Szabad Földműves, 1986. január-június (37. évfolyam, 1-26. szám)

1986-05-10 / 19. szám

1986. május 10. SZABAD FÖLDMŰVES i fai Nincs nagyobb gazdaság a Tőke­­terebesi (Trebišov) járásban a Király­helmeci (Kráľov­ský Chlmec) Álla­mi Gazdaságnál. Pontosan 6 ezer 628. hektár a mezőgazdasági területe — ebből- 4 ezer 781) hektár a szántó, a többi pedig jellegzetes bodrogközi gyep, gyümölcsös és néinj -szőlő. Le­het-e ekkora nagy területen er Igé­nyesen gazdálkodni? Hogyan t öltö­zik errefelé az élet? Erről beszélaot­­tünk Lecsó István agrármérnökkel, a gazdaság igazgatójával. — A gazdasági eredményeink bv.o­­nyltják, hogy egyik évről a másikra is lehet gyökeres változásokat e ni, ha alkalmazkodunk az adottságaink­hoz — mondta a gazdaság vezet5ja. 9 ** I + lodlés útján maradi volt, ragaszkodtak a régi el­képzelésekhez. Tőlük elváltunk. A gazdaság fejlesztésére új kon­cepciós tervet dolgoztak ki, amely i igába foglalta a termelés szakosí­tását és a költségek csökkentését. — Az 1382-es évben már pozitív eredményeket értünk el. A termelési költségek csökkentésével sikerült több mint négymillió koronát megta­karítani. Hasonlóképpen takarékos­kodtunk az anyag- és bérköltségek­kel. Az is igényes, hogy azonnal al­kalmazkodni tudtunk a változó gaz­dasági körülményekhez. Egyszerűbb, Elöljáróban szeretnénk elmondani, hogy a Kirá'lytielmecf Állami (- • ’ : ság az elmúlt években ráfizet" ;sol gazdálkodott. Például az 1981-es évet több mint 17 millió korona veszte­séggel Zárta. Ekkor került a gazda­ság élére a fiatal, agilis szakom líra-, aki a korábbi években a fezölőskei (Viniökyj iskolai tangazdaságban', majd a bolyi (Bot) szövetkezetben tevékenykedett. ■ Ügy tudom, hogy 1981 decem­berében nevezték ki Igazgatónak, el­mondaná. hogy milyen intézkedése­ket foganatosítottak az eredménye­sebb gazdálkodás érdekében? — Amikor ide kerültem, valóban nem a legjobban mentek a dolgok, hiszen a szüntelenül ráfizetéses gaz­dálkodás miatt megingott a/ dolgo­zók bizalma. A legfontosabb politi­kai követelmény volt tehát vissza­nyerni az emberek bizalmát. Jól is­merem az itt dolgozó szakemberek képességét. Tudtam, ha bizalmat kap­nak, sikerül a gazdaság bajba jutott szekerét közös erővel kihúzni a ká­tyúból. Bebizonyosodott a politikai munka és az alkotó munkahelyi légkor ked­vező hatása. Elsősorban az új párt­­vezetőségben talált jó, kezdeménye­ző partnerre az igazgató. S ezzel együtt abban, hogy minden 'szakem­ber a képességeinek megfelelő veze­tő posztra kerüljön. Következetesen véghezvitték a kádercserét. — A termelésben új szervezési szervezetet vezettünk be. Felszámol-' tűk az ágazati irányítást és rátér­tünk a területi irányításra. Négy gazdasági részleget szerveztünk. A királyhelmeci gazdasági részleg élé­re Riczo Sándor, a bélyire Ruták Pé­ter, a battyánytra Vaskó István és a kistárkányira Lippai Lajos került. Önelszámoló egység lett a nmvhiz­lalda és a tehénfarm. A gépes 'esi részleg három központra tagolódik. A részleget egy vezetőgárda irányít­ja, így pontos áttekihtésilk van a gépekről. Korábban a pártalaps ter­vezetek sem működhettek hatéko­nyan, mert területi elvek alapi n szerveződtek. Ezen változtattunk.­Most minden részlegen működik alapszervezet, melyeket az üzemi pártvezetőség Irányit, hatékonyab­ban, mint korábban. Fontos politikai következtetés: mi­után a válságon túljutóttak, kezdték visszaszerezni az emberek bizalmát a párt- és a gazdasági vezetés újra megvizsgálta: beváltak-e a személy­­cserék. Megállapították, hogy igen. Szoros kapcsolatot teremtett a dol­gozókkal a párt és a gazdasági ve­zetés. Minden lényeges kérdésben ki­kérték az emberek véleményét. — Nem tagadom, akadtak olyanok is, akiknek a szemléletében nem si­került változást elérni. Felfogásuk Leczo István, a gazdaság igazgatója (Fotó: Bogoly János) de áttekinthetőbb és jövedelmezőbb vetésszerkezetet alakítottunk ki. Nem­csak azt vizsgáltuk, miből mennyit termelünk, hanem azt is, mennyiért. Ma a gazdaság vagyonának értéke 433 millió korona. Masszív és tekin­télyes épületek sokaságát, nagy érté­kű- erőgépeket — melyből több mint nyolcvan van a gazdaságnak — talaj­művelő gépi eszközöket, járműveket, kiváló állatállományt mondhatnak magukénak. Я A gazdaságról tudom, hogy a 7. ötéves terv feladatait lényegében teljesítette. Az elmúlt gazdasági év eredményeit jelentősen befolyásolta a szélsőséges időjárás. Hogyan sike­rült a tervfeladataikkal megbirkóz­niuk? — Az elmúlt évben 125 millió ko­rona ( értékű össztermelést valósítot­tunk meg, melyből kétmillió korona vplt a tiszta nyereség. Sokan nem ismerik a határunkat, ezért el kell mondanom, hogy a természet nem áldott! meg bennünket jó termőföld­del. A talajtani vizsgálatok azt mu­tatjuk, hogy az összterületnek mind­össze 35 százaléka minősíthető na­gyon jő toririőképességünek, — vagy­is a terület 15 százaléka — 50 szá­zalékát pedig a gyenge és a nagyon gyenge talajok képezik, többnyire szikes, kötött vályogtalajok. Jól tud­juk, hogy a fold annyit ad, amény­­nyit törődünk vele. Igyekszünk a föl­det jól megművelni, akkor is, ha a természet makacs erőivel kell har­­colnnuk. Megfelelő tápanyagpótlás­ról gondoskodunk. Mivel jelentős az állatállományunk, igyekszünk minél több istállótrágyát készíteni és azt ésszerűen felhasználni. A szemesek termelését kétezer tonnával túltelje­sítettük és kukoricából 3 ezer 600 tonnával termeltünk többet az elő­irányzottnál. Az Ipari növények és a takarmánynövények termesztésében is elfogadható hektárhozamokat ér­tünk el. Az állattenyésztésről rövi­den csak annyit szeretnék elmonda­ni, hogy minden mutatóban sikerült teljesítenünk a tervfeladntokat. В Az új ötéves tervben milyen céljaik vannak? — A 8. ötéves tervidőszakban 134.9 százalékos növekedési indexszel szá­molunk az össztermelést illetően. Az állattenyésztés szakaszán 105,54, a növénytermesztésben pedig 106.5 szá- | zalékos növekedést Irányoztunk elő. Ami az idei évet illeti, a növénvter­­mesztés szakaszán eabnnafélékből. de a többi növénvféléből is a tavalyi szintet terveztük, ami jó közepes eredménynek felel meg. Tejből 5 mil­lió litert kell a közeilátfisra adnunk, marhahúsból 2 ezer 814. sertéshús­ból pedie 1 ezer 900 tonnát. Я A Királyhelmeci Állam! Gazda­­sáv példája is hizonvítia. hoav jó munkával, korszerű gazdálkodással a mostoha természeti adottságú gaz­daságok is felzárkózhatnak az élen­járók k(izé. — Az! elmúlt években sikerült ki­magasló hozamokat elérnünk, ami arra utal. bogv reális lehetőségeink vannak, csak ki kell használni azo­kat és általánosítani kell a pozitív tapasztalatokat, melveket az egves gazdasági részlegeink elértek. A ter­melési tanácskozásainkat mindig ki­használjuk a taDasztaiatrserére. В A gazdaság székházáhan egv ielmnndatnt olvastam, mégnedlg azt, hogy a tavaszi munkálatokat kifo­gástalan minőségben és agrotechni­kai hrnfáridőben elvéozik, vajon ezt a célt hngvan teljesítik? — Örömmel mondhatom, hogy a tavaszi munkákkal a terveknek meg­felelő ütemben haladnak. Az őszi bú­za első és második nitrádólát a ter­vezett 1 ezer 650 hektáron időben elvégeztük, mégpedig repülővel, ügy­szintén repülővel végeztük az ezer 200 hektárt kitevő évelő takarmány­növények műtrágyázását ts. Nem oko­zott gondot a tavaszi vetéssel járó munkacsúcs sem. hiszen amint lehe­tett azonnal elvégeztük a talajelfiké­­szítést. Itt meg kell dicsérnem Varga Miklóst, Mátyás Istvánt, Petrigán Andrást, Homvák Túzsefet, Hndák Józsefet, Kiss Lászlót, Térjék Barnát, Kondás Istvánt és Ballók Bélát, akik reggel öt órától este nyolcig ültek a traktor nyergében. Nekik lehet kö­szönni, hogv a tavaszi gabona 440 hektáron időben a földbe került. Bor­sót 50, babot szintén 50 hektáron ve­tettünk. Száznyolcvan hektáron a napraforgó. 240 hektáron a cukor­répa. 60 hektáron pedig takarmány­répa vetését ts befejeztük. Itt meg kell dicsérnem Panes Károlyt. Boiti Jánost. Konnz Lászlót, Mihók Istvánt és Dobos Bélát, akik a vetést végez­ték. В Ezek szerint idejében földbe került a korai vetésű növények vető­magja? — Minden túlzás nélkül elmond­hatom. hogy Igen. A tavaszi kam­pányban ugyancsak Igényes feladat a több mint 600 hektár szemes kukori­ca és a 400 hektár silókukorica ve­tése. A megfelelő magágy előkészíté­séhez az előfeltételeket még az ősz folyamán megalapoztuk. A vetéshez a talajt úgy készítettük elő, mint a kerti ágyást a zöldségtermesztésben. A feltételek tehát adottak ahhoz, hogy az idén a Királyhelmeci Álla­mi Gazdaságban tovább növeljék a termelés szintjét. Az idén 120 millió korona értékű össztermelést kell megvalósítaniuk. Az első negyedévi eredményeik igazolják, hogy ha to­vábbra Is ilyen szorgalmasan fognak dolgozni, akkor a céljaikat maradék­talanul teljesíthetik. ILLÉS BERTALAN A GABONATERMELÉS ALAKULÄSA A Magyar Népköztársaságban a gabonatermelés az utóbbi évtizedben intenzív fejlődésen ment keresztül, s az ország az elért eredm'n zkkel világviszonylatban is előkelő holve­­zést foglal el. Az 1981—lüSü-ös évek­ben a gabonaféléket átlagosan 3.2 millió hektár területen, azaz a ve­tésterület 64,2 százalékán tere r- vi­tették, s évente átlagosan 6,6 millió tonna termést takarítottak be A hat­vanas évek második feléji m évente átlagosan 8,1 miiyó tonna gah it it termeltek. Annak ellenére, boav az 1576—1980-as években csökkent a gabonafélék termőterülete a terme­lés 12.4 millió tonnára növekedett. Az előző ötéves tervidőszakban re­kord termést értek el: például 1 r l­­ben 15 millió tonnás termeié - -I szá­moltak, a valóság ennél jóval több volt. Magyarország az utóbbi 15 évben önellátóvá váll a gabonáin: .-elés­ben: míg a hatvanas évek e’oién több mint kétmillió tonna ga in importáltak, addig 1973 óta exportál­ják a gabonát. E pozitív fejlődés el­sősorban a fajták termőképessége nevelésének köszönhető. Jelenleg az országban a gabonafélék esetében húsz fajtát, a kukorica esetében pe­dig 72 hibridet termesztenek. A ga­­bonaiélék átlagos hektárhozama 6—7 tonna körüli, a szemes kukoricáé meghaladja a 10 tonnát. Ezekkel a terméseredményekkel az MNK világ­­viszonylatban az 5—8. helyet foglal­ja el. + + + A Kínai Népköztársaságban a múlt évben 380 millió tonha gabonát taka­rítottak be, 27 millió tonnával keve­sebbet, mint 1984-ben. Annak ellené­re, hogv a múlt évi termés az ország történetében a harmadik legnagyobb volt, a gabonatermelés kiváltotta a szakemberek és a hivatalok nemtet­szését. A gyengébb termést főleg az árvizek idézték elő, de számos prob­léma merült fel a mezőgazdasági re­formmal kapcsolatban is, mert hatá­sa következtében a gabonatermelés már nem tartozik a jövedelmező ága­zatok közé. Ez azzal párosult, hogy a múlt évben 4,38 millió hektárral csökkent a gabonafélék, ugyanakkor növekedett a dohány, a cukorrépa, a gyapot és más növénykultúrák ter­mőterülete. E kedvezőtlen helyzet mielőbbi javítása érdekében a mező­gazdasági minisztérium intézkedés­tervezetet dolgozott ki, ami többek között a mezőgazdák műtrágyával és gázolajjal való ellátásának javítá­sát szorgalmazza. ÖNTÖZÉSSEL TÖBBET A Román Szocialista Köztársaságot az utóbbi években gyakran sújtotta szárazság, ezért a mezőgazdasági ter­melés további növelése szempontjá­ból az öntözőberendezések építése egyre nagyobb jelentőséggel bir. Je­lenleg az országban mintegy 3.7 mil­lió hektár területet öntüzhetnek, ami a SO-es évek végéig 5,5 millió hek­tárra, azaz a művelhető terület 55 százalékára növekszik. Ugyanakkor a vizlecsapolási munkálatok 5, az eró­zió elleni intézkedések pedig 3,8 mil­lió hektár területre terjednek ki. Az említett intézkedések végrehaj­tásával a mezőgazdasági terület a jelenlegi 10 millió hektárról 1390-ig 15,5 millió hektárra növekszik. A je­lenlegi ötéves tervidőszakban szá­mos víztárolót és mintegy háromezer kilométernyi öntözőcsatornát kell építeni. Az országban rendkívül nagy jelentőséget tulajdonítanak azon ön­tözőrendszer kiépítésének, amely ösz­­szeköti a Duna, a Zsil. az Olt és az Arges folyókat. Elkészültével több mint fél millió hektár terület válik öntözhetővé. (HÍZ) й szakemberek szolgálatában ján Braun agrármérnök (balról), Nyári István és dr. Gallyas Csaba az ünnepi megnyitón Ä bratislavai Príroda Könyv- és Lapkiadó nemzeti vállalat és a buda­pesti Mezőgazdasági Könyvkiadó Vál­lalat kölcsönös együttműködése ered­ményeként, valamint a Dunaszerda­­helyi (Dunajská Streda) Járási Nép­művelési Központ és a Dunaszerda­­helyi Mezőgazdasági Kooperációs és Tájékoztató Központ rendezésében a magyar mezőgazdasági könyvek ki­állítását a járási mezőgazdasági igaz­gatóság tanácstermében az érdeklő­dők 1986. április 18-tól 28-ig tekint­hették meg. A kiállítást Nyári István, a Duna­­szerdahelyi Mezőgazdasági Kooperá­ciós és Tájékoztató Központ vezetője nyitotta meg. Az ünnepi megnyitón többek között jelen volt a Dunaszer­gyepgazdálkodás, növényvédelem. 3. Kertészet. 4. Környezetrendezés, természet­­védelem. 5. Élelmiszeripar, táplálkozáskultúra. 6. Vadászat, halászat. 7. Agrárgazdaságtan, üzemszervezés. 8. Általános művek. 9. Alkalmazott természettudomá­nyok. 10. Tudományos ismeretterjesztés. 11. Gépesítés, építészet. 12. Erdő- és fagazdálkodás. 13. Lexikonok, szótárak. Már a felsorolásból is kitűnik, hogy a kiadóvállalat milyen széles tematikájú könyveket ad ki. ízelítőül шштяттл A Dunaszerdahelyi járás párt- és állami szerveinek küldöttségét a meg­nyitón Magyarics Vince, a járási pártbizottság vezető titkára vezette dahelyi járás párt- és állami szervei­nek küldöttsége, élén Magyarics Vin­cével, az 9ZLKP Dunaszerdahelyi Já­rási Bizottságának vezető titkáréval, ünnepi beszédet dr. Gallyas Csaba, a budapesti Mezőgazdasági Kiadó igazgatóhelyettese és Ján Braun ag­rármérnök, a bratislavai Príroda Ki­adóvállalat igazgatóhelyettese mon­dott. Mindketten kiemelték a kölcsö­nös együttműködés eddigi eredmé­nyeit és kifejezték meggyőződésüket, hogy együttmiíködésüket a jövőben is szeretnék folytatni, a lehetőségek­hez mérten még tovább bővíteni. A kiállításon a budapesti Mezőgaz­dasági Kiadóvállalat közel három­száz könyve, gyakorlatilag az utóbbi három év teljes termése szerepeit. Az érdeklődők a következő szakmai csoportosításban szemlélhették meg a könyveket: 1. Állattenyésztés, takarmányozás, állategészségügy. 2. Növénytermesztés, talajraővelés, néhány cím: Az állattenyésztés gé­pei, Nyúltenyésztők kézikönyve, Ser­téstenyésztők kézikönyve, A szarvas­­marha tenyésztése, Húsmarhatenyész­­tés, Szakosított tejtermelés. Gyü­mölcsfák védelme, Zöldségtermesztés, A cukorrépa termesztése, A kukori­catermelők kézikönyve, Házikerti ké­zikönyv, Kertészet, Kertművelés, Ag­rárgazdaságtan. A kiállításon a Ker­tünk, házunk, otthonunk, a Mezőgaz­dasági szakmunkáskönyvtár, a Ma újdonság, holnap gyakorlat, a Biofü­zetek, a 88 színes oldal stb. című sorozatok számos példánya is meg­található volt. Bízunk abban, hogy a könyveket —< amelyeket a budapesti Mezőgazdasá­gi Könyvkiadó a .Dunaszerdahelyi Me­zőgazdasági Kooperációs és Tájékoz­tató Központ rendelkezésére bocsá­tott — a járás mezőgazdasági nagy­üzemeinek szakemberei és az egyéb érdeklődők szívesen forgatják majd. (blmj Gyökeres Jenő felvételei Egy kis ízelítő

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents