Szabad Földműves, 1986. január-június (37. évfolyam, 1-26. szám)
1986-04-12 / 15. szám
14 SZABAD FÖLDMŰVES 1986. április TŽ, zeti bizottságok képvisRlői, a horgászok, a vadászok, az erdészek, vagy akár a tanulók diákok egyaránt ma' gukénak éreznek. Arra kell törekednünk, hogy a természeti értékeket ne kizárólag azért óvjuk, mert ellenkező esetben bírságot kell fizetnünk, vagy mert nem jó a hatóságokkal szembekerülni, hanem azért, mert megértettük a ter< mészetvédelem lényegét. Konkrét gyakorlati példák bemutatásával azt is meg kell magyarázni, hogý a természetvédőknek nem a települések terjedésének meggátlása, a korszerű mezőgazdasági módszerek elterjedésének megakadályozása a céljuk, hanem a megfelelő tájékoztatás, ésszerű megegyezés alapján folytatott természetvédelem. Ezek az értékek mindannyiunk jobb életét szolgálják. Ä teljesség igénye nélkül „leltárba“ vett közős tennivalók állandó napirenden való tartásán kívül, s az elért eredmények közreadása mellett, az ellenőrzés, a számonkérés, ás szükség esetén a közösségfelráző figyelemfelkeltés esetén, az alapos tényismeretet Igénylő munkából valamennyiünknek részt kell vállalnunk. Különösen nagy figyelmet fordítva a veszélyes melléktermékek tárolására; a háztartási szemét elhelyezésére; az olajos hulladékok hasznosítására; a környezetvédelemmel' kapcsolatos újítások bemutatására. Továbbá fel kell kelteni az érdeklődést a szóban forgó témájú vetélkedők, tanulmányi kirándulások, pályázatok iránt. Népszerűsíteni kell a kör-J nyezetvédelmi táborok, a környezetvédő szakkörök munkáját. Szorgalmazni szükséges egy környezetvédelmi adatbank létrehozását, hogy — az információs rendszer segítségével — mérési, statisztikai és megfigyelési adatok alapján figyelemmel kísérhessük a környezet állapotát. A jövőben a föld, a víz, a levegő, az élővilág és a táj, valamint a településkörnyezet védelmének helyzetéről is tájékoztatást kell adni, hogy érzékelhelő legyen a változás, s ha romlás következne be valahol, megtehessék á Szükséges intézkedéseket. A jelenlegi helyzet azonnali megoldást igényel. A kedvezőtlen helyzet értékeléséből kiindulva a CSSZSZK kormánya 1985- ben jóváhagyta „A környezetfejlesztés és -védelem, az ésszerű természeti erőforrás-hasznosítás állami koncepciójának alapelvei“ című dokumentumot, amely — országos jelentőségű intézkedésről lévén szó — egyedülálló a maga nemében. E dokumentumbői és a korábbi tapasztalatokból kiindulva kidolgozták Szlovákiában is „Az SZSZK összesített környezetfejlesztési és -védelmi koncepciója a 8. ötéves tervidőszakraelnevezésű programtervezetet. Lapunkban ezentúl rendszeresebben olvashatnak majd a környezetés természet védelemről szóló tényfeltáród riportokat és helyzetelemző beszámo lókat. Korcsmám László Közös tennivalóink számbavétele A gazdasági fejlődés cxtenzív szakaszában — egészen a hetvenes évekig, — a környezetszennyezés és -pusztítás a legtöbb helyen a gazdasági tevékenység kísérőjelenségének, egyfajta szükséges rossznak számított, a természeti tartalékok, a környezet megóvása az épitőmunka árnyékában a tudományos polémiák és néhány kormánydöntés ellenére másodlagos kérdés volt. Jelentős változás ezen a téren a hetvenes évek közepén következett be. Általánossá vált a felismerés, hogy a természet nem eléggé megtervezett és kevésbé átgondolt védelme, a környezetkárosító tevékenység addigi ütemének folytatásával hoszszabb távon az egész országnak helyrehozhatatlan károkat okozhat. A felismerést szerencsére tettek követték. Lehetővé vált, hogy a természetvédő mozgalom alakító módon kiaknázza a tudomány és technika legújabb vívmányait. A természet megóvása, az ökológiai egyensúlyt fenyegető beavatkozások megakadályozása és mindenekelőtt’ a védett természeti objektumokról való következetesebb gondoskodás képezi a magvát három jelentős természetvédelmi dokumentumnak, amelyet az utóbbi években tárgyalt meg az SZSZK kormánya. Az alábbi dokumentumokról van szó: „Az állami természetvédelem \továbbfejlesztésének telve! Szlovákiában“ (1976); „A védett területek hálózata kiépítésének terve az SZSZK-ban 2000-ig“ (1981); és „A differenciált természetvédelem programja 1985 lg, különös tekintettel a legjelentősebb és leginkább veszélyeztetett védett területek megóvásának elmélyítésére“ (1982). Rende'etek születtek még a termőföld védelmére, a talajerózió csökkentésére, a kivágott erdők pótlására. A még sértetlen vidékeken természetvédelmi területeket és rezervátumokat hoztak létre. A CSKP KB 11. és az SZLKP KB ezt követő ülésén — az élelmiszer termelés viszonylatában — kijelölték a környezetvédelem főbb irányait és feladatait. Ezek szerint szigorúbb követelményeket kell támasztani a víz és az egész környezet védelmével szemben. Erre azért van szükség, mivel vízkészleteink korlátozottak. A CSSZSZK víztárolóinak befogadóképessége 1945 tői 16,5-szeresére nüvedett, amely ma 4,5 milliárd köbméter. így az utóbbi 15 esztendőben évente egy főre számítva, 36 százalékkal növekedett a vízfogyasztás. A lakosság 75 százaléka vezetékes ivóvizet kapott. Az intézkedések értelmében sikerűit kielégíteni az Ipar szükségleteit és a mezőgazdaságban is növelhették az öntözött területeket. A csatornázás és a szennyvíztisztítás költségei is növekednek; s egy főre számítva 360—2 ezer 550 koronát tesznek ki. A talaj termőképességének a javítása mellett a talajvédelemre is hasonló gondot kell fordítani. E cél elérése érdekében továbbra is aktívan kell viszonyulni a földalap védelméhez, s maximális mértékben meg kell akadályozni a szántóföld nem mezőgazdasági jellegű célokra történő elvonását." KÖRNYEZETVÉDELEM ÉS MEZÖGAZDASÄG Ä növénytermesztés fejlesztésének ütemét mind nagyobb mértékben a termőföld minősége, valamint a termények biológiailag kiegyensúlyozott, e talajviszonyoknak megfelelő szerkezete fogja meghatározni. Ezért fontos feladat, hogy következetesen megvalósítsák a termőképességet növelő intézkedéseket. A legfontosabb tennivalók közé tartozik a szerves trágya hasznosítása, a talajjavító meszezés, a rétek és a legelők űjramíívelése. a nehéz és a homokos talajok termővé té'ele Sürgető fontosságú. hogy a tudományos kutatási bázis javaslataival összhangban megfelelő vetésforgóval védjük a földalapot (pl. fasorokkal) az erúziú hatásától. illetve a termesztett növények szerkezetének módosításával a szennyeződésektől. A gyakorlatban el kell terjeszteni az integrált növényvédelmi rendszert, amely lehetővé teszi a vegyi anyagok használatának csökkenését és a természeti források nagyobb mértékű hasznosítását. A Népi Kamara és a Nemzetek Kamarája 16. ülésén Ľubomír Štrougal szövetségi miniszterelnök többek között ezeket mondotta: „... Haladást értünk el a környezetvédelemben. Tavaly (1984-ben) 55 jelentősebb környezetvédelmi építkezést adtunk át rendeltetésének, az idén további 68 építését kezdtük meg 2,5 milliárd korona beruházással... Az új építkezések természetesen nem jelenthetik a környezetvédelemnek szentelt 'figyelmünk kimerítését. El kell érnünk, hogy valamennyien, az ipari és a mezőgazdasági üzemek, a nemzeti bizottságok és maga a lakosság is lehetőségei keretében hozzájáruljon környezetünk védelméhez.“ A párthatározatok és a kormányrendeletek által egyre sokasodó — a kutatóintézeteket és a termelőüzemeket, valamint az egész lakosságot érintő — fontos feladatok és intelmek közül csak néhányat ragadtam ki annak igazolására, hogy hazánkban központi programmá vált az élő környezet védelme. A TARTALÉKOK KÍAKNÄZÄSA Az intézkedések már eddig (rövid távon) is vitathatalan eredményeket hoztak. A sikerek ellenére azonban önkritikusan megállapíthatjuk: még korántsem kielégítő e helyzet. Az ipari és a mezőgazdasági üzemek jelentős része nem, vagy alig veszi figyelembe a környezetvédelmi előírásokat. Ennek fő oka a gazdasági érdekeltség és ösztönzés hiánya, továbbá a csekély büntetőjogi felelősség. Sok helyen a személyi (döntési vagy cselekvési) felelőtlenség, másutt a technikai és technológiai elmaradottság okoz természeti károkat Az ipari és mezőgazdasági melléktermékek jelentős hányadát még mindig nem hasznosítják, hanem a környezetet szennyezik azzal. A nem eléggé körültekintő gazdálkodás miatt azonban sok helyen az erózió, a felelőtlenül használt vegyi anyagok tönkreteszik a talajt, így csökken a humusztartalom és a terméshozam. A rossz példák között említhetném az eléggé meg nem fontolt környezetvédelmi lépéseket Is. LEGFONTOSABB FELADATOK A védett területekről és tájakról való gondoskodás, kulturális és nevelői kihasználásuk, a természetvédelem népszerűsítése olyan alapvető feladat, amelyet az állami természetvédelem szakaszán a járási nemzeti bizottságok valósítanak meg. A védett területekről, növényekről és állatokról való gondoskodás helyzete az adott járás területén voltaképpen azt a figyelmet tükrözi, amelyet a természetvédelemnek szentelnek. Ä nemzeti bizottságok irányító, ellenőrző és összehangoló tevékenységét az alábbi feladatokra irányítja.: a) a természeti képződmények és emlékek védetté nyilvánítására olyan helyeken, ahol értékük veszélyben forog és ott, ahol elégtelen e védett területek hálózata (sajátos építmények, értékes fák, geomorfológiai és geológiai alakzatok); b) a veszélyeztetett kisebb kiterjedésű védett területekről való gondoskodásra, a növények és az állatok védelmére (az SZSZK-ban több mint 40 kisebb kiterjedésű védett terület, mintegy 220 fajta növény és csaknem valamennyi ragadozó madár léte veszélyben forog); c) az új. nagy kapacitású mezőgazdasági objektumok kijelölésének összehangolására azzal a tervvel, amely a szlovákiai nagyfarmok és mezőgazdasági központok elhelyezéséről rendelkezik az 1980 utáni időszakban; ú) a nem kívánatos hulladék- és anyaglerakatnk eltávolítására a védett területeken, valamint az ój lerakatok létesítésének jóváhagyására; e) az SZSZK Művelődésügyi Minisztériuma 1980/149 számú, az erdőkön kívül nőtt fák védelméről szóló hirdetmény gyakorlati alkalmazására; f) a Szlovákiai Természet- és Tájvédők Szövetsége járási szervezeteinek bevonására az állami természetvédelem időszerű feladatainak teljesítésébe, tevékenységük támogatásába; g) a kisebb kiterjedésű védett területek céltudatos kulturális-nevelési kihasználására, ösvények és szabadtéri múzeumok létesítésére. Akárcsak a korábbi programok és koncepciós dokumentumok feladatai teljesítésének értékelése során, most is ellentmondáéok mutatkoztak a védett területekről való gondoskodás elmélete és gyakorlata között. A táj természeti viszonyait befolyásoló objektumok elhelyezéséről valő döntéskor még mindig előtérbe helyezik a helyt érdekeket a társadalmi érdekekkel szemben. Általában a pillanatnyi eredmény a döntői Nem kielégítő a nemzeti bizottságok ez irányú tevékenysége sem, mivel a bizottságok tagjai nem lépnek fel teljes szigorral a természetvédelmi előírások megszegőivel szemben. A természetvédők és a mezőgazdasági dolgozók (N. Kovács István illusztrációs felvételei) kölcsönös együttműködését sem sikerült számottevően javítani. Az átütő sikerekre még várni kell. A tapasztalatok arról tanúskodnak, hogy ezen a területen még ki kell alakítani a koncepciós előfeltételeket az érdekek kölcsönös egyeztetéséhez. Eltekintve a téves természetvédelmi elképzelésektől — mint a mezőgazdasági termelést gátló tényezőktől — még számos konkrét kérdés vár megoldásra, amely megnyugtató magyarázatot és megoldást követel. Figyelembe kell venni, hogy számos olyan látszólagos ellenfelek is léteznek, akik sokszor, érthetően, jobban ragaszkodnak a szőkébb közösség érdekeihez, s Így nem kívánnak együttműködni a nagy föbbség javára végzett természetvédelmi munkában, vagy pedig azt hátráltatják. A helyzetet még az is nehezíti, hogy a feladatok teljesítéséhez rendszerint nincsenek meg a szükséges kapacitások és gazdasági feltételek. A természetvédők figyelmének középpontjában a következő feladatok állnak: gondoskodni a zöldterületek növeléséről; elejét venni a természet túlzott kemizálással való szennyezésének; védeni a talajt az eróziótól; megszüntetni a kevésbé kihasznált legelők lebecsülését; szabályozni a hétvégi házak építését az újonnan létesített kertekben; az állattenyésztés összpontosítása során Jobban figyelembe venni a természetvédelem elveit. NAGYOBB FELELÖSSÉGTÜDATTAL A jövőben nagyobb gondot kell fordítani a megelőző Intézkedések Időszerűsítésére és valamennyi védett terület rendszeres felülvizsgálatára. A természetvédelem programjának teljesítésében eddig elért eredmények és a szerzett tapasztalatok szükségessé teszik, hogy az élő környezet védelmének — mint államunk kulturális politikája szerves részének — ugyanolyan figyelmet szenteljünk, mint a többi feladatnak. E munka sikere a természetvédelem jelentőségének tudatosításán múliki Ebben a tömegkommunikációs eszközöknek a szerepe, feladata, kötelessége az utóbbi években megsokszorozódott. Az újságírók felelősségtudattal kell hogy formálják a köztudatot egy olyan helyzet (közhangulat) megteremtése érdekében, amelynek során egy egy természeti értéket, ritka áilet- és növényfajt a Nemzeti Frontba tömörült szervezetek, az ipari és mezőgazdasági üzemek vezetői, a nem-I
