Szabad Földműves, 1986. január-június (37. évfolyam, 1-26. szám)
1986-04-05 / 14. szám
SZABAD FÖLDMŰVES 1986. április 5< Csiba László, lapunk helyettes főszerkesztője átadja a díjakat Molnár Enikőnek Bensőséges kis ünnepség színhelye volt a közelmúltban a Stúrnvoi Magyar Tanítási Nyelvű Alapiskola. Tíz pionír vehetett át tíz értékes díjat, s ezek a pionírok nem voltak mások, mint legeredményesebb pályázóink. Bizonyára emlékeztek még rá, hogy lapunk tavaly pályázatot hirdetett, hazánknak a szovjet hadsereg általi felszabadításának 40. évfordulója alkalmából. Annak idején arra kértünk benneteket, hogy minél többen kapesolódjatok be ebbe a versenynek is nevezhető pályázatba; olyan írásokat vártunk tőletek, amelyek témája a felszabadulás, vagy bármilyen azzal kapcsolatos esemény volt. Porubszky Attilának Örömmel tapasztaltuk, hogy felhívásunk visszhangra talált közöttetek, hiszen több mint két tucat pályamunkát küldtetek be; szerkesztőségünk ezek közül tizenegyet talált közlésre alkalmasnak, s pionírpajtásaitok írásait sorra olvashattátok is lapunknak ebben a rovatában. Azóta persze, régen lezárult a verseny, megtörtént az eredményhirdetés, s talán már a győztesek is majdnem megfeledkeztetek az egészről — pedig a verseny ünnepélyesebb aktusa még hátra volt, ez pedig nem volt más, mint az ünnepélyes díjkiosztás. Beismerjük, hogy egy kicsit későn tudtunk rá sort keríteni, de ez nemcsak rajtunk múlott: a lényeg az, hogy egyszer mégis eljött a nagy nap, s hogy egészen pontosak legyünk, március tizennegyedikén. Délután egy órakor gyűlt össze az iskola igazgatói irodájában a győztesek kis csoportja; lét-Póczik Gábornak (A szerző felvételei) számuk ugyan nem volt teljes, de aki nem tudott eljönni, ^nnak a nevében is átvette valaki — a pajtása, a pionírvezetője, vagy éppenségge1 az édesanyja — az értékes díjat. Mert valóban értékes díjakról volt szó: az első helyezett Pathó Mária, a štúrovói alapiskola volt tanulója például 400 korona értékű tárgyjutalmat nyert. Sajnos, ő is azok egyike volt, akik nem lehettek jelen az ünnepségen, mivel szeptembertől Dunaszerdahelyen (Dunajská Streda) jár középiskolába; helyette az édesanyja vette át a díjat, Marika Harcdltak és győztek című pályamunkájáért. Klavaty Zsuzsanna, a Tegyverneki (Zbrojníky) Magyar Tanítási Nyelvű Alapiskola tanulója ugyan „csak“ a nyolcadat helyen végzett pályázatunkon, mégis másodikként járult az ajándékcsomagokkal teli rakott asztalhoz: iskolatársa, Ambrus Milota második díját is ő vette át, a Felszabadulásunk tiszteletére című munkáért. Ott volt viszont Porubszky Attila éspedig a helyi iskola „színeinek“ 1 képviseletében, és miután A hősi harcok nyomában című pályaművét találtuk a harmadik legjobbnak, jutalomként 250 korona értékű díjat vehetett ót. Volt pionírvezetője adja majd át az ugyancsak 250 korona értékű negyedik díjat a štúrovói Nagy Andreának, aki azóta szintén kö-' zépiskolás; az ő pályaműve a Micsoda tavasz volt címet viselte. Az ötödik helyen Molnár Enikő végzett Fegyvernékről, A felszabadítási harcok nyomában című munkával; 200 korona értékű tárgyjutalmat kapott. Ismét csak hazai „versenyző“ következett ezután, éspedig Póczik Gábor, ^únek Városunk és környékének felszabadulása nmű munkáját hatodik díjjal jutalmaztuk. Ezzel el is fogytak a megjelentek, és éppen be akartuk rekeszteni az ünnepséget, amikor Urbán Ernő pedagógus kíséretében két újabb tanuló érkezett, mi tagadás, kissé lihegve: a mulyadi (Mufad) Vámos Attila és az ipolyvarbói (Vrbovka) Urban Arpád. Ahogy mondani szokás, „pechjiik volt“: kocsijuk útközben dofektet kapott, ezért késtek ... Szerencsére nem annyit, hogy postán lettünk volna kénytelenek elküldeni nekik a díjakat: Vámos Attilának a hetediket, Eljött a szabadság című pályamunkájáért, Urbán Adpádnak pedig — aki a Falunk felszabadulása című írással nevezett be a versenyünkre — a kilencediket, így csak egyetlen tanuló maradt, aki nem jött el, és életjelt sem adott magáról: a kürti (Strekov) Szalai Csaba, aki egyébként a tizedik helyen végzett. A győzteseknek és a helyezetteknek ezúton is még egyszer szívélyesen gratulálunk, Ha valaki netán jobb helyezésre számított, esetleg utólag megbánta, hogy be sem nevezett, annak pedig azt üzenjük: talán majd legközelebb ... Mármint a legközelebbi pályázatunkon vagy versenyünkön, mert lesz még ilyen, nem is olyan sokára. Kövessétek figyelmesen a lapot! VASS GYULA ,Vámos Attilának Klavaty Zsuzsának, Urbán Árpádnak Л Felbári (Horný Bár) /I Alapiskola VII. ősztályos tanulója vagyok. Lelkes újság- és könyvolvasó. Szüleim pedagógusok, édesanyám magyart tanít. Még a betűket sem ismertem, amikor A város peremén című könyv képei és édesanyám magyarázata alapján megismertem József Attila szomorú gyermekkorát. A könyvet százszor és százszor átlapoztam még később is. Talán így kezdődött, hogy sokat olvasó gyerek lettem. Itthon nagy könyvtárunk van. Nekem külön kb. 220 könyvem. Szüleimnek köszönhetem, hogy a szépirodalom mellett megtalálhatók a könyvtáramban a lexikonok, nyelvkönyvek, természetismeretekkel és földrajztudományokkal kapcsolatos könyvek. Sokat búvárkodom bennük, OLVASNI JÓ különösen a földrajzkönyvekben. Elég fó foglamazó vagyok. (Tanítóim megállapítása szerint.) Ezért is lettem levelező, a Tábortűz és a Csallóköz tudósítója. Gyakran hallom a felnőttektől, hogy a gi/erekék azért nem olvasnak, mert nincs rá Idejük. Azt hiszem, ez nem egészen így van. Nekem is van időm például nyáron horgászni ugyanúgy, mint egész évben minden számomra érdekeset elolvasni. Édesanyám néhány évvel ezelőtt végzett egy felmérést az iskolánkban, s hatvan megkérdezett gyerek közül csak nagyon kevés válaszolta, hogy azért olvas keveset, mert nincs rá ideje. A válaszok többségéből az derült ki, hogy azért néznek szívesebben tévét, vagy magnóznak —< mert az kényelmesebb. Nem értem, miért. Szerintem az olvasást — a könyveket — nem pótolhatja semmi. De ezt csak akkor értené meg minden gyerek, ha a szülei is jobban becsülnék a könyvet. Marták Zsolt, Felbár Praktikus megoldások Csizmát legjobb felakasztva tartani. Nyáron azért, mert kevesebb helyet foglal el (és a szekrény legfelső régióiba kerülhet ilyen módon), télen azért, mert hamarabb megszárad, és jobban megtartja a formáját. Ruhaszárító csipesz, fotócsipesz kell hozzá. Vastag bőr- vagy műbőr öyet, különösen pedig lakkövet ne felébe hajtva akasszunk a szekrény oldalán levő pántra, hanem csipesszel, különben előbb-utóbb megtörik. Ha fektetve tároljuk az öveket, tekerjük laza karikába. Demény Otto: Xprilisi vére című verséből Ugyan i Kémet festfi Férfinél Hangnem Béláeeel lát el válásit У T T fi Kadámem Irány Antiié Idézünkj Rejtvény, l.rés* ► A n Égési termék Fiúnév Talár azonos hangzói i Rejtvény, 3* rész Röpke, átmeneti к £me Azonos betűk-Rejtvény, 4.rés* Ödön Szervesfajta Rejtvény, 3-résr A kocsis ülése fiiínév ► férfin*« тшашттрлшт. RangfQkQMt kz északi »ilágtfi jele Uá«el8 Nitrogén Ajándék • Cseh к 5116 Koldul к Épít Melléknév képző lyuk rekedtes hangót hallat Clesxor* Я 7. égi r £Z Xbra közép« Uéaájx -»áj vulkán 1 ' StilfuJ? C.S.S. Oeijek - magyarul kitárnia. 3alna Betűvetés Oroe* átél Hevee Csörte-Kite» r-Reuma Amerikai, serkutazo Kis orgona biéma basa Romai. hat Ébred Idegen tagadéa les* Biztonság Tanács, röv. faíajta* Kálmán. Tisszat gyilkol kötőszó EtaS fsie Какова V Előtag Római 5tT«a. 1 Tárgyrag A kön közepe и L ♦ MEGFEJTÉS — NYERTESEM Lapunk 12. számában közölt keresztrejtvény helyes megfejtése: „Barátságot csak barátsággal szerezhetsz.“ Nyertesek: Bogdány Ferenc, Tardoskedd (Tvrdošovce), Kovács Rozália, Zsigárd (Ziharec), Sági Ferenc, Ipolyvisk (Vyškovce nad Iplom),