazdaságosabban és ésszerűbben kell majd kihasználni a rendelkezésre álló növényvédő szereket. Egyelőre még nagyon pazarlóan bánunk ezekkel a költséges gyakran behozatalból származó szerekkel. Tudatosítani kell, hogy a vegyszeres növényvédelem számottevőbb javulásával távlatilag sem számolhatunk. Tehát be kell rendezkednünk a növényvédő szerek tudományosan megalapozott, vagyis az előrejelzések alapján irányított alkalmazására, valamint a kijuttatás takarékos módszereinek a meghonosítására. Egyebek között a vegyszerek területi alkalmazásáról át kell állni a sávos permetezésre. Az utóbbi esetben ugyanis kétharmadával csökkenthető a kijuttatandó hatóanyagmennyiség. Bizonyos problémákkal kell számolni azokban a gazdaságokban is, ahol a szemes kukoricát a tervezettnél nagyobb területen termesztik majd. Ugyanig a kukorica szárításához szüksége's fűtőanyagok továbbra is korlátozott menynyiségben állnak rendelkezésre. Ezért már most kell keresni a többlet kukorica szárításának és tárolásának a lehetőségét. Célszerű megoldásnak látszik a Cherzonyec típusú kombájnok maximális kihasználása, valamint a hideglevegős szárítás előnybe részesítése. Már azért is, mert a forró levegős szárítókban jelentős mértékben romlik a kukorica minősége. Országszerte folyamatban van a zöldaratás. Ezzel kapcsolatban az elmúlt évek tapasztalatai több fontos tényezőre hívják fel a figyelmet. Nyilvánvalóvá vált, hogy ma már a tömegtakarmányokhől meg tudjuk teremteni a kellő mennyiséget — az idei terv 5 millió 500 ezer tonna takarmány előállítását irányozza elő —, viszont a minőséggel továbbra sem lehetünk elégedettek. Pedig jó minőségű takarmányok biztosftása esetén kevesebb tömegtakarmány is elegendő lenne. Az elmúlt ötéves tervidőszakban két és fél milliárd koronát fordítottunk a tömegtakarmányok tárolásának a javítására. Ma a tömegtakarmányoknak úgyszólván a fele kedvezőbb körülmények között tárolható, illetve tartósítható. Sajnos, a tetemes befektetés nem tükröződött vissza a takarmányok minőségének javulásában. Tavaly például a szénának, szilázsnak és a szenázsnak mindössze 45 százalékát sorolták be az első és a második minőségi osztályba. Nem nagy változás ez a 7. ötéves tervidőszak első éveihez viszonyítva. Tehát az idei zöldaratás kezdetétől fogva fokozott mértékben ügyelni kell arra, hogy a tömegtakarmányokat optimális érési időpontban gyűjtsék be a gazdaságok. Ne a betakarítandó zöldtömeg legyen a fő szempont, hanem a beltartalmi érték. Ma a mezőgazdasági üzemek többségében adottak a műszaki feltételek ahhoz, hogy a takarmánynövényeket kellő időpontban begyűjtsék. A mezőgazdasági termelésben minden mozzanat, minden munkafolyamat fontos, sőt döntő lehet a hozamok, illetve a végeredmény alakulása szempontjából. Persze, nem lehet elhanyagolni az időjárás hatását sem. A negatív tényezők azonban megfelelő agrotechnikával jelentősen mérsékelhetők. Igazolják ezt az élenjáró mezőgazdasági üzemek eredményei. Alapvetően fontos ezért, hogy a mezőgazdasági üzemekben egyetlen egy olyan lehetőséget se mulaszszanak el, amely a hozamok növelését, a termelés hatékonyságát és gazdaságosságát eredményezi. KLAMARCSIK MARIA--------------------------------------13 A CSSZMA TEVÉKENYSÉGÉNEK Fö IRÄNYAI Előtérben a biotechnológia továbbfejlesztése Lapunk múlt évi 40. számában már beszámoltunk j a Csehszlovák Mezőgazdasági Akadémia szerepéről és feladatairól, különös tekintettel a mezőgazdaság és a közélelmezést biztosító többi ágazat hosszú távú továbbfejlesztésére. Most a CSSZMA tevékenységének a 8. ötéves tervidőszakra vonatkozó főirányait ismertetjük, amelyeket a Csehszlovák Mezőgazdasági Akadémia múlt évi XXV. plenáris ülésén vitattak meg és hagytak jóvá. Ezek a fő irányok elsősorban a CSKP KB 4., 8. és 11. ülésének határozataiból indulnak ki, amelyeket a CSKP XVII. kongresszusának határozatai értelmében még kiegészítenek új feladatokkal. A Javasolt fő irányok azon feladatok teljesítését is szorgalmazzák, amelyek a szövetségi kormány 150/1985- ös számú határozatából következnek a mezőgazdasági-élelmiszerinpari komplexum tervszerű irányítási rendszerének továbbfejlesztését illetően. A CSSZMA programjának kidolgozásakor azokat az eredményeket és tapasztalatokat is figyelembe vették, amelyeket az 1981—1985-ös években a szintetikus célprogramok megvalósítása folyamán szereztek. A CSSZMA tevékenysége a 8. ötéves tervidőszakban főleg azon tudományos-műszaki problémák megoldására irányul, amelyek a mezőgazdaság és a közélelmezést biztosító többi ágazat hosszú távú fejlesztési programjából következnek. + + + A Csehszlovák Mezőgazdasági Akadémia legfontosabb feladata a mezőgazdasági-élelmiszeripari komplexum tudományos-műszaki fejlesztése 2010-ig szóló előrejelzésének kidolgozása. Ugyanis ez fogja képezni a tudomány és a technika továbbfejlesztése egységes terve kidolgozásának alapját. Az előrejelzés kidolgozásában a CSSZMA összes tudományos szerve részt vesz. További kiemelt feladat az elektronikai és robottechnikai programok kidolgozásához való hozzájárulás. Az elektronika kihasználásának elsődleges célja az energia-, anyag- és nyersanyag-megtakarítás, a munkatermelékenység fokozása és a munfeltételek javítása. A CSSZMA a 8. ötéves tervidőszakban rendkívüli figyelmet szentel a biotechnológia továbbfejlesztésének és a mezőgazdasági-élelmiszeripari komplexum keretében történő kihasználásának. Itt mindenekelőtt az élő szervezetek anyagcsere-folyamafainak, a génsebészeti, a sejttani és enzimatikus ismeretek stb. gyakorlati kihasználásáról, így főleg az átültethető kultúrákról. az atmoszferikus nitrogén megkötéséről, a talajban levő szerves anyagok átalakulásának biotechnológiai szabályozásáról, a gazdasági állatok irányított szaporodásbiológiájáról, a biopeszticidek, a komposztok és egyéb szerves trágyák, a gazdasági állatok védelmére, gyógyítására és a betegségek diagnosztizálására alkalmas biológiai készítmények és enzimek előállításáról van szó. Ezen igényes feladatokkal összhangban nemcsak a kutatás eredményeinek értékelésére kerül sor, hanem a szükséges biogén anyagok előállításának biztosítására és ezeknek az élelmiszer-termelési folyamatokban való bevezetésére Is. Rendkívül igényes feladat az élelmiszer-termelés során használatos fizikai, kémiai és biológiai folyamatoknak biotechnológiai folyamatokkal való fokozatos helyettesítése. Mindez az előrejelzések szerint jelentős energia- és anyag-megtakarítást tesz lehetővé. Ugyancsak Igényes feladat a mezőgazdaság és az élelmiszeripar termelési szerkezetének módosítása, amely a mezőgazdaság és a közélelmezést biztosító többi ágazat hosszú távú fejlesztési programjából következik. Ez a feladat öt részfeladatra bontható: A mezőgazdasági és az erdei földterületek kihasználása és termőképességük növelése című részfeladat tartalmazza többek között a nehéz, a könnyű és a szennyezett talajok termőképességének fokozására, az öntözés alatt, valamint a hegyi és a hegyaljai körzetekben levő földterületek jobb kihasználására tett javaslatokat. A növénytermesztés intenzifikálása című részfeladat keretében kidolgozzák az agrotechnika és a tudományosan irányított vetésforgó új irányait, főleg az egyes termőhelyi adottságodnak megfelelően. Olyan problémák megoldásáról is szó van, mint a növénynemesltés és a magszaporítás genetikai alapjainak, az integrált tápanyagellátás és növényvédelem jobb kihasználása, a cukorrépa-, a burgonya-, a takarmány-, az iparinövény- és a zöldségtermelés lényeges növelése, a növénytermesztés gyorsabb ütemű fejlesztése stb. Az állattenyésztés Intenzifikáiása című részfeladat megoldása figyelembe veszi a lakosság állati termékekkel való ellátását és ezek esetleges exportját, de természetesen a takarmányforrásokra és a termelés hatékonyságába való tekintettel. Olyan problémák megoldására is sor kerül, mint a takarmány hatékony kíhasznása, a tudományosan irányított takarmányozás alkalmazására hivatott központok módszertani irányítása, a szelekciós és hibridizációs programok kidolgozása, az ondó- és embrióbankok létesítése, a világ génalapjának felhasználása fajtáink nemesítésében, az új megelőző és gyógyító módszerek széles körű érvényesítése. Az élelmiszeripar továbbfejlesztése komplex programjának megoldása részfeladat keretében többek között kidolgozzák a mezőgazdasági és az élelmiszer-ipari termékek hatékony értékesítése, az élelmiszerek tápértékének és eltarthatóságának fokozása, a szállítás ésszerűsítése, a tárolás korszerűsítése, a tartalékok megvédése a kártevőkkel szemben című programokat. A CSSZMA értékeli az élelmiszer-ipari gépgyártásban levő problémákat ts, különös tekintettel az ésszerű táplálkozás követelményeinek betartására. Az élelmiszerek minősége című részfeladat keretében olyan problémák megoldására kerül sor, mint a növénytermesztésben a talajok szennyezettségének, a növényvédelem okozta elváltozások megáljapítása, az állattenyésztésben a gazdasági állatok genetikai értékének, apaállatok kihasználásának, a tenyésztés módjainak és ellenőrzésének, a gazdasági állatok védelmének és gyógyításának megállapítása, az élelmiszeriparban a termékek minőségének pontos értékelése, a mezőgazdasági termékek gazdaságos feldolgozása stb. A szövetségi kormány már említett határozatával összhangban továbbra is időszerű a mezőgazdasági-élelmiszeripari komplexum irányításának módszerei és problémái című feladat. A figyelem középpontjában az Irányítással és azokkal a változásokkal kapcsolatos kérdések lesznek, amelyek a komplexum keretében az integrációs folyamatok eredményeként keletkeznek. A mezőgazdasági termelés és a vízgazdálkodás intenzifikálásának folyamatában a vízforrások kihasználása és védelme című feladat le Igényes. Ennek során az öntöző- és vízlecsapoló rendszerek hatékony kihasználása mellett a műszaki megoldások tökéletesítését is figyelembe veszik.; Rendkívüli figyelmet szentelnek a talajjavítással kapcsolatos kérdéseknek is, különös tekintettel a 2010-lg szólő előrejelzés kidolgozására, valamint a mezőgazdasági, a vízgazdálkodási, az erdészeti és a talajjavítási rendszerek közötti kapcsolatokra. Természetesen az adott termőhelyi adottságú körzetek éghajlati feltételeit is figyelembe veszik. A feladatok sorát az erdők termelékenységének fokozása és állandósítása zárja. + + + A Csehszlovák Mezőgazdasági Akadémia fő irányait az Akadémia összes tudományos szerve bedolgozza az időtervekbe. Az egyes feladatokat kiegészítik a CSKP XVII. kongresszusának határozatai értelmében, s kidolgozzák azokat a szintetikus célprogramokat, amelyek a CSSZMA plenáris üléseinek napirendiét képezik a 8. ötéves tervidőszakban. Bízunk abban, hogy a Csehszlovák Mezőgazdasági Akadémia sokoldalú tndománvos-kutatő tevékenységével a 8. ötéves tervidőszakban is hozzájárul a mezőgazdaság és a küzélelmezést biztosító többi ágazat hosszú távú programjának megvalósításához, az időszerű mezőgazdasági és élelmiszer ipari feladatok teljesítéshez! Forrásanyagok alapján: —him Embrióét ültetéssel világra hozott ikerborjúk Fotó: Karol Fišera
