Szabad Földműves, 1986. január-június (37. évfolyam, 1-26. szám)

1986-05-17 / 20. szám

1986. május 17. SZABAD FÖT.DMOVES Tavasz a fennsíkon FALU A VÁG MENTÉN A Galántai fGalanta) járás Sintava nevű faluja Sered hatáskörébe tarto­zik. Emiatt — főleg az utóbbi Időben — sok fiatal költözött oda. A falu meg, lakosait tekintve, úgyszólván elöregedett: az 1700 lakos közül 800 a nyugdíjas. A tények, melyekkel szembenéztek a vezetők, nem éppen örvendetesek. Amellett, hogy a falu­­fejlesztésre nagy gondot fordítanak, az idős emberek gondjaira, igényeire is odafigyelnek. A faluc$ka utcái rendezettek, jófor­mán minden ház előtt kiskert, me­lyekben tulipán, rózsabokor, gondo­zott fa, vagy gyep díszük. A középü­leteket urbanisztikailag kiválóan he­lyezték el; ügyeltek arra, hogj> szé­pek, amellett használhatók is legye­nek. Ján jávor hnb-elnök mindig Is ügyelt a Sintavatak kezdeményezésé­re, becsülte — és becsüli — a köz­ügyek Iránti fogékonyságukat, önkén­tes társadalmi munkájukat. Csakis így sikerülhetett, hogy tökéletesítet­ték az üzlethálózatot, megoldották a korábbi óvodai- és lskolaiféröhely­­-gondokat. Ma már az alapiskola napközi otthona konyhával és torna­teremmel ellátott. Az elmúlt megbí­zatási Időszakban összesen 22 épüle­tet újítottak fel, melyek többnyire a szolgáltatási szférába tartoznak. Ci­pőjavítót, gázpalacktelepet létesítet­tek és egy öregebb épületet présház­zá. valamint gyümölcsaszalóvá alakí­tottak át. A legfelelősebb faluvezető eldicse­kedett a következővel: — A falu mellett, a Vág-parton üdülőközpont épül. Persze, nem azért örülünk ennek, mert feltűnési vlsz­­ketegségben szenvedünk. Ez a léte­sítmény szebbé, vonzóbbá teszi falun­kat. S talán, éppen ezáltal, több ház Is épül itt, ezen a nagyon szép vidé­ken. Azt már fán Kintion, a hnb titkára újságolja, hogy a lakosság 5 év alatt 162 ezer óra társadalmi munkával több mint 12 millió korona értékű közjavat hozott létre. Ezáltal válasz­tási programjukat nemcsak teljesítet­ték, hanem túllépték, amiért [a falu kategóriájában) kormánykitüntetés­ben is részesültek. Néhány évvel ezelőtt felvetődött: nyugdíjasotthont kellene létesíteni. Igen ám, de milyen formában? Régi épület átalakításával? Oj építésével? Végül is az új létesítmény mellett döntöttek. Persze, hagyományos nyug­díjasklubot nem akartak építeni, mi­vel az a növekvő igényeket nem ké­pes kielégíteni. Jött a javaslat: gon­dozóház épüljön! Ennek a keretében működhet klub is. Az építkezést 1964- ben kezdték el... S a múlt év feb­ruárjában átadták rendeltetésének ezt a korszerű, építészetileg is jól megformált, szép épületet. Helena jarebovával, a szociális lé­tesítmény vezetőjével közösen szem­lélődünk. A klubhelyiség kényelmes, hangulatos, bordó színű fotelieivel, a kiegészítő bútorokkal A helyen­ként fával borított fal is a belsőépí­tész igényességére vall, annak jó munkáját dicséri. A másik helyisé­get étteremként, népesebb összejöve­telkor szórakozóteremként használ­ják. Látható Itt sok könyv, s a tévé is a szórakozásra, „világbakitekintés­­re“ invitálja az öregeket. Az orvosi rendelőben éppen vér­­nyomásmérésnek lehetünk szemtanúi. Alžbeta Hričová egészségügyi nővér becsülettel, szakértelemmel végzi munkáját. Beszélgetésünkkor elmond­ta: Íme, a korszerű gondozóház — Amikor felépítették ezt a szép gondozóházat — mondja Orel Kata­lin —, beadtuk a kérvényt. Felvet­tek. Önkéntes nővérként dolgozom itt: ellátom az idős embereket, köz­tük a férjemet is, aki azóta meg­nyugodott ... Megjegyezzük: Orel nénit, kiváló tevékenységéért a Csehszlovákiai Vö­röskereszt Központi Bizottsága több­ször is kitüntette, jutalmazta. Helena Jarebová, az Intézmény ve­zetője elsorolta a gondozóház ered­ményeit. problémáit . — Gondunk: a szobák kétszemélye­sek. Az egyszemélyes garzonlakások jobban a célt szolgálták volna. Az Idős embernek nincs mindig szüksé­ge a társaslétre, kívánja a nyugal-­— öregjeinknek elsősorban nem egészségügyi nővérekre, hanem bará­tokra, megértő emberekre van szük­ségük, akik nemcsak meghallgatják őket, hanem együtt is éreznek velük. Hetente kétszer rendel itt az orvos, s megvizsgálja a szociális létesít­mény minden lakóját. A gondozóház lakószárnyában, ki­lenc lakásban 18 ember él. Milyen körülmények között? Néhány szobá­ba bekopogtattunk. Mária Vohlariko­­vá nagyon kedvesen fogadott. Az asztalon egy szál virág. Vendéglátónk a váza irányába mutatva így szólt: — Még mielőtt ide jöttem, úgy él­tem egyszál magam, mint ez a virág. Betegen, rokkantán, társ, segítség nélkül... Aztán emberek jöttek hoz­zám — és segítettek. Mit is mond­jak? Boldog vagyokl. .. Társak kö­zött élek, gondoskodnak rólam. Or­vosok figyelik az egészségi állapoto­mat. Amióta itt élek, újra tudok örül­ni mindennek, ami körülvesz. Min­denkinek, akinek van egy jó szava hozzám... A szomszéd szobában az Orel há­zaspár lakik. Köztudott, hogy Orel Mihály volt a falu első legénye, an­nak idején ,.. Érett férfi korában ki­vette részét a kemény, emberpróbáló munkából, a közügyekből. Aztán reá­tört a betegség, a részleges magate­hetetlenség, mely ágynak döntötte... Teltek, múltak az évek; Katalin néni, a hű házastárs mindent megtett, hogy könnyítsen férje betegségén. Am Mihály bácsi mind nehezebben viselte baját S ml történt később? Mária Vohlariknvá a szociális létesítmény vezetőjével, jarebová Helénával beszélget mat... A másik problémánk: még egyelőre nincs konyhánk. Szükség­­megoldásként a helyi vendéglátó üzemből hordjuk az élelmet. A léte­sítményhez tartozó kertet most hoz­tuk rendbe, s üvegházat Is építet­tünk itt. Az idős embereknek jót tesz a levegőn való mozgás... Amint a beszélgetésekből Is kitűnt: a gondozóház — a szociális gondos­kodás egyik legkorszerűbb formája. Az Idős emberek akkor hagyhatják el az épületet (séta, bevásárlás, ro­koni látogatás stb.j, amikor akarják. Közösségi programok szervezése és rendezése az itt működő nyugdíjasok klubja vezetőségének a hatáskörébe tartozik. A šintavai példa követőkre talál­hatna Szlovákia más tájain is, mi­ként lehet — és kívánatos — az öre­gekről jól, a kényszer kizárásával gondoskodni. Egyébként erre sarkall mlndannyiunkat a CSKP távlati szo­ciális programja is... I Kalita Gábor Április vége. De a szilicel ISi­lica) nyírjesekben még hideg szél borzolja a félénken zöl­­dellő lombokat. A fecskék is tétován röpködnek a hűvös legtengerben. A mezőgazdasági szakemberek is bosz­­szánkódnak, hiszen a tavalyihoz ké­pest három héttel később láthattak munkához. Épp a nehezen száradó talajok miatt volt lehetetlen a sürgős munkák ütemgyorsítása. Bodnár Gyula, dz 1217 hektáros efsz elnöke kalauzol végig a határ zajosabb részein. Közben a munka­menetről tájékoztat. — őszi vetéseinkben nem tett kárt a fagy, csupán 20 hektáron kellett rávetni, hogy a kedvező növényállo­mány meglegyen. Az utolsó fejtrá­­gyázást helikopterrel végeztük. A fo­lyékony műtrágyához Recatelt kever­tünk. Csupán 56 hektárnyi tavaszi ár­pát és takarmánykeveréket vetettünk. Mindehhez tudni kell azt is, hogy összesen csak 463 hektár a szántónk, a többi rét és legelő. A legjelentő­­sebb tavaszi növényünk a burgonya, mely a legnagyobb erőpróbát is je­lenti. Autónkkal a Feketefűz-dűlő felé tartunk, ahol befejezéshez közeledik a burgonyaültetés. Közben gyönyör­ködöm a jellegzetes fennsíkt tájban. Domb hátán domb. A hajlatokban víznyelő töbrök. Esőzések' idején ezek táplálják a hegy lábánál bugyo­­gó forrásokat, melyek ivóvízzel lát­ják el a környék településeit. Emiatt a szövetkezet csak meghatározott mennyiségű és összetételű műtrágyát, illetve növényvédő szert használhat. Ez azután behatárolja a gazdálkodás eredményességét, a hektárhozam egy szinten tartását. Bekerített legelő. Mellette lovasfo­gat, melyre három ember pakolja fel a felgyülemlett istállótrágyát: Cseh Imre kocsis, valamint a két „ki­segítő" László — az egyik Bokros, a másik Lalik. A trágyakupacokat a Hosszúföld-dűlő gyepszőnyegére egy asszonycsoport teríti szét. A szomszé­dos, szelidebb földtáblát már a gépek uralják, ahová rövidesen silókukorica kerül. , Egy kts tavacska mellett visz to­vább az utunk. Ez a fennsík egyetlen vízforrása, melyben a legelő tehenek oltogatják szomjukat. A tó partján gémesküt áll, káváján énekesmada­rak trilláznak. Pihentető disszonan­cia. Két dombbal és két völggyel odább találunk rá a burgonyaültetők­­re. — Gyönyörködtető ez a vidék — mondom kézfogás közben Hajdú Béla agronómusnak, aki a tábla széléről kíséri figyelemmel a gépek munká­ját. — Az, de csak a turistáknak— válaszolja kurtán. — Nézze csak, mi­lyen nyirkos, a talaj, emiatt nehéz az elmunkálása. Alig győztük kivárni, hogy az árnyékosabb helyeken a hó elolvadjon. Az ültetőgép előtt Tóth József és Tímár Zoltán traktorosok kultivátor­­boronával, Mezei József pedig egy Skoda ISO-as erőgépre függesztett kombtnátorral egyengetik, porhanyít­­ják a talajt. Az egyetlen MARS 4-es ültetőgépet négykerék-meghajtásű traktor vontatja, kormánykereke mö­gött Kovács Zoltán, tapasztalt trak­toros ül. — Ez a legkedvesebb dűlőm — mondja derűsen, miután leszáll a gép *7 nyergéből, hogy elköltse a magával hozott szerény ebédjét. — Gyakori a meghibásodás? — buggyan ki belőlem a kérdés a „nyomjelző“ kövek láttán. — Ismerem a talajt, tudom, hol kell óvatosabban haladni. De ha mégis kő­re fut a gép s eltörik a barázdanyitó vas, vagy a borítókapa, hát kicseré­lem azzal, amit magammal hoztam. Különben a megkímélt gép jól műkö­dik, akárcsak a traktorom. Két év Óta még nem kellett főjavításon átesniük. — Teljesítménye? ... — Hat-nyolc hektárnyit ültetek be vele naponta, reggel nyolctól este hé­tig. Míg Zoltán bácsi a szalonnát süti, az elnök és az agronómus a krumpli­­termesztés problémáiba avat be. — Ez a leqdrágább termékünk minősít az elnök. Az Indoklásra Hajdú elvtárs, a szakember vállalkozik. — Csak 22—23 tonnás hektárhozam mellett kifizetődő a termesztése. Ál­­lamí segítséggel már 18 tonna mel­lett is gazdaságos a költségráfordítás, Sajnos, a tájvédelmi előírások betar­tásával még ezt a termésmennyiséget sem tudjuk elérni minden évben. Ta­valy például ötször permeteztünk burgonyapenész ellen (négyszer heli­kopterrel, ami ugyancsak költségestf, mégsem tudtuk megvédeni a növény­zetet, csupán 14,3 tonnás termést ta­karítottunk be hektáronként. — Mi teszi ki a legnagyobb költ­séghányadot? •— Talán el sem hiszi, de így Igaz: a raktározást költség! Már második éve a Rozsnyói /Rožňava) Allamt Gazdaság által üzemeltetett burgo­nyatárolóban teleltetjük át a Szepes­­ségből vásárolt ültetőanyagot. Ton­nánként 600 korona tárolási díjat szá­molnak felt Ugyanakkor ősszel ne­künk a saját gépjárműveinken és munkaerőinkkel, a saját költségün­kön kell a vagonokban érkező árut kihordani és elraktározni. Tavasszal ugyancsak a mi gondunk az átválo­gatás és az elszállítás. Mindent egy­bevetve: a tárolási költségek tonnán­ként elérik az ültetőanyag árának (2 ezer 400 korona} a felét. — Nagyon drága ez a szolgáltatás — veszi át a szót az elnök. Ezeket a költségeket érdemes összevetni a krumpli felvásárlási árával. A szövet­kezet 1400 koronát kap egy tonna el­ső osztályú krumpliért. Ráadásul a termésnek több mint az egyharmada apró, ami nem értékesül, ezért a szarvasmarhákkal vagyunk kénytele­nek feletetni. — A betakarítás körülményeiről, költséaeiről még nem Is beszéltek. — Hafaf... Köves, kötött a talaj, emiatt a kombájn használata teljesen kizárt. Marad az időigényes kézi sze­dés. Ezt főleg a középiskolás diákok végzik, rájuk vagyunk utalva ... Még jó, hogy ötödik éve már palettás tar­tályokba gyűjtve szállítjuk el a fel­szedett termést. A táblaszéll disputának a hirtelen támadt viharos szél vet véget. Zoltán bácsi, miután jóízűen bekebelezte a sült szalonnát, a zsírjával becsepeg­­telett hagymás kenyeret ,társaival e­­gyütt folytatja dolgát. A sápadt s inkább csak világító, mint meleget adó Nap már a borzo­­vai (Siltcká Brezová) borókaligetek fölött közelít a láthatárhoz, amikor autómmal leereszkedem a gombaszö­gi völgybe... Korcsmáros László Társadalmi összefogással Az idősek jól érzik magukat a szépen berendezett társalgóban (A szerző felvételei) — Nálunk. Hidaskürtön (Mostová) — mondotta be­vezetésképpen Rózsár Tibor, a hnb elnöke — a lakos­ság többsége jelentősen kiveszt részét a Nemzeti Front helvl választási programjának a megvalósításéból. Nem­csak közösségek egyének is részt vállalnak az öntevé­keny munkából. Például Varga Béla választópolgár a fiával együtt végezte el a sportszervezet autóbuszgará­zsának a vakolási munkáját. Hasonló példa azonban több is adódik. így azután érthető, hogv a község arcú. lata évről évre változik cslnosodik. Ü1 létesítményekkel gazdagodik Emellett a lakosság életkörülményei Is szün­telenül lavulnak. A beszélgetés további részében megtudhattam, hogv csupán a szolgáltatóház építése maradt el. A vízvezeték­hálózat építésére önsegélves alapon több mint 4 millió koronát fordítottak, s társadalmi segítséggel 1,7 millió korona értékben korszerű sportpályát létesítettek. Bőví­tették a parkok zöldsávok területét. — A lakosság és a tömegszervezetek segítségével rendbehoztuk a temetőt — folytatja a nemzeti bizottság elnöke. — e-akcióban hozzáfogtunk a járdák, közutak felúiításához. melvet a következő megbízatási időszak­ban folytatunk Feilesztettük az egészségvédelmet: 2,7 millió korona költségráfordítással felépült egv egész­ségügyi központ, melyben jelenleg három szakorvos rendel. A hnb-elnök nagyra becsülte a tömegszervezetek tag­jainak eredményes tevékenységét, melyet főleg az agi­táció és propaganda, valamint a kulturális munka fej­lesztése érdekében feltettek ki. Sárkány Ferencnek, az agitáctós bizottság vezetőjének az irányításával. Tizen­négy agitkettős munkálkodik. Kász Ilona dicséretesen szervezi a híradós csoport munkáiét. Az utóbbi néhány évben a népművelési otthon a tömegszervezetek tagsá­gával közösen fáradozik a kulturális élet fellendítésén. Az újjászervezett Csemadok szervezet munkája is tevé­kenyebb eredményesebb Legutóbb Püspöki Nagy Péter­rel rendeztek sikeres író—olvasó találkozót Egyre szín­vonalasabb az iskolai citerazenekar tevékenysége. De a község kulturális életében más vonalon is minőségi változás tapasztalható. Ami a lövő feladatait illeti, a hnb elnöke elmondta: rövid időn belül szeretnék megkezdeni a szolgáltatóház építését, valamint egv gyümölcsre ktár létrehozását az alapiskolában önsegélves alapon közel egv kilométer iárdát létesítenek. Az utak további javítására, portala­nítására az idén 450 ezer koronát fordítanak, s a ké­sőbbiek során több mint egymillió koronát. Korszerűsí­tik a villanyhálózatot. 0) épületbe költöztetik a gyógy­szertárt Tovább bővítik a zöldsávok területét, bekerítik a temetőt, s létrehozzák a nyugdíjasok napközi otthonát. A község lakosai mintegy 550 ezer korona értékű társadalmi munkává] köszöntik a választásokat. Az el­következő években is hasonlóképp kívánják a közjava­kat gyarapítani, az igényes feladatokai tpHesftent Krascsenics Géza

Next

/
Thumbnails
Contents