Szabad Földműves, 1986. január-június (37. évfolyam, 1-26. szám)

1986-05-17 / 20. szám

2 SZABAD FÖLDMŰVES 1986. május 17. A Szövetségi Gyűlés és az SZNT képviselőjelöltjei A küszöbön álló általános választásokat megelőzően városaink­ban, községeinkben és falvainkban a képviselőielöltek gyűléseken találkoznak választóikkal. A Nemzeti Front jelöltjei egyrészt mér­legelik a mögöttünk levő időszakban elért eredményeket, a felada­tok teljesítését, másrészt pedig az 1ЭВ6—1990 közötti évekre szóló programtervezetet körvonalazzák. Bratislavában, a Hajósok Házá­ban megtartott választási gyűlé­sen találkozott a megjelentekkel SIDÖ ZOLTÄN, a Szövetségi Gyű­lés Nemzetek Kamarájának képvi­selőjelöltje. A Csemadok Központi Bizottságának elnöke Bratislava II. városkeröleiének képviselője­ként a befejeződő megbízatási idő­szakban is részt vett a legfelső képviselő-testület munkájában. Az alkotmányjogi, mandátumvizsgáló és mentelmi bizottság tagjaként kapcsolódott be a hazánk fejlesz­tése szempontjából fontos szere­pet vállaló testület törvényhozó tevékenységébe. Sidó Zoltán, a Csemadok KB el­nökévé történt megválasztását megelőzően hosszú évekig a peda­gógusi pályán tevékenykedett. Hi­vatásának gyakorlása közben szer­zett tapasztalatait a társadalmi munka végzése során is kamatoz­tatja. A korábbi években bekap­csolódott városának, Érsekújvár­nak (Nové Zámky) társadalmi éle­tébe és a különböző megbízatá­sokat vállalva hozzájárult a dél­­-szlovákiai járási székhely korsze­rűsítéséhez, fejlesztéséhez. A Csemadok KB elnökévé tör­tént választása óta nagyon sokat utazik, fgy a mindennapi élet Sidó Zoltán a Csemadok KB elnökeként már több éve sikeresen irányítja kulturális szövetségünk életét. A Szövetségi Gyűlés Nem­zetek Kamarájának képviselőjeként is a rá jellemző lelkesedéssel és alapossággal végzi feladatát. Tudatosítja, hogy a kettős bizalom kö­telez. (bárdos) problémáit jól ismeri. Lakóhelyé­ről, Érsekújvárról, naponta vonat­tal utazik Bratislavába — több éve már ő is az ingázók népes táborának tagja. A Szövetségi Gyű­lés képviselőjeként rendszeresen megteszi az utat a száztornyú Prágába, illetve hazánk más váro­saiba és községeibe. Az alkotmány­jogi bizottság tagjaként ugyanis gyakran kapcsolódik be a külön­böző témákat felölelő csoportos felmérések végzésébe. Az egyéni ismeretszerzéshez nélkülözhetet­len Információk gyűjtése, a gya­korlat feltérképezése szintén nem lehetséges a kényelmes karos­székből. Bár nem az SZSZK fővárosának lakója, Bratislava II. városkerüle­tének képviselőjeként természete­sen állandó kapcsolatban áll vá­lasztóival, együtttműködik a nem­zeti bizottságok és a Nemzeti Front szervezeteinek vezetőivel, dolgozóival. Köztudott, hogy Bra­tislava, Szlovákia fővárosaként meghatározó gazdasági és szociá­lis szerepet játszik. A lakosság száma napjainkban már megha­ladja a 417 ezret, ami hazai vi­szonylatban a népesedés nyolc százalékának felel meg. A befejeződéséhez közeledő vá­lasztási időszakban a városfejlesz­tés szempontjából szép eredmé­nyek születtek. Átadták a Duklai hősök hídját, a Ružinov áruházat, a rusovcei víztározót, az új autó­busz-főpályaudvart — s 24 ezer új lakásba költözhettek be lakók. Számos korszerű bevásárlóközpont épült, egyes városrészekben sike­rült javítani a városi tömegközle­kedés körülményeit, bővíteni a te­lefonvonal-hálózatot. Szociális és kulturális téren is jelentős előre­lépést könyvelhettünk el az utób­bi években. Mindez természetesen nem azt jelenti, hogy valamennyi elképzelést, illetve tervet sikerült maradéktalanul megvalósítani, ja­vítani való még van bőven, hiszen a szolgáltatások színvonalát te­kintve korántsem lehetnek elége­dettek a város vezetői. Ezért a kö­vetkező választási időszakban erre a területre szeretnének a koráb­biaknál nagyobb ' figyelmet fordí­tani a Nemzeti Front programjá­nak megvalósítása során. KROCSÄNY DEZSŐNEK, a Szlovák Nemzeti Tanács alelnökének az élete egyáltalán nem idillikus. Emlékei és kötelezettségei sora egyaránt férfira méretezett. Megjelenéséből, beszéd­módjából gyanútlan jókedvűség árad, fiatalos hajlékonysággal találja fel magát a különböző helyzetekben. Mégsem simára gömbölyített kavics, amely érdesség nélkül idomul a te­nyérhez. Minél komolyabb mérlege­lést igényel a gondolat, annál nyil­vánvalóbb, hogy tiszta álláspontról kíséri figyelemmel a világot. A Győzelmes Február Érdemrend viselője, az SZNT képviselőjelöltje. Több megbízatási időszak után, vá­lasztókörzete most a Bodrogköz. Mint­ha saját portája lenne a tájegység minden zegzuga, olyan pontosan tud számot adni emberekről, mezőgazda­­sági üzemekről, szellemi vagyonról, múltbeli örökségről és a jelenlegi feladatokról. — A Bodrogköz kissé „csalóka" tá­la a hazának. Elsősorban a mezőgaz­dasági termelésben, a kultúrában — főleg a szabadidő ésszerű hasznosítá­sában — és a közellátás lavításában látom a legnagyobb tartalékokat. Az itt élő lakosságnak — főleg az ifjú­ságra gondolok — a jövőben jobban kell tudatosítania, hogy teremtő nem­zedékek munkáját folytatta. A birtok­— ... a fiatalokat hathatósan segí­teni kell munkájukban. Vonatkozik ez a társadalmi élet valamennyt szfé­rájára. Cselekedeteiket én is tovább igyekszem támogatni képviselői mun­kámmal. Véleményem szerint a leg­fontosabb az, hogy a nézeteket min­dig össze tudjuk hangolni — és ép­pen a legésszerűbb megoldást válasz­tani ... FÄBRY ISTVÁN az idén tölti be hetvenötödik életévét. A krasznahor­­kái (Krásnohorské Podhradie) szüle­tésű, bányászcsaládból származó ve­terán hazafi 1930 óta tagja Csehszlo­vákia Kommunista Pártjának. 1964- ben választották őt először — a Szlo­vák Nemzeti Tanács képviselőjeként. Az első és a második megbízatási időszakban a Rozsnyói (Rožňava) Já­rásban, Dobšinában fejtett ki képvi­selői tevékenységet. Most az ötödik megbízatási időszakát tölti. — ... Jelenlegi választókörzetem központja Nagy megy er (Galovo). Na­gyon tisztelem és becsülöm e vidék lakosságát igyekezetéért és szorgal­máért. Évente számtalanszor elláto­gatok a körzet különböző intézmé­nyeibe, szövetkezeteibe stb. Nem szá­nom dicsekvésnek, de még ma is ak­tív képviselőként jellemeznek. Konk­rétan a munkaügyi-szociális és az egészségügyi szekcióban tevékenyke­dem. A leggyakrabban felmerülő prob­lémák körzetemben az oktatásügyyel kapcsolatosak... Fábry elvtársat a háromnegyed év­százados életút nem törte meg. Pe­ba vett élő értékeket gazdagítja, be­csülésre és emlékezésre méltó példát adva a következő nemzedéknek. A mezőgazdaságban sem lehet más a felzárkózás fundamentuma, mint e tájhoz kötött időbeliségnek, a szülő­földből sarjadó megújulásnak a hig­gadt és rendszerezett öntudata. Csak­is erről az alaprajzról lehet megtenni a széles horizontokra tekintő, a jobb és a több felé törekvés gyors lépteit. A felsorakoztatott követelmények­nek — a XVII. pártkongresszus doku­mentumaiból kiindulva — viszont csak jobb és lelkiismeretesebb mün­dig göröngyökkel teli volt... Kegyet­len napokat élt a spanyol polgárhá­borúban, a Vörös Hadsereg katoná­jaként részt vett Csehszlovákia fel­szabadításában. s aktív kommunista tevékenységéért többször bebörtönöz­ték, kínozták. — ... a képviselőnek a szó szo­ros értelmében be kell tudni férkőz­nie az emberek közé. Sikerének ta­lán legnagyobb titka az, hogy meg kell tudni kérdezni az embereket. Hi­szen köztudott, hogy „alulról“ mindig másképpen néznek a dolgokra. És a demokratikus centralizmus elve ép­pen ezáltal érvényesülhet a legtöké­letesebben ... Szeret elmenni a fiatalok közé is. Egyik legeltökéltebb kötelességének tartja, hogy tapasztalatait minél ma­radandóbban átadja az ifjú generáció képviselőinek. kával lehet eleget tenni. Ez vonatko­zik a nemzeti bizottságok tisztségvi­selőire, képviselőire is. Mindezt azért hangsúlyozom, mert munkájukat so­kan kísérik figyelemmel, tevékenysé­güket bírálják is. Rendkívül fontos, hogy a közéleti tevékenységet foly­tatók, az ilyen bírálatokat helyesen értelmezzék, ne azonosítsák önmagu­kat azzal az intézménnyel, amelyet képviselnek és ne feltételezzék, hogy ha őket bírálják, akkor ezen keresz­tül a társadalmat is sérelem éri. Lát­niuk kell, hogy a közéleti tevékeny­ség szolgálat, amelyet elsődlegesen nem önmaguk javára végeznek, ha­nem azért, hogy a társadalom fejlőd­jék. A követelmények töredékét a gaz­dasági koordináció megnövekedett je­lentőségével kell, hogy folytassam. A mezőgazdasági és az ipari üzemek felelősségérzete ugyanis megnöveke­dett a falvak és települések sorsáért, jövőjéért, gazdagításáért. Községfej­lesztési, szociálpolitikai, védnökségl tevékenységükkel mind nagyobb részt kell vállalniuk a nemzett bizottság feladataiból — fogalmaz a képviselő­­jelölt, akinél a szorgalom jórészt be­­idegzettség. Életritmus, amely a tett­vágy programjává válik az idegrend­szerben. —csiba—* — ... úgy gondolom, a képviselő­nek mindenekelőtt tapasztalatokkal kell rendelkeznie. S természetesen ezeket az ember nem tudja egyik napról a másikra megszerezni. A fia­tal képviselőknek azt szeretném üzenni, hogy a tulajdonképpeni szava­zás már csak pont a mondat végére. Sokszor nem tudatosítjuk, de ha mélyrehatóbban átgondoljuk, rájö­vünk: a választás egy láncreakció. Ä képviselőnek mindig az össznép ér­dekét kell figyelembe vennie. Fontos továbbá az, hogy minél több ismeret­re tegyen szert. Qe még egyszer hangsúlyozni szeretném, ezek az is­meretek ne csupán elméletiek, hanem gyakorlatiak is legyenek. Tehát ren­dületlenül arra törekedjünk, hogy mi­nél konkrétabban ismerjük meg az embereket, illetve az őket körülvevő helyzeteket: sikereket, gondokat és problémákat egyaránt... Fábry István a Szlovák Nemzeti Tanács alelnökeként 1975-ben vonult nyugdíjba. Az idei választásokon szintén az SZNT képviselőjelöltjeként indul. Eddigi érdemdús munkásságát számos magas állami kitüntetéssel jutalmazták. Többek között a Köztár­sasági Érdemrend, a Munka Érdem­rend és a Győzelmes Február Érdem­rend viselője. A második világhábo­rúban való részvételéért a Nagy Hon­védő Háború Érdemrendje I. fokoza­tával tüntették ki, míg a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa á Béke és Barátság Érdemrenddel jutal­mazta Fábry elvtársat. Susla Béla Sikeres öt év mérlege N apjainkban, miközben a CSKP XVII. kongresszusának prog­­ramirányzatát tanulmányozzuk, egyúttal vissza is tekintünk, hogy ér­tékeljük Csehszlovákia Kommunista Pártjának társadalmunk vezető ere­iének hozzájárulását hazánk szocia­lista építéséhez, s egyúttal összegez­zük azokat az eredményeket, amelye­ket társadalmunk a Nemzeti Front választási programiáből kiindulva az utóbb; öt évben elért a fejlett szo­cialista társadalom építésében. Szer­kesztőségünket az elmondottak ösz­tönözték arra hogy az értékelés hul­lámhosszára .kapcsolva“ Rudolf Sus­­ter mérnöknek, a tudományok kandi­dátusának a Kelet-szlovákiai Kerüle­­-ti Nemzeti Bizottság elnökének tájé­koztatása alapján mérlegelje a Nem­zeti Front választási programtervé­nek eredményeit. A Kelet-szlovákiai kerületben a CSKP XVI. kongresszusán, illetve a CSKP Köznonti Bizottságának 6. ülé­sén kijelölt igényes feladatokra iga­zították az iránvftő- és szervezőmun­ka stílusát, formáit és módszereit. Közben gyakorlatilag is arra töreked­tek hogy még elmélyültebben érvé­nyesüljön a szocialista demokrácia, hogy még több állampolgár kapcso­lódjék be a Nemzeti Front választási programiénak végrehajtásába kerüle­ti járás! vagy községi viszonylatban. Mindezt azzal a szándékkal tették hogy a Párt és a szocialista állam politikáiénak formálása és végrehaj­tása során állandóan növekedjék az állampolgárok befolyása. Az elmon­dottakkal összhangban javult a kép­viselők munkája akik aktívabban kapcsolódtak be a választott nénkéo viselet! szerven munkájába, s haté­­knnvahb tevóKenvseget fejtettek ki választóik körében. Az elmondottak kapcsán külön kell szólnunk a polgári bizottságokról — a nemzeti bizottságok egyedüli vá­lasztott aktíváiról is —. melyek fon­tos teendőket láttak el a szocialista demokrácia fejlesztésében, valamint a lakosság társadalmi aktivitásának növelésében. A kerületben 720 polgári bizottság működött, ezek keretében 795 képviselő és több mint в ezer 500 bizottsági tag fejtett ki aktív tevé­kenységet. Ezen a téren különösen a Huraennéi. a Spišská Nová Ves-i és a Kassai f Košice 1 járásokban értekei iő eredményeket. A lakosság tudati állapotát tükrö­zik gyakorlatilag azok az eredmé­­nvek. melyeket a kerület a társadal­mi munka terén elért. Például az SZNF 40. évfordulója, a Kárpát-Duk­­la-i hadművelet 40. évfordulója tisz­teletére kibontakoztatott munkamű­szakban 695 ezer állampolgár vett részt, s ezek közül 100 ezer közvet­lenül a termelésben dolgozott. Egv héttel később csaknem ugvanennvi személv vett részt társadalmi mun­kában. A CSKP Központi Bizottságának 6. ülése ebben a kerületben is tág teret biztosított ahhoz, hogy a nemzeti bi­zottságok érvényesítsék a társadalmi érdekeket és szükségleteket. A nem­zeti bizottságok számára így a Kelet­­szlovákiai kerületben is lehetővé vált hogy koordinálják a központilag irá­nyított állami és szövetkezeti szerve­zetek minden olyan tevékenységét. amelyek az adott területi egység komplex társadalmi-gazdasági fejlesz­tésére irányultak. Az elmondottakból kiindulva ügyeltek arra, hogy ne csak egv iránvban történjen az eszközök összevonása, hogv például ne csak gyermekintézményeket építsenek, ha­nem törődjenek az emberi körvezet védelmével, a kultúra, a testnevelés és a sport, az üdültetések, valamint a szolgáltatások fejlesztésével is. Mindezt az igazgatók tanácsa is elősegítette, amelyek létrehozásában a kerület valamennyi városában és központi községében sort kerítettek. E szempontból példaként említhető Prešov. Bardejov. Sabinov. Rőce (Re­vúca). Kežmarok. Dobšiná. Medzila­borce és Nagvkapos (Veiké Kapuša­­nvl. Az elmondottakkal párhuzamban tárgvilagosan viszont azt is el kell mondanunk, hogy voltak nemzeti bi­zottságok — itt konkrétan a járási nemzeti bizottságokra gondolunk —. amelyek nem fordítottak kellő gon­dot a szociális-gazdasági fejlesztési programok megvitatására, bár körze­tükben jelentős gazdasági potenciál összpontosult. A gazdasági és szociális fejlesztés területén is szép sikereket ért el a Kelet-szlovákiai kerület. A bruttó mezőgazdasági termelés dinamikus növekedése mellett a génipar és az elektrotechnikai ipar dolgozó* is progresszív fejlesztést valósítottak meg. de ugyanezt mondhatjuk el azokról az üzemekről is. amelyek ha­zai nyersanyagot dolgoztak fel. A tu­­dománvos-műszaki haladás legújabb vívmányainak gyakorlati alkalmazá­sával legdinamikusabban az elektro­technikai ipar fejlődött. Ezt sorrend­ben a gépipar, a könnyűipar, a fa­­feldolgozó ipar és a vegyipar követi. E ágazatokban a következőket kell említeni: a Kassai Nehézgépipar, a Gördülőcsapágygvár. a Prešovi Ipari Automatizációs Művek és a Sninai Vi­horlat. A helvi ipari és szolgáltatási szfé­ra vállalatai egészében véve teljesí­tették a termelési tervet. A lakossági szolgáltatások részaránya 0,8 száza­lékkal növekedett, és a lakosságtól származó bevételek mennyisége is növekedett. Ezt az eredményt a dol­gozók kisebb létszámával érték el. a tervezettnél kevesebb erőforrást, főleg mérlegelt anyagot vettek igény­be — de üzemanvagból és energiából is kevesebbet fogyasztottak. Gyakor­latilag azzal reagáltak a CSKP Köz­ponti Bizottsága 6. ülésének megálla­pításaira. hogy a kerületben 80 ói szolgáltatási részleget hoztak létre. Ezek között egészen új szolgáltatá­sok is vannak. A kerületben — annak ellenére, hóev bonyolultak ezek a tényezők — a környezetvédelmi teendőkben, a la­kosság ivóvízzel való ellátásában a cigányszármazásű lakosságról való gondoskodásban és a lakásépítésben is előbbre léptek. Az utóbbi területe­ken azonban még problémák is adód­nak. melyek megoldására a jelenlegi választási időszakban kell sort kerí­teni. Az elmondottakból az következik, hogy az államhatalmi és közigazga­tásként működő, az adott terület komplex szociális és gazdasági fej­lesztéséért felelős nemzeti bizottsá­gok — néhány kivételtől eltekintve — erőteljesen hozzájárultak a felsora­koztatott pozitív eredmények eléré­séhez. Munkájukban azonban még tartalékok is vannak, melyek mozgó­sítására a XVII. pártkongresszus ha­tározataival összhangban, a Nemzeti Front új választási programjában az eddiginél nagyobb figyelmet kell for­dítani. Azonkívül, hogy a szolgáltatások, a kultúra, az iskolaügy. az egészség­ügy és a szociális ellátás fejlesztésé­ben. illetve a nemzeti bizottságok ál­tal irányított gazdasági szférában je­lentős feladatokat teljesítettek, a lö­vőben jobban kell gondoskodniuk a kerület egyes tájegységeinek — bele­értve a nagy jelentőségű idegenfor­galmi területeket is — arányos fej­lesztéséről. Az elmondottak viszont csak akkor válhatnak reális valóság­gá. ha a kerület üzemeinek, vállala­tainak. gazdaságainak. társadalmi szervezeteinek és intézményeinek ve­zetői méltó partnereket látnak a nemzeti bizottságok vezetőiben és tisztségviselőiben. A kerületi nemzeti bizottság az el­mondottak tükrében ezért arra törek­szik. hogy a nemzeti bizottságok ke­zében levő hatalom az adott terüle­tek és tájegységek fejlesztését szol­gálja. ez a hatalom az eddigieknél aktívabban járuljon hozzá a kerület lakosságának elégedettségéhez. Csiba László

Next

/
Thumbnails
Contents